Kisalföld, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

WJB, május 26., kedd Dunaszeg — Dunaszentpál aranytartaléka Az átlagosnál többről Ha azt vallom, hogy a kör­nyezettől sohasem szabad el­vonatkoztatva megítélni a té­nyeket, akkor a szocialista brigád-szerződések jók, sőt nagyon jók. És mégis hálát­lan feladatnak érzem érté­kelni a dunaszegi — duna­­szentpáli tsz szocialista bri­gádjainak szerződéseit. Mert részleteiben néhol joggal ki­fogásolhatók. Ennek ellenére sem tud­nám megmondani, hogy a megye melyik szövetkezeté­ben találhatnék jobbat, hol­ott sok gazdaságban igyekez­nek lelkiismeretesen, jól meg­kötni a szerződéseket és meg­tölteni olyan tartalommal, hogy az átlagosnál nagyobb figyelemmel, szaktudással, szorgalommal megvalósít­hassák vállalásukat. Viszont az elmélet és a gyakorlat kö­zötti ellentmondások okozója csaknem mindenkor a körül­mény, az adott környezet. Mert például egy rossz adott­sággal gazdálkodó szövetke­zetben egyetlen mázsa több­lettermés megkíván annyi tö­rődést és gyötrődést, mint esetleg másutt az ötven mázsa. De a körül­ményeket, a különböző adott­ságokat is figyelembe véve ahhoz, hogy a szocialista cí­met kiérdemelje egy brigád, néhány alapvető dologban azonos szinten kell állnia a megye valamennyi szocialis­ta brigádjával. De erről majd később. Érdemes ezeknek a szer­ződéseknek (négy van), hogy számszerűen meghatározzák a feladatokat, írásba foglal­ják a ter-vezetőség vállalá­sát is a brigádok munkájá­nak megkönnyítésére, szá­mottevő a forint-jutalom — 7000—9000 forint —, az arany, ezüst és bronz foko­zat elérésének lehetőségét is jelöli. Ennyit röviden. De ha figyelembe veszem azt is, hogy a szerződések megköté­sekor, aláírásakor az egyesült szövetkezet 62 tsz-tagot pezs­­dített többre, mozdított előre, közöttük 25 nőt is, akkor iga­zán elismerést érdemel a szándék, a munka, amit a szervezésre fordítottak a gaz­daság vezetői és tagjai. Talán először a két női brigád vállalásait elemezzük. A dunaszegi már a cím meg­tartásáért, illetve az arany fokozatért dolgozik az idén. A két brigád vállalása haj­szálnyi eltéréssel egyforma. Termelési vállalásokként mindkét brigád cukorrépá­val, kukoricával, zöldséggel, sárgarépával és vöröshagy­mával foglalkozik, míg a du­­naszentpáliak még málnát művelnek, a dunaszegiek pe­dig paprikát. Azok a szem­pontok, amelyek a szocialis­ta módon élni, tanulni fogal­mat merítik ki, szintén azo­nosak. Az arany fokozatért dolgozó brigádok vonatkozá­sában is. S itt érdemes még egyszer utalni a környezet, a körülmények figyelembe vé­telére. Kérdezhetnénk: a párt, a tsz rendezvényein megjelenni nem természe­­tes-e, magától értetődő do­log-e? Nem, főleg falusi asz­­szonyoknál nem, akik a napi munka után figyelmüket tel­jes egészében a ház körüli tennivalókra áldozzák. De egy arany fokozatért dolgozó brigádnál, még ha asszony­brigád is, ennek már termé­szetesnek kell lennie, mint ahogy az sem lehet külön ér­tékelendő vállalás, hogy részt vesznek a brigádértekezlete­ken. Nagyon tartalmas a két gé­pes brigád vállalása. Számot­tevő és megalapozott. A fel­adatokat lebontották tava­szi, nyári, őszi tennivalók­ra, és a teljesítés értékelését is ennek megfelelően végzik. Brigádvállaláshoz méltó pél­dául, hogy a gépműhely-sze­relők a gépek üzemanyag-fo­gyasztásának állandó ellen­őrzésével a tervezett költsé­get éves viszonylatban 2 szá­zalékkal csökkentik. Viszont az, hogy „az erő- és munka­gépeket rendben tartják, a kötelező erőgép-karbantar­tást elvégzik”, ez kötelessége már a megye valamennyi (tíz-egynéhány éve) szövet­kezeti tagjának, ehhez nem kell szocialista módon élni, gondolkodni, sőt ezüst foko­zatért dolgozni. Hálátlan feladatnak emlí­tettem ezt az értékelést, mert ha tárgyilagos, akkor nem le­het elhallgatni a fogyatékos­ságokat. S ezek említése ked­véből szegne a brigádoknak? Helytelen volna, mert összes­ségében valamennyi szerző­dés nagyon értékes, és