Kisalföld, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-16 / 13. szám
Ülést tartott a Minisztertanács Vagyonmentő felügyelet Bibliográfiák, könyvkiállítások Heti rádió- és tv-műsor Az NB I. sorsolása A tartalomból: Gyorsmérleg Győr iparáról Maguknak gazdálkodnak az emberek Szerdán ülésezett az MSZMP Győr városi Bizottsága. Győr iparának tavalyi munkáját és az idei feladatokat tárgyalta meg. Dicséretes gyorsasággal készítette el a bizottság a győri gyárak 1969. évi gyorsmérlegét, és az érvelő, vitatkozó ülés jó lendítője lehet az üzemek idei munkájában. A fontos tanácskozás alkalmából interjút készítettünk a városi bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével, Mező Béla elvtárssal. — Mit mutat a gyorsmérleg? — A város gyárai, üzemei tavaly annyi terméket állítottak elő, mint az előző évben. Cikkeikből 10 százalékkal exportáltak többet a gépipari üzemek, mint az előző évben. A könnyűipari üzemek még nagyobb arányban, körülbelül 40 százalékkal több árut adtak el külföldön, mint 1968- ban. Gazdag, színes a mérleg, sok mindenre kell benne figyelni. Az új mechanizmus második évében még sok új dologhoz kellett a gyáraknak alkalmazkodniuk, ez lekötötte erejüket. Ebben látjuk annak okát részben, hogy nem növekedett a termelésük. — Hogyan ítéli meg ezt a tényt? — Ezt magában még nem tartom bajnak. A harmadik ötéves terv első három esztendejében Győr ipara fejlődésében megelőzte más megyék városainak iparát. Az ugrásszerű gyarapodás után 1969 az erőgyűjtés éve volt. — Értékelhetjük 1969-et így: jó év után ugyanolyan jó? Válasza arra utalt, hogyha a termelés stagnálása nem hiba is, de volt más bírálni való a város üzemeinek tavalyi munkájában. — Igen. Az, hogy miközben annyit termeltek, mint 1968-ban, munkájuk hatásfoka romlott. Több ember segítségével készítettek annyi terméket, mint az előző évben. Ennek sok oka lehet, a többi között a termelési fegyelmezetlenség. Nem vagyunk elégedettek az üzemek műszaki fejlesztésének eredményével sem. A műszaki fejlesztésből származó haszon értéke nem érte el a város ipari termelésének egy százalékát. A gyorsmérleg, az érvelő, hibákra rámutató észrevételek segíthetnek a hibák feltárásában, orvoslásában. Azt mondta Mező elvtárs: 1969- ben erőt gyűjtöttek a győri üzemek. Ebből az következik, hogy az idén erősítenek? — Terveikből az tűnik ki, hogy 1970 új szakaszt jelent majd a város üzemeinek életében. Az ország gyárai általában 5—6 százalékos termelésnövelést terveztek 1970-re. A győri üzemek 17—18 százalékkal akarják gyarapítani termelésüket. A legörvendetesebb azonban az, hogy úgy akarnak több árut előállítani, hogy közben alig vesznek fel új munkásokat. Az új érték 80—85 százaléka a termelékenység javításából származik majd. — Milyen biztosítékot lát arra, hogy ezeket a valóban figyelemre méltó célkitűzéseket a győri gyárak megvalósítják, és milyen segítséget nyújt ehhez a városi pártbizottság? — Biztosíték megvalósulásukra, hogy az üzemek önként vállalták ezeket a terveket. A gazdaságpolitikai intézkedések is serkentették és serkentik majd a gyárakat. Eredményes gazdálkodásukhoz megvannak a feltételek. Végül garancia a 17—18 százalékos termelésnövelésre: a vállalatoknak elegendő a tartalékuk, amelyeket eddig új mechanizmus intézkedései sem tudtak előcsalogatni. A közgazdasági szabályzók azonban nem engednek több halasztást az üzemeknek. — Mi azzal szeretnénk a gyáraknak segíteni, hogy állandóan figyeljük és elemezzük munkájukat. Üléseink a találkozások és viták fórumai. Az üzemi pártszervezetekkel közösen segítünk a vállalati tartalékok felderítésében. Az eddigieknél hathatósabban tudatosítani kell az emberekben, hogy ők a gazdák, ők termelnek és maguknak osztják el a javakat. De elosztani csak azt lehet, amit megtermeltek. Az emberek önmaguknak dolgoznak jól. — És valamennyiünknek, az országnak ... — Természetesen! Az idén a győri üzemek 12 milliárd forint értékű terméket állítanak elő, nagyon fontos szerepük van a népgazdaság egészének munkájában. A város gyárai most alapozzák meg munkájukat a következő tervidőszakra, fontos esztendő tehát számukra az idei. Bizottságunk úgy ítéli meg, hogy az üzemek tervei helytállóak, s azon fogunk fáradozni, hogy segítsük őket megvalósításukban. (Ferenczi) Két esemény