Kisalföld, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

2 f­­r • rr* Szóvivői nyilatkozat Az NDK külügyminiszté­riumának szóvivője csütörtö­ki állásfoglalásában tiltako­zást jelentett be az ellen, hogy Nyugat-Berlint bevon­ják a nyugatnémet választá­si kampányba. Hangsúlyozta, hogy Nyu­­gat-Berlin nem tartozik a Német Szövetségi Köztársa­sághoz. Kiemelte: a város stá­kszát sérti, hogy nyugat­német pártok — köztük a neonáci Nemzeti Demokra­­­­ta Párt — vezetői, a nyugat­berlini szenátus beleegyezé­sével Nyugat-Berlinben vá­lasztási gyűléseket tartanak és választási nyomtatványo­kat terjesztenek. A szóvivő követelte a vá­ros státuszával ellentétben álló tevékenység haladékta­lan beszüntetését (MTI) Élénk diplomáciai élet Sztrájkolnak a vasutasok, vasmunkások Azok a turisták, akik mos­tanában vasúton járják Fran­ciaországot, más forgalmi esz­közt kénytelenek választani. Hatalmas méretű vasúti sztrájk robbant ki, amely úgyszólván az ország egész vonatforgalmát megbénította. A sztrájk ideje — minthogy a közlekedési miniszterrel foly­tatott szakszervezeti tárgya­lások egyelőre nem hoztak eredményt — meghatározha­tatlan. Az is meglehet, hogy a sztrájk más iparágakra és te­rületekre is átterjed. Mint ahogy a többi forgalmi dol­gozóra máris átterjedt. S ha arra gondolunk, hogy Fran­ciaország most, egy hónappal a frank leértékelése után nem kisebb gazdasági problémák­kal küzd, mint amilyenekkel 1968. május—júniusában baj­lódott, akkor semmilyen for­dulaton nem fogunk csodál­kozni. Komoly sztrájk folyik Itá­liában is, Európa eme másik fő idegenforgalmi központjá­ban, mégpedig a vasmunká­sok körében. S hogy egy har­madik napfényes idegenfor­galmi centrumot említsünk: Görögországban ugyan nem folyik sztrájk, a fasiszta jun­ta terrorjának körülményei között erre alig is van lehe­tőség, a letartóztatások vi­szont továbbra is napirenden vannak. Csütörtökön például egy nagy kiadóvállalat tulaj­donosának és egy újságíró­nak a letartóztatásáról érke­zett hír. Ugyanakkor Európa és a világ szocialista felében nyu­godt építő munka és élénk diplomáciai élet folyik. Meg­érkezett Moszkvába, hivatalos látogatásra Dines Szingh in­diai külügyminiszter, aki ki­fejezte meggyőződését, hogy e látogatás elősegíti majd a két nép baráti kapcsolatainak fejlesztését. A szovjet diplomácia rövi­desen egy másik fontos talál­kozóra is készül. Hírügynök­­ségi jelentések szerint — az ENSZ-közgyűléssel párhuza­mosan — Gromiko—Rogers találkozó készül. A szovjet és az amerikai külügyminiszter alkalmasint a stratégiai ra­kétarendszerek korlátozásáról kezd majd tárgyalásokba. Hogy ez mennyire fontos ezer és egy okból, azt mindenki tudja és alátámasztja Szent­­györgyi Albert, magyar szár­mazású Nobel-díjas profesz­­szor legutóbbi nyilatkozata, amelyben arról panaszkodik, hogy az egészségügyi és tudo­mányos kutatásokra fordított összegeket a washingtoni kor­mány elsősorban fegyverke­zési kiadások növekedése miatt csökkentette. Ezért kel­lett Szentgyörgyinek korlá­toznia rákkutatói tevékeny­ségét, holott már biztató eredményeket ért el. (RS) LÁTSZÓLAG békés a kép. Belfastban, az észak-ír fővárosban iskolába igyekeznek a gyerekek. De az állig felfegyverzett angol katona és a rommal, törmelékkel borított utca arra emlékeztet, milyen véres események színhelye volt — és lehet újra és újra bárme­lyik pillanatban — ez a sokat szenvedett város ... (Telefoto — ap — mti — ks) Egyiptomi bombázók a Sinai-félsziget felett Az Arab liga ülése Vadászgépek fedezete mel­lett egyiptomi bombázók csü­törtökön délelőtt két hullám­ban támadták a Sinai-félszi­­geten k­iépített izraeli álláso­kat — közölte egy egyiptomi katonai szóvivő. A gépek mélyén behatoltak a felszí­nét középső és déli része fö­lé. A támadás során légvé­delmi ütegeket, egy radar­­állomást, valamint tüzérségi és gyalogsági állásokat sem­misítettek meg. A kialakult