Kisalföld, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. MÁJUS 1., PÉNTEK XXVI. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ERŐK ERDEJE sosem látott, nem látottatott május elsejék izgalmát élem át,azokét a napokét, melyek elsők voltak a sorban, melyeken a mind jobban összefogó munkások ifjonti hévvel újra és újra rácsodálkoztak saját erejük, nagyságuk, egységük voltára. Soha nem tapasztalt érzés lehetett az akkor az elnyomott millióknak! És átélem azt a napot is, mélyítek már — ha csak gyermekként is —, tanúja lehettem 1945-ben, amikor kitárulkozó szívvel daloltunk a tavasz és a munkás és minden dolgozó munkaünnepén, mert történelmünk második szabad májusa köszöntött ránk. Boldogító volt az a nap azoknak is, akik május elsejei ünnepelni sokáig a Bakonyba és a Püspökerdőbe jártak. A béklyótlan erő és a szárnyaló érzelem új, nagy seregszemléjén felvillanhatott előttük ismét az ígéretes jövő. Idézem a történelmet, hogy jobban érzékeljem a mát. Hogy megsejtsem és értethessem az ösztönösen látókkal is, miért érezte az ember századokon át az összefogás szükségességét. Miért fektette a munkás írásba, immár 80 éve az összefogás parancsoló, örökös szükségességét és akarását? Mert az ember, a nagy mindenség része és alakítója tudatára ébredt saját nagyságának, küldetésének és felelősségének. Ez lehet a története a május elsejének. A majálisokon átéljük az együtt menetelés boldogságát és azt a felemelő érzést, amivel a sok kis erő hömpölygő akarattá egyesül. Mint ahogy a milliók vonulásában összeolvadnak a milliónyi cselekvések: a lakatos munkája a festőével, a szántóvetőé az irodában tevékenykedőkével. Határtalan és kikristályosodó munka, a munkások milliárdnyi cselekvő szándéka és akarata kiált a majálisokon dübörögve. Oda kell figyelnie az erdőnyi erőre mindenkinek. Az egyenként gyenge hang villám korbácsolta dübörgéssé erősödik, ebben a menetben a keskeny válla is erős. A jó szándékú emberi akarat zúg át a világon május elsején. A további boldogulásunkért, az ember győzedelmes előbbre jutásáért szükség van, sokáig szükség lesz arra, hogy megmutassuk összefogásunk fenséges erejét. Láttatnunk kell a rossz szándékúnkkal, hogy az egyet, a jobbat akarók ereje legyőzhetetlen, hogy a kezük munkájából élők, a munkát tisztelők válla ma világot átfogó erdő, az erők erdeje. Boldogság ebbe az erdőbe tartozni, ha csak gyönge fácska is az ember, mert a jó szándék milliószorosára nagyítja mivoltunkat. De félre a „nekem jóval, boldogítóval, hasznossal”, kötelessége is az embernek megmutatnia akaratát. Soha nem volt annyira kötelessége, mint éppen ma. Mert soha nem volt olyan nagy a szakadék a munkások akarata és a földünkön izgalmat, háborúságot, vészt, bajt és terrort szító néhány ezrek cselekedetei és szándékai között. a legzseniálisabb emberi praktikákon, gépcsodákon is uralkodó munkás rákényszerítheti akaratát a rosszat akaró rossz ösztönűekre. Tisztán szükséges ezt látni, érteni. És beállni a sorba, a virágos, dalban csendülő május elsején. Ferenczi József ÁRA: 1,- R „HIRDETI A LENINI GONDOLAT DIADALÁT” Gáspár Sándor májusi köszöntője a 2. oldalon található ZÁSZLÓS TÖREKVÉS Iparrá tenni az építőszakmát A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat 6500 dolgozója feladatán kívül tavaly egy középnagyságú üzem munkáját is elvégezte. A vállalat 927 millió forint értéket termelt, 275 millió forinttal többet, mint 1968-ban. A megyei építők munkájának gyarapodása 42 százalékos volt A temérdek pénzért 206 épületet adtak át a vállalat munkásai, ipari termelésük 127 millió forintról 303 millió forintra növekedett egy év alatt. Ennyit a számokról, ezek is jelzik, hogy a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat munkásait ma méltán emlegetik az ország legjobbjai között, s bizonyságul szolgálnak arra is ezek a számok, miért kapta meg a vállalat a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Nem kis dolog ott lenni az ország öt zászlós építő vállalata között, s a megyei építőknek 10 év alatt immáron kétszer sikerült. Egyévi megfeszített kitartás, szorgalom rejlik a most országos kitüntetésben kifejezésre jutó