Kisalföld, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ü VAMBiofiL AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. FEBRUÁR 21., SZOMBAT ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Az üzemi, falusi és diákifjúság cselekedeteit, munkáját, tudását, gondolkodását úgy helyes értékeim, hogy a negyedszázados változásra is gondolunk — olvasható a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozatáról szóló közleményben. — A változás egyebek között abban mutatkozik, hogy napjaink ifjúsága a fasizmus elleni harcot, sőt a második világháború utáni újjáépítési küzdelmet is csak a történelemből ismeri. A népi demokratikus rendszerben született fiatalok a szocialista oktatás összes vívmányait élvezik, okosabbak, műveltebbek, gyakran tájékozottabbak is, mint sokan az idősek nemzedékéből. A szocializmus építésében résztvevő városi és falusi fiatalok cselekedetei is igazolják, hogy a legkorszerűbb ipari és mezőgazdasági technikának nemcsak használói, hanem gyakran fejlesztői. A társadalmi tudományok művelésében, a politikai, mozgalmi életben ugyancsak élenjárnak fiataljaink lelkesedésükkel, dinamikus akaraterejükkel. A Központi Bizottság közleménye nemcsak a jót, a sikereset, a lelkesítőt dicséri, hanem bírálja a fiatalságban található negatív jelenségeket is. A munkás, parasztos főleg az értelmiségi fiatalok körében sajnos téves nézetek is tapasztalhatók. A társadalmi körülmények megítélése közben néha kispolgári fogalmak hallhatók. Ebből táplálkozik az egyoldalúan anyagias szemlélet is. A fiatalok munka- és kulturális sikerei, és a még mutatkozó fogyatékosságok egyaránt összefüggnek a felnőtt generáció tevékenységével. A szülők, a pedagógusok és a társadalom vezetői jogosan vallhatják sajátjuknak a testben és lélekben egészsé- ges, fejlett, szocialistává vált munkás, paraszt és értelmiségi ifjúságot. Ám a hibák sem csak a fiataloké. A közöny, a felelősségérzet hiánya, a megalapozatlan követelőzés szülői, iskolai, társadalmi mulasztásokról árulkodik. A szülők a pedagógusok és a társadalom vezetői törekedjenek a nyílt, világos, okos beszédre! Az ifjúmunkás, a parasztfiatal, a diák megérti, hogy az ő anyagi felemelkedését csak a népgazdaság fejlődése oldhatja meg. A népgazdaság fejlesztéséért az ifjúságtól követeljünk nagy tetteket, de úgy, hogy e nemes cselekedetek lehetőségeit teremtsük meg neki! Szükséges a felelősségérzet folytonos érlelése. De ezt csak akkor lehet sikeresen végezni, ha a fiatalok érzik az őszinte, tárgyilagos szeretetet és megbecsülést. Elfogadják a kritikát, és a felnőttek tévedéseit is megértik, ha tapasztalják, hogy az ő gyarlóságaik nyesegetésében is megnyilvánul a szerető segítőkészség és figyelemmel kísérik, rendszeresen elismerik a sikereiket. Az ifjúsággal való szocialista törődés fontosságát Lenin mindenkinél jobban ismerte. Az ő szavaira is emlékeztet a Központi Bizottságnak az ifjúságról szóló határozata. „A hibákat ki kell küszöbölni, és meg kell magyarázni, minden erővel keresni kell az ifjúsági szervezetekkel való érintkezést — írta Lenin —, a hozzájuk való közeledést, minden módon segítséget nyújtva nekik." ILORjai) „Értékes, emlékezetes nap“ Rinaldo Scheda, a Győrben járt olasz szakszervezeti küldöttség vezetőjének nyilatkozata Mint már jeleztük, olasz szakszervezeti küldöttség látogatott tegnap Győrbe. A Rinaldo Scheda vezette