Kisalföld, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
1069. október 10., péntek A Nincs visszaút presszóban, háttal a bejáratnak, széles vállú fiatalember ült. A kávéfőzőnő, miközben kezét a gép karján nyugtatta, egy pillanatig ráfeledkezett. — Ilikém, egy duplát a Zenésznek! — kiáltotta a pincér, majd hozzátette: — Tudod, sok gőzzel! — Gőz az van — válaszolt a kontyos, s tovább ügyet sem vetett jóképű vendégre, akit fénylő, fekete hajáért neveztek Zenésznek. Kint a presszó előtt felbőgött egy autóbusz motorja. Csapzott hajú, szőke lány toppant a tükrökkel borított előtérbe. Haját nőiesen hátrasimította, ajkán bigygyesztett, egyenesen a fekete fiú asztalához tartott. A Zenész felállt hogy lesegítse az átázott orkánt, de a pincér megelőzte. — Mit iszol? — kérdezte a fiú. — Teljesen átfáztam. Jót tenne egy forró fekete. A pincér vette a rendelést s továbbította „Ilikének”. A fiú két tenyere közé fogta a lány arcát és jelentőségteljesen a szemébe nézett. — Ma megteszed? — Mit? — Hát amit megígértél. — Nem akarom megtenni. Akkor azt mondtad, nem riadsz viszsza a nehézségektől. Vallatsz engem és a... A lány hangja csupa szemrehányás, riadt tekintetében bizonytalanság tükröződött. A Zenész abbahagyta a követelőzést, és vad ritmusokat dobolt ujjával az asztal műanyaglapján. Majd mint akinek eszébe jutott valami, zsebébe nyúlt, elővett egy csomag cigarettát, megkínálta a lányt. Hanyagul a saját szájába is tett. A gyufát fél kézzel röptében akarta megyújtani, de olyan ügyetlenül sikerült, hogy a doboz a szomszéd asztalnál ülők lába elé koppant. — Bocsánat — szabadkozott, s anélkül, hogy felállt volna a helyéről, felkapta a dobozt. Lassan, szótlanul szürcsölték a kávét. A fiú a megmaradt cukrot a zsebébe tette. Odament a fogashoz, leemelte a lány kabátját, s intett neki. A lány kérdőn nézett rá: — Máris? — Mit máris? Csak nem akarsz reggelig itt ülni? A lány nem vitatkozott, hanem belebújt a lenge kabátba és elindult a kijárat felé. A fiú követte, de a pultnál megállt egy pillanatra, és egy tízforintost helyezett a kávéfőzőgép mellé, aztán ő is kilépett a szabadba. Zizegő, ónos eső verte a kisvárosi utca macskaköveit, az ostornyelek sziporkázó sávokat hasítottak a szürkületből. A fiú karonfogta a lányt, s inkább csak maga elé morogta: „meg fogod tenni.” Néhány utcasarok után egy rozzant, kertes ház elé értek. A Zenész megszorította a lány karját, s nyomatékkal mondta: — Itt vagyunk. A lányon erőt vett a sírás, a Zenész felöltőjébe kapaszkodott, de a zokogásban nem érződött semmi könyörgés, esdeklés. Erőtlenül tűrte hogy a fiú maga után húzza. A Zenész hangnemet váltott. Gyengéden csókolgatta a lány homlokát és azt suttogta: „Ne félj, Katikám, nem lesz semmi baj.’’ A lány mintha megnyugodott volna, könnyeit letörölte és szembefordult a fiúval. — Ha elhagysz, megöllek! — Csacsi — szólt a fiú, és halkan elnevette magát. Köszönés helyett rámeredt a lányra és a fejét csóválta. — Jöjjenek be! Maga fiatalember, jobb, ha elmegy. Ehhez nem kellenek férfiak. A fiú tétován állt az ajtóban. Megfogta a lány kezét. Magához húzta, s izgatottan hadarta: — Aggódom érted, drágám. — Menj nyugodtan — bíztatta Kati. — Ne félj, nem lesz semmi baj — Szeretlek.’ — ez volt a Zenész utolsó szava. Sarkon fordult, és elgondolkodva indult kifelé. Az előszobában rágyújtott. Eközben szófoszlányok jutottak a füléhez. ..... hónapban ... harmadik ... nyolcszáz ... nem vállalta”. Elhajította a cigarettát, berontott a szobába, ahol az öregaszszony és a lány tárgyaltak durván megragadta az öregasszony karját és szinte ordította: — Ha valami baja lesz ennek a lánynak, megkeserüli! Az öregasszony nem ijedt meg. Rendreutasító hangon mondta: — Ne csináljon felhajtást, fiatalember! Nem én vagyok bajban. Különben, ha jól tudom, nem véletlen, hogy hozzám fordultak Felőlem orvoshoz is mehetnek. — Ne bántsa — csitította a felháborodott öreget Kati. — Neki sem mindegy. Szelíden tuszkolta kifelé az ajtón a fiút. Zenész újabb cigarettát vett elő, és szó nélkül elhagyta a szobát. Az utcán sietősre fogta lépteit. Dühösen ugrálta át a széles tócsákat. A presszó előtt nagyot rúgott egy ártatlan kavicsba, s nagy lendülettel belökte az ajtót. A pincér nyomban odasomfordált, s vállveregető modorban kérdezte: — Ki volt az a kis szőke cica? — Kuss! Mi közöd hozzá! Hozz egy konyakot! — volt a mérges válasz. Azon az estén mindenki Zenészt figyelte. Reggelfelé a nyolcadik, tizedik konyaknál feltápászkodott az asztaltól. Pénztárcájából százast húzott elő, ráköpött és a pincér homlokára ragasztotta. — Ez a tiéd, öregfiú. Imbolygó léptekkel hagyta el a helyiséget. Már derengeni kezdett. A nehéz, szürke esőfelhők mind élesebben rajzolódtak a hajnali égboltra. A Zenész torkából duhaj hangok ömlöttek a kisvárosi csendbe. „Kis ibolyám, gyöngy .. Egy-egy csuklásnál elakadt a nóta. Megállt egy pillanatra. Inogva hátrafordult. A részegség ködfalán rohanó alakot látott közeledni. Ujjával az alak felé bökött és alig érthetően motyogta: „Ez meg minek rohan?” Az árny közben odaért. Kiss Feri volt az, a Zenész albérlőtársa. — Zenész, te itt támolyogsz, amikor... Tovább nem folytathatta, mert a Zenész félbeszakította. — Beszélj világosan! — Kati belehalt. A banyát letartóztatták — lihegte. — Miket beszélsz? Megragadta a barátja kabátját, és teljes erejéből ököllel arcába vágott. Ütött volna tovább is, de a lendülettől egyensúlyát vesztette és végigvágódott a kövezeten. A reggeli műszakra induló emberek zokogó férfit láttak a tócsában feküdni. Pákovics Miklós / Kedvező változások A hatékonyság javításának fontos eszköze a termelés összetételének változtatása. Ha a vállalaton belül növelik a korszerű, keresett, jó áron értékesíthető cikkek termelésének részarányát az elavult gyártmányok rovására, ez több nyereséget kos a vállalatnak és nagyobb hasznot a népgazdaságnak. Sok milliárd forint megtakarítást jelent például az országnak, hogy évről évre csökken a drága szén, és növekszik a földgáz és kőolaj felhasználási aránya. Milyen eredményeket hozott a reform első másfél esztendeje? Erre a kérdésre kereste a választ a Központi Statisztikai Hivatal felmérése 23 iparágban. Elkezdődött, pontosabban meggyorsult a termelés szerkezetének kedvező irányú átalakulása. A szerény eredmények egyébként azt is jelzik, hogy a lényeges átalakuláshoz, csakúgy, mint a reform kibontakoztatásához, több esztendő szükséges. Elsősorban a gyorsan fejlődő iparágak termelésének összetételében tapasztalhatunk jelentősebb változásokat, így az alumíniumkohászatban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a műszeriparban és a vegyi termékek gyártásában. A szerkezeti változások azonban nem mindig kapcsolódnak a termelés gyors növekedéséhez. Az üveg-, a papír- és bútoripar termelése például az ipar átlagát meghaladó mértékben növekedett, a termelés összetétele azonban lényegében nem változott. A közlekedési eszközöket gyártó iparág átlagos fejlődési üteme ellenére viszont lényegesen növekedett az iparágban a közúti járművek, elsősorban az autóbuszok gyártási aránya, míg a vasúti vonóerő termelése stagnált, sőt, csökkent. A termelés szerkezeti változásainak csupán egy része tulajdonítható a reform közvetlen hatásának. Az alumíniumkohászat belső átalakulása, a közúti jármű- és mindenekelőtt az autóbuszgyártás előretörése a korábban kötött magyar—szovjet államközi megállapodások következménye. A híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar, termelési