Kisalföld, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

Ülést tartott a Minisztertanács Vagyonmentő felügyelet Bibliográfiák, könyvkiállítások Heti rádió- és tv-műsor Az NB I. sorsolása A tartalomból: Gyorsmérleg Győr iparáról Maguknak gazdálkodnak az emberek Szerdán ülésezett az MSZMP Győr városi Bizott­sága. Győr iparának tavalyi munkáját és az idei felada­tokat tárgyalta meg. Dicsére­tes gyorsasággal készítette el a bizottság a győri gyárak 1969. évi gyorsmérlegét, és az érvelő, vitatkozó ülés jó len­­dítője lehet az üzemek idei munkájában. A fontos tanács­kozás alkalmából interjút ké­szítettünk a városi bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével, Mező Béla elv­társsal. — Mit mutat a gyorsmér­leg? — A város gyárai, üzemei tavaly annyi terméket állítot­tak elő, mint az előző évben. Cikkeikből 10 százalékkal ex­portáltak többet a gépipari üzemek, mint az előző évben. A könnyűipari üzemek még nagyobb arányban, körülbe­lül 40 százalékkal több árut adtak el külföldön, mint 1968- ban. Gazdag, színes a mérleg, sok mindenre kell benne fi­gyelni. Az új mechanizmus második évében még sok új dologhoz kellett a gyáraknak alkalmazkodniuk, ez lekötöt­­te erejüket. Ebben látjuk an­nak okát részben, hogy nem növekedett a termelésük. — Hogyan ítéli meg ezt a tényt? — Ezt magában még nem tartom bajnak. A harmadik ötéves terv első három esz­­­tendejé­ben Győr ipara fejlő­désében megelőzte más me­gyék városainak iparát. Az ugrásszerű gyarapodás után 1969 az erőgyűjtés éve volt. — Értékelhetjük 1969-et így: jó év után ugyanolyan jó? Válasza arra utalt, hogy­ha a termelés stagnálása nem hiba is, de volt más bírálni való a város üzemeinek ta­valyi munkájában. — Igen. Az, hogy miköz­ben annyit termeltek, mint 1968-ban, munkájuk hatásfo­ka romlott. Több ember se­gítségével készítettek annyi terméket, mint az előző év­ben. Ennek sok oka lehet, a többi között a termelési fe­gyelmezetlenség. Nem va­gyunk elégedettek az üzemek műszaki fejlesztésének ered­ményével sem. A műszaki fejlesztésből származó ha­szon értéke nem érte el a vá­ros ipari termelésének egy százalékát.­­ A gyorsmérleg, az érve­lő, hibákra rámutató észrevé­telek segíthetnek a hibák fel­tárásában, orvoslásában. Azt mondta Mező elvtárs: 1969- ben erőt gyűjtöttek a győri üzemek. Ebből az követke­zik, hogy az idén erősítenek? — Terveikből az tűnik ki, hogy 1970 új szakaszt jelent majd a város üzemeinek éle­tében. Az ország gyárai álta­lában 5—6 százalékos terme­lésnövelést terveztek 1970-re. A győri üzemek 17—18 száza­lékkal akarják gyarapítani termelésüket. A legörvende­­tesebb azonban az, hogy úgy akarnak több árut előállíta­ni, hogy közben alig vesznek fel új munkásokat. Az új ér­ték 80—85 százaléka a ter­melékenység javításából szár­mazik majd. — Milyen biztosítékot lát arra, hogy ezeket a valóban figyelemre méltó célkitűzé­seket a győri gyárak meg­valósítják, és milyen segít­séget nyújt ehhez a városi pártbizottság? — Biztosíték megvalósulá­sukra, hogy az üzemek ön­ként vállalták ezeket a ter­veket. A gazdaságpolitikai in­tézkedések is serkentették és serkentik majd a gyárakat. Eredményes gazdálkodásuk­hoz megvannak a feltételek. Végül garancia a 17—18 szá­zalékos termelésnövelésre: a vállalatoknak elegendő