Kisalföld, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)

Sporttudósítások ! A tartalomból: A nem eléggé becsült vagyon Tanulmányúton Lengyelországban Kiváló népművelő Hasznos tárgyalások után Timár Mátyás hazaérkezett Jugoszláviából Tímár Mátyásba Miniszter­tanács elnökhelyettese Alek­­­szandar Grlicskovnak, a ju­goszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettesének meghívására néhány napos jugoszláviai látogatást tett — vasárnap kíséretével vissza­érkezett Budapestre. Fogadá­sukra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Vályi Péter pénzügyminiszter és ott vol­tak a budapesti jugoszláv nagykövetség képviselői. Tímár Mátyás megérkezé­sük után rövid nyilatkozatot adott az MTI munkatársá­nak: — A néhány napos látoga­tás alatt több alkalommal folytattunk megbeszéléseket Alekszandar­­ Grlicskovval, tájékoztattuk egymást Ma­gyarország és Jugoszlávia gazdasági fejlődésének idő­szerű kérdéseiről, a két or­szág gazdasági együttműkö­déséről, valamint államain­kat érdeklő egyéb gazdasági problémákról. Kicseréltük ta­pasztalatainkat a gazdaság­­irányítási rendszer reform­járól, és ezek a megbeszélé­sek — mint minden hasonló jellegű találkozó — most is sok hasznos, új gondolatokat szültek. A tárgyalások feltét­lenül hasznosak voltak, hi­szen a két ország kapcsolatá­ban minden adottság megvan arra, hogy az eddig is ked­vező kontaktusokat tovább fejlesszük. (Külkereskedel­münk volumene csupán az utóbbi időben mintegy 12 szá­zalékkal emelkedett.)­­ A néhány napos látoga­tásnak egyébként nagyon gazdag programja volt. A többi között látogatást tet­tünk Mika Spiljaknál, a ju­goszláv szövetségi nemzet­­gyűlés népek tanácsának el­nökénél, rövid időt töltöttünk Szarajevóban, Bosznia-Her­cegovina gyors ütemben fej­lődő fővárosában, megtekin­tettük az Al-Dunán levő Kia­dó­kot, a Vaskapunál folyó Duna-szabályozást és erőmű­építkezést, összegezve: ka­matozó, tapasztalatokban gazdag látogatás volt. Meg­állapodtunk abban, hogy az ilyen jellegű találkozókat gyakoribbá tesszük. (MTI.) A balesetek fő forrása a fegyelem hiánya A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. A többi között megtárgyalta az üzemi balesetek első félévi alakulá­sáról szóló tájékoztató jelen­tést.­ Az elnökség megállapítot­ta, hogy az ezer munkásra jutó üzemi balesetek száma ez év első felében 11,6 szá­zalékkal kevesebb volt, mint a múlt év azonos időszaká­ban, a halálos balesetek szá­ma azonban 3,5 százalékkal emelkedett. A tömeges, halá­los végű szerencsétlenség oka többnyire a technológiai, üzemviteli utasítások meg­szegése, a munkabiztonság szempontjából rossz műszaki megoldás vagy technológia, a laza fegyelem, az ellenőrzés hiánya. Az elnökség szóvá tette, hogy bár a vállalatok a ko­rábbinál nagyobb összegeket fordítanak a munkakörül­mények javítására, még min­dig sok a korszerűtlen, el­avult üzem, az olyan techno­lógiai folyamat, amely ve­szélyezteti a dolgozók egész­ségét, testi épségét. A szakszervezetek a dol­gozók szélesebb körű bevo­násával, a munkavédelmi aktivisták és munkavédelmi őrök segítségével tevékenyen közreműködnek a veszély­­források feltárásában, a bal­esetek megelőzésében. A dol­gozók egészségét, testi épsé­gét veszélyeztető gondatlan­ság miatt az első félévben a munkavédelmi felügyelők 164 büntető eljárást kezde­ményeztek, szabálysértések miatt 223 esetben szabtak ki pénzbírságot, 228 esetben pe­dig a felelősök fegyelmi úton történő felelősségrevonását javasolták. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1969. SZEPTEMBER 2., KEDD ★ XXV. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM Győrszentiván — Pannonhalma Vidám tapasztalatcsere Csillogó Ikarus autóbusz gördült szombaton reggel fél kilenc tájban a győrszentivá­­ni Új utakon Termelőszövet­kezet udvarára. — Megjöttek a pannonhal­miak! — ugrott fel az író­asztal mögül Balogh Lőrinc tsz-elnök, s nyomában a párt­titkárral ki viharzott az ajtón a pannonhalmi Új utakon Tsz szocialista traktorosbri­gádjának fogadására. Nem először járnak egy­másnál a két téesz küldöttei. Mindig van miről beszámol­ni, mindig van mit tapasz­talni. A hogylétet tudakoló kér­dések nem csupán szokásból hangzottak el, hiszen a leg­utóbbi látogatás óta sok min­den történt a két portán. Hogy csak a legnevezeteseb­beket említsük: a pannonhal­mi Új Utakon több mint két­ezer holdra szóló egyezséget kötött Éccsel. A győrszent­­ivániak pedig a megalakulás huszadik évfordulójának megünneplésére készülnek. A győrszentivániak csak­nem kétszer akkora területen gazdálkodnak, mint a pan­nonhalmiak. Van háromezer­ötszáz hold szántójuk, száz­harminc hold szőlőjük, és je­lentős területet foglal el a kertészet is. A jövedelemmel elégedett a tagság,­­ötvenkét forint öt­ven fillért ért tavaly egy munkaegység. A tagok nagy része szocialista brigádban dolgozik. Nyolc szocialista brigád van jelenleg a terme­lőszövetkezetben. A beszámoló végén arany­lón gyöngyöző nedűvel teltek meg a barátság poharai. Egy­más egészségére, eredménye­ikre koccintottak a vendégek és a vendéglátók. Az udvaron szétszéledtek a pannonhalmiak. Kisebb ..■söpörtök alakultak az esz­tergaműhely gépei körül. Az egyik süvöltő esztergapad mellett középkorú, magas, ■rőtéi jes férfi nézte a sokszí­­nű fémforgácsokat. — Az a hibája, hogy még mindig agglegény — tréfál­kozott Németh Endre pan­nonhalmi főagronómus. Megjegyzése Pardai Rudolf brigádvezetőre vonatkozott. Brigádja tizennyolc trakto­rosból áll. Átlagos életkoruk 32—33 év. Van köztük kiváló dolgozó, a szakma kiváló mestere. Az idén is elsők kö­zött fejezték be az aratást a megyében. Munkájuk jutal­mául többször jártak külföl­dön: Ausztriában, Lengyelor­szágban, Jugoszláviában. A brigád legidősebbje Máj Ist­ván, aki tizenegyedmagával huszonegy évvel ezelőtt meg­alakította a pannonhalmi tsz-t. Röviddel ezelőtt kor­­­mánykitüntetést kapott. Az E 5-ös út két oldalán fekszik a győrszentiváni tsz kertészete és szőlészete. Az út mentén felállított dinnye­csárda megállásra csábítja a száguldó külföldi autósokat. Háromszázezer forintot ho­zott az idén a népszerű kis bolt. A traktorosok örömmel vettek részt egy kis dinnye­kóstolón, miután vendéglátó­ikkal körbejárták a kertésze­tet. Egyik élelmes tsz-tagnál­ szemet szúrt a földön elszórt szalma. Megragadta a keze ügyében lévő villát, és min­denki derültségére elhányta az útból. Steczina József pannonhal­mi elnök nyomban ajánlatot kapott a rendszerető trakto­ros szerződtetésére, és ez még fokozta a jókedvet. A vidám tapasztalatcsere a szőlőben folytatódott. A fő­kertész egylovas fogata ve­zette a látogatók menetét. Szép a szőlő, de még várni kell a szürettel — hangzott innen is, onnan is a véle­mény. A találkozó résztvevői ebéd alatt a fehér asztalnál összegezték a látottakat. S a pannonhalmiak azzal búcsúz­tak a győrszentivániaktól: Várunk benneteket! (Pákovics) Tegnap érvénybe lépett a rendelet! I­ kenyeret becsomagolják Tegnap reggel körútra in­dultam Győrött. Arra voltam kíváncsi, megtartják-e a győ­ri élelmiszer-boltokban az 1969. szeptember 1-én életbe lépett rendeletet, amely elő­írja: a vásárolt kenyeret pa­pírba kell csomagolni. Mint sokszor, most is meg­késett az ipar. A győri bol­tokba még nem érkezett meg az egy- és kétkilós ke­nyérnek való zacskó. Lesz-e kifogás? Vajon mibe csoma­golják a kenyeret? S egyál­talán becsomagolják-e? Uram először az Aradi vér­tanúk útján lévő 1202-es szá­mú élelmiszerboltba vitt. A hentes- és kenyérárú-rész­­legnél egy maradék darab kenyeret kértem. A hölgy le­mérte. Hetven dekát nyo­mott. Azután nyúlt a pa­pírért, szokványos kis da­rabkáért, és a szokványos mozdulattal odaragasztotta a kenyér vágóit felére, majd a kosaramba tette. — Bocsánat, ön még nem ismeri a ma éjfélkor életbe lépett rendeletet? Tornán Erzsébet elárusító­nak ebben a pillanatban le­esik a tantusz. Veszi a na­­gyobb papírt, és most már a rendeletnek megfelelően, gondosan csomagolja. A Lenin úti 1103-as számú boltban, mint mindig, most is sok a Vevő. Egyszerre né­gyen kérnek kenyeret. Első­nek Heszky Béláné kap. Az elárusítónő fél kilót mér, az­tán ugrik a papírért, és olyan gondosan csomagolja, mint a hímes tojást. — Tessék parancsolni! — szól rám az üzletvezető he­lyettese, Pesztenlehrer Lajos­­né. — A kenyércsomagolást figyelem... — Csak tessék!