Kisalföld, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

2 Ötvenéves az Ibrisz mmma Párta N­incs még egy olyan testvérpárt, amely ily súlyos körülmények között érkezne el alapítá­sának félévszázados jubileu­mához. Tízezrek, százezrek fizettek életükkel Indonéziá­ban azért, mert a marxiz­mus—leninizmus eszméit ma­gukénak vallották, védelmez­ték a nép demokratikus vív­mányait, küzdöttek a neoko­­lonializmus veszedelme ellen. Elviselhetetlen internálótá­borok, kínzás, éheztetés jut osztályrészül azoknak, akik mostanában kerülnek a ha­talmon levők kezébe: ötödik éve folynak Indonéziában a kegyetlen, véres megtorlások a kommunisták ellen. Mégis, öt év is kevés volt ahhoz, hogy kiirtsák, felszá­molják az indonéz kommu­nista mozgalmat. E rettene­tes körülmények között is él, létezik a párt, vívja harcát újjáépíti szervezeteit. Létre­­jön, „az IKP marxista—leni­nista csoportja” néven az az egészséges mag, amely képes felmérni az 1965. évi vereség okait, következményeit, ké­pes helyreállítani a kommu­nista szervezet lenini nor­máit, a testvérpártokkal való kapcsola­tokat. Ez a csoport nagy jelentő­ségű okmányt adott ki a hat­vanas évek elejétől elköve­tett hibákról. Megállapította, hogy az akkori pártvezetés a NASAKOM (a Sukarno-fé­­­le egységfront) kereteibe be­illeszkedve, az osztályharcot alárendelte a nemzeti érde­keknek, s a párt sorsát oly­annyira Sukarno elnök sze­mélyéhez kötötte, hogy poli­tikai tömegharc helyett az ál­lamapparátusba való, felül­ről támogatott beszivárgás útján képzelte el a kommu­nisták befolyásának növelé­sét. A Sukarno-barát tisztek­­ úgynevezett „szeptember 30-i mozgalma” aktív támogatásá­val a párt egyik csoportja 1965-ben rendkívül kalandos útra lépett, lényegében pro­vokáció áldozata lett, és le­hetőséget adott a reakciónak egy általános, kommunista­ellenes hisztéria kibontakoz­tatására. Ez a rendkívül fontos do­­­­kumentum félreérthetetlenné teszi, hogy a katasztrófa ide­jén, és jelenleg is Mao Cé­lún­g nézeteinek elfogadása jelentette és jelenti a legna­gyobb veszélyt az IKP-ra. 1965-ben azok keveredtek az ,,ellenpuccsal” avagy „meg­előző puccsal” kísérletező szeptember 30-iak uszályába, akik elfogadták Mao Ce-tung koncepcióját, és engedték, hogy Indonéziát a maoista nézetek megvalósítása kísér­leti terepévé tegyék. A ka­tasztrofális következmények ellenére ma is akadnak olyan csoportok az IKP-ban, ame­lyek „a paraszti tömegek mozgósítását az azonnali fegyveres harcra”, s „a váro­sok körülkerítését a falvak által” maoista koncepciót próbálják a pártra ráerősza­kolni. Ez azonban — mint az IKP marxista—leninista cso­portja vallja — csak újabb kalandokhoz, újabb kataszt­rófákhoz vezetne. A marxista-leninista cso­port arra a nagyszabású feladatra vállalkozott, hogy maga köré gyűjti a párt jó­zanul gondolkozó, egészsé­ges elemeit, megszilárdítja a­­­árt­ és a néptömegek kap­csolatát, s ily módon hozza létre azt a kommunista szer­vezetet, amely egy forradal­mi helyzet esetén képes a tömegek mozgósítására, s a­kár a fegyveres harc irá­nyítására is. Ilyen párt és megfelelő forradalmi hely­zet nélkül minden fegyveres akciót elsietettnek, kalan­dornak nyilvánít, hiszen azok újabb értelmetlen