szerkezetének eltolódása, a piaci igények változásának rugalmas követéséből adódik. Általában növekedett a korszerűbb, a keresettebb fogyasztási cikkek gyártási aránya is. Megfigyelhető ez például a szintetikus mosószerek növekvő gyártásában és a szappantermelés csökkenésében. Nőtt a szintetikus szállal kevert textíliák részaránya is 1968-ban. A pamutiparban 9,4 százalékra (az egy évvel korábbi 6,4 százalékról), a gyapjúiparban 19,4 százalékra (14,7-ről), a textilruházati iparban 13,2 százalékra (10,1-ről), a kötszövött iparban 30-ról 36,2 százalékra. (A hazai vegyiszál termelésben a szintetikus szálak aránya az 1960. évi 8,7 százalékról 48,5 százalékra nőtt 1968-ban.) Nőtt a műanyag habbal kárpitozott bútorok aránya. Az öszszes bútorfelület 83 százalékát már a mosható poliészterrel fényezték 1968-ban. Nőtt a különböző építőanyagok, szerelvények termelése. Az egészségügyi finomkerámiai termékek termelése például 1969 első félévében 49 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának szintjét, a falburkoló csempéé pedig mintegy 20 százalékkal. A hazai háztartási finomkerámia termékei iránt (a herendi porcelánt kivéve) viszont csökkent a kereslet. Itt említhetjük meg, hogy a híradástechnikai tartós fogyasztási cikkek (tv, rádió, magnó) termelési részarányai a villamos háztartási gépek (mosógépek, centrifugák, padlókefélők, porszívók) termelése pedig (a forróvíz tárolók kivételével) abszolút mértékben is csökkent az utóbbi másfél évben. Mindebben szerepet játszott az importverseny és egyes cikkeink kifogásolható minősége, illetve részben a belkereskedelem túl óvatos rendelése. A gyártmányösszetétel változtatása, a hatékony termelés kedvező szerkezetének kialakulása nem csupán népgazdasági, hanem fontos vállalati feladat is. A tervutasítások időszakában a gyártmányösszetétel változtatása manipulációnak számított, mivel központilag részleteiben főbb gyártmányonként megszabták a tennivalókat. Ma a vállalatok rugalmasan igazíthatják saját terveiket a műszaki fejlesztés irányzataihoz, a piac kívánalmaihoz. Mindehhez persze pontos, megbízható információ éppen úgy szükséges, mint a műszaki fejlesztés sokféle lehetőségeinek (saját erő, 1Lcenc vásárlás, nemzetközi együttműködés stb.) hasznosítása. Kovács József ti gáti Bt. Mesterséges borúhizlalás Az idén kezdtek fehérhúsú borjú hizlalásához a hédervári Rózsa Ferenc Tsz-ben. A mesterséges táplálékkal, egy hetes kortától 3—3,5 hónapig 180 kilóra hizlalják a borjakat. Az első 80 borjú kedvező értékesítése után a második csoportot nevelik. Etetésükre borjúszoptató gépet vásároltak, amely automatikusan keveri a táplálékot A gép 80 állat „szoptatására” alkalmas. Segítségével a súlygyarapodás eléri a napi 1100 grammot. Javuló vízellátás Eddig öt hidrofor látta el vízzel a Lajta-Hansági Állami Gazdaság Április 4. majorjának gazdasági épületeit. Helyettük most szerelik az új 75 köbméteres víztartályt, amely a gazdaság központi műhelyében készült. Mintegy két kilométeres hálózat épült, ez látja majd el vízzel a tíz új lakóházat, a munkásszállást, a gazdaság konyháját és műhelyeit, valamint kilenc istállót. Öt utcai csapot is építettek. A próbaüzem után október 15-től szolgálja majd a torony a jobb vízellátást. Hét tsz vezetői Csornán Bemutatkoznak az „újak” A hűvös falak, szárnyas ajtók között, a kongó folyosókon nehezen tájékozódó emberek. Legtöbbjük először jár itt, az új járási székhely tanácsának öreg épületében. Eddig, ha járási szintű tanácskozásra, megbeszélésre hívta őket a levél, Kapuvárra vezetett az útjuk. Mostantól fogva időnként Csorna szólítja majd őket. A volt kapuvári járástól a csornaihoz kapcsolt terület hét termelőszövetkezetének vezetőit hívták meg