Kisalföld, 1969. november (14. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

ÁG PROLETÁRJA?, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1969. NOVEMBER 1., SZOMBAT * XXV. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM ARA: 80 fillér Újjáépül Újváros Ülésezett Győr Város Tanácsa „Győr Észak-Dunántúl ipa­ri és szellemi gócpontja lesz." Ezek a szavak a napokban hangzottak el a győri műsza­ki főiskola építésének mi­előbbi megvalósítása céljá­ból összehívott értekezleten dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter szájából.­­Győr Város Taná­csának Végrehajtó Bizottsága korábban utasította az építé­si és közlekedési osztályt, hogy készítsen tervet Újvá­ros részletes rendezéséről. A terv most elkészült, és Há­mori József tegnap terjesz­tette azt megvitatásra a ta­nácsülés elé. Óriáskerület A távlati terv szerint Új­város—Sziget — Gorkijváros Győr egyik önálló kerülete lesz. A rendezési terv már ennek figyelembevételével készült. Az egész terület for­galmi tengelye a Bokányi De­zső utca—Úsztató utca—Ber­csényi liget vonalára tolódik át. A negyedközpont a for­galmi tengely és a Bercsényi liget csuklópontjába kerül és magas pontházakkal építik körül. A közintézmények telepíté­se a következőképpen valósul meg: az újvárosi részben kapnak helyet a kereskedel­mi és vendéglátó egységek, a szigeti oldalra pedig az igazgatási és a kulturális in­tézmények kerülnek. A Rát Mátyás tér kiemelése céljá­ból a Kossuth Lajos utca 10— 12. számú épület helyére iro­daházat terveznek. U­gyan­­csak magas ház épül a Pető­­fi-híd újvárosi hídfője mellé. A Rába-part újvárosi szaka­szára középmagas épületeket terveznek. Azokon a terüle­teken, ahol egyrészt a beépí­tés, másrészt az épületek ál­laga indokolja, nem kíván­nak nagyarányú építést meg­valósítani. A Bokányi Dezső utca és a Nyár utca folytatá­sában mindkét oldalon ker­tes, nagy udvarú, garázsos társasházak épülnek. A ren­dezési terv szerint a szanálá­si arány jóval magasabb az országos átlagnál: 26 száza­lék. Mintegy 765 lakás ma­rad meg és 4529 lakás épül. Két összefüggő zöldterület élénkíti majd az új város­részt: az egyik a Bercsényi liget, a másik a Rába-part. Itt lesznek a játszó- és a pi­henőterületek is. Négy ütemben szépül A Kossuth Lajos utca nem lesz főforgalmú út. Ez azért is előnyös, mert eddig a kes­keny városrészt szinte ketté vágta. A terv szerint 1300 parkolóhely és 900 garázs épül majd fel Újvárosban. A Célgépgyár, a Csipkefüg­gönygyár és a Tanács Építő- és Szerelőipari Vállalata megmarad a régi helyén, a többi üzem részére viszont más helyet kell kijelölni. A rendezési és közműterv úgy készült, hogy megvalósítása több ütemben történik. Az első ütemben épül be a Petőfi tér, Bálint Mihály ut­ca, az 1. számú új fő­közle­kedési út közé eső terület. A második ütemben a Kossuth Lajos utca, az 1. számú fő­­közlekedési út, az olajgyár iparvágánya, a Bokányi De­ Dezső út és a Budai Nagy Antal utca által határolt te­rület. A harmadikban a Rad­nóti utca folytatásában ki­alakuló új utca, amely a Nyár utcával csatlakozik, a Gyepszél út határa az Úsz­tató utca mai vonala és a Bercsényi liget által körül­zárt terület. A negyedik ütem pedig a negyedközpont épí­tését tervezi. 