öttagú delegáció délelőtt a Magyar Vagon- és Gépgyár szakszervezeti bizottságát kereste fel. Szilágyi András, a gyári szakszervezeti tanács titkára köszöntötte a vendégeket, és tájékoztatta őket az üzemi bizottságok tevékenységéről, a szakszervezeti szervek hatásköréről. Knausz László vezérigazgató-helyettes a Magyar Vagon- és Gépgyár fejlődéséről, a dolgozók élet- és munkakörülményeiről adott áttekintést. A vendégek ezt követően megtekintették az új motorgyárat, majd szocialista címért küzdő brigádok vezetőivel beszélgettek. Kérdéseikből kitűnt, hogy küldetésüket egyáltalán nem udvariassági látogatásként fogták fel. A munkások élet- és munkakörülményeit érintő minden téma érdekelte őket . Mi történik, ha a gazdasági és szakszervezeti tisztségviselő nem tud megegyezni a dolgozók érdekvédelmét érintő kérdésben? — kérdezte R. Scheda, az Olasz Általános Munkásszövetség titkára. A delegáció valamennyi tagja feszült figyelemmel hallgatta a választ, mely a szakszervezeti vétójog alkalmazására vonatkozott. — Előfordult-e a vétó? — kérdezték. A vendéglátók elmondották, hogy néhány esetben sor került vétó alkalmazására. A vagongyáriak kérdésére a küldöttség vezetője így jellemezte az olaszországi sztrájkmozgalmakat, belpolitikai válságot, s benne a szakszervezetek szerepét: Az olasz munkásosztály sztrájkharcai a múlt év őszén olyan nagy erővel és eredménnyel bontakoztak ki, melyre az utóbbi másfél évtizedben nem volt példa. E harcok eredményeként az olasz nagytőke jelentős engedményekre kényszerült Nagyarányú béremelés, munkaidőcsökkentés fémjelzi a tavaly őszi tömegharcok sikerét. A meghátrálásra kényszerült nagytőke összeszedte erejét, támadásba lendült, hogy az ősszel kicsikart engedményeket a munkásosztállyal fizettesse meg — folytatta a küldöttség vezetője. — A megélhetési költségek erőteljesen nőnek Olaszországban. A kormány az infláció elkerülése végett nem a nagytőke megfékezésére, hanem a kis- és középüzemeknek nyújtandó hitel megszorítására, a szociális kiadások csökkentésére törekszik. Ez robbantotta ki azt a hatalmas belpolitikai válságot, amely napjainkban is tart. A munkásosztály harci kedve töretlen, szakszervezeteiben pedig egyre erőteljesebb az egységre való törekvés. Ez az olasz munkásmozgalom egyik leglényegesebb jellemzője — mondotta Scheda elvtárs. — Erjedés figyelhető meg például az igazságszolgáltatásban is — folytatta. — A sztrájkok, megmozdulások vezetői tömegesen kerülnek ugyan bíróságok elé, de egyre több bíró hoz felmentő ítéletet, a törvényeket elavultnak minősíti. Az 1970. esztendő nehéz, harcos évnek ígérkezik — mondotta befejezésül a SGL titkára. — A harc egyre inkább politikai jellegűvé válik, kimenetele attól függ, hogy a szakszervezetek mennyire képe(Folytatás a 2. oldalon.) Rinaldo Scheda, a küldöttség vezetője a tolmácsnő társaságában. ni a még is tűnőt A MEM irányelvei alapján a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola fő kutatási feladata a szántóföldi tömeg-takarmánynövények termesztésének, a szálas- és tömegtakarmányok betakarításának, tartósításának és felhasználásának a kutatása. A főiskola vezetősége és tudományos bizottsága sokszor tágyalta a feladat megoldásának lehetőségeit, és elhatározta: tömeg-takarmányalap kutatócsoportot szervez. Ebben a kutatócsoportban a tudományos rektorhelyettes vezetésével a növénytermesztési