Kisalföld, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-31 / 201. szám
172085 1969. augusztus 31., vasárnap KISALFÖLD A FÖLDMUNKA* gépesítő vállalat hivatásos tehergépjárművezetői tanfolyamot indít bentlakásos rendszerben A tanfolyam költségeit fedezzük, a tanulmányi időre segédvezetői bért folyósítunk. További felvilágosítást levélben, illetve telefonon ad a vállalat munkaügyi osztálya. Cm: BUDAPEST, V. Vigyázó Ferenc u. 3., 126-790/6- es mellék. Telex: Budapest 755. oktatás. CSÜTÖRTÖKÖN: Mosonszentjános pályamunkáját közöljük. . 7 Szülőföldünk, a Kisalföld A BETA növényfajták bölcsője Távolról a kőszegi és soproni Hegyek koszorúja övezi Sopronhorpácsot, tiszta időben előtűnnek az osztrák havasok szikrázó hósipkái. Lakosainak száma mindössze 1078. A község határában talált kőkorszaki és bronzkori leletek ősi kultúrák emlékét idézik. A mélyen járó ekevas római kori falmaradványokba ütközik. 1230-ból már írásos említést is találunk Horpácsról. Ebből az időből származik gyönyörű műemlék temploma is. A földesurak nagy befolyása megakadályozta, hogy földjeiket vasút szelje át, ezzel gátat emeltek az iparosodásnak, az emberek függetlenné válásának, a városi munkavállalásnak. 1919-ben Latzbruder Dezső irányításával ugyan ide is betört az új idők első fuvallata, de csak 1945 hozta meg az emberi sorsok jobbrafordulását, a fejlődés kibontakozásának lehetőségét. Áll még a régi cselédsor, csak éppen cseréptetősen, tvantennásan. A disznótoros téli estéket, tervezgetéseket cserépkályha teszi meleggé, villanykörte fényessé. A szigor többé nem oltja el a petróleumlámpát s a nyomor nem rajzol többé a falakra térképet. Csak a formátlan, göcsörtökbe torzult kezek, hajnaltól fakulásig a földeken, munkában megroppant derekak beszélnek még a múltról. Tulajdonosaik még azok közé tartoznak, akik a gróf birtokán dolgoztak kapával, kaszával. Két kezük erején és nyomorúságukon kívül egyebük nem volt. Valamivel többre tarthatták magukat a 3—1 holdas birtokosok, a zsellérek. Gazdasági felszerelésük rendkívül hiányos, ezért gyakran bérmunkára kényszerültek. Egyetlen, egész életüket betöltő céljuk: 2—3 nadrágszíjnyit hozzákuporgatni a meglévő földhöz. Módosabb gazda alig akadt a faluban, de ezek földterülete sem haladta meg a 30—35 holdat. A község határában főként kenyérgabonát, búzát és rozsot termeltek. Ipari növények közül főleg cukorrépa és néhány takarmánynövény termesztésével foglalkoztak. A termésátlagok alacsonyak voltak, mert kisüzemi termelési eszközeikkel a talaj közvetlen felszínét tudták csak megművelni. A felszabadulás szétrobbantotta a félfeudális, félkapitalista gazdálkodást, új birtokviszonyokat teremtett. Földhöz juttatta a cselédeket, zselléreket. Lázas igyekezettel láttak munkához az új földtulajdonosok, gazdasági felszerelésük azonban nagyon nyomorúságos. Verejtékes munkájuk, minden erőfeszítésük kevés volt ahhoz, hogy végre felvirradjon a jobb élet hajnala. A horpácsiak életét, egymáshoz való viszonyát csak a termelőszövetkezet megalakulása formálta a szocialista társadalmi viszonyoknak megfelelően. 1959 márciusában közös elhatározással, az összes dolgozó paraszt részvételével alakult meg a Béke és a Hunyadi Termelőszövetkezet, melyekkel a járás és a megye területén másodikként vált Sopronhorpács szocialista községgé. 