Kisalföld, 1969. november (14. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ’voruUfou. AZ MSZMP GYŐR -SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA DVOR, 1969. NOVEMBER 22., SZOMBAT ★ XXV. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Két esztendeje dúló vitára tett pontot a Minisztertanács határozata, amely eltörli a nyereségrészesedés elosztásában 1968. január 1-e óta hatályban lévő kategóriarendszert. Az intézkedés minden bizonnyal főként a munkások körében kelt elégedettséget mivel ők sérelmezték leginkább a nyereségrészesedé® elosztásának merev sémáját, amely a beosztás szerint sorolta kategóriába a munkavállalókat. Emiatt az üzemekben, vállalatoknál sok ember nagyobb energiát fordított arra, hogy a második, illetőleg az első kategóriába küzdje magát, mint a reá bízott munkájára. S a nyereség elosztása hasonlíthatatlanul nagyobb teret kapott a vitákban, mint a nyereség előállításáért, növeléséért szükséges teendők, javaslatok, kezdeményezések kutatása. Márpedig elosztani csak ott lehet, ahol van miből! A részesedés nagyságára azonban erőteljesen hat annak tudata, hogy „tőlem munkámtól, helytállásomtól függ, mennyi lesz a részesedésem, nem pedig attól, hova soroltak.’’ Erre a Minisztertanács döntése lehetőséget ad. De csak lehetőséget! E határozat egymagában nem nyújt biztosítékot arra, hogy ki-ki a tudása, munkája, odaadása szerint részesedjék a nyereségrészesedéssel kifejezett anyagi elismerésben. A kategória-rendszer feloldása megszüntet egyfajta formai kötöttséget éppen a megkülönböztetett anyagi megbecsülés teljesebbé tétele céljából. Ezért csalódik, aki ez intézkedéstől valamiféle egyenlősítési szándékot, eredményt remél. Épp ellenkezőleg: a több tudás, felelősség, igyekezet érdem szerinti anyagi viszonzásának még nagyobb differenciálása szükséges. S mivel nics kapaszkodónak a kategória, még inkább nő minden szinten a vezetők felelőssége abban, hogy ez az elv maradéktalanul érvényesüljön. Hogy szárnyakat adjon a megkülönböztetett megbecsülésben részesülteknek a még jobb, jövedelmezőbb munkára, s példájuk az elmaradókat is magukkal ragadja. S e kérdésben a személyes elfogultság, vagy a „jószívűség” sokat árthat a közös ügynek, annak, hogy az anyagiak valóban az egyéni teljesítmények lendítőivé váljanak. A korlátozás feloldása súlyos felelősséget rótt a vezetőkre, a munkahelyi társadalmi szervekre, egész kollektívákra. Az üzemi demokrácia szélesítésére, erősítésére is tápot adott a minisztertanácsi határozat. Bizonyítja,, hogy a párt és kormány vezetői felfigyelnek a dolgozókat nyugtalanító problémákra, keresik a módját megszüntetésüknek. Év végéig elkészül a nyereségrészesedés elosztásának új szabályzata. Bízvást tartalmazza az eddigi gyakorlat jó tapasztalatait, és igyekszik kiküszöbölni a kedvezőtleneket. Receptet a legigazságosabb, legösztönzőbb megvalósításra azonban nem ad, nem adhat. Csak elvi útmutatással szolgálhat a helyi mozgalmi és gazdasági vezetőknek, s bizonyságot, bíztatást minden dolgozónak arra, hogy a legfelső szervek döntéseit is bírálni lehet és kell, mert a gyakorlat a próbája e határozatoknak. Együtt töprengve, vitatkozva és munkálkodva formálhatjuk őket a lehető legtökéletesebbre! J. fc.