a tar­talékuk, amelyeket eddig új mechanizmus intézkedései sem tudtak előcsalogatni. A közgazdasági szabályzók azonban nem engednek több halasztást az üzemeknek. — Mi azzal szeretnénk a gyáraknak segíteni, hogy ál­landóan figyeljük és elemez­zük munkájukat. Üléseink a találkozások és viták fóru­mai. Az üzemi pártszerveze­tekkel közösen segítünk a vállalati tartalékok felderíté­sében. Az eddigieknél hatha­tósabban tudatosítani kell az emberekben, hogy ők a gaz­dák, ők termelnek és maguk­nak osztják el a javakat. De elosztani csak azt lehet, amit megtermeltek. Az emberek önmaguknak dolgoznak jól. — És valamennyiünknek, az országnak ... — Természetesen! Az idén a győri üzemek 12 milliárd forint értékű terméket állíta­nak elő, nagyon fontos szere­pük van a népgazdaság egé­szének munkájában. A város gyárai most alapozzák meg munkájukat a következő terv­időszakra, fontos esztendő te­hát számukra az idei. Bizott­ságunk úgy ítéli meg, hogy az üzemek tervei helytállóak, s azon fogunk fáradozni, hogy segítsük őket megvalósítá­sukban. (Ferenczi) Két esemény egy napon Tegnap reggel lépett be először a 23 nevelő és kétszáznál több diák a győri Ady Endre városrész azonos nevű új iskolájába. A város összes kerületéből jöttek a tanulók, az új lakások boldog tulajdonosainak gyermekei. Ismerkedtek egymással, a tanárokkal, a tágas, oszlopos folyosókkal, a kényelmes padokkal. Ezentúl nem kell majd a korán söté­tedő délutánokat vendégként tölteni a tankönyv mellett a zsúfolt osztályokban. Délelőtt járnak iskolába ők is. A lét­szám még nem teljes. Az épülő lakótömbökkel együtt gya­rapodik majd az Ady-ba járók száma. A jövő tanévet körül­belül ötszázan kezdik ott. Az iskolaavatót és névadót ápri­lis 4-ére tervezik, akkorra tanulnak verset, táncot, dalt, hogy méltón ünnepelhessenek. Mire beköszönt a szabadba csalogató jó idő, elkészül a tornatermi ugrózsámoly, gyűrű, felemás korlát vetélytársa, a kézilabda- és labdarúgópálya is. Kétszeresen eseményes nap volt a tegnapi. Az új iskolá­ban töltött első napon kapták meg a tanulók az ellenőrzőt a félévi osztályzatokkal. Kinek az örömért, kinek a meg­bánás miatt lesz emlékezetes a január 15. A harmadikosok közül csak egy kékszemű, szőke kislány pityergett, fogad­­kozott, hogy év végére más jegy kerül az egyes helyébe. Mások, mint például a két barátnő, Zsuzsa és Éva csodál­koztak a jegyeiken. Csak négyest vártak és 4,6, 4,5 az átla­guk. Ragyogó piros az arcuk. — U. Gy. — VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. JANUÁR 16., PÉNTEK ★ XXVI. ÉVFOLY­AM 13. SZÁM ARA: 90 fillér A miniszterhelyettes kérésére a Kisalföldi válaszol Nagy vállalkozásba kez­dett az Élelmiszeripari Be­rendezés- és Gépgyártó Vál­lalat győri Kisalföldi Gép­gyára. Decemberben a gyár egy zöldborsó-feldolgozó gépsorra kapott megrende­lést a Szovjetunióból. A 2 700 000 forint értékű gép­sort a szovjet vásárló 1970. április végéig kérte leszállí­tani. Háromszoros üzem Maga a berendezés nem új gyártmány, készített már néhány hasonlót a gyár kö­zössége. Ami miatt a gépsor legyártása nagy vállalkozás, az a rendkívül rövid határ­idő. Más berendezések átfu­tási ideje 12—14 hónap, most mindössze 120 nap áll ren­delkezésre. A rövidített ha­táridő azt jelenti, hogy a szokásosnál