munka mögött. Ma már az egész ország félig-meddig szakemberként figyeli az építőket, a nagy munkák, a ház- és üzemépítkezések megvalósítóit egyaránt. Előttünk tevékenykednek, tudunk hát gondjaikról. Arról, hogy felszaporodott tennivalójukhoz olykor kevés az acélvas, máskor meg a cement hiányzik. Állandósult jelenség, hogy kevés az emberkéz az építkezéseken. Mindezek oka, hogy rengeteg a munka. Az építők mégsem a kifogásokat keresik. Hiszen a tennivaló mindig csak több lesz. A sok tízezernyi figyelő észreveszi az építők törekvését, ezért fogadja mindinkább általános tisztelet azt, amit a kőművesek, burkolók, ácsok, vas- és egyéb szerelők a köz elé tesznek. Ezért örülünk a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói sikerének, mert tapasztaltuk a most kapott kitüntetésük jogosságát, és mert a gyors számítás arról győz meg mindnyájunkat, hogy az ő százmillióik bennünket gazdagítottak: ezernél is több lakással, üzemcsarnokkal, sok egyébbel. És ahogy méltó a kitüntetés az építőkhöz, ugyanúgy illik hozzájuk az ünnepi fogadkozás. Az ÁÉV az idén 7 százalékkal több munkát akar elvégezni, mint tavaly, s ebből 21 százalékkal több erőt fordít a lakásépítésre, mint a múlt esztendőben. Közben eleget akar tenni a Magyar Vagon- és Gépgyárban és a győri Műbőrgyárban rá váró feladatoknak. Még inkább iparrá akarja tenni a vállalat az építő szakmát. Kívánjuk a megyei építőknek, sikerüljön tervük, s hogy belépjenek a milliárdos vállalatok közé. (FBI) Országgyűlési képviselők találkoznak A Hazafias Népfront megyei titkársága kezdeményezésére és a Győr-Sopron megyei országgyűlési képviselőcsoportja meghívására Győrbe látogatnak május 4-én a Vas megyei képviselők. A Hazafias Népfront tanácstermében délelőtt 9 órától eredményeiket, tapasztalataikat cserélik ki a képviselők. Én őt dicsérem csak, az élet anyját. Kitől jövendő győzelmünk ered. A munkát dalolom, ki a szabadság Útjára visz gyász és romok felett. A gyárkémény harsogja diadalmát S a zengő sínen kattogó vonat. A béke ő, a haladás, igazság, Mely leigázza a villámokat... . (Nagy Éva felvétele) (Juhász Gyula) A várossá fejlődés útján Szocialista szerződés Kapuvárral A múlt év októbere óta, hogy városi rangra emelkedett Kapuvár, nagyobb figyelem fordul felé. Vezetőinek és lakóinak nagy az igyekezete, hogy meggyorsuljon a várossá fejlődés. Mielőbb szebb és kulturáltabb városban élhessenek és fogadhassák az ország, a környék lakóit. A városi szintű fejlődés anyagi feltételei csak ez évben teremtődtek meg. A rendelkezésre álló fejlesztési alappal és egyéb erőforrásokkal úgy gazdálkodunk, hogy hosszú évekre lerakjuk a fejlődés alapját. Ennek megvalósításához már eddig is sok segítséget kaptunk — mondta Wellner István vb-elnök beszélgetésünk alkalmával. — Már az elmúlt évek építkezéseivel, köztük a vízmű és sok más, ez évben megkezdett és elkészülő beruházással is (filmszínház, mentőállomás, gimnázium), a jövőt alapoztuk. De sok még a tennivaló. Büszkeségünk, a vízmű és a vízhálózat építése 1966 óta jó ütemben haladt. Közművesítésre: 27 millió . Az egyik legfontosabb teendőnek, a város csatornahálózatának építését tartottuk. A tervek a múlt évben elkészültek. Most sikerült vállalkozót is találni a kivitelezésre. A veszprémi Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat még ez évben megkezdi a munkát. Az első ütemben elkészül a központi derítőrendszer a Hanság utca és Veszkényi utca között. Jövőre már ráköthető lesz néhány üzem. A második ütemben épül majd a hálózat, és elkészülte után az egész város kétharmad részét szolgálja a szennyvíz-elvezető rendszer. A 27 millió forintos beruházás egyrészt a város erejéből, másrészt a megyei tanács segítségével épül. A város üzemei, szövetkezetei és intézményei tízmillió forinttal járulnak hozzá a költségekhez. Ezenkívül a lakosság társadalmi munkával segít. A város közművesítése rendkívül nagy vállalkozása , a városnak, amely egészségügyi célból nagyon fontos, és alapvető követelménye az üzemekkel rendelkező város fejlődésének. Iskola az ipari tanulóknak Mielőtt a másik nagy tervről tájékoztatna az elnök, szocialista szerződést mutat, melyet 