-né Fényezőkorong a tsz-ből Munkaalkalommal szerzett öröm Sokszor elhangzik a javaslat: állandó munkát kell adni a falusi asszonyoknak. Ezt szorgalmazta a sajtó, kérték az asszonyok sok helyütt. Ma már jó néhány példa bizonyítja: a" sok szó nem volt hiába, és ahol nagyon akarták, találtak is lehetőséget az állandó foglalkoztatásra. Sok jó szándékú tanáccsal, helyenként munkával segítették egy-egy segédüzem életre hívását a pártszervezetek, a tanács, a gyárak és vállalatok vezetői is. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár vezetőinél fogant javaslatnak tavaly ősszel nagyon megörültek a halászi Rákóczi Termelőszövetkezet vezetői: készítsen a tsz a gyár részére fényezőkorongot. Rövidesen hozzákezdtek az üzem megvalósításához, átalakították és asztalokkal rendezték be a régi csibenevelőt, varró- és tűzőgépet, később korongvágó szalagfűrészt is vásároltak. Munkába hívták az aszszonyokat. A gyártól kapott minta alapján hat asszony kezdett a különös munkához, soksok textilhulladékból, ruhadarabokból korongot raktak, varrtak. Ma már túlvannak a tanulóidőn, és 26 asszony, lány gyakorlott mozdulattal „építgeti” rongyból a finom fémtárgyak fényezéséhez nélkülözhetetlen „legyezőt”. Elismerést érdemel a szövetkezet vezetőinek gondoskodása, amit az asszonyok foglalkoztatásáért tett. Talán nem is annyira a közös vagyonból gépekre, eszközökre költött százezer forint, hanem az a sok-sok utánjárás, amit az első időkben a korongok értékesítése kívánt. Mert, nem tudni mi okból, az ötletet adó gyár meggondolta magát, és nem a halásziaktól veszi a korongot. De eredménnyel jártak más megyékben. Az ország minden tájáról van megrendelőjük. És mennyi hasznot számol a segédüzemből a szövetkezet? Egymillió-háromszázezer forint érték termelését tervezik évente. A haszon nem sok, de annál többet ér a segítség, amit tagjainak nyújt. Egyrészt állandó munkát ad az asszonyoknak, ami a kereset és a nyugdíj miatt nagyon fontos. Másrészt könnyített a dolgozni kívánó családanyák, lányok helyzetén. Nem kell télen munkáért a városba járniuk. Jó hangulatban szorgalmasan dolgoznak az asszonyok. Neuhercz Ferencné korongvágó, a brigád vezető örömmel veszi át Árvai István tsz-főkönyvelőtől a hódmezővásárhelyi Elektromos és Fémfeldolgozó Ktsz levelét, amelyben azonnal hatszáz korongot rendelnek.* Mikor tudják küldeni? Ha kell, holnap. Az asszonyok valamenynyien nagyon örülnek a munkának, és rövid idő alatt családias hangulat alakult ki az üzemben, jól megértik egymást az asszonyok. Közös elhatározásuk, hogy szorgalmasan dolgoznak, ezzel viszonozzák a szövetkezet gondoskodását. A munkás hétköznapokat apró figyelmességekkel teszik szebbé. Közösen ünnepüik a névnapokat, meglátogatják a betegeket. Az idén nyáron Szegeden töltöttek három napot a szabadtéri játékok idején, jövőre pedig szeretnének külföldre utazni. H. I. Tisztaság, véradás, egészség A Vöröskereszt Győr-Sopron megyei vezetőségének tegnapi ülésén dr. Kelemen István, a Vöröskereszt megyei közegészségügyi felelőse számolt be az idei tisztasági mozgalom eredményeiről. " Jó módszernek bizonyult az évenként meghirdetett mozgalom, fejlődött a lakosság tisztaság iránti igénye. További célunk a lakosság helyes egészségügyi szemléletének, szokásainak kialakítása, mozgósítása a helyileg adódó feladatok megvalósítására. Megvizsgáltunk 53 373 házat. Ezek közül 28 839 ház felelt meg a kívánt egészségügyi követelményeknek. A legtöbb hiányosságot az állattartásos házaknál találtuk. A megye városaiban a szeméttárolás módját kifogásolnám. Sokszor késik a szemét elszállítása. Az iskolák közül 171 érdemelte meg a „tiszta” fokozatot. A „tiszta, virágos község” mozgalomban 95 falut értékeltünk, és mindössze 17 felelt meg a követelményeknek. A megvizsgált 123 termelőszövetkezetből pedig 22. Elsősorban jó ivóvizet adó kutakkal kell ellátni a tszrmajorokat. A helytelen trágyakezelés miatt sok községben elszaporodtak a rágcsálók, bogarak. A hat értékelt állami gazdaság közül négy kaphatott elismerő címet.A véradó-mozgalomról dr. Dombi Elemér, a véradóközpont főorvosa a következőket mondotta: — Az előző évek tapasztalatai alapján úgy gondoltuk, hogy az idén 5500 liter vért adnak önkéntes véradóink. November 1-ig a lakosság 4790 litert adott, a katonaság pedig 975 liter vérrel járult hozzá a betegségek gyógyításához. A legodaadóbbak voltak a győri és a kapuvári véradók. A véradói kitüntetéseknek a Vöröskereszt Országos Központja III. kongresszusán elfogadott módosítása szerint a tízszeres véradás után bronz, a tizenötszörös után ezüst, és a húszszoros véradás esetén a kitüntetés arany fokozatát kapják a véradók. Megyénkben eddig hetvennyolc tízszeres véradót tartunk számon. A továbbiakban az előadó szólt a véradó-hálózat kibővítéséről és a véradásokra fordított idő csökkentéséről. U. Gy. Zöldségből, gyümölcsből elegendő a készlet A Győr városi Tanács V. B. ülése Pénteken tartotta meg ülését Győr Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Megtárgyalták Győr zöldség- és gyümölcsellátását és ezzel kapcsolatban a MÉK vállalat munkáját. A Szövetkezetek Győr-Sopron megyei Értékesítő Központjának tevékenysége kettős: felvásárlás és értékesítés. Az értékesítés is kétféle: kis- és nagykereskedelmi Előzetes szerződéskötések alapján biztosítják a városban levő üzemi konyhák ellátását. A lakosság jobb ellátására egyes boltjaikat korszerűsítették, átalakították. Fejlesztési tervükben szerepel, hogy Dél-Nádorvárosban az új lakónegyed zöldség- és gyümölcsellátására egy 200 négyzetméteres boltot építenek. Ennek elkészüléséig ideiglenes árusítóhelyet kívánnak létesíteni. (Folytatás a 2. oldalol ARA: 80 fillér A tartalomból: Losonczi Pál és kísérete hazaérkezett A szakszervezeti munka tudósai ! Bajnokot avatunk? Pannonhalmán a szerencsekerék Bemutatjuk a patisszont Egy kísérlet tapasztalatai „Ismerkedési délelőttre” voltak hivatalosak tegnap a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola kertészeti tanszékének vendégei. A meghívottak, Budapestről a Kertészeti Egyetem, a Kertészeti Kutatóintézet, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola küldöttei, Győr-Sopron és Vas megye kertészmérnökei, a környékbeli termelőszövetkezetek vezetői és a főiskola vezetősége, oktatók és kutatók egy új zöldségnövénynyel, a patisszonnal ismerkedtek. A délelőtt tízkor kezdődött ankéton dr. Kováts Lászlónak, a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola rektorának megnyitója után, dr. Szajkó László, a főiskola tudományos rektorhelyettese kérte fel az előadókat. Nagy György egyetemi docens, a kertészeti tanszék vezetője a patisszontermesztés hazai jelentőségéről, dr. Ketter László, a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola igazgatója az élelmezési jelentőségéről, Dobrovszky Ilona, a kertészeti tanszék munkatársi a patisszontermesztésnek a főiskolán végzett kísérleteiről, Fábis József, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola főszakácsa a felhasználásról, a szakácsművészet szempontjából tájékoztatta a résztvevőket. Az ankét után Dobrovszky Ilona foglalta össze a tegnapi összejövetelen elhangzottakat, s ismertette a kísérletek eredményét. A növény, a patisszon Amerikából származik, az Agrártudományi Főiskola kertészeti tanszéke két éve a budapesti Konzerv és Paprikaipari Kutatóintézettől szovjetunióbeli magokat kapott. 