háromszor na­gyobb ütemben kell dolgoz­niuk a gépgyáriaknak. Az áprilisra vállalt kötelezett­ségnek már csak azért is illik eleget tenni, mert a nemrég hazánkban járt szov­jet szakágazati miniszterhe­lyettes kérte a szovjet, nép­gazdaság számára fontos gép­sor mielőbbi leszállítását. Közös ügy Ottjártunkkor éppen Gere Mihály, a központi gyár ter­melési osztályvezetője tár­gyalt a győriekkel. A tanács­kozás fő témája volt, hogy milyen intézkedésekkel gyor­sítható meg a gyártási fo­lyamat. A gyár főmérnöke, Pongrácz Ferenc elmondot­­ta, hogy a zöld borsó­ válogat A kérdés önkéntelenül adódik: mi a biztosíték ar­ra, hogy a Kisalföldi Gép­gyár dolgozói megoldják a szokatlanul nagy feladatot? Ígéretüknek legjobb alapja talán a tavalyi év gazdasági eredménye, amely szerint több mint hárommillió fo­rinttal teljesítették túl az árbevételi tervet. A jó ered­ményt különböző műveletek jó soronkívüliséget élvez, a szükséges nyersanyagok meg­rendelését elsődleges fel­adatnak tekintik. Az üzemi pártszervezet titkára a vál­lalatvezetés, valamint a párt- és tömegszervezetek szerepét hangsúlyozta, külö­nös tekintettel a szocialista munkabrigádok termelést se­gítő tevékenységére. A ter­melési osztály vezetője sze­rint számítani kell a jubi­leumi munkaverseny ered­ményeire is, hiszen a ver­sengés ideje szerencsésen egybeesik a nagyszabású vál­lalkozással, célgépesítésével érték el, va­lamint azzal, hogy számítot­tak a dolgozók szorgalmára, munkaszeretetére. Az idei tervet már eleve 10 százalékos feszítéssel ké­szítették. A gyári vezetés megalapozottan bízik abban, hogy a rangos megrendelőt jó minőségű és időben le­gyártott berendezéssel elé­gíti ki. (Csiszka) A biztosíték Ígéretesen fejlődnek a szövetkezetek Tanácskozás a termelésről és az életszínvonalról Az élelmiszer-gazdasággal kapcsolatot tartó intézmé­nyek és vállalatok vezetői, a területi szövetségek képvise­lői részére értekezlet volt tegnap Győrött. Horváth Jó­zsef, a megyei tanács vb-el­­nökhelyettese tartott ismer­tetőt, a harmadik ötéves terv­ben elért eredményekről és az 1970. gazdasági év felada­tairól. Kedvező eredmények .Alapvető feladat volt a me­zőgazdasági termelés 22—24 százalékos növelése, a terme­lés korszerűsítése, az eddi­ginél jobb minőségű áruk előállítása és a dolgozók élet­­körülményeinek javítása. Az 1965. évihez mérten a mező­­gazdasági termelés 20, az áru­­értékesítés 42 százalékkal nőtt. A múlt év eredményei különösen kedvezőek. A me­zőgazdaság két fő ágazatának bruttó termelési értéke a becslések szerint 1 milliárd 256 millió forint. Ennek két­ötödét a növénytermelés, a többit az állattenyésztés ad­ja. A gazdasági ösztönzők mellett hozzájárult a hoza­mok növeléséhez az intenzív búzafajták nagyarányú (88 százalékos) elterjesztése, amelyben számottevő volt a Bezosztája búza. Lényegesen javult a legelőgazdálkodás, és így csökkent a szálasta­­karmány-termő terület. Lassú gépesítés A zöldségtermesztés a ho­zamok növekedése ellenére elmarad a tervezettől és a lakosság szükségleteitől. Ezt okozza a gépesítés hiánya, a keresleti kínálat között ki­alakult ellentmondás, és a­­termelőnek nem megfelelő felvásárlási ár. A szántóföldi zöldségtermesztés mellett az utóbbi években az üveg és a fólia alatti termesztés