vér­áldozatokhoz vezetnek, és végeredményben az ellen­­forradalom malmára hajta­nák a vizet. Ez a marxista-leninista csoport a párt egyik legfon­tosabb feladatának tartja, hogy ismét beilleszkedjék a nemzetközi munkásmozga­lom főáram­latába. Bár az IKP marxista-leninista cso­portja tavaly nem tudott részt venni a kommunista és munkáspártok moszkvai ta­nácskozásán, mert a helyzet lehetetlenné tette, hogy kép­viselőit külföldre juttassa, de levélben fordult a tanácsko­záshoz és kijelentette: „Az indonéz kommunisták tanul­mányozzák a nemzetközi ta­nácskozáson elfogadott do­kumentumokat, amelyek új programot adnak harcukhoz, segítik az indonéz nép moz­­■vj­tását az indonéz reakciós erők elleni harcra a világ­imperializmus ellen, a füg­getlenségért, a demokráciá­ért, és a szocializmusért”. A kommunista és mun­káspártok szolidaritási fel­hívása mintegy válaszként azt húzta alá: a tanácskozás hisz a testvérpárt jövőjében, abban, hogy képes lesz le­küzdeni a mostani időszak nehézségeit. M­aga az a tény, hogy megalakult az IKP marxista-leninista csoportja, hogy megkezdődött a múltban elkövetett ideoló­giai, stratégiai és taktikai hibák felülvizsgálata, hogy megszületett az a program, amelynek alapján ennek a nagy múltú pártnak az újjá­szervezése eredményesen folytatódhat, arra a remény­re jogosítja fel a nemzetközi kommunista mozgalmat, hogy az­ ötvenéves IKP meg­birkózik az ellenforradalom erőivel. Ehhez a nehéz, bi­zonyára hosszantartó és még­­ sok áldozatot követelő küz­delemhez kívánunk sikereket megújuló indonéz testvér­pártunknak. Szabó L. István KIS­ALFÖLD Stoph és Brandt a kasseli találkozóról Berlin Willi Stoph miniszterelnök csütörtökön Kasselből az NDK területére visszaérkezve Gerstingenben nyilatkozott az NDK televíziója munka­társának. " Szerződéstervezetünk összefoglalva tartalmazza az európai biztonsághoz szüksé­ges összes elemeket: egyenjo­gúságot, nemzetközi jogot, a megkülönböztetés megszünte­tését, be nem avatkozást, a területi sérthetetlenség tisz­teletben tartását, a leszere­lést, a nukleáris fegyverekről való lemondást, Nyugat-Ber­­linnek, mint önálló politikai egységnek a tiszteletben tar­tását és az ENSZ-be való fel­vétel indítványozását. Stoph kijelentette, hogy összefüggést lát Brandt kancellár magatartása és az ő látogatásával kapcsolatos szélsőjobboldali megmozdu­lások között. Ott, ahol a pots­dami egyezményt nem hajt­ják végre — mondotta —, ott erőszakot vetnek, a fiatalem­bereket neonácikká és re­­vansisztákká teszik, más álla­moknak, azok határainak, jo­gainak és zászlajának semmi­be vevésére nevelik. Nem le­het meglepődni, hogy ami­kor egy ilyen állam kormány­fője húsz pontot helyez ugyan a tárgyalóasztalra, ezek közül, mégis hiányzik a leg­fontosabb, az egyenjogú kap­csolatok megteremtése nem­zetközi jogi alapon a két egy­mástól elválasztott állam kö­zött.