Kisalföld, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-27 / 73. szám
2 KISALFÖLD Péter János hazaérkezett az NDK-ból Uráról nyilatkozott a sajtónak Péter János külügyminiszter csütörtökön délután viszszaérkezett Budapestre a Német Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A Ferihegyi, repülőtéren Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András külügyminiszterhelyettes fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Péter János a megérkezés után útjáról nyilatkozott az újságíróknak. — Winter elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének meghívására látogattam Berlinbe. Már hónapokkal ezelőtt meghívott berlini látogatásra, azonban hosszas bidegeskedés miatt nem tudtam eleget tenni meghívásának. Nagyon örülök viszont annak, hogy éppen most jártam ott. Pár héttel ezelőtt zajlott le Kádár János elvtárs és Fock Jenő elvtárs látogatása Berlinben, s ez alkalommal a megbeszélések új lendületet adtak kapcsolatainknak. Mint köztudott, rövid idővel ezelőtt volt az erfurti találkozó, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság történetében első ilyen jellegű megbeszélés. Mindez kellemessé tette a feltételeket ahhoz, hogy eredményes megbeszéléseket folytassunk. Most készül egész Európa a hitleri Németország legyőzésének 25. évfordulójára. Az a körülmény, hogy viszonylag kedvező feltételek között készülünk erre az évfordulóra, nagymértékben összefügg a Német Demokratikus Köztársaság létével, nemzetközi szerepével. Amikor az első világháború után két évtized telt el, már benne voltunk a második világháborúban, most két és fél évtizeddel a második világháború után azt mondhatjuk, hogy a béke körvonalai és feltételei egyre határozottabbakká és kedvezőbbekké válnak. Ebben a Német Demokratikus Köztársaság létének nagy szerepe van, és ma az a nemzetközi feladat Európában, hogy a Német Demokratikus Köztársaság elismerését fokozzuk, ne csak az NDK létezésének tényét vegyék tudomásul a nyugat-európai országok, hanem nemzetközi jogi alapon létesítsenek vele kapcsolatokat. — Kétoldalú kapcsolataink fejlődése hasznos mind a két ország számára, s nemzetközi együttműködésünk az európai béke és biztonság ügyét szolgálja. A kormány tagjaival, az NSZEP Központi Bizottságának képviselőivel folytatott tárgyalások nagyon kedvező távlatokat mutatnak mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nemzetközi együttműködésben. Péter János ezután így folytatta: — Európában sokféle nemzetközi összejövetel van készülőben az európai béke és biztonság érdekében. A kormányok együttműködését is megkönnyíti, ha a különböző társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői közös konferenciákon foglalkoznak az európai béke és biztonság ügyével. Több fővárossal folytatott kétoldalú megbebszélés során merült fel az a gondolat, hogy az európai fővárosok vezetői — tanácselnökök, polgármesterek — tartsanak konferenciát, s ha kialakul az a közös vélemény, hogy ilyen konferenciát Budapesten rendezzenek, a Magyar Népköztársaság kormánya ezt a gondolatot szívesen üdvözölné. A négy nagyhatalom képviselőinek csütörtökön Nyugat- Berlinben megkezdődött tanácskozásával kapcsolatban a külügyminiszter rámutatott: " Legjobb tudomásom szerint ezekre a tanácskozásokra a Szovjetunió nagyon konstruktív javaslatokat visz. Meggyőződésem, hogy ha a Szovjetunió javaslatai nyitott szívekre és fülekre találnak, akkor a Nyugat- Berlinnel kapcsolatban időnként felmerülő problémák lényegesen egyszerűsödnek. Kitért Péter János az erfurti találkozóra is. E találkozó nagyon jelentős eredménye a szocialista országok, a Német Demokratikus Köztársaság külpolitikájának, annak a politikának, amely a különböző rendszerű európai országok békés egymás mellett élésének erősítésére