1,3 milliárdos program Árvédelem szempontjából szükséges a Bécs—Budapest vasútvonal és a Petőfi-híd között 15—20 méter széles nyomópadka létesítése. A belvízvédelem viszont szük­ségessé teszi a Rába melletti terület és a városrész nyugati oldalán lévő mély terület fel­töltését. Az egész építési, rendezési terv megvalósítása körülbe­lül 1,3 milliárd forintba ke­rül. A tanácsülés az előterjesz­tett és a Hámori József által kiegészített tervet elfogadta, és kérte a végrehajtó bizott­ságot, hogy Újváros részle­tes rendezési tervét hagyja jóvá, és hívja fel az építési és közlekedési osztályt az előírások megtartására. Uta­sította a tanácsülés a végre­hajtó bizottságon keresztül az építési és közlekedési, va­lamint a tervosztály vezetőit: az Újváros rendezési tervé­nek első ütemére a beruhá­zási programot úgy készíttes­se el, hoggy annak megvalósí­tása a IV. ötéves terv végén illetve az V. ötéves terv ele­jén megkezdődhessen A tanácsülés interpellá­ciókkal ért véget. Dáli. A t­örcsiek kérdeznek A képviselő válaszol Beszélgetésre gyűlt össze csütörtökön este a börcsi párthelyiségben a helybeliek kis csoportja. A saját maguk nyilvánossága előtt vették kérdések kereszttűzébe dr. Révay Zoltán országgyűlé­si képviselőt, a megyei Mi­nőségvizsgáló Intézet igaz­gatóját. Dr. Révay Zoltán röviden méltatta a képviselők és választók kapcsolatának most kialakulóban lévő változását, a kötetlen beszélgetést. Az országgyűlés munkájának ismertetése után próbára is bocsátotta a nagyszerűnek ígérkező kezdeményezést. Mi is lehetett volna az első felvetés Börcsön, mint a be­járó dolgozók vasút melletti botorkálása? Mikor megy az autóbusz az abdai állomá­sig? A válasz: semmikor. A vasút távlati fejlesztési ter­vében a kisforgalmú és a városhoz közeli vasútállomá­sok megszüntetése szerepel. A bejáró dolgozókat autó­busz viszi majd Győrbe és vissza. Mikor? Bölcsön adottak a feltételei a változ­tatásnak. Bírná-e az AKÖV elegendő járművel? Kétszer egymás után is „meleg’’ helyzet teremtődött a parányi helyiségben. Miért nincs olajoshordó? Miért van szénhiány? Bizony, iga­za volt a képviselőnek, a problémák megértése nem jelenti megoldásukat. A tü­zelőellátással kapcsolatos idei gondokról felelős sze­mély nyilatkozott pár hete a televízióban: „Tüzelő lesz, de ne akarjon mindenki német brikettet, meg kell elégedni a magyar szénnel." De sem magy­ar, sem német szén inncs. A képviselő mit tehet? A széntől egy „ugrás” a li­bákhoz és a kacsákhoz. Ki jogosult a vizek használatá­ra? A halászati szövetkeze­tek vagy a kacsa- és liba­tenyésztők? Javaslat: úgy bírálják el, hogy melyik hoz nagyobb hasznot. Révay elvtárs Dégen Imre állam­titkár véleményét kéri majd ebben az ügyben. A mezőgazdaság továbbra is téma marad. A szarvas­­m­oha-állomány fejlesztése kormányprogram. De mi lesz, ha az állatforgalmi és húsipari vállalat a to­vábbiakban sem veszi át a kiselejtezésre ítélt, rosszul tejelő állatot? „Milyen sta­tisztika kerül a miniszter asztalára?’’ A felvetés ész­szerű és sok-sok gazdaság gondjával találkozik. Mielőtt elrepülne a szó, a noteszba gyűjtött sorokat gazdagítja, sürgős megjelöléssel. Egy kis vargabet­űvel is­mét vissza a vasúthoz, az utazáshoz. Miért vonják meg a nyugdíjasoktól az utazási kedvezményt? Féláron sok­kal több nyugdíjas ülne vo­natra. A Győr-Sopron me­gyei képviselőcsoport már „puhította” az illetékes mi­nisztert. Indok: (egyet lehet érteni vele) a kedvezmény megvonásával jóval na­gyobb bevételtől esik el a vasút, mint amekkora ki­adást a