ter­jed, jelenleg öt termálkútja van a megye közös gazdasá­gainak, melyből a lipóti és a csornai kivételével három ví­zének a hőfoka csak további melegítéssel kielégítő. Jelen­leg 32 000 négyzetméter üveg és 18 000 négyzetméter a fó­lia alatti hajtatóterület a me­gye gazdaságaiban. Lassította a gépberuházást az állattenyésztés épületeihez adott állami segítség. A szük­séges 720 kombájn helyett 560-at számlálnak a megye tsz-ei, amelynek nagy része (Folytatás a 3. oldalon.) Termel a Répcelaki Szénsavgyár­ nyiból érkezett széndioxidot dolgozta fel a gyár. A helyi mező széndioxidjából a több mint egyéves kényszerszü­net után csütörtökön reggel 6 órakor töltötték meg az első palackot. A korszerű, biztonságos, jól műszerezett „B” tisztító­sorra­ naponta körülbelül 60 tonna szénsavat tudnak előállítani. Ha majd a töb­bi, nagyobb kapacitású tisz­títósor készen lesz, tartalék­ként áll a termelés szolgála­tában. Biztonságosságára, műszerezettségére jellemző, hogy szinte technikai bra­vúrnak minősülő megoldás­sal egymástól elzárhatóvá tették az egymás után kö­vetkező technológiai fáziso­kat. Ha valahol hiba kelet­kezik, meggátolhatják a gáz útját a soron A tisz­títósor próbaüzeme, beszabályozása ez év január 2-án kezdődött meg. A széndioxidot szaka­szosan engedték a berende­zésekre. Az üzemben a helyreállí­tással párhuzamosan re­konstrukcióra is sor kerül. Több mint 150 millió forin­tot költenek az ország szén­savellátását biztosító, s ex­portra is termelő fontos fém felújításéra. (MTI) Csütörtökön megkezdődött a termelés a Répcelak­ Szén­savgyár ,,B” tisztítósorán Ez az üzem első termelő részlege az 1969. január 2-i tragikus robbanás óta. Ed­dig import és a közeli Mihá- „Köszönjük a nyugalmunkat! ” Negyven új erővel .Tegnap délután tartotta ünnepi gyűlését a Kapuvár városi munkásőrszázad. A megnyitót Deramits Imre parancsnokhelyettes tartotta, majd Kovács József parancs­nok számolt be a városi munkásőrszázad múlt évi te­vékenységéről. Eredményesen tettek ele­get a kapuvári munkásőrök az 1969. év kiképzési tervé­nek. Sikerrel hajtották vég­re a megyei munkásőr-pa­­rancsnokság parancsait, az ideológiai továbbképzésben is szép eredményeket értek el. Ezt a kitüntetések is bi­zonyítják. A Kapuvár városi mun­­kásőrszázadban öten kaptak ki­üntetést tízéves szolgála­tukért. Kilenc munkásőr öt­éves szolgálata jutalmául kapta megérdemelten az emlékjelvényt. A századból öten „kiváló munkásőr”, ketten „kiváló parancsnok” kitüntetésben részesültek. A kitüntetések után a ka­puvári úttörők küldöttsége köszöntötte az ünnepségre egybegyűlt munkásőröket. Az úttörők megköszönték azt a munkát, fáradságot, ame­lyet értük, az ő nyugodt ta­nulásukért, gondtalan szóra­kozásukért végeztek és vé­geznek a munkásőrök. Ezután került sor a fiatal munkásőrök eskütételére. Negyvenen fogadtak hűséget a néphez, a párthoz , fegy­verükhöz és a munkásőr­­zászlóhoz.­­ Hozzászólásában Raszler­ Mihály, az MSZMP Kapuvár városi Bizottságá­nak titkára köszöntötte a munkásőröket. Köszönetet mondott felszólalásában Csá­­nyi Dezső megyei munkásőr parancsnok is, további ered­ményes munkát kívánt a ka­puvári századnak. Az ünnepi egységgyűlés után a városi pártbizottság baráti beszélgetésen látta vendégül a munkásőröket. -­­ -

Next