irányul. A háttér, amellyel ez a konferencia létrejött, természetesen nagyon bonyolult, s nem szabad egy ilyen találkozótól nagyon sokat várni. A találkozó ténye önmagában jelentős, s az a körülmény, hogy megállapodás született újabb találkozóra vonatkozólag, további jelentőséget ad ennek az első eszmecserének. (MTI) Péter János külügyminiszter hazaérkezése után a Ferihegyi repülőtéren. (MTI foto, Vigovszki felv. — K. S.) Dr. Dimény Imre a gazdasági küldöttség tapasztalatairól Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével csütörtökön hazaérkezett az Egyesült Arab Köztársaságban és Szíriában járt élelmiszer-gazdasági küldöttség. A küldöttség a két ország mezőgazdaságát, élelmiszeriparát és az érdekelt minisztériumok közötti együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit tanulmányozta. Dr. Dimény Imre a Ferihegyi repülőtéren az MTI munkatársának útjával kapcsolatban elmondotta: " Küldöttségünkre mély benyomást tett, hogy a feszültségtől terhes Közel-Keleten, az izraeli agresszorok által teremtett nehéz helyzetben az arab népek milyen nagy erőket tudnak mozgósítani gazdasági életük fejlesztésére. Dél-Szíriában például a megszállt terület határától 20 kilométerre személyesen meggyőződtünk róla, hogy állandó feszültségben és felkészültségben élnek ugyan az emberek, de töretlen lendülettel építik békés, új létesítményeiket és fejlesztik a mezőgazdaságot. Lenárt beszéde Pozsony (MTI) Jozef Lénárt, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára március 25-én beszédet mondott Banská Bystricában abból az alkalomból, hogy 25 évvel ezelőtt szabadult fel a város a hitlerista iga alól. Lenárt a Szlovák KommunistaPárt Központi Bizottsága nevében köszönetet mondott a hős szovjet csapatoknak, amelyek felszabadították a várost, a szlovák nemzeti felkelés központját és szimbólumát. Ugyancsak köszönetet mondott a felszabadítási hadműveletben részt vett 4. román hadseregnek, a partizánosztagoknak és a Svoboda parancsnoksága alatt megalakított csehszlovák hadtest harcosainak. Beszéde további részében a jelen feladatait elemezte. a nap eseményeiről Nyugat-Berlin: a négyhatalmi konferencia első ülése VGK-kmánynyilatkozat Kambodzsáról MIND A SZÍNHELYE, mind a témája Nyugat-Berlin volt annak a négyhatalmi konferenciának, amelyre — stílszerűen —, az egykori Szövetséges Ellenőrző Tanács hosszú esztendők óta gyakorlatilag elhagyott épületében került sor. Ez önmagában is jelképnek tekinthető, emlékezteti a közvéleményt arra a közös felelősségre, amelyet a háború után az akkori antifasiszta koalíció tagjai a német nép jövőjével kapcsolatban vállaltak. Ez a felelősség arra is vonatkozik, hogy betartják és betartatják a megkötött megállapodásokat. E megállapodások kizárják azt a lehetőséget, hogy a régi Németország területén megalakult egyik állam, nevezetesen a Német Szövetségi Köztársaság jogot formáljon a különleges státuszt élvező Nyugat-Berlinre. A Nyugat-Berlin körül valamennyi feszültség annak a következménye, hogy Bonn mégis az NSZK-hoz tartozónak tekinti a városrészt, és a felelős nyugati hatalmak ebben nem akadályozzák meg. Ezért volt, illetve van szükség a négyhatalmi tanácskozásra MINT VÁRHATÓ VOLT, az első nap gyakorlatilag azzal telt el, hogy a nagykövetek kifejtették kormányaik elvi álláspontját. Még az értekezlet előtt a nyugati hatalmak képviselői megbeszélést folytattak Klaus Schützcel, Nyugat-Berlin kormányzó polgármesterével, Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete pedig Otto Winterrel, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével találkozott. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy a tanácskozás szuper-bizalmas keretek között történjék, nehogy bizonyos kiszivárgások károsan befolyásolják a kilátásokat. Ez a tény jól tükröződik a kiadott közös közleményből, amely szűkszavúan ismerteti a tanácskozás időtartamát, a négy nagyhatalom képviselőinek nevét, a jövőbeni elnöklések sorrendjét. Az egyetlen, nyilvánosságra hozott konkrét megállapodás az, hogy a nagykövetek április 28-án ülnek össze legközelebb. DÉLKELET-ÁZSIÁBAN változatlanul tart az az állapot, amelyre az jellemző, hogy Laoszról és Kambodzsáról több szó esik, mint Vietnamról. Laoszban — mindenekelőtt Long Cheng amerikai bázis körül — folytatódnak a heves harcok, amelyek során a kormánycsapatokat nemcsak a királyi, hanem az amerikai légierő is nyíltan támogatja. Ami Kambodzsát illeti: Szihanuk herceg Pekingből üzenetet intézett „a khmer népet támogató valamennyi kormányhoz és néphez”. A minapi puccsal megbuktatott államfő azt kéri, fejezzék ki szolidaritásukat az általa vezetett Kambodzsai Egységfronttal. A VDK máris kormánynyilatkozatban jelentette ki, hogy „támogatja a Szihanuk által meghirdetett politikát”. (KS) 1970. március 27., péntak Beszámolók tárgyalásokról—Felkészülés a tavaszi munkákra—állami ás Kossi-díjak odaítélése Ülést tartól a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülés tartott. A kormány elnöke tájékoztatót adott Alekszej Kosziginnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével március 16—17-én folytatott tárgyalásairól. A kormány megelégedéssel vette tudomásul, hogy eredményes megbeszélések zajlottak le a magyar—szovjet együttműködés további fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. A tárgyalások a két ország tervhivatalai és szakminisztériumai között folytatódnak, és előreláthatóan ez év közepén újabb ötéves kereskedelmi egyezmény megkötésére kerül sor. A külügyminiszter beszámolt a Lengyel Népköztársaságban március 9. és 12. között tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődéséről, s a teljes nézetazonosság légkörében lefolytatott megbeszélésekről. A pénzügyminiszter március 8. és 13. között Janko Szmole, jugoszláv szövetségi pénzügyi titkárral Belgrádiján folytatott tárgyalásairól számolt be a kormánynak. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország gazdasági helyzetéről, megtárgyalták a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta. Ezután a külkereskedelmi miniszter tett jelentést március 17. és 20. között dr. Karl Schillerrel, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági miniszterével, valamint Walter Scheel külügyminiszterrel Bonnban folytatott megbeszéléseiről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a felek egyetértettek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdésében, s hosszúlejáratú megállapodás előkészítésére szakértői szintű tárgyalások kezdődnek. A külügyminiszterrel váltott eszmecsere során kölcsönösen megállapították: a két ország között más területeken is szélesíteni lehetne a kapcsolatokat. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgazdaság 1969. évi fejlődésének főbb tapasztalatairól, a munkaügyi miniszter pedig az 1969. évi munkaügyi helyzetről és a szabályzók ez évben történt módosításának kezdeti tapasztalatairól. A Minisztertanács mindkét jelentést elfogadta. A munkaügyi és a művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a gazdasági vezető-továbbképzés helyzetét, eddigi tapasztalatait és fejlesztésének időszerű feladatait. Felhívta az előterjesztőket, hogy a vezető továbbképzés hosszabb távraszóló koncepcióját 1971. első félévében nyújtsák be a kormányhoz. A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A jelentés hangsúlyozza, hogy a tavaszi munkák feltételei az időjárási nehézségek ellenére is általában megfelelőek. Traktorokból, egyes munkagépekből, anyagokból és alkatrészekből a szükségesnél kevesebb áll rendelkezésre. Segítséget jelent, hogy a Szovjetunió