Kisalföld, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

» V­­ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *1 1,134'’ír ~JYĺjK-j»urbuN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA DVÖR, 1969. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK * XXV. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM A tartalomból: A Minisztertanács ülése Szív a faházban A Bódeni-tó partján Rádió» és tv-műsor ARA: 80 fillér - A szovjet parlamenti küldöttség látogatása Győrött Csütörtökön délelőtt Pjotr Mironovics Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága első titkárának vezeté­sével a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége me­gyénkbe érkezett. A küldött­ség tagjai: Vlagyimir Fjodo­rovics Zsigalin, a Szovjetunió nehéz­energetikai és közle­kedési gépgyártási miniszte­re, Leonyid Alekszandrovics Bomgyin, a nemzetiségi ta­nács mezőgazdasági bizottsá­gának tagja, az SZKP asztra­­hányi területi Bizottságának első titkára, Leonyid Nyiko­­lajevics Lencman, a nemze­tiségi tanács külügyi bizott­ságának tagja, az Észt Kom­munista Párt Központi Bi­­zottságának titkára, Gumer Iszmagilovics Uszmanov, a nemzetiségi tanács építési és építőanyagipari bizottságának tagja, a Tatár Autonóm Szov­jet Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Zulejha Isz­­mail Guszejnova, a nemzeti­ségi tanács kulturális és tu­dományos bizottságának tag­ja, az Azerbajdzsáni Szocia­lista Szovjet Köztársaság fel­ső- és középfokú szakoktatási minisztere, Sztyepan Ivano­­vics Olejnnik, az Ukrán Írók Szövetsége elnökségének és a „Perec” című folyóirat szerkesztő bizottságának tag­ja, Jelizaveta Pavlovna Cep­­luhina, a moszkvai Dzser­­zsinszkij Textilgyár szövőnő­je és Rászul Pasijev, a nem­zetiségi tanács terv- és pénz­­ program a Győr-Sopron megyei Tanács székházának kis tanácstermében kezdő­dött. Itt baráti beszélgetés alakult ki. A baráti beszélge­tésen a már felsoroltakon kí­vül részt vett Zámbó József, a megyei pártbizottság titká­ra, országgyűlési képviselő, Jankovits István, a Győr városi Pártbizottság első tit­kára, dr. Révay Zoltán, or­­szággyűlési képviselő, Kovács Sándor, a Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozója, ország­­gyűlési képviselő és Farkas Tibor, a Győr városi Tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese. A kölcsönös ismerkedést és üdvözlést követően Lombos elvtárs ismertette megyénk földrajzi fekvését, a Kisal­föld iparának, mezőgazdasá­gának alakulását, fejlődésé­nek legfontosabb mozzanata­ik Tájékoztatást kaptak a ügyi bizottságának tagja, a szocialista munka hőse, a Türk­­mén Szocialista Szov­jet Köztársaság geok­­tepeni kerületében lé­vő Gorkij kolhoz el­nöke. A küldöttséggel együtt érkezett F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagyköve­te. A küldöttséget el­kísérte Győr-Sopron megyébe dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, vala­mint Papp János, a Központi Bizottság tagja, az országgyűlés honvédelmi bizottsá­gának elnöke. A küldöttséget a megye keleti határá­nál, Gönyü mellett Pataki László, a Köz­ponti Bizottság tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára és Lombos Ferenc, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke fogadta. Pata­ki elvtárs meleg sza­vakkal üdvözölte a kedves vendégeket. A szívélyes fogadtatást Ma­serov elvtárs meleg szavak­kal köszönte, közben Győr- Sopron megyei úttörő lányok és fiúk virágcsokrokat adtak át a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa küldöttsége tagjainak. kedves vendégek a kulturá­lis életről és az idegenforga­lom alakulásáról. Lombos elvtárs tájékozta­tójára Maserov elvtárs vála­szolt, majd a küldöttségnek a nevében Zsigalin elvtárs, a Szovjetunió nehéz­energeti­kai és közlekedési gépgyártá­si minisztere adott tájékoz­tatót. Elmondotta Zsigalin elvtárs, hogy a Szovjetunió ipara és mezőgazdasága jó ütemben, rendszeresen fejlő­dik. A mezőgazdaságot érint­ve elsősorban a kemizálás, az öntözés és a gépesítés nagy jelentőségét hangsúlyozta. Azután elsősorban