szerdán a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára bemutatkozó, baráti beszélgetésre. Berta Imre, a járási pártbizottság, és Gecsei János, a járási tanács osztályvezetője köszöntötte a meghívottakat. Gecsei elvtárs arról szólt, hogy a szövetkezetek önállóságát szigorúan tiszteletben tartva, törekszenek jó kapcsolat kiépítésére a gazdaságok vezetőivel. A hivatalos kapcsolatnál többet, baráti jóviszonyt szeretnének teremteni, a kölcsönös bizalom jegyében. A csornai járási vezetők rindent megtesznek azért, hogy a hét „új” szövetkezet — akikkel erősödött a járás —, ne érezze semmiben hátrányát a változásnak. A tszvezetők is szóljanak, ha valamiben segítségre van szükségük. A gyakorlati beszélgetésre térve az osztályvezető mindjárt megjegyezte: a területi tsz-szövetség minden tagszövetkezetét értesítette, hogy importgépek vásárlására bizonyos összegű hitelt kaphatnak. Az igényeket a járási tanácshoz kell bejelenteni. A közigazgatási átszervezés miatt a Kapuvártól átkerült tszek jelentkezése nem jutott el Csornára. Ha néhány napon belül választ adnak, talán még segíthet a járás, hogy ez a hét tsz is részesüljön a kedvezményből. A valóban baráti beszélgetésen néhány tömör mondatban „bemutatták” gazdaságukat a szövetkezeti vezetők. És mindjárt arról is szóltak, miben várnak tanácsot, támogatást a járástól. A HIMRÖDI ELNÖK: Nagyrészt a kiegészítő tevékenységnek köszönhető, hogy sok év után végre nem küzd mindennapi pénzgondokkal a tsz. Saját erdejük fájának ledogozása és a bérfuvarozás egészíti ki az aranykoronás föld gyenge hasznát. A falu határának felét kitevő cseh területek gazdaságos hasznosítására már sok terv készült, a gyakorlatban azonban nem sokat változott a termelési szerkezet. A rossz területeket füvesíteni kellene és meghonosítani a juhtenyésztést. A himódiak remélik, hogy új járás tanácsuk őszinte támogatását élvezik majd. A BELED! ELNÖK: A most már négy falut egyesítő szövetkezet jelenleg a gazdaság szerkezeti átszervezésén munkálkodik, üzemegység rendszert alakítanak ki. A mezőn is sok a dolog, és a nagy almatermés miatt valószínűleg megkésnek a kapások betakarításával. A MIHÁLYI PÄRTTITKÄR: Nagy gondjuk, hogy elmegy a szövetkezettől a főagronómus. A tsz egész gazdálkodására kihat, hogy ebben a nagy gazdaságban két-három évenként cserélődik a vezető szakember. A GYŐRÖI ELNÖK: Családias szövetkezet a győrói. Kis gazdaság, de jó eredménnyel gazdálkodik, főleg a marhahizlalás és bacon-tenyésztés virágzik. A tagok úgy számontartanak minden csutak szénát, minden forintot, mint a sajátjukat. A VESZKÉNYI ELNÖKHELYETTES: Minden rendben, most van elég dolog a tsz-ben, és ennek a veszkényi ember örül. A SZÁRFÖLDI ELNÖK: A Csorna és a Kapuvár közötti rész szövetkezetei kimaradtak az „egyesülési hullámból”. Jó lenne, ha a járás vezetőivel együtt megbeszélnék, melyik tsz-ek összefogása lenne ésszerű. A beruházásokat illetően megköti a vezetők kezét, hogy attól tartanak, amit ma milliókért megépítenek, esetleg egy-két év múlva nem lesz jó. A SZABAKECÖLI ELNÖK: A belediek is nagy építkezésbe kezdenek, a keceliek is. Ha tudnák, hogy egyszer majd összetartoznak... Befejezésül egy lényeges kérdésre válaszolt csak Gecsei János. Arra, amit az egyesüléssel kapcsolatosan tettek fel a tsz-vezetők. A távlati fejlesztési tervben rögzítettek bizonyos elképzeléseket a járási vezetők, de azt senki nem szabhatja meg egyik gazdaságnak sem, hogy mikor és kivel egyesüljön. A döntés joga a szövetkezeté. Ahogy szükségét látják az összefogásnak, társulhatnak is, megbeszélhetik egymással terveiket, egyeztethetik elképzeléseiket. A fontolgatás azonban sehol ne menjen a munka, az erő gyarapításának rovására. F. F. évszázadít! (Nagy Éva felv.)