­­ Mindezek ellenére az NDK bizonyságot ad tárgya­lási készségéről, mert azok a kérdések, amelyekről szó van, túlságosan komolyak és túl­ságosan nagy jelentőségűek Európa összes népei számára. Bonn Willy Brandt kancellár pénteken sajtóértekezletet tartott Bonnban, amelynek egyetlen témája a kasseli ta­lálkozó volt. Hangoztatta, hogy Kassel után nem válto­zik meg az NSZK politikája. „A találkozót nem lehet el­szigetelten értékelni, állítot­ta, hanem csak összefüggésé­ben a Moszkvában és Varsó­ban folyó eszmecserével”. A kancellár aláhúzta an­nak a jelentőségét, hogy a két német kormányfő 2 hónapon belül másodszor találkozott. A nyugatnémet elképzelések­re — mondta Brandt — nem várt azonnali konkrét választ. Azt, hogy Kasselban nem jött létre konkrét megállapodás, Brandt annak bizonyítéka­ként értékelte, hogy „a szaka­dék mély és sok türelemre lesz szükség annak áthidalá­sához”. (MTI) 1970. május 23., szombat A Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri tanácsának ülése Szófia (MTI) Egy korábban hozott ha­tározat értelmében 1970. má­jus 21—22-én Szófiában meg­tartották a Varsói Szerződés­hez tartozó államok honvé­delmi miniszteri bizottságá­nak ülésszakát. A honvédelmi miniszterek bizottsága megvizsgálta a Varsói Szerződéshez tartozó országok hadseregeinek harc­készültségével kapcsolatos napirenden lévő kérdéseket. Az ülésszak valamennyi résztvevő teljes és kölcsönös egyetértésének és nézetazo­nosságának jegyében zajlott le. Az ülésszakon Dobri Dzsu­­rov hadseregtábornok, a Bol­gár Népköztársaság nemzet­védelmi minisztere elnökölt. Kambodzsa harcol Hanoi (MTI) A Kambodzsai Nemzeti Egységfront hanoi tájékozta­tó irodája pénteken közle­ményben számolt be a kam­bodzsai felszabadító erők és a khmer lakosság által két hónaappal ezelőtt megindított hadműveletek eddigi mérle­géről. A közlemény szerint a kambodzsai felszabadító er­ő és a helyi lakosság az ellenfél 2400 katonáját — közöttük 2000 amerikait — semmisített meg vagy ejtett fogságba, 28 zászlóaljat mor­zsolt fel, 1000 fegyvert, és 600 tonna lőszert, valamint körülbelül 100 járművet zsákmányolt. Négy kivételé­vel, gyakorlatilag minden kambodzsai tartományban megindult a felszabadító harc. H­adip eseményeiről Tízezrek New York utcáin Élénk olasz bel- és külpolitikai élet TÍZEZREK vonultak ki New Yorkban az utcára, s a felvonulást nagygyűlés kö­vette. Az indokínai háború befejezését követelték és kü­lön elítélték az USA kam­bodzsai agresszióját. Wa­shingtonban irodát is nyitot­tak, amelynek feladata biz­tosítani az indokínai hábo­rú ellen küzdő amerikai ka­tonák és a törvényhozás kö­zötti kapcsolatot. Sajtóérte­kezleten jelentette be az iroda megalakulását két vi­lágszerte nevezetes személyi­ség: Jane Fonda, a kitűnő filmszínésznő és Mark Lane ügyvéd, aki a Kennedy-gyil­­kosság körüli hazugságokról írta nevezetes, magyarul is megjelent könyvét „Elsietett ítélet” címen. Ez az egyre szélesedő tö­megmozgalom bátorítást ad a politikusoknak, a szenáto­roknak, sőt, még a kormány­­hivatalokban dolgozóknak is. Dr. James E. Allen, az egészségügyi, oktatási és népjóléti miniszter államtit­kára például a szövetségi ok­tatásügyi hivatalban előadást tartott, amelyben értelmet­lennek nevezte az USA kam­bodzsai beavatkozását. Allen az első magas rangú kor­mánytisztviselő, aki nyíltan szembehelyezkedett Nixon balszerencsés döntésével. Cooper republikánus és Church demokratapárti sze­nátor pedig közösen új ha­tározati javaslatot terjesztett be, amely szerint június 30-a után a törvényhozás min­dennemű