térítés jelent. Ezt is noteszába írta a képviselő. A hangulatos találkozó végén azzal váltak el a vá­lasztók a képviselőtől, hogy mielőbb szeretnék viszont­látni. Dr. Révay Zoltán örömmel fogadta a meghí­vást. Megígérte, hogy a képviselői teendők ellátása közben máskor is szakít időt a börcsieknek. (Pákovics) * Az MSZMP soproni járási Bizottsága csütörtökön érté­kelte az egyesüléssel megnö­vekedett közös gazdaságok pártszervezeteinek feladatait. Az írásos jelentést­ Füzi Ist­ván, a járási pártbizottság tit­kára szóbeli magyarázattal is kiegészítette. Az írásos és a szóbeli jelentés, valamint a vita egyaránt igyekezett reá­lisan értékelni a kialakult helyzetet. A járási pártértekezlet 1966-ban a közös nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése és a korszerű technika hatásos al­kalmazása céljából a tsz-ek társulását javasolta a szor­galmasan tevékenykedő pa­rasztságnak, ahol pedig a po­litikai és a gazdasági feltéte­lek kialakultak, ott az egye­sülés megvalósítását. Az el­múlt három évben számos eredményes termelőszövetke­zeti társulás alakult. Ezek az egyesülés gondolatát éleszt­gették. A járás parasztsága — a felvilágosító beszélgetés ha­tására is — felismerte, hogy a fejlett technikát, az ésszerű beruházást, az előnyös érté­kesítést a kicsi, 1000 hold kö­rüli termelőszövetkezetben nagyon nehéz megvalósítani. Az önkéntesség alapján 1969 tavaszán a járás min­den termelőszövetkezeti párt­­alapszervezettel beszélgetést kezdeményezett az egyesü­lésről, először a közös gazda­ság vezetőivel, majd tagjai­val. És most, az év vége felé a pártbizottsági ülés megál­lapíthatta, hogy a lenini ön­kéntesség alapján végezték az egyesülést. A jó agitációs munka gyümölcsöző hatást ért el. Az egyesülési közgyű­lések titkos szavazási ered­ményei is bizonyították, hogy a kommunisták jó munkát végeztek. A parasztság min­denütt élt jogával. A demok­ratizmus teljes érvényesülé­sével a tagság 85—90 száza­léka megjelent az egyesülési közgyűlésen, és egy-két el­lenszavazó kivételével titko­san is kiállt a fejlettebb ter­melés mellett. — A tavaszi, nyári egyesü­lési agitációs munkában — emlékeztetett a vitában Med­­gyesi Vendel, a peresztegi termelőszövetkezet titkára — a kommunisták egységes, fe­gyelmezett, a demokratizmust tiszteletben tartó magatartá­sának döntő szerepe volt. A kommunisták és az őket tá­mogató, szocializmust építő parasztság akaratából a sop­roni járásban 24-ről 10-re csökkent a termelőszövetke­zetek száma. A termelőszö­vetkezetek átlagos földterü­lete 2020-ról 4566 katasztrális holdra növekedett. A több községben lévő kö­zös gazdaságoknak egy ter­melőszövetkezetben való egyesülése az MSZMP számá­ra is új helyzetet teremtett. A járási párt-végrehajtó bi­­zottság úgy határozott, hogy az egyesült nagy termelőszö­vetkezetekben mindenütt ja­vasolja az MSZMP csúcsve­zetőségeinek a létrehozását. ___________________________________________________________ A lap: a bizalom A soproni járás termelőszövetkezeti csúcsvezetőségeinek tevékenysége ---------- A far fa Font ből: ---------­ Véget ért a prágai tanácskozás Ülést tartott az Elnöki Tanács Értékes húsztü­lérek Olvasóink rovata Hét végi sportműsor Deres falak, forró hangulat Országos tanácskozás a Hűtőházban Tegnap délelőtt a győri Hűtőházban tartották meg a Hűtőipari Országos Vállalat szocialista brigádvezetőinek ötödik országos