­ Minden vevőét becsomagoljuk. Mi már időben gondoltunk rá. Ott a sarokban minden mé­­retű papírt megtalál a kis­lány. A Lenin úti 1601-es számú boltban Gyurics Mátyásné méri a kenyeret. Miközben a mérleget figyeli, majd szá­mol, odaszól a leányoknak: — Ha van időtök, vágjatok fel papírt. Ebben a pillanatban 23 de­­k­át mutat a mérleg. Vajon ezt a kis darabka kenyeret is olyan gondosan csomagolja-e, mint az imént az egy kilót? Igen. A vevő elégetten tá­­vozhat. A Lenin úti ABC Áruház­ban Molnár Éva áll a kenye­res és péksüteményes pult mögött: — Azt a félbe vágott ke­nyeret kérem — Nyolcvan deka. Megfe­lel? — Igen. Gondosan becsomagolja. — Köszönöm, nem kérem a kenyeret, csupán arra vol­tam kíváncsi... — Ó, nálunk már nem új­donság a rendelet —­ mond­ja —, mi már egy hónap óta minden kis darabka kenye­ret teljesen becsomagolunk. Az Aradi vértanúk útja és a Kazinczy utca sarkán lévő 1201-es számú élelmiszerbolt­ban tréfálkoznak az elárusí­tóval a vevők. Régi ismerő­sök lehetnek. A fiatalember viszonozza a tréfát, de a ke­ze meg nem áll. — Azt a darabkát kértem­­ ott a mérleg mellett. — Azt ne tessék elvinni, mert nem friss —­ mondja udvariasan —, tudok adni hasonló nagyságút, olyat, ami még meleg. — Köszönöm, az . .jó lesz. Szabó Márton figyelmét nem lehet elterelni. Miköz­ben válaszol a tréfára, gon­dosan csomagolja a kenye­remet. A Liszt Ferenc utcai 009-es számú, eldugott kis boltban Molnár Pálné szor­goskodik. Tejjel, kenyérrel, péksüteménnyel szolgálja ki a vevőket. , — örül, hogy egészen be­csomagolják a kenyeret? — kérdezem az egyik vásárlót. — Itt már régen becsoma­golva adják. Az Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat győri boltjai­­ban tegnap reggel, a rende­let életbe lépésének napján kitűnőre vizsgáztak az el­árusítók. (Sindulár) A KISALFÖLDI TSZ SZÖVETSÉ tagszövetkezeteinek szakemberei — elnökök és mezőgazdászok a győri és a moson­magyaróvári járásból — két csoportban Lengyelországba látogattak, hogy megé­ekedjenek a baráti ország mezőgaz­daságával. Képünkön: A magyar küldöttség a Czempini Állami Gazdaságban a sok és jó minőségű gyapjút ígérő birkaállományt tekinti meg. (Tudósítás a 3. oldalon.) *RA: 80 fillér BOV a fogyasztók vására A könnyűipari vállalatok gazdasági, kereskedelem-po­litikai érdekeiket követve, a tavalyinál jóval aktívabban és körültekintőbben készül­tek fel a rövidesen megnyíló Budapesti őszi Vásárra. Részvételükről dr. Móré And­rás, a könnyűipari vásárbi­zottság vezetője a következő­ket mondta: — Az ipar és a kereskede­lem k­épviselőinek, valamint a vásárlóknak, felhasználók­nak e fontos találkozóján a könnyűipari vállalatok saját helyzetüket mérlegelve, üzle­ti érdekeiknek megfelelő for­mában vesznek részt. Minden vállalat önálló kiállítóként szerepel, és csak olyan ter­mékeket sorakoztat fel, ame­lyek gyártására már felké­szült, és legkésőbb féléven belül szállítani tud. Csupán kis mennyiségben találhatók majd a kiállításon olyan mintadarabok, amelyek any­­nyira frissek, hogy elkészülé­sük óta nem volt elég idő az árkalkulációra. Egyébként e kevés kivételtől eltekintve valamennyi terméken feltün­tetik a fogyasztói árakat. (MTI.) Tanácskozás a vöröshagyma termesztéséről Szerdán, a dunakiliti ter­melőszövetkezetben lesz az egyéves kultúrájú vöröshagy­ma termesztéséről tapaszta­­latcsere és gépesítési bemu­tató. Potyondi Imre, a MÉK igazgatója nyitja meg az or­szágos jelentőségű tapaszta­latcserét, majd Prikler Sán­dor tsz-elnök ismerteti a kö­zös gazdaság vöröshagyma­­termesztésben elért eredmé­nyeit. Dr. Borka Miklós, a Kertészeti Kutató Intézet osztályvezetője a hazai egy­éves kultúrájú vöröshagyma termesztésének üzemi mód­szereiről és tapasztalatairól tart előadást. Az előadások után a szakemberek megte­kintik a tsz vöröshagyma­tábláit, a gépi szedést. A faj­tákat Füssy Aladár, a MÉK termelési osztályvezetője is­merteti.

Next