az ipar fejlődésével foglalkozott, és ennek során elmondotta, hogy a népgazdasági reform meg­valósításáért szerteágazó si­keres erőfeszítéseket tettek. Jelenleg az 1970. évi terv kidolgozásával foglalkoznak. E munkában a tudomány na­gyon fontos szerepet kap. Azt akarjuk — hangsúlyozta —, hogy a technika fejlesz­tésével, az erkölcsi és anya­gi ösztönzők alkalmazásával mind több olyan terméket gyártson a szovjet ipar, amely a világpiacon előkelő helyet tud magának biztosí­tani. A két köztársaság, a Szov­jetunió és Magyarország gaz­dasági kapcsolatáról beszélve Zsigulin elvtárs elmondotta, hogy csupán az ő általa ve­zetett minisztériumhoz tarto­zók közül 50 vállalat tart rendszeres kapcsolatot külön­böző magyar gyárakkal. A szerszámgépek, közúti és va­súti járművek, kikötői por­táldaruk szerte a Szovjet­unióban jó hírnevet szerez­tek a magyar dolgozó nép­nek. Zsigalin elvtárs ismertette azt a széles versenymozgal­mat, amely Lenin születésé­nek 100. évfordulója tisztele­tére a Szovjetunióban kibon­takozik. Az elvtársi eszmecsere után ebédszünet következett. Az ebéd alkalmával pohár­köszöntőt mondott Pataki elvtárs. Éltette a két testvéri szocialista köztársaság tartós, elvtársi, virágzó együttműkö­dését. A kedves vendégek ne­vében Zsigalin elvtárs vála­szolt a megyei pártbizottság első titkárának pohárköszön­tőjére. Baráti beszélgetés Megyénk határán várta a vendégeket Pataki László és Lombos Ferenc. Az úttörők csokrokkal köszöntötték messziről jött barátainkat. A Vagongyár motor­gyáregysége előtt Horváth Ede vezérigazgatós a gyárban készült teher­autó prototípusát mutatja a delegáció tagjainak Gyárlátogatás Délután a Magyar Vagon- és Gépgyárat látogatták meg. Elsőnek Horváth Ede, a gyár vezérigazgatója és Port Ár­pád, a vállalati pártbizottság titkára ismerte be a termelést, illetve politikai életet. Maserov elvtárs őszinte, szívből jövő gondolatokkal mondott köszönetet a gyár vezetőinek a tájékoztatásért, majd a két nép barátsága jelképeként Lenin-szobrot adott át a Magyar Vagon- és Gépgyár vezetőinek. Ezután került sor két üzemrész meg­tekintésére. Meglátogatták az új motorgyárat és a közúti futóműveket készítő üzem­(Folytatás a 2. oldalon.) A szél is viszi az embert Házasodik a Béke és a Búzakalász. Augusztusra szép esküvő lesz. Esőfelhők ereszkednek a poros lombok fölé, egy rö­vid félórára, és zuhog már. Ázik Lébény, gőzölög a for­ró falu. Kedden este ülésez­tek a vezetőségi tagok nem is tudom pontosan, hányad­szor, az egész falu lázban a nagy akarástól: fogjunk ösz­­sze. Minek? — A szél is viszi az em­bert — mondják a gazdák. — Itt is, ott is egyesülnek, jó tervekkel, ez kedvcsináló. De bennünket külön-külön sújt a kicsiség. Itt van például a széna­ügy. Az elmúlt évek átlagá­ban körülbelül 1 200 000 fo­rint bevételt hozott a hanyi széna, mert évente 30—40 vagonnal eladhatott belőle a Béke meg a Búzakalász is. Az idén nem vagy alig ta­lálnak neki piacot. Nem azért, mert nem kell a széna, de amelyik vállalat venne, az csak igen szorult helyzetben köt vásárt 30—40 vagont kínáló partnerrel. Hetven—nyolcvan vagon, az igen! A két téesznek van annyija... A Béke, szerződésben a Lajta-Hansági Állami Gaz­dasággal, évente 100 holdon hibrid vetőmag kukoricát állít elő, ezért forintban visszakapja a termés másfél­­szeresét. Jó üzlet. De milyen gond minden évben kikeres­ni a nagy lébényi határban azt a 100 holdat, hogy jó földje legyen a kukoricának, a szomszéd tsz ne a közelben vesse a magáét, hiszen a hibridnél nagyon kell vi­gyázni az izolációra. Együtt nem 100 holdon, hanem két­százon termelhetnének ked­vező körülmények között. Jó lenne gépesíteni, korszerűsí­teni például az állattenyész­tést, de hát a forint — kü­lön-külön — erős mértékle­tességre int. Együtt csaknem­­másfél millió forint amor­tizációs alappal számolhat­nak, és évente körülbelül négy és fél millió forint ér­tékű beruházásra futna. Ezek a buzdító tények. Száz hold híján 8000 hold­juk lenne.