1967-ben elkezdtük a patiszszonnal kapcsolatos termesztéstechnikai és tartósításra vonatkozó kísérleteinket. — Ezen az ankéton, amelyet a patisszon népszerűsítése céljából hívtuk össze, elmondtuk az eredményeket. Ezek szerint a patisszon termesztéséhez a Kisalföld hőmérséklete és csapadékviszonyai megfelelők. Vidékünkön május elején kell vetni, júliustól szeptemberig virágzik folyamatosan és hoz termést. Virágzás után a termés gyorsan fejlődik, egy-két naponként lehet „szüretelni”. Néhány szót a patisszonról: külsőre dísztökre hasonlít, ízre az uborka és tök közé helyezhető. A csemegeuborkához hasonlítva kísérleteink azt mutatták: egy katasztrális holdon kétszer anynyi patisszont terem, mint uborka. A hat—nyolc, illetve nyolc—tizenkét centiméter átmérőjű patisszont az uborkához hasonlóan darabolva vagy gyalulva salátának, valamint rántva, töltve lehet fogyasztani. — Nemcsak a termesztéssel, feldolgozással és felhasználhatósággal kapcsolatos kísérleteket végeztünk; a tartósításra is gondoltunk. Megállapítottuk, hogy hűtőtárolásnál a „mélyhűtés” kedvezően befolyásolja a patisszon minőségének megtartását — mondta el Dobrovszky Ilona. —Tóth— Átadták Sopronban az OTP új székházát Tegnap délután 3 órakor Sopronban a megyei, városi párt-, állami és tömegszervezeti vezetők, továbbá Bárány Ferenc, az OTP országos igazgatója, Holndonner Kálmán, az OTP megyei igazgatója a meghívott vendégek jelenlétében átadták az OTP új székházét rendeltetésének. A világháború előtt a helyén üzletek és kis családi házak álltak. A háború viharaelpusztította őket,, és azóta foghíjas telek várta az újat. Az OTP két évvel ezelőtt kezdte meg az építkezést. Tizenöt lakás és a korszerű székház épült meg. Megnyitó előtt a takarékpénztárak múltjáról érdekes adatokat közölt Katter Gusztáv fiókigazgató. Megemlítette, hogy a soproni takarékpénztárt, az OTP soproni fiókjának elődjét 1842-ben nyitották meg. A jelenlegi OTP 1949-ben öt pénzintézet összevonásából keletkezett Annak idején tizenegy tisztviselője volt az OTP soproni fiókjának ma 38 dolgozó látja el a jelentősen megnőtt munkát. A soproni emberek, de a járás lakói is takarékosak. Egy példát említek: 1968 első tíz hónapjában 27 millió forinttal, ez év első tíz hónapjában pedig 35 millió forinttal emelkedett a betétállomány. A Sopron városi és járási fiók ez év februárjában elérte a 250 millió forintos betétállományt, most pedig 276 millió forintnál tart szólt az újabb feladatokról is. Jövőre az átutalásos betétformákat kívánjuk bevezetni. Újabb munkát jelent az állami tulajdonban levő házingatlanok, lakások értékesítése. A megnyitáson Holndonner Kálmán, az OTP megyei igazgatója mondott üdvözlő beszédet. Hangsúlyozta, hogy a soproni pártbizottság, a városi tanács sok segítséget nyújtott az új székház építéséhez. Kérte a városi szervek további támogatását. Katter Gusztáv, a helyi fiók igazgatója köszönetet mondott a támogatásért, és ígéretet tett, hogy az OTP Sopron városi és járási fiókjának dolgozói a jövőben is mindent elkövetnek további jó eredmények eléréséért. (b6) A székház munkacsarnoka (Lobenwein Tamás felvétele)