tanszék részéről dr. Bárdossy Antal tudományos főmunkatárs, az állattenyésztési tanszék részéről pedig dr. Balla István egyetemi docens dolga A feladatterv vázlata alapján készítik el a kutatók a feladatterv-tanulmányt, és 3—4 tanszék is bekapcsolódik a kutatásba. A tájjellegű feladatok megoldását szolgáló kutatásokat is tovább folytatják. ARA: 80 fillér Virágot a falvakba! A Sopron Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1968. júniusában a fásítási és parkosítási versenymozgalom alapelveinek kidolgozására kérte fel a tanács építési és tervcsoportját. Azóta kidolgozták a versenymozgalom alapelveit, és a februári végrehajtó bizottsági ülésen a következő javaslatot tették: héttagú bizottságot kell létrehozni, amely minden év májusában és augusztusában kimegy a községekbe és megnézi, hol, mennyi fát ültettek, és gondozottak-e a parkok. A legtöbb pontot elért három község vándorzászlót is pénzjutalmat kap. Az országban elsőként Hálnál és epret liofilizálnak a hűtőházban A fagyasztva szárítás, a liofilizálás újabb és korszerűbb tartósítási eljárás, mint a gyorsfagyasztás. Ezzel az eljárással készül a kereskedelemben mindig elérhető Lio-kávé. Az eljárás lényege az, hogy a liofilizálással a fagyasztás idején egy különleges berendezés elvonja az élelmiszer-alapanyagokból az összes víztartalmat, ami általában az élelmiszereknek 70—90 százaléka. Az élelmiszernek tehát csak a lényege, a szárazanyag-tartalma marad meg. A szárazanyag összeaprítva vagy pozitva kis csomagolásban forgalmazható, és rendkívül értékes élelmiszert lehet belőle újra előállítani. A liofilizálás révén az élelmiszer a tápértékét, vitamin- és aromatartalmát kitűnően megőrzi. Néhány hónappal ezelőtt a hamburgi Wulff-cég tárgyalást kezdeményezett a Magyar Hűtőipar vezetőivel, amely szerint hajlandó a nyugatnémet Leybold-gyárban készülő, sok ezer dollár értékű mobilizáló berendezést megvásárolni a magyar cég számára. A Magyar Hűtőipar vezetői tegnap elfogadták az ajánlatot és a fagyasztva szárító berendezést a győri hűtőházban szerelik fel, állítják üzembe. A környéken termő, exportra alkalmas málnát és epret az országban elsőként a győri hűtőházban fogják liofilizálni. Az eljárással a gyorsfagyasztottnál értékesebb csemegét állítanak elő a győriek az NSZK-beli Wulff-cég részére. A Magyar Hűtőipar készül a kedvező, hosszú lejáratú szerződés megkötésére. Magyarázatként még annyit: a mirelit árukkal kereskedő Wulff-cégnek a Magyar Hűtőipar nem pénzzel, hanem liofilizált málnával, eperrel fizet. Ez év szeptemberétől 25 —25 tonna fagyasztva szárított gyümölcsöt szállít a győri hűtőház a hamburgi Wulffnak. Máris tervezik a hűtőipari szakemberek, hogy a legkorszerűbb élelmiszeripari tartósítási eljárást más gyümölcsökre, főzelékfélékre is kiterjesztik. — k — Illatos fazekak, édes szájak Egyhónapos főzőtanfolyamot szervezett a héten Himodon a Kapuvár és vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vendéglátó-ipari osztálya, a himodi nőtanács és a KISZ-szervezet. A himodi lányok, asszonyok örömmel fogadták a kezdeményezést, huszonkilencen jelentkeztek. A harmincadik részvevő az egyik tanfolyamos fiatalaszszony férje. A részvevők hetente két estén sajátíthatják el az áfész himodi vendéglátóipari egységének konyhájában a sütés, főzés, süteménykészítés, a hidegtálaik összeállításának tudományát. Az oktatók (Szakács Ferencné, Medgyesi András Szupinger Rudolf, Tóth Imréné) kapuvári szakácsok, cukrászok. A tanfolyamot március tizennegyedikén arészvtvők készítette cukrásssüteményekből rendezett, vásárlással egybekötött kiállítás zárja. A tanfolyam részvevői akkor a maguk főzte díszvacsorán vesznek részt. A legkorszerűbb módszerekkel építik Öszvérhída Az M1-es út korszerűsítésének egyik fontos állomása a Győrben épülő közúti Rába-híd. A számos alvállalkozó munkáját a fő kivitelező, az Aszfaltútépítő Vállalat fogja össze. Ott kaptuk a hírt Somossy Gábor műszaki előadótól, hogy a hidat októberben adják át a forgalomnak. A dátum azért érdekes, mert tavaly még azt írtuk, hogy 1969 decemberében elkészül a híd. Valóban az volt az eredeti határidő, de különböző nehézségek miatt az építés üteme elmaradt a tervezettől, és így csak háromnegyedéves késéssel indulhat meg a forgalom az M 1-es út új vonalán. (Az elmaradás okait egyébként március 10-én tárgyalja a Központi Gazdasági Döntőbizottság. A vizsgálat eredményéről tájékoztatni fogjuk olvasóinkat.) Minden zavaró körülmény ellenére teljes erőből dolgoznak a hídépítők Jelenleg a Ganz-MÁV AG Hídgyárának szerelői vannak a helyszínen. A parton állítják össze a hidat, és teljesen összeszerelt állapotban az egészet egyszerre húzatják majd végleges helyére, a víz fölé. Herkules-csavarok Mint Orbán János fő-építésvezető elmondotta, a hídelemek összeillesztésénél a legkorszerűbb eljárást alkalmazzák. Nem az elemeket összekötő csavaroktartják egybe a sok tonnás részeket, hanem az úgynevezett „láttggereblyével” érdesített felületeket hatalmas erővel összenyomatják. A különleges anyagú és edzésű, 20 milliméter átmérőjű csavarok „herkulesi” (17 tonna!) erővel szorítják egymáshoz a felületeket. (összehasonlításként: a hasonló méretű, hagyományos csavarok teherbírása mindössze két tonna.) Rejtett kábelek A Rába-híd terveit a legkorszerűbb elvek és technológia figyelembevételével készítették az UVATERV mérnökei. A két hídfő-pilléren és a vízben álló két pilléren nyugvó híd a budapesti Erzsébet-híd szerkezetéhez hasonló, feszített kábelhíd. Tizennyolc szál kábelt építenek be a híd szerkezetébe. Külsőleg semmiben sem különbözik a híd a hagyományosan szegecselt és a pillérekre helyezett hidaktól, de szilárdsága jóval meghaladja azokét A feszített rendszerrel rengeteg anyag megtakarítható, és a híd súlya is lényegesen kisebb lesz. (Az összsúly 400 tonnfa, míg a Rábán feljebb lévő, hasonló méretű vasúti hídé 1200 tonna.) Még egy műszaki újdonság: nem fémsarokon nyugszik majd a híd, hanem egy keménygumi-féleségből (peoprén) készült „pogácsán”. Ezt az anyagot hozzáragasztják a vasszerkezethez, a másik oldala pedig a tükörsimára csiszolt beton hídfőn „csúszkálhat”, így nem okoz zavart a kánikula miatti hőtágulás. Vas és beton együtt dolgozik A 182 méter hosszú, 11 méter széles híd egyik oldalán gyalogjáró is lesz, és karcsú kandeláberek világítják meg A kecses ívű híd kicsit hasonlít majd a budapesti Árpád-hídhoz. A szaknyelvű „öszvérhíd” elnevezést onnan kapta az építmény, hogy olyan technológiával készül, amely szerint a vasszerkezet és a betonpálya ..összedolgozik”. A vas húzófeszültsége és a beton nyomófeszültsége egymáshoz préseli az alapot és a felépítményt. A szilárdság szempontjából jelenleg ez a közúti hidak legkorszerűbb építési alapelve a világon. (Csiszka)