bizo­nyítéka az alaposságra, lel­kiismeretességre törekvés­nek. Annak az akarásnak, ami tulajdonképpen arany­­tartaléka a szövetkezetnek, és a mindennapi életben olyan többletfeladatok meg­oldására is telik belőle, amit általában nem lehet írásba, szerződésbe foglalni. Ilyen például az árvízkárosultak megsegítésére kezdeménye­zett mozgalom is, ami szinte valamennyi gazdaságban a szocialista brigádoktól indul. gszm Fehér Lajos: Agrár- és szövetkezeti politikánk 1965 —1969 A Kossuth Könyvkiadó gondozásában a napokban je­lent meg Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Miniszter­­tanács elnökhelyettesének újabb könyve: „Agrár- és szövetkezeti politikánk, 1965— 1969” címmel. A könyv Fe­hér Lajos beszédeit, cikkeit és nyilatkozatait foglalja ma­gában, amelyek zömmel a párt agrár- és szövetkezeti politikáját ismertetik, ma­gyarázzák. A könyvből megismerhet­jük azt a folyamatot, amely bátran nevezhető történelmi­nek a magyar mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti moz­galom, a parasztság életének alakulása szempontjából. A hatvanas évek közepé­től került napirendre a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításának kiteljesítése. Ezt az időszakot egész sor fontos új intézkedés teszi emlékeze­tessé. Ezeknek az intézkedé­seknek lényege a téeszek el­indítása az önálló gazdálko­dás útján, az önállóság felté­teleinek megteremtése. Az önállóság növelésével együttjárt a jövedelem-elosz­tási módszerek tökéletesítése, a szövetkezeti földtulajdon megteremtése, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács, a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozása. A termelőszövetkezetek erősö­désével, az önálló gazdálko­dás kialakulásával lehetsé­gessé vált a szövetkezeti de­mokrácia erősödése is. A könyvben megjelentetett huszonhét dokumentum kö­zül tizenkettő — ha szabad ezt a kifejezést használni — az élet „sűrűjében” hangzott el először. Egy-egy termelő­­szövetkezet zárszámadási közgyűlésén, új, élelmiszer­­ipari üzem felavatásán, vete­rán földmunkások előtt. Az olvasónak ily módon lehetősé­ge nyílik arra, hogy meglás­sa a pártkongresszuson vagy az országgyűlés előtt felvá­zolt nagy összefüggések és a szűkebb közösségekben ki­fejtett vélemények közötti kapcsolatot. Azt az egészsé­ges egynyelvűséget, amely a felső pártvezetés fontos jel­lemzője és erénye. Még mindig rendetlen a győri Köztársaság tér Évente tartanak értekezle­teket Győrött, amelyen elha­tározzák, hogy ezután csak a legsürgősebb esetekben en­gedélyezik az útburkolatok felbontását. Az idén már sok értekezleten vettem részt, ahol az idegenforgalmi fő­idényre való felkészülés volt a téma. Elhangzottak ott szebbnél szebb és jobbnál jobb javaslatok. Mindent el­határoztak és mindent meg­fogadtak a résztvevők. Azt is, hogy Győr történelmi vá­rosmagjának külsejére külö­nösen ügyelnek, hiszen ez az egyik nagy vonzereje Győr­nek. Úgy látszik, a határozat csak határozat marad, mert a város külső képe egészen mást mutat. Lapunkban is megkérdeztük már, hogy a Győr városi Tanács V. B. építési és közlekedési osztá­lya mikor távolíttatja el Kö­zép-Európa egyik legszebb barokk teréről, a győri Köz­társaság térről a városképet rontó vasdobozokat? Eltávo­lították, de köszönet nincs benne. Mert ami jelenleg azon a különös szépségű té­ren látható, az sem lélek­emelő, gyönyörködtető: a vár­bástyák előtt hatalmas föld­kupac, szerteszórva szemét és törmelék. Előtte hatalmas ká­belkerék. Nem napok, ha­nem hetek óta tart ez az ál­lapot. Csak nagyon ritkán láttam ott dolgozó munkáso­kat. Az egyik földkupacon már gyomnövény is kivirág­zott. Mindez május végén, amikor az idegenforgalom megkezdődött. Meddig lesz még szemetes és piszkos ez a tér? —­­ — Jól szerepeltek A szőlőtermesztő szakmun­kás tanulók országos verse­nyét a múlt héten tartották Pécsváradon „A szakma ki­váló tanulója"A versenyen a soproni Lippai János Mező­­gazdasági Szakmunkásképző­­Iskolából