légiharcban egy izraeli va­dászgépet lelőttek. A szóvivő közölte, az egyip­tomi légierő célja az volt hogy „megtorolja az egyipto­mi őrállások ellen intézett is­mételt izraeli agressziókat”. Később bejelentették, hogy az egyiptomi támadást köve­tően izraeli gépek átrepülték a Szuezi öblöt és megkísérel­tek támadást intézni az öböl­től északra kiépített egyipto­mi állások ellen. Az egyipto­mi vadászgépek azonban visszatérésre kényszerítették őket ■Egy izraeli katonai szóvivő a csütörtök délelőtti egyipto­mi támadásról adott beszá­molójában azt állította, hogy a légiharcban, valamint az izraeli légvédelmi ütegek be­avatkozásának eredménye­ként összesen hét egyiptomi repülőgépet lőttek le, egy nyolcadik pedig eltűnt. Az izraeli szóvivő veszteségű s­­tálán mindössze három sebesült izraeli katona szere­pelt. Kairóban két és fél órás ülést tartott az Arab Liga Po­litikai Bizottsága. Az ülésen részt vettek az arab orszá­gok Kairóban akkreditált nagykövetei és a Palesztinai Felszabadulási Szervezet kép­viselője. A politikai bizottság megvitatta az arab országok és Románia kapcsolatát an­nak a fényében, hogy Romá­nia nagyköveti szintre emel­te diplomáciai kapcsolatát Iz­raellel. Napirenden szerepelt ezen kívül az arab országok és az afrikai, valamint a latin­amerikai országok között fennálló kapcsolatok kérdése és megvitattak egy tanul­mányt a megszállt Paleszti­nába való kivándorlásról. A politikai bizottság hatá­­rozatot hozott, amely szerint meghatározatlan időre meg­hosszabbítja­­Hasszana fő­titkári megbízását. A 72 éves politikus 17 éve tölti be az Arab Liga legmagasabb tiszt­ségét. (MENA, TASZSZ) KISALFÖLD Rhodésia Új alkotmány-tervezet A szakadár Rhodésia fe­hér telepes kormánya csü­törtökön nyilvánosságra hoz­ta új alkotmány-tervezetét, amelyben megszakít minden kapcsolatot Nagy-Britanniá­val és Erzsébet királynővel. Az alkotmány biztosítja a fehérek uralmát és amint azt megfigyelők megjegyzik, a dél-afrikai apartheid-rend­szerhez hasonló felépítésű rendszert vezet be. Erre utal például, hogy az alkotmány szigorúan különválasztja a fehér és színesbőrű szavazó­polgárokat: a fehérek 50 par­lamenti képviselőt, a színes­­bőrűek nyolc afrikai képvise­lőt, a törzsfőnökök pedig to­vábbi nyolc afrikai képviselőt választanak. Az alkotmány 23 tagú sze­nátus létesítését is magában foglalja, a szenátus tíz fehér, tíz afrikai politikusokból áll, három tagját az elnök jelöli ki. (UPI, AP, AFP) Két információ Csehszlovákiából Csütörtökön ülést tartott a Csehszlovák Népi Gyűlés külügyi bizottsága. A részt­vevőket V. Pleskot, a külügy­minisztérium államtitkára tá­jékoztatta arról az ellenséges kampányról, amelyet a kapi­talista államok hírközlő szervei folytatnak Csehszlo­vákia ellen. A bizottság meghallgatta és jóváhagyta I. Nemecnek, a bizottság által kiküldött egyik albizottság elnökének előterjesztését a szocialista országokkal fenntartott kap­csolatokról. Az előterjesztés indítványozza, hogy érvény­telenítsék a nemzetgyűlés 1968. augusztus 25-én elfoga­dott nyilatkozatának indoko­lását, továbbá javasolja, hogy tűzzék a népi gyűlés legkö­zelebbi ülésének napirend­jére a tavaly augusztusi ha­tározatok érvénytelenítésének kérdését. A pozsonyi Pravda csü­törtöki számában beszámol arról, hogy a bíróságok Szlo­vákiában rövidesen megkez­dik 107 rendzavaró ügyének tárgyalását, ötven vádlottat huliganizmusért, 24-et a csehszlovák vezetők, 22-őt pedig a más szocialista ál­lamok vezetőinek megsérté­séért, a többieket a közrend megzavarásáért vonják fele­lősségre. (MTI) ★ n#9. szeptember 1I., péntek Tegnap történt Cütörtökön a késő délutáni órákban hazaérkezett Hanoi­ból az a magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely Fehér Lajosnak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésével részt vett Ho Si Minh elnök temetésén. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen fo­gadták. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Cseu En-la­l, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke csütörtökön Pekingben megbeszélést tartott. A Moszkvában kiadott hivatalos közlemény szerint a talál­kozót kölcsönös megállapodás alapján tartottak meg, s arra akkor került sor, amikor Koszigin a vpK-ból hazatérőben volt Moszkva felé. A felek őszintén feltárták álláspontjukat és mindkét fél számára hasznos megbeszélést tartottak. Szovjet részről a találkozón jelen volt Konsztantyin Katu­­sev, az SZKP Központi Bizottságának titkára és Mihail Jasz­­nov, a Legfelső Tanács Elnökségének elnökhelyettese. Kínai részről jelen volt Li Hszien-hunen és Hszie Fu-csi, mindketten az Államtanács elnökhelyettesei. ★ Koszorúzás Nixon A Bolgár Népköztársaság felszabadulásának negyed­­százados évfordulója alkal­mából koszorúzási ünnepsé­get rendeztek csütörtökön délelőtt Harkányban,­­ ha­zánk felszabadításáért Bara­nyában hősi halált halt bol­gár katonák temetőjében. El­sőként Rapai Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkára, a KB tagja és dr. Szabó József, a siklósi járási pártbizottság első titkára helyezett koszo­rút az emlékmű talapzatára. A Bolgár Népköztársaság ré­széről Vaszil Bogdanov nagy­követ, Ljubomir Markov, a nagykövetség sajtóattaséja és Ivan Jotov, a Bolgár Kultúra igazgatója koszorúzott. Nixon elnök jövő csütörtö­kön beszédet mond az ENSZ- közgyűlésen. A Fehér Ház csütörtökön jelentette be, hogy az elnök elődeihez ha­sonlóan, személyesen mond beszédet a kedden megnyíló 24. közgyűlési ülésszak álta­lános politikai vitájában. Új­ságírók azt várják, hogy Ni­xon felszólalása az amerikai politika fő mozzanatainak ki­fejtése lesz, az elnök azon­ban részletesen kitérhet a vi­etnami háborúra és a közel­­keleti válságra is. . Lehetsé­ges, hogy Nixon ebben a be­szédben ismerteti majd elő­ször a vietnami háborúval kapcsolatos új állásfoglalását is. (MTI) Szakadékpolitika A maoizmus és a világreakció I­I Szemmel látható, hogy j­ó­l minőségileg új sza­__U kaszba jutott a Mao Ce-ttung vezette kínai vezér­kar­ ideológiai, politikai és szervezeti elfajulása. A maoizmus a kommunista mozgalmon belül opportunis­ta elhajlásból kommunista­­ellenes, szovjetellenes, sovi­niszta áramlattá vált. Ennek az áramlatnak az ideológiai alapját „Mao Ce-tung esz­méi” alkotják, szervezeti és „tömeg”-bázisának pedig a különböző országokban Pe­king által összetákolt, álla­milag tartott, s a kispolgári rétegek, többek közt a monis­­ták igazi céljait még nem is­merő ifjúság ösztönös forra­­dalmiságán élősködő politi­kai kalandorokból, szakadá­­rokból, renegátokból álló he­terogén csoportosulásokat szánták. A KKP IX. kongresszusán meghatározott mai maoista politika egyik sajátossága az, hogy Maónak és kör­nyezetének nincs pozitív programja a bonyolult bel­földi gazdasági, társa­dalmi és kulturális prob­lémák megoldására. A maois­ták zsákutcába juttatták az országot, és külső kalandok­ban keresik a kiutat. Nem véletlen, hogy Mao Ce-tung „stratégiai eszméje’’ ez a té­tel. „Fel kell készülni a há­borúra fel kell készülni az éhségre”. • Ezzel kapcsolatban teljes határozottsággal hangsúlyoz­nunk kell, hogy a maoizmus ma háborús provokátorok ideológiája, olyan politikai áramlat, amely objektíve az imperializmus legagresszí­­vabb, revansista erőinek szö­vetségeseként lép fel a nem­zetközi színtéren. A maoista katonai-bürok­ratikus rendszer egész belpo­litikájának célja az, hogy bá­zist teremtsenek a világ­uralmi harchoz, a szomszéd­országok ellen irányuló, ka­landor , terjeszkedő politikai folytatásához. Jellemző a bel­politika alapján az ország egész életének militarizálása. Ma már nem tartják elegen­dőnek azt a Mao-féle tételt, hogy „az egész ország tanul a hadseregtől, és az egész nép a katona”. (1964.) Mao szerint a feladat most az, hogy Kína „katonai táborrá” változzék. Az