1970. április 24-én kötöttek a Győri Tervező Vállalattal. Az igazgató-főmérnök, Varga István által aláírt szocialista szerződésben vállalják. Készséggel nyújtanak segítséget a városkép kialakításában, igényes építészeti megoldásokban, továbbá a fejlesztési alap és hitelek gazdaságos felhasználásában. Esetenként szociális és kulturális létesítmények tervezését társadalmi munkában elvégzik. Már a szerződést megelőző időben is nagyon jó kapcsolatunk alakult ki a tervezőkkel. A többi között elkészítették a mentőállomás tervét, és készséggel adtak tanácsot sok kérdésben, mondta Wellner István. — Nagy gondja volt a fiatal városnak, hogy az iparban továbbtanuló fiataloknak nincs otthonuk. Több mint 500 fiatal délután és esténként ülhet padba az általános iskolában, hogy tanuljon. A városi pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága nem régen kéréssel fordult a Munkaügyi Minisztériumhoz és segítséget kért egy hattantermes szakmunkásképző iskola felépítéséhez. Ez év április 15-én a minisztérium képviselőivel kötött megállapodás értelmében a Munkaügyi Minisztérium vállalja Kapuváron az intézet építési költségeit. A városi tanács adja az e célra megszemlélt 5000 négyzetméteres területet a Hanság utcában, és gondoskodik a tervek elkészítéséről, valamint az intézmény felépítéséről. A minisztérium június végéig megteszi a szükséges intézkedést. — A város terve: 1971— 1972. évben felépíti a MVM ipari szakmunkásképző iskoláját. Abban is megállapodás jött létre, hogy később, — ha anyagi erőnk engedi, 1973-ban —, megépítjük a tornatermet. Ennek költségét egymillió forintig a város vállalta, az azon felülit pedig a minisztérium megtéríti. H. I. Aláírták az MVG öntödéjének szerződését Termékeivel fizet a gyár Horváth Ede, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója aláírta Düsseldorfban azt a rendkívül jelentős szerződést, amelynek értelmében az NSZK-beli Gesellschaft für Hüttenwerksanlagen mbH, röviden a GHW-cég lett a vagongyári új acélöntöde technológiai munkáinak a fővállalkozója. A most aláírt üzletkötés értéke 5 645 000 nyugatnémet márka. A Vagongyár vezetői alapos és körültekintő munkával választották üzleti partnerül Európa e jóhírű, öntödei technológiai terveket készítő cégét. Számos, neves vállalat versengett a Vagongyár megbízásáért, s a GHW ajánlata volt a legkedvezőbb. Mégis, a szerződéskötésre negyedéveket várt a Vagongyár. A legapróbb részletekig tájékozódtak a RÁBA- gyár vezetői, mielőtt véglegesen döntöttek. A most aláírt szerződéssel a vagongyári öntöde építése új szakaszába lépett. A 770— 780 millió forintos létesítménynek sok, hazai és szocialista országbeli alvállalkozója van. (A többi között az MVG is egyik kivitelezője saját megrendelésének.) Az NSZK-beli cég feladata éppen az, hogy összefogja ezeket a munkákat. A GHW felel azért, hogy a legfontosabb berendezések európai szintű technológiával készüljenek, s a düsseldorfi cég garantálja a megvalósítás minden mozzanatának pontosságát és kiváló minőségét. Fontos részlete a most aláírt szerződésnek, hogy a Vagongyár az öt és fél millió márkánál is többet érő munkát saját termékeivel egyenlíti ki. Eddig az MVG 2 859 000 márka összegű exportra kötött szerződést a nyugatnémet céggel. Ennek fejében vasúti konténerládákat szállít a Vagongyár az NSZK-ba. Az öntödei technológiai munkák ellenértékeként újabb exportszállításokra köt majd szerződést a gyár. Az MVG acélöntödéjéről elöljáróban annyit mondunk el, hogy Közép-Európa legkorszerűbb acélöntödéje lesz Munkája zömét a közúti járműgyártáshoz szükséges futóművek képezik majd, és évente 18 000 tonna acélöntvény gyártására alkalmas. Az üzem rendkívül nagyfokú gépesítése lehetővé teszi, hogy ezer munkása ötnapos munkahéten két műszakban a lehető legkisebb üzemköltséggel, termelékenyen dolgozhassék. Az acélöntöde építésére szánt 770— 780 millió forintból elkészülnek az üzemhez vezető utak, vasúti pályák, valamint a szociális létesítmények és az irodák. A tervek szerint az MVG munkáját nagy mértékben segítő acélöntöde 1972 közepére készül el. —i —f Éljen május 1., a munkásosztály nemzetközi seregszemléje!