Kancsal József és Kondics József harmadik osz­tályos tanulók vettek részt Iskolájuk jó hírnevét öregbí­tették a IV. és V helyezést elért tanulók. A soproni fiúk Pécsváradon kapták kézhez a szakmunkás bizonyítványu­kat KISAT.fotó Az első fmsz Emlékező számadás Kapuváron alakult meg 1945 májusában megyénk el­ső szövetkezete, a Hansági Földműves-szövetkezet. Pén­teken este ünnepelték a vá­ros Művelődési Központjá­nak színháztermében az első szövetkezet megalakulását. A kapuvári szegényparasz­tok által alapított Hansági Földműves-szövetkezet tevé­kenységéről, eredményeiről és a ma már hétezer főnyi tagságot számláló Kapuvár és Vidéke, Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zet munkájáról Takács And­rás, a megyei szövetség el­nöke beszélt az ünnepi ta­nácskozáson, majd Horváth János, az áfész igazgatóhe­lyettese háromszáz szövetke­zeti tagnak — alapítónak és régi dolgozónak — oklevelet és pénzjutalmat adott át a szervezésben, a szövetkezet politikai, gazdasági megerősí­tésében kifejtett munkájáért. Az áfész „kiváló együttes” címmel kitüntetett népi tánc­csoportja, zenekara színes műsorral köszöntötte a jutal­­mazottakat és mindazokat, akiknek jó munkája ered­ményeképpen az elmúlt évek­ben háromszor nyerte el a szövetkezet a „kiváló áfész” címet, és a tavalyi év ered­ményei alapján megkapta a SZÖVOSZ és a KPVDSZ el­ismerő oklevelét. Lakatos Imre veterán kommunista, a Hansági Fesz első elnöke így emlékezett: — A kezdeményezők Csen­des József községi párttitkár, Drobnics Károly várospa­rancsnok és mi, kapuvári párttagok voltunk. Aznap, amikor kihirdettük, hogy há­rom mázsa búza beadásával lehet belépni, tizen jöttek. Három hónap múlva már százötvenen voltunk. Az Esz­­terházy herceg uradalmából maradt cséplő- és vetőgépek­kel, traktorokkal gépi föld­munkákat, a gazdasági kis­­vasúton szállítást vállaltunk. A kapuvári Földigénylő Bi­zottság által a szövetkezet tulajdonában adott 58 hold földet, gyümölcsöst művel­­tünk. Az első év végén az infláció miatt csak termény­részesedést adtunk a tagok­nak. Korpát, repcemagot. A negyedik elnök, Horváth József arról beszélt, hogy a 49-es esztendőt már mintegy kétszázezer forint nyereség­gel zárta a Hansági Fmsz. A következő években Ka­puváron és környékén sorra épültek a vegyesboltok, ven­déglátó-ipari egységek. Az eddig megvalósított beruhá­zásokra, fejlesztésre a szövet­kezet több mint húszmillió forintot fordított. Gazdálko­dásának eredményességét adatok jelzik. Az 1961. év 2,5 millió forintos nyereségével szemben 70-ben a tervek sze­rint a kiskereskedelemben 155, a vendéglátói­pari üzem­ágban 33, a felvásárlásiban 12, az ipari üzemek és egyéb tevékenység keretében 3 mil­lió forintot forgalmaz. Kapu­váron egymillió forint költ­séggel eszpresszót építenek. Kapuvár kereskedelmi háló­zatát kívánja az áfész veze­tősége bővíteni a fiatal város igényeinek megfelelően. Ez­ért ruházati áruház, szálloda és étterem megépítéséről dön­töttek, ami 16 milliós beru­házást jelent. A cél ugyanaz, amit 45-ben a kapuvári Hansági Földmű­ves-szövetkezet alapítói meg­határoztak: a szövetkezet vagyonának növelése a tagok érdekeinek szolgálatában, a lakosság igényeinek minél jobb kielégítése. Papp Angéla „Honnan telefonáljunk?”­kérdezik a mosonmagyaróváriak Régen panaszkodnak már Mosonmagyaróvár lakói, hogy a városban nincs nyilvános telefonállomás. Ez különösen éjszaka okoz gondot, kivált­képpen akkor, ha valakinek sürgősen orvosra van szüksé­ge. A lakók kérik, hogy a ta­nács szereltessen fel nyilvá­nos telefonállomásokat. — A gondot csak két-há­­rom éven belül tudjuk meg­oldani — válaszolta Korbo­­nitz László, a Mosonmagyar­óvár városi Tanács V. B. építési és közlekedési osztá­lyának vezetője. — A posta automata telefonközpontja már ma is túlterhelt. Amíg újabb berendezést nem ka­punk, az utcai telefonokat nem tudjuk felszereltetni.