1961-ben a két tsz egyesült Béke Termelőszövetkezet néven. Nehéz volt az elindulás 2 traktorral és 10 szarvasmarhával az 1404 holdon. Az emberek sem értették meg teljes mértékben egymást. A régi cselédek és a gazdák gond kis jobbágyközség sorsa az egymást követő földesurak sorában nem sokat változott. Az Osli nemzetség, az Agyagosi család, a Kanizsaiak és Nádasdiak, végül a Széchenyiek szolgálatában meggörnyedt cselédek, zsellérek életére, kulturális fejlődésére évszázadokon át rányomta bélyegét a feudalista nagybirtokosok szemlélete. Még a múlt század közepe táján is csak elenyésző hányad jutott a község határából a saját földtulajdonnal rendelkező parasztságnak. Holkodásmódja nagyon is eltért, s a különböző felfogás gyakran nézeteltérésekre, sőt imitt-amott széthúzásra is vezetett. Új tartalmú takarékosság Ez az időszak szerencsére nem tartott sokáig. Felismerték, hogy egy a céljuk, közösek érdekeik. A munka szeretete, a párt irányítása eggyé kovácsolta a szétforgácsolódó erőt, akaratot. Az állam segítsége lendületet adott a nehezen induló közösségi munkának. Ettől kezdve nem a beadott katasztrális holdakban mérték egymás értékeit az emberek, hanem a munkában való példamutatásban, képességeiknek a közösség érdekében való kamatoztatásában, a közösség és önmaguk életének emberibbé, kulturáltabbá tételében. Az évről évre emelkedő közös vagyon és jövedelem, melyet csak az 1965. évi árvíz zavart meg, nemcsak a 112 dolgozó tagnak nyúj biztos megélhetést, hanem a 45 nyugdíjasnak is gondtalan öregséget. A megtakarított forintok ma már nem a ládafiába vándorolnak, hogy a rosszul gazdálkodó, vagy váratlan csapással sújtott szomszéd fél, egy holdját a magukéhoz ragaszthassák, hanem a takarékba. A takarékoskodás céljai is megváltoztak: háztartási gépeket vásárolnak, hogy könynyebbé tegyék a dolgozó aszszonyok életét, pénzt gyűjtenek a tehetséges gyerekek továbbtanulására. Arra, hogy egészséges, szép lakások épüljenek, a rádió és televízió útján megismerhessék a művészetek örök értékű kincseit, művelődésüket, önképzésüket, politikai fejlődésüket segítsék a nagyvilág eseményei. De a szavak helyett beszéljenek a tények. A községben 134 televízió és 248 rádió van. A gáztűzhelyek száma 112, 165 mosógép, 41 porszívó, 35 hűtőszekrény, 22 centrifuga, 19 padlókefélő gép teszi kényelmesebbé, kulturáltabbá az életet. Könyvtárunkban 1611 kötet könyv kínál választékot a 215 ifjabb és idősebb olvasónak. Az évente kölcsönzött kötetek száma 3400. A könyv szeretete, az olvasás igénye egyre több és egyre gyarapodó kis családi könyvtár kialakítását segíti elő. Épül a napközi Az egyéni gazdaságát szerető, a gazdálkodásáért élő kisgazda közösségi emberré alakulását, átformálódását jelzi a társadalmi munka áldozatkész vállalása is, amely jelentős értékekkel gyarapította községünk közösségét. Sopronhorpács a társadalmi munka végzésében mindig becsületesen helytállt. A községek versenyében már korábban is ért el első helyezést, 1968-ban az egy lakosra jutó 227,36 forint társadalmi munkaérték ugyancsak kimagasló eredmény. Az állami segítségek mellett ez tette lehetővé a kommunális létesítmények folyamatos gyarapítását. A kéttantermes iskolából teljesen osztott, nyolc tantermes iskola létesült. A szaktanárok megfelelő körülmények között irányítják, oktatják, nevelik itt gyermekeinket. Épül már az iskola napközi otthona is, ahol a hátrányos helyzetű tanulók is nagyobb segítségben részesülhetnek. Az emberek szemléletének gyökeres változására, az iskola oktatási színvonalának emelkedésére jellemző. Ezelőtt alig egy-két gyerek tanult tovább, itt az általános iskolát végzettek mintegy 80 százaléka szerez magasabb képesítést. Tanulási kedv nyilvánul meg a felnőttoktatás eredményeiben is. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Csornai Mezőgazdasági Technikum Sopronhorpácson kihelyezett osztályt létesített, de többen szereztek képesítést más középiskolákban, illetve egyetemen vagy főiskolán is. A továbbtanulás, a művelődés eredményei nem alakulhattak volna ilyen kedvezően a községet szerető, ide tartozó pedagógusok nélkül. Jól tudta ezt a községi tanács végrehajtó bizottsága is, és mindent elkövetett, hogy a községfejlesztési alap és a társadalmi munka jó beosztásával, illetve szervezésével négy pedagóguslakást hozzon létre, és ezzel otthont teremtsen fiatal, lelkes pedagógógusainknak. Betegségek megelőzését, csecsemők gondozását szolgálja majd az 1969-ben épülő egészségház. Minden utcában járda van Pihenést, szórakozást jelent majd a jelenlegi labdarúgó-pálya továbbfejlesztése. Sok lehetőség nyílik ezáltal a tömegsport kialakulásának. Megkezdődött a játszótér építése is. A KISZ irányításával szorgalmas ifjúmunkások irtják a bozótot, rendezik a terepet, ültetik a fákat, cserjéket, hogy néhány hónap múlva a jól felszerelt játszóteret gondtalan vidámság töltse be. A befejezés előtt álló tűzoltószertár megfelelő elhelyezést nyújt a korszerű tűzoltó-felszereléseknek, otthont ad az önkéntes tűzoltó egyesület tagjainak, akik a járási, megyei és területi versenyen is jó eredményt értek el. A kulturáltabb életet szolgálja, hogy már minden utcában járda van. Községünk régi óhaja, hogy a párt- és KISZ-szervezet, valamint a könyvtár méltó hajlékot kapjon. Terveink szerint 1970-ben ez is megvalósul. A község fejlődését, mezőgazdasági kultúrájának kialakulását nagyban segítette az itt működő Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutatóintézet. Falunk határának talaja igen változatos. Jó vízgazdálkodású, humuszos, vályog- és erdőtalajokra települt. A jó minőségű mezőségi talajok mellett sekély feltalajú, humuszban szegény, savanyú vályogtalajokat is találunk benne. De nemcsak a talaj, hanem az éghajlat is igen változatos, sőt gyakran szélsőséges. Az úgynevezett normál évek igen ritkák. Általában a sok csapadék jellemző, az erős felhőzet, a kevés napsugárzás. Előfordul olyan év is, amikor a csapadék alig haladja meg a 400 millimétert, máskor pedig 900 fölé emelkedik. Nem kevésbé változékony éves eloszlásban sem. Előfordult, hogy augusztus—október időszakban 309 milliméter csapadék hullott, de arra is volt példa, hogy ugyanezen időszakban mindössze 16 milliméter eső esett. 30 év átlagában az évi csapadék 610 milliméter volt. A természet próbája Hó nélküli telek és szigorú fagyok után felfagyás fenyegeti az őszi vetéseket. Hirtelen záporokat gyakran viharos szél, rekkenő hőség követ. A tartósszárazságot hetes esők váltják, teljesen rendszertelenül. Ez a roppant korszerű módszerekkel szakadatlan munka folyik a répafajták termőképességének, minőségének javításáért, a leggazdaságosabban termelhető fajták létrehozásáért. Ma már kizárólag Sopronhorpácson nemesített fajta- tcat termeltet a magyar cukoripar. A répa után legjelentősebb az intézet őszi árpa nemesítése. A BETA őszi árpa fajtákat nemcsak hazánk vetésterületének legnagyobb részén termesztik, de ismertek és kedveltek a Szovjetunióban is. változékony éghajlati adottság sokszor kritikus helyzet elé állítja a gazdát, ugyanakkor jó segítője a növénynemesítésnek. Ilyen körülmények között a természet maga teszi szigorú próbára a növényeket, válogatási lehetőséget nyújtva a növénynemesítőnek. Itt évről évre biztos és jó minőségű termést csak életerős, alkalmazkodóképes, a betegségeknek ellenálló fajták adhatnak. Ezért létesített dr. Sedlmayr Kurt 1930-ban Sopronhorpácson bérelt területen kis magánnemesítő telepet. Szűkös anyagi viszonyok között dolgozott, a legminimálisabb felszereléssel, óriási erőfeszítéssel. A lehetőségek kibontakozását a felszabadulást követő államosítás hozta meg. Felismerve a Sopronhorpácson végzett munka nagy jelentőségét, államunk új építkezésekkel, a