tanácskozá­sát. Berzsenyi Ferenc, a győri Hűtőház igazgatója köszön­tötte a résztvevőket, és meg­nyitotta a tanácskozást. Ez­után Gulyás Béla, a Hűtő­ipari Országos Vállalat ve­zérigazgatója emelkedett szó­lásra. Ismertette a vállalat eddigi eredményeit. Elmondta, hogy a tavalyi tizenkét napos nye­reségrészesedés az idei ter­melési eredmények alapján előreláthatólag 18—19 napra növekedik, ami azt jelenti, hogy országos szinten gazda­ságosabbá vált a hűtőipar munkája. A jövőre nézve elsőrendű feladatként jelölte meg a mű­szaki fejlesztés hatékonysá­gának növelését, amivel elér­hető, hogy a hűtőiparban dol­gozók átlagbére az élelmi­szeriparban a legmagasabb legyen. Hangsúlyozta a ve­zérigazgató, hogy 1970-től a vállalat önálló exportjogot kap, ami tovább növeli a dol­gozók felelősségét, tehát a szocialista munkabrigádok szerepét is. Szó esett arról is, hogy az utóbbi időben visszafejlődés mutatkozott az újítómozga­lomban, egynegyedére csök­kent a beadott és elfogadott újítások száma. Ezzel kap­csolatban a vezérigazgató fel­hívta a vállalat 83 szocialista brigádvezetőjét, s rajtuk ke­resztül a csaknem ezer bri­gádtagot, hogy napi munká­juk mellett az eddiginél több gondot fordítsanak az újítá­sokra. Befejezésül megkö­szönte a szocialista brigádok eddig végzett munkáját, és további eredményes műkö­dést kívánt nekik. Bejelen­tette, hogy a felszabadulási munkaversenyben legjobb eredményt elért gyáregység elnyeri a HOV ezüst serle­gét. A vezérigazgató referátuma után a szocialista brigádok vezetői mondták el vélemé­nyüket a mozgalomról. A mintegy húsz hozzászóló rö­viden elmondta az általa kép­viselt brigád eredményeit, és ígéretet tett, hogy a felsza­badulási munkaversenyben tovább javítja eddigi munká­ját. Sok felszólaló hangsú­lyozta a hármas jelszó jelen­tőségét — szocialista módon dolgozni, élni és tanulni — és hogy ezen belül a munka­társak emberi kapcsolatai­nak jobb kialakítása legyen a fő cél. Ács Antal az ÉDOSZ elnökség részéről köszöntöt­te a tanácskozás résztvevőit, és a szakszervezet megelé­gedését tolmácsolta a tízéves mozgalom eredményeiért. A felszólalásokra Gulyás Béla válaszolt, majd kitün­tette a legjobb brigádvezető, két. Két az „élelmiszeripar kiváló dolgozója” kitüntetést adott át, hárman kaptak di­csérő oklevelet és pénzjutal­mat. Végül Biesieda Rudolf, az iparág szakszervezeti ta­nácsának titkára kiosztotta a szerintünk jól sikerült, forró hangulatú eszmecsere emlék­lapjait. A tanácskozás befejezése után a győri Hűtőház dol­gozói megmutatták az üze­met a Budapestről, Bajáról, Békéscsabáról, Debrecenből, Kecskemétről, Miskolcról és Székesfehérvárról jött kolle­gáiknak. Cs. Am Képünkön a legújabb modell: a Skoda „S 100”. (-c­k — fotók — mt­—ks) JUBILAL A SKODA. Háromnegyed­ évszázados Jubileumát ünnepli Európa egyik legnagyobb autógyára, a csehszlovákiai Skoda-Művek. 1905-ben hagyta el a gyár kapuját az Osztrák—Magyar Monarchiában gyártott első automobil, egy kétüléses, kéthengeres motorral. A nemrég megnyitott kiállításon meg­elevenedett a múlt: a látogatók hosszasan elidőztek az 1906-ban készült „Voituretto”, az 1913-as „Landaulet”-modelleknél és kortársaiknál. Mlada Boleslav mai gyáróriása az elmúlt fél évtizedben 400 000 Skoda 1000 és 1100 MB típusú korszerű, világszerte kedvelt kocsit gyártott. A terv: néhány esztendőn belül évi 180 000 autót gyártani.

Next