az államközi szerződésben foglalt gépszállítási kötelezettségeit jelentősen túlteljesítette. Az alkatrészhiány enyhítésére a Vörös Csillag Traktorgyár vállalta, hogy az igényeket kielégíti, a gépjavító vállalatok pedig fokozzák felújító tevékenységüket. Intézkedések történtek a gumiabroncs-ellátás javítására. A tavaszi vetésekhez rendelkezésre álló műtrágya és növényvédőszer mennyisége meghaladja a tavalyit. A fontosabb növényekhez szükséges vetőmag rendelkezésre áll. A kormány felhívta a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, továbbá az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok sikeresvégrehajtásához — különösen, a gép- és alkatrész-szállításokhoz, valamint a belvizek levezetéséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg Felhívja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy fokozzák erőfeszítésüket a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezésére. Az Állami- és Kossuth-díj Bizottság előterjesztésére a Minisztertanács döntött az 1970. évi Állami- és Kossuthdíjak, valamint a művelődésügyi miniszter javaslatára a kiváló és érdemes művész kitüntető címek adományozásáról. A felszabadulás 25. évfordulójára tekintettel magas színvonalú alkotó munkájáért, illetve művészi teljesítményéért 10z személy részesült Állami-, 19 személy pedig Kossuth-díjban. A kormány ezután egyébügyeket tárgyalt. (MTI) CSEMEGE PECSENYE Gondos kezekben a bárányok A húsvét hagyományos jelképei közé tartozik a nyúlon kívül a bárány. Számos külföldi országban nemcsak jelkép, hanem az ünnepi asztal keresett, hiányozhatatlan csemegéje is a tejesbárány, amelyet a fogyasztó szertartásosan maga vág le és készít el. Megyénk juhtenyésztésével és a bárányexporttal kapcsolatos kérdésekkel kerestem fel Horváth Alajost, a Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat győri kirendeltségének vezetőjét. Győr-Sopron megye juhállománya számát tekintve, országosan nem jelentős. A 32 juhászatban mindössze 32 000 a juhok száma, ebből 23 000 az anyajuh-állomány. A legnagyobb juhászattal a Lajta- Hansági és a Soproni Állami Gazdaság, a beledi és az újrónafői tsz büszkélkedhetik. (A Lajta-Hansági Állami Gazdaságban 6000 körül van az anyajuhok száma.) A hosszúra nyúlt tél istállói tartásra szorította a juhászatokat. A juh nem szereti az istállót. Fedél alatt tartása befolyásolja szaporodását és a gyapjú minőségét. Ezt némileg enyhíti az állatok járatása és az alapos szellőztetés az istállókban. A múlt évi gazdag takarmánytermés elegendő volt az etetéshez az április elején kezdődő legeltetésig. Az előző évieknél egy hónappal korábban kezdődött a berregtetés, így az ellés már decemberben megindult és február végéig be is fejeződött a juhászatokban. A magyar bárány húsa rendkívül keresett a külföldi piacon. Különösen azóta nőtt meg a kereslet, amióta importból származó kosokkal javítják a hús mennyiségét és minőségét. Az ilyen keresztezésben a Lajta-Hansági Állami Gazdaság kimagasló eredményeket ért el. Idén a megyében 23 000 bárány született a gazdaságokban. A húsbárányok 2—3 hónapos korban elérik a 24— 26 kilogrammos súlyt. A keresztezés F 1-es állománya teljes egészében külföldre megy. A törzsállományok legjobb egyedeit természetesen visszatartják, ezek képezik a továbbtenyésztés utánpótlását. A világpiaci ár a húsvét előtti időszakban általában 15—20 százalékkal magasabb. A korai fiaztatásnak köszönhető, hogy a megyéből húsvét előtt 4000 tejesbárány mehetett külföldre, átlagosan 20 kilogrammos súllyal. Az expressz pecsenyebárány hizlalása is igen jó jövedelmet hoz a gazdaságoknak. Fokozza a tenyésztési kedvet a kormánynak az idén január elsejével hatályba lépett intézkedése, amely 3 forinttal emelte az exportbárányok kilogrammonkénti felvásárlási árát. D. T.