felszerelés bővítésével gyors lendületet adott az eredményes munkának. Az intézet munkájának legnagyobb részét a cukorrépa nemesítésére és a termesztési módszerek fejlesztésére fordítja. Elsősorban ezt a célt, szolgálták az ötvenes évek elején létesült nagy beruházások, a nagy alapterületű klímaházak, amelyek lerövidítik a nemesítés időtartamát. A növények szervezetének, életfolyamatainak alapos megismerésére különböző laboratóriumok létesültek. Cukorrépanemesítésünk legújabb eredménye az egymagvú cukorrépafajta, amely elősegíti, hogy csökkentsük a munkaerő-szükségletet. Az egymagvú fajták alkalmazása lehetővé teszi, hogy megszűnjék a fáradságos, görnyesztő egyelés, s a dolgozó parasztság dereka nemcsak politikai, hanem fizikai értelemben is kiegyenesedjék. Az olaj és rostlen, a bükköny, a cikória, a tarlórépa nemesítése ugyancsak kiváló fajtákkal segítették az előrehaladást. A sopronhorpácsi növénynemesítés mindezideig 23 államilag elismert minősített fajtával járult hozzá a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatásához. Számos fajtajelöltje pedig a jövő ígéreteként a további előrehaladást szolgálja. A kutatómunka az agrotechnika fejlesztésére is kiterjed. Ez vezetett, el a cukorrépa szemenként vetésének és más növények korszerű agrotechnikai módszerének széles körű elterjedéséhez. Általánosan alkalmazzák a répamagtermesztés itt kidolgozott módszereit is. Az intézet gazdasága tizenegyszer kapta meg az „Élüzem” címet, két alkalommal elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját is. A növénynemesítés és agrotechnikai kutatás eredményei évente csaknem egymilliárd forint jövedelemtöbbletet biztosítanak népgazdaságunknak. Községünkben 1951-ben Mezőgazdasági Gépállomás is létesült. Ez a harmadik szocialista szektor nemcsak Sopronhorpács, hanem sok más termelőszövetkezet zavartalan munkáját is lehetővé tette. A szövetkezeti gazdaságok szervezése, a kezdeti nehézségek leküzdésében a kutatóintézettel együtt jelentős politikai és szakmai feladatokat, látott el. Kiváló munkájával ugyancsak kiérdemelte a megbecsülést jelentő „élüzem’’ címet. Napjainkban mint eszközi javítótársulás folytatja munkáját, ezenkívül bérmunkával szerez becsületet az üzemnek és községünknek. Első kézből A szocialista életforma kialakításában élenjáró községünk az évek során beigazolta, hogy gyors elhatározásai nem megfontolatlan tettek voltak. A szocialista szektorok kapcsolata azóta is élő és mind elmélyültebbé válik. Szoros szakmai kapcsolat alakult ki a szektorok vezetői, dolgozói között. A termelőszövetkezet baráti beszélgetéseken első kézből ismeri meg a kutatás eredményeit, a korszerű termesztési módszereket. Ha kell, szakmai és gépi segítséget nyújtanak külcsönösen egymásnak. A vezetőség messzemenően segíti a háztáji termelést, hogy a falu minél nagyobb mértékben teljesítse a népgazdasággal szembeni feladatát. Így válik Sopronhorpács új növények létrehozójából a kulturáltabb, emberibb élet bölcsőjévé is. Szerkesztő bizottság A nyomor nem rajzol térképet A fajtajelöltek a jövő ígéretei A Győri Ingatlankezelő Vállalat felvételre keres építőipari technikusokat, továbbá festő, tetőfedő, ács, kőműves, villanyszerelő szakmunkásokat, „Multicar” gyártmányú tehergépkocsira GÉPKOCSIVEZETŐT, valamint ÉPÍTŐIPARI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés Türr István u. 9. sz. alatti javítórészlegünknél, technikusoknak Csaba u. 21. sz. alatt a munkaügyi előadónál. Heti 44 órás munkahét, minden második héten szabad szombat. Vas-műszaki engedményes vásár 1969. auáztus 25-től szeptember 15-,§ 20 — 50 ° 10 engedmény Keresse a vas-műszaki cikkeket forgalomba hozó hollókat!