pénzügyi fedezetet vonjon meg a kambodzsai katonai akciótól. TALÁN felmerült a gondo­lat Wilson miniszterelnök­ben: nem siette-e el hétfői bejelentését, hogy június 18- án rendezi a választásokat? A legfrissebb közvélemény­kutatási jelentés ugyanis már mindössze 1 százalékra becsüli a munkáspárt n­ép­­szerűségi előnyét, amely 8— 10 nappal ezelőtt még sok­kal jobban állt. ÉRDEKES mozgásban van az olasz bel- és külpolitika egyaránt. A három nagy olasz szakszervezet bejelen­tette új elhatározását: a kü­szöbönálló helyi választások miatt ideiglenesen leállítja a hatalmas méretekben kibon­takozott sztrájkmozgalmat. Moro külügyminiszter pedig Kairóban tárgyal, ahol is az EAR vezetőinek új olasz ja­vaslatokat terjeszt elő a kö­zel-keleti konfliktus rende­zésére vonatkozóan. (RS) Esti jelentés a folyókról Az Országos Vízügyi Hi­vatal péntek esti tájékozta­tója. A rendkívül nagy erőkkel folytatott védekezés ellenére a Maros menti helyzet to­vábbra is veszélyes. A Ma­ros lassan apad, de a töltést most is 4—4,5 méteres víz­nyomás terheli, így a buz­gárképződés veszélye mindig fenyegető. Az árhullám Szolnok felé közeledik. E szakaszon gyors áradás kez­dődött. Az erős szél hatásá­ra magas hullámok támad­ja az átázott töltéseket. Szeged térségében két te­tőzésre készülnek fel: elő­ször a Maros, majd június elején a Tisza árhulláma vonul le. A Szamos mentén a nagyobb mértékű lecsapó­dás hatására az elöntött te­rület csaknem egyharmadá­­ra csökkent. 1. Tisza-völgyi védekezés­ben pénteken több mint 31000 ember vett részt. Munkájukat csaknem 400 földmunkagép, 3000 közúti és vízi jármű, helikopterek és kétéltűek segítették. A Tisza mentén mind ve­szélyesebbé válik a helyzet Jugoszláviában is. A folyó déli szakaszán Titelig órán­ként átlag 2 centiméterrel emelkedik a vízállás. BUKAREST Románia újabb övezetei­ben és helységeiben folyik a küzdelem az árvízzel az or­szág majdnem mindegyik folyója mentén. A gazdálkodó szervek részéről az 1870. évi árvízkárok helyreál­lításával kapcsolatban megnyilvá­nuló tömeges érdeklődésre és fel­ajánlásra figyelemmel a Pénz­ügyminisztérium közli, hogy a hozzájárulás pénzügyi forrásait illetően az alábbiak szerint lehet eljárni. Állami vállalatok, állami gaz­daságok, állami erdő- és fagazda­ságok, szövetkezeti vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek nem adózatlan eredményük, ha­nem részesedési és fejlesztési alapjuk terhére vállalhatnak a károsultak segélyzéséhez és a ká­rok helyreállításához hozzájáru­lást. A részesedési alap terhére vál­lalt hozzájárulásukat az OTP 5. Romániát 39 megyéjéből 37-et érintett kisebb-na­­gyobb mértékben az áradás, több mint 950 helységet ön­tött el részben, vagy telje­set, és mintegy 65 000 házba hatolt be a víz. KIJEV Ukrajna északi és nyuga­ti megyéiben jelentős ára­dásokat okoztak az utóbbi napok felhőszakadásai. A Dnyesztr, a Tisza, a Prut, a Szeret és más folyók vize 3—5 métert emelkedett, kerületi fiókja MNB-nál vezetett 218—98055 számú számlájára tel­jesíthetik. Az összeg rendelteté­séül „Részesedési alapból 5390. számú csekkszámla javára” szö­veget kell feltüntetni. A költségvetési szervek az elő­ző évben elért pénzmaradvá­nyaik, a tanácsok emelett