egy napon Tegnap reggel lépett be először a 23 nevelő és kétszáznál több diák a győri Ady Endre városrész azonos nevű új iskolájába. A város összes kerületéből jöttek a tanulók, az új lakások boldog tulajdonosainak gyermekei. Ismerkedtek egymással, a tanárokkal, a tágas, oszlopos folyosókkal, a kényelmes padokkal. Ezentúl nem kell majd a korán sötétedő délutánokat vendégként tölteni a tankönyv mellett a zsúfolt osztályokban. Délelőtt járnak iskolába ők is. A létszám még nem teljes. Az épülő lakótömbökkel együtt gyarapodik majd az Ady-ba járók száma. A jövő tanévet körülbelül ötszázan kezdik ott. Az iskolaavatót és névadót április 4-ére tervezik, akkorra tanulnak verset, táncot, dalt, hogy méltón ünnepelhessenek. Mire beköszönt a szabadba csalogató jó idő, elkészül a tornatermi ugrózsámoly, gyűrű, felemás korlát vetélytársa, a kézilabda- és labdarúgópálya is. Kétszeresen eseményes nap volt a tegnapi. Az új iskolában töltött első napon kapták meg a tanulók az ellenőrzőt a félévi osztályzatokkal. Kinek az örömért, kinek a megbánás miatt lesz emlékezetes a január 15. A harmadikosok közül csak egy kékszemű, szőke kislány pityergett, fogadkozott, hogy év végére más jegy kerül az egyes helyébe. Mások, mint például a két barátnő, Zsuzsa és Éva csodálkoztak a jegyeiken. Csak négyest vártak és 4,6, 4,5 az átlaguk. Ragyogó piros az arcuk. — U. Gy. — VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. JANUÁR 16., PÉNTEK ★ XXVI. ÉVFOLYAM 13. SZÁM ARA: 90 fillér A miniszterhelyettes kérésére a Kisalföldi válaszol Nagy vállalkozásba kezdett az Élelmiszeripari Berendezés- és Gépgyártó Vállalat győri Kisalföldi Gépgyára. Decemberben a gyár egy zöldborsó-feldolgozó gépsorra kapott megrendelést a Szovjetunióból. A 2 700 000 forint értékű gépsort a szovjet vásárló 1970. április végéig kérte leszállítani. Háromszoros üzem Maga a berendezés nem új gyártmány, készített már néhány hasonlót a gyár közössége. Ami miatt a gépsor legyártása nagy vállalkozás, az a rendkívül rövid határidő. Más berendezések átfutási ideje 12—14 hónap, most mindössze 120 nap áll rendelkezésre. A rövidített határidő azt jelenti, hogy a szokásosnál háromszor nagyobb ütemben kell dolgozniuk a gépgyáriaknak. Az áprilisra vállalt kötelezettségnek már csak azért is illik eleget tenni, mert a nemrég hazánkban járt szovjet szakágazati miniszterhelyettes kérte a szovjet, népgazdaság számára fontos gépsor mielőbbi leszállítását. Közös ügy Ottjártunkkor éppen Gere Mihály, a központi gyár termelési osztályvezetője tárgyalt a győriekkel. A tanácskozás fő témája volt, hogy milyen intézkedésekkel gyorsítható meg a gyártási folyamat. A gyár főmérnöke, Pongrácz Ferenc elmondotta, hogy a zöld borsó válogat A kérdés önkéntelenül adódik: mi a biztosíték arra, hogy a Kisalföldi Gépgyár dolgozói megoldják a szokatlanul nagy feladatot? Ígéretüknek legjobb alapja talán a tavalyi év gazdasági eredménye, amely szerint több mint hárommillió forinttal teljesítették túl az árbevételi tervet. A jó eredményt különböző műveletek jó soronkívüliséget élvez, a szükséges nyersanyagok megrendelését elsődleges feladatnak tekintik. Az üzemi pártszervezet titkára a vállalatvezetés, valamint a párt- és tömegszervezetek szerepét hangsúlyozta, különös tekintettel a szocialista munkabrigádok termelést segítő tevékenységére. A termelési osztály vezetője szerint számítani kell a jubileumi munkaverseny eredményeire is, hiszen a versengés ideje szerencsésen egybeesik a nagyszabású vállalkozással, célgépesítésével érték el, valamint azzal, hogy számítottak a dolgozók szorgalmára, munkaszeretetére. Az idei tervet már eleve 10 százalékos feszítéssel készítették. A gyári vezetés megalapozottan bízik abban, hogy a rangos megrendelőt jó minőségű és időben legyártott berendezéssel elégíti ki. (Csiszka) A biztosíték Ígéretesen fejlődnek a szövetkezetek Tanácskozás a termelésről és az életszínvonalról Az élelmiszer-gazdasággal kapcsolatot tartó intézmények és vállalatok vezetői, a területi szövetségek képviselői részére értekezlet volt tegnap Győrött. Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tartott ismertetőt, a harmadik ötéves tervben elért eredményekről és az 1970. gazdasági év feladatairól. Kedvező eredmények .Alapvető feladat volt a mezőgazdasági termelés 22—24 százalékos növelése, a termelés korszerűsítése, az eddiginél jobb minőségű áruk előállítása és a dolgozók életkörülményeinek javítása. Az 1965. évihez mérten a mezőgazdasági termelés 20, az áruértékesítés 42 százalékkal nőtt. A múlt év eredményei különösen kedvezőek. A mezőgazdaság két fő ágazatának bruttó termelési értéke a becslések szerint 1 milliárd 256 millió forint. Ennek kétötödét a növénytermelés, a többit az állattenyésztés adja. A gazdasági ösztönzők mellett hozzájárult a hozamok növeléséhez az intenzív búzafajták nagyarányú (88 százalékos) elterjesztése, amelyben számottevő volt a Bezosztája búza. Lényegesen javult a legelőgazdálkodás, és így csökkent a szálastakarmány-termő terület. Lassú gépesítés A zöldségtermesztés a hozamok növekedése ellenére elmarad a tervezettől és a lakosság szükségleteitől. Ezt okozza a gépesítés hiánya, a keresleti kínálat között kialakult ellentmondás, és atermelőnek nem megfelelő felvásárlási ár. A szántóföldi zöldségtermesztés mellett az utóbbi években az üveg és a fólia alatti termesztés terjed, jelenleg öt termálkútja van a megye közös gazdaságainak, melyből a lipóti és a csornai kivételével három vízének a hőfoka csak további melegítéssel kielégítő. Jelenleg 32 000 négyzetméter üveg és 18 000 négyzetméter a fólia alatti hajtatóterület a megye gazdaságaiban. Lassította a gépberuházást az állattenyésztés épületeihez adott állami segítség. A szükséges 720 kombájn helyett 560-at számlálnak a megye tsz-ei, amelynek nagy része (Folytatás a 3. oldalon.) Termel a Répcelaki Szénsavgyár nyiból érkezett széndioxidot dolgozta fel a gyár. A helyi mező széndioxidjából a több mint egyéves kényszerszünet után csütörtökön reggel 6 órakor töltötték meg az első palackot. A korszerű, biztonságos, jól műszerezett „B” tisztítósorra naponta körülbelül 60 tonna szénsavat tudnak előállítani. Ha majd a többi, nagyobb kapacitású tisztítósor készen lesz, tartalékként áll a termelés szolgálatában. Biztonságosságára, műszerezettségére jellemző, hogy szinte technikai bravúrnak minősülő megoldással egymástól elzárhatóvá tették az egymás után következő technológiai fázisokat. Ha valahol hiba keletkezik, meggátolhatják a gáz útját a soron A tisztítósor próbaüzeme, beszabályozása ez év január 2-án kezdődött meg. A széndioxidot szakaszosan engedték a berendezésekre. Az üzemben a helyreállítással párhuzamosan rekonstrukcióra is sor kerül. Több mint 150 millió forintot költenek az ország szénsavellátását biztosító, s exportra is termelő fontos fém felújításéra. (MTI) Csütörtökön megkezdődött a termelés a Répcelak Szénsavgyár ,,B” tisztítósorán Ez az üzem első termelő részlege az 1969. január 2-i tragikus robbanás óta. Eddig import és a közeli Mihá- „Köszönjük a nyugalmunkat! ” Negyven új erővel .Tegnap délután tartotta ünnepi gyűlését a Kapuvár városi munkásőrszázad. A megnyitót Deramits Imre parancsnokhelyettes tartotta, majd Kovács József parancsnok számolt be a városi munkásőrszázad múlt évi tevékenységéről. Eredményesen tettek eleget a kapuvári munkásőrök az 1969. év kiképzési tervének. Sikerrel hajtották végre a megyei munkásőr-parancsnokság parancsait, az ideológiai továbbképzésben is szép eredményeket értek el. Ezt a kitüntetések is bizonyítják. A Kapuvár városi munkásőrszázadban öten kaptak kiüntetést tízéves szolgálatukért. Kilenc munkásőr ötéves szolgálata jutalmául kapta megérdemelten az emlékjelvényt. A századból öten „kiváló munkásőr”, ketten „kiváló parancsnok” kitüntetésben részesültek. A kitüntetések után a kapuvári úttörők küldöttsége köszöntötte az ünnepségre egybegyűlt munkásőröket. Az úttörők megköszönték azt a munkát, fáradságot, amelyet értük, az ő nyugodt tanulásukért, gondtalan szórakozásukért végeztek és végeznek a munkásőrök. Ezután került sor a fiatal munkásőrök eskütételére. Negyvenen fogadtak hűséget a néphez, a párthoz , fegyverükhöz és a munkásőrzászlóhoz. Hozzászólásában Raszler Mihály, az MSZMP Kapuvár városi Bizottságának titkára köszöntötte a munkásőröket. Köszönetet mondott felszólalásában Csányi Dezső megyei munkásőr parancsnok is, további eredményes munkát kívánt a kapuvári századnak. Az ünnepi egységgyűlés után a városi pártbizottság baráti beszélgetésen látta vendégül a munkásőröket. - -