országban a háborús hisztéria légkörét szítják, s az „ostromlott erőd” helyzetét teremtik meg. Lin Piao a kongresszuson kijelentette, hogy „készülni kell a közeli háborúra". A Celan Ribao című lap május 14-i számában nyíltan azo­nosította a világháborút és a „világforradalmat”, s ezt ír­ta: „A háború kikerülhetet­len. A II. világháború 22 év­vel az I. világháború be­fejezése után kezdődött. A II. világháború vége óta 23 év telt el. Már érez­zük a puskaporszagot.” A maoista propaganda szemér­metlen háborús apologetika jegyében fogant, s a háborút történelmi szükségszerűség­nek, permanensen és végzet­szerűen ismétlődő törvény­­szerűségnek nyilvánítja. Maónak azt a kannibáli té­zisét hajtogatja, hogy az emberiség felét feláldozva „az elpusztított i­mperializ­­mus és szociál-imperializ­­mus romjain a kapitalistá­nál százezerszerte különb civilizációt kell megteremte­ni”. Gyakorlatilag az ország minden erőforrását militari­­zálásra használják fel. Több mint egy évtizede megszűnt mindennemű szociális, kultu­rális és lakásépítés. Állan­dóan süllyed a lakosság élet­­színvonala. Számos nem ha­diipari vállalat vagy leállt, vagy korlátozott kapacitás­sal működik, a nyersanyag-, berendezés-, stb. hiány foly­tán. A pekingi vezetők, hogy növelhessék a katonai kiadá­sokat, a közoktatás, az egész­ségvédelem, s a közszolgál­tatások költségeit is a dolgo­zókra hárítják át, a kereske­delmi hálózat fenntartásának költségeivel egyetemben. Mao Ce-tung csoportjának népellenes, militarista politi­kája egy olyan paradoxon helyzetet teremtett, hogy mi­közben több mint 300 millió kínai teljesen írástudatlan, s az ország gazdasági és kultu­rális szempontjából viszony­lag általánosan elmaradott, a tanult emberek, az értelmi­ségiek „feleslegesekké” vál­tak. Nem alkalmazzák őket közvetlenül sem a városban, sem a faluban. S hogy meg­szabadítsák a városokat ettől a „tehertételtől”, amely „ve­szélyes gyúlékony anyagnak” bizonyulhat, a hadsereg se­gítségével tömegesen telepítik ki a tanult fiatalokat és az értelmiségieket a távoli, gyé­ren lakott pusztaságokba és hegyvidékekre. Az utolsó év­ben mintegy 20 millió em­bert telepítettek ki ilyen erőszakos módon.­­ A pekingi vezetők, hogy valamiképpen igazolják ka­landorpolitikájukat, szovjet­ellenes hisztériát szítanak az országban. Ezt a célt szol­gálja az úgynevezett „határ­kérdés” felvetése. A lakos­ságot azzal ijesztgetik, hogy Kínát szovjet támadás ve­szélye fenyegeti. S hogy a hitelesség látsza­tát adják ennek az elképesz­tő rágalomnak, azt a kohol­mányt terjesztik, hogy a Szovjetunió, úgymond, „ösz­­szeesküdött az amerikai im­perialistákkal Kína ellen” s a szovjet országban „vissza­állították a kapitalizmust”. Nem szorítkoznak azonban kizárólag a propagandára. A szovjetellenes sajtó-, rádió- és szóbeli propaganda csupán a szovjetellenes, szocialista­ellenes politika ideológia elő­készítése, „megalapozása”. A Mao Ce-tung csoport 1960 óta módszeresen soroza­tos provokációkat rendez a szomszédos országokkal, így a Szovjetunióval közös hatá­rok mentén. Az utóbbi időben a határkonfliktusok provo­­kálása nyilvánvalóan a maoista külpolitika egyik fő láncszeme lett. Hosszú ideje készítették elő s szándéko­san a maoista kongresszus ülésezésének napjaira időzí­tették ezt a szégyenteljes és véres provokációt, amelyet Damanszkij szovjet sziget térségében rendeztek meg. Közvetlenül a provokáció előtt a szovjetellenes hiszté­ria elérte kulminációs pont­ját. Sok tény tanúsítja ezt. Így például,­míg tavaly egész éven át körülbelül 600 na­gyobb szovjetellenes anyagot közölt a Renmin Ribao, az idén csupán a március 2-i, március 14-, 15-i véres pro­vokációkat megelőző időszak­ban és közvetlenül utána közel 300 ilyen anyagot kö­zölt. A provokációk idősza­kában a Renmin Ribao ha­sábjait csaknem teljes egé­szében a szovjetellenes anya­gok foglalták el. (Folytatjuk.)­­

Next