saját fejlesztési alapjuk terhére já­rulhatnak hozzá az árvízkárok helyreállításához. A gazdálkodó szervek fejlesztési alap terhére vállalt hozzájárulásait, valamint a költségvetési szervek befizetéseit a „PM: hozzájárulások az 1970. évi árvízkárok helyreállításához, lebonyolítási számla, Budapest 232—90196—0202. számú számlára lehet teljesíteni. (MTI) BELGRÁD A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE A honvédség műszaki alakulatai és a helyi férfi lakosság megkezdte az árvíz okozta romok eltávolítását Jánkmajtison. (MTI foto — Hadas János felv. — ks.) A jó munka eredménye: Tízmilliós megtakarítás Pénteken tartotta meg ülését Győr Város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága. Megtárgyalták a Győr-Sop­­ron megyei Beruházási Vál­lalat munkájáról szóló je­lentést. A Győr-Sopron megyei Beruházási Vállalat jogelőd­je, a Beruházási Iroda 1964. július 1-én kezdte meg mű­ködését. Feladata a tanácsi, termelőszövetkezeti, vállalati beruházások, valamint az OTP-lakások, illetve igé­nyesebb felújítások műszaki és pénzügyi lebonyolítása. A vállalat legfontosabb célkitűzései közé tartozik, hogy a tanácsokat elsősor­ban a lakásépítésben és más beruházásokban hathatósan támogassa. A múlt évben különösen nagy segítséget adott Győr városának a la­kásépítésnél, hiszen az 1968. évi 359 lakással szemben 1991 -ben 1030 lakás építke­zését fejezték be. Ezt a nagy számot csak úgy lehetett el­érni, hogy a Beruházási Vál­lalat már 1964-től kezdő­dően folyamatosan és terv­szerűen készítette elő a dél­­nádorvárosi lakótelep útjai­nak és közművesítésének tervezését és kivitelezését. A Győrben megvalósuló beruházások terveit legna­gyobb részben a Győri Ter­vező Vállalat végzi. A dél­­nádorvárosi lakóépületek típustervét a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat tervező részlege készítette. A Győr-Sopron megyei Be­ruházási Vállalat jó kapcso­latot tart a Győri Tervező Vállalattal, a későbbi idő­pontban felépítésre kerülő győri és megyei épületek terveit szintén a győri ter­vezők készítik. Az építmények kivitele­zését Győrött túlnyomó részben a Beruházási Válla­lat a Győr megyei Állami Építőipari Vállalattal végez­teti. Munkát ad azonkívül a Győr-Sopron megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vál­lalatnak is. Jelentős kivite­lezési munkát végez még a budapesti Közmű- és Mély­építő Vállalat. Ennek dolgo­zói készítették el Dél-Nádor­­város előközművesítését, majd a közművesítést is. Ez a vállalat végzi Győr vízellátásának megjavításá­ra létesített nyugati főnyo­­móvezeték építését, amely­nek költsége 26 674 133 fo­rint. é­­ a Győrött hamarosan sor­ra kerülő nagy arányú épít­kezések megvalósulása csak úgy lehetséges, ha a mély­építő kapacitást biztosítják. Kormányhatározat van egy olyan mélyépítő vállalat alapítására, amelynek Győr lesz a székhelye. A tervek szerint 1971. január 1-én már működni kell az új vállalatnak.­­ A Győr-Sopron megyei Beruházási Vállalat fő munkája tette lehetővé, hogy a múlt évben a dél-nádor­­városi építkezéseknél 10 mil­lió 912 ezer 363 forintot ta­karítottak meg. A végrehajtó bizottság a beszámolót tudomásul vette és megköszönte a vállalat jó munkáját. —e —a

Next