(!) Ebből csaknem 5000 hold a szántó, ötszáz­ötven tag, ebből négyszáz a dolgozó. Hogy melyik tsz nyerne a másikkal? Az eddigi versen­gés nem engedett nagy kü­lönbséget hagyni. A Békének egy szántóegységre jutó brut­tó jövedelme 3993 forint, a Búzakalásznak 3652 forint. A 100 holdra jutó húsértékesí­tés a Békében 89 mázsa, a Búzakalászban 81 mázsa. A Béke két éve „ráállt” a ser­tésre, megépült a 800 férő­helyes hizlalda, az idén el­készül a 60 férőhelyes fiaz­­tató, és jövőre... Minden­képpen tervbe volt még egy 800 férőhelyes hizlalda épí­tése. De ez már közös lesz. És eddig külön-külön eladtak körülbelül 1000—1000 sertést, most eladnak majd három­ezret meg 350 hízott mar­hát. Fedél alá zavarja a zápor a terményhordókat. — Mit szólnak a házasság­hoz? — Előbb kellett volna. — Mikor? — Tavaly is akartuk, csak akkor még volt, aki azt mondta, várjunk, mivel a korai házasság nem mindig tartós. — Ez az lesz? — Összetartozunk. Egy ha­tár termi a kenyerünket, miért aggódnánk, vesződnénk érte külön? Az őszieket már együtt akarják venni. Ezért háza­sodnak augusztusban, áldo­­másos menyegzővel. És mi lenne az első és legfonto­sabb közös tennivaló az új alapszabály elkészítése mel­lett? A szakemberek mondják: — Már az első évben meg­oldanánk a kukoricavetés felén a teljes gépesítést. A nyolcszáz holdból csak any­­nyi kapálni való maradna a két gazdaságnak, mint most az egynek. Aztán majd meg­látjuk. A forint izgatja az embe­reket. Ezután melyik tsz mércéje szerint alakul a ré­szesedés? — Nincs nagy különbség a kettő között, a Béke vala­mivel többet fizet, de így lesz a Búzakalászban is ... „Mikor még az az egy kis téesz volt a faluban” — er­ről beszél a szín alatt az idős ember. Nem véletlen mostanában az emlékezés. gszm Teljesítse feladatát a kereskedelem! A megyei tanács vb ülése Mint alakult tavaly me­gyénkben a lakosság vásárló­ereje és a kereskedelem áru­alapja, ezt vitatta meg teg­napi ülésén Győrött a Győr- Sopron megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A tanács­kozás alapjául szolgált a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának előterjeszté­se a lakosság készpénzforgal­máról. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy tavaly a bérből élő lakosság vá­sárlóereje 6,5 százalékkal volt nagyobb, mint 1967-ben. A vásárlóerő növekedése azonban csak kis mértékben köszönhető az átlagkereset emelkedésének, és inkább abból ered, hogy 3,8 száza­lékkal nőtt az iparban fog­lalkoztatottak száma, tehát több dolgozó élt bérből ta­valy, mint 1967-ben. A tavalyi bérügyi intézke­dések következtében az ipar­ban, a kereskedelemben fog­lalkoztatott dolgozók kerese­te 3,7, illetve 3,1 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezeti ta­gok részesedése 10,7 száza­lékkal volt több tavaly, mint 1967-ben. Egy tagra jutó ré­szesedés tavalyelőtt 18 524, tavaly 19 857 forint volt a megye termelőszövetkezetei­ben. Ez a jövedelemnöveke­dés annál is inkább figye­lemre méltó, mert ugyanak­kor 3,4 százalékkal növeke­dett a tagok száma is. Érdekes statisztikai adat: tavaly minden 100 forintból 80,9 forintot költött a lakos­ság áruvásárlásra, 1,4 forint­tal kevesebbet, mint 1967- ben. Mérséklődött tehát a lakosság áruvásárlási törek­vése, és több pénzt tett be­tétbe, mint előző esztendő­ben, amikor az új gazdasági reform bevezetése előtt meg­nőtt a vásárlási kedv. A végrehajtó bizottság megállapította: az alapvető élelmiszerekből tavaly za­vartalan volt az ellátás. Ja­vult a húsellátás: 121 vagon­nal több hús és hentesáru ke­rült a fogyasztókhoz, mint 1967-ben. A friss hús iránti fogyasztói igényeket azonban a kereskedelem még nem tudta kielégíteni. A ruházati kereskedelemben tavaly kez­detben fellendülés volt ta­pasztalható , nagy készle­tekkel kezdte az új mecha­nizmus gyakorlását a keres­kedelem­­, később azonban akadozott az ellátás, fogytak a készletek, gyérült a válasz­ték, és a kereslethez csak részben alkalmazkodik még ma is a kínálat. Ugyanakkor helytelen, merev az árpoliti­ka a kereskedelmi szervek­nél, pedig a választék bőví­tése, a rugalmas árpolitika a (Folytatás a 2. oldalon.)

Next