­­ Tervünk, hogy az új pos­taépületet a város központjá­ban, az áruház mellett épít­tetjük fel. A város az épület elkészültével modern telefon­­központot kap. (A kábeleket már lefektették.) Mihelyt mó­dunkban áll, azonnal intéz­­kezdünk, és a posta utcai te­lefonokat is szerel fel a vá­rosban. A tavaly épült tanműhely udvarát rendezik Győrött, a Rejtő Séndo­r Textilipari Szakkö­zépiskolában. Az udvar rendezésére 250 000 forintot adott a Kön­­yűipari Minisztérium. Ebből a pénzből építenek bitumen utat és betonozott sportpályát. Az út mentén virágokat, fákat ültetnek majd. ­ Önsegélyező együttműködés Tanít és szórakoztat Tegnap délelőtt az első ne­gyedéves munkáról tanács­kozott Győrött a termelőszö­vetkezetek Biztosítási és Ön­segélyező Csoportjának inté­ző bizottsága. Haraszti László, az intéző bizottság titkára be­számolójában elmondotta, hogy az idén egyre több tö­megszervezetet sikerült be­vonni a tsz-tagok üdültetésé­nek, kultúrálódásának meg­szervezésébe. Így a Hazafias Népfronton kívül az első ne­gyedévben­­már együttműkö­dött az önsegélyező csoport­tal az SZMT, a nőtanács, a KISZ. Velük együtt szervezte meg a Biztosítási és Önsegé­lyező Csoport hazánk felsza­badulásának negyedszázados évfordulójára, a Lenin-cente­­nárium megünneplésére az NDK-beli és a szovjetunió­beli utat. A megyéből 47 osz­­tag látogatott a Szovjetunió­ba, 296 termelőszövetkezeti dolgozó pedig a Német De­mokratikus Köztársaságba. Az intéző bizottság titkára megállapította, hogy az ön­segélyező csoport jól látja el feladatát, látni, kulturáltan szórakozni tanítja a paraszt­­embert. A külföldi utazások­kal növeli a tsz-tagokban az internacionalista világszem­léletet, a belföldi látogatá­sok, tapasztalatcserék meg­rendezésével pedig hazasze­retetre nevel. Érdemes megjegyezni, hogy az első negyedévben 126 osz­­tag vett részt hévízi, debre­ceni 10—10 napos gyógy­üdü­lésben, 162-en látogatták meg a csoport segítségével az or­szág különböző részeit, 6677- en voltak színházban és 800- an vették igénybe az újon­nan bevezetett kedvezményes mozibérletet. Az utaztatások­ra, a színházlátogatásokra 3 hónap alatt 378 000 forintot költött az önsegélyező cso­port. A Biztosítási és Önsegélye­ző Csoport jó munkája von­zó. Alig van olyan termel­ő­­szövetkezeti dolgozó a me­gyében, aki ne lenne tagja a csoportnak. Az első ne­gyedévben 280-an kérték fel­vételüket a csoporttagok so­rába, mindnyájan fiatalok, akik a múlt évben léptek a termelőszövetkezetekbe. Haraszti László a tervekről szólva elmondotta, hogy a felszabadulás jubileumának jegyében rendezik Fertődön június 20-, 21-én a fertődi zenei napokat, a csoport se­gítésével 800-an utaznak erre. Ugyancsak segíti a csoport a győri nyár, a soproni ünnepi hetek, a rábaközi napok és a szigetközi napok megrendezé­sét. Júniusban, júliusban és augusztusban bonyolítják le a jugoszláviai társasutazáso­kat, majd később a mezőgaz­dasági kiállítás látogatására mozgósít a csoport. A vitában felszólalók el­mondották, hogy nagyon jó kapcsolat alakult ki az önse­gélyező csoport, a tsz-szövet­­ségek, és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztálya között. Ez az együttműködés megnyilvánul a különböző mezőgazdasági jellegű tapasztalatcserék megszervezésében. Kálmán Imre, az Állami Biztosító megyei igazgatósá­gának vezetője tolmácsolta az intéző bizottság tagjainak az Állami Biztosító Főigaz­gatóságának elismerését a végzett munkáért. Elmondot­ta, hogy a Biztosítási és Ön­segélyező Csoport megyénk­ben olyan munkát végez, hogy országosan is felfigyel­tek rá. Ugyanezt mondta el a megyei pártbizottság kép­viselője is, és kérte az intéző bizottságot, hogy a továb­biakban is szolgálja tevé­kenységével a megye terme­lőszövetkezeti tagságának kulturálódását. A KISZ me­gyei bizottságának és a Ha­zafias Népfront megyei el­nökségének képviselője kér­te, hogy a jövőben mind több mezőgazdasági jellegű ta­pasztalatcserét szervezzen a csoport külföldön és az or­szág különböző gazdaságai­ban. P— 1— %

Next