Kisalföld, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-26 / 121. szám
WJB, május 26., kedd Dunaszeg — Dunaszentpál aranytartaléka Az átlagosnál többről Ha azt vallom, hogy a környezettől sohasem szabad elvonatkoztatva megítélni a tényeket, akkor a szocialista brigád-szerződések jók, sőt nagyon jók. És mégis hálátlan feladatnak érzem értékelni a dunaszegi — dunaszentpáli tsz szocialista brigádjainak szerződéseit. Mert részleteiben néhol joggal kifogásolhatók. Ennek ellenére sem tudnám megmondani, hogy a megye melyik szövetkezetében találhatnék jobbat, holott sok gazdaságban igyekeznek lelkiismeretesen, jól megkötni a szerződéseket és megtölteni olyan tartalommal, hogy az átlagosnál nagyobb figyelemmel, szaktudással, szorgalommal megvalósíthassák vállalásukat. Viszont az elmélet és a gyakorlat közötti ellentmondások okozója csaknem mindenkor a körülmény, az adott környezet. Mert például egy rossz adottsággal gazdálkodó szövetkezetben egyetlen mázsa többlettermés megkíván annyi törődést és gyötrődést, mint esetleg másutt az ötven mázsa. De a körülményeket, a különböző adottságokat is figyelembe véve ahhoz, hogy a szocialista címet kiérdemelje egy brigád, néhány alapvető dologban azonos szinten kell állnia a megye valamennyi szocialista brigádjával. De erről majd később. Érdemes ezeknek a szerződéseknek (négy van), hogy számszerűen meghatározzák a feladatokat, írásba foglalják a ter-vezetőség vállalását is a brigádok munkájának megkönnyítésére, számottevő a forint-jutalom — 7000—9000 forint —, az arany, ezüst és bronz fokozat elérésének lehetőségét is jelöli. Ennyit röviden. De ha figyelembe veszem azt is, hogy a szerződések megkötésekor, aláírásakor az egyesült szövetkezet 62 tsz-tagot pezsdített többre, mozdított előre, közöttük 25 nőt is, akkor igazán elismerést érdemel a szándék, a munka, amit a szervezésre fordítottak a gazdaság vezetői és tagjai. Talán először a két női brigád vállalásait elemezzük. A dunaszegi már a cím megtartásáért, illetve az arany fokozatért dolgozik az idén. A két brigád vállalása hajszálnyi eltéréssel egyforma. Termelési vállalásokként mindkét brigád cukorrépával, kukoricával, zöldséggel, sárgarépával és vöröshagymával foglalkozik, míg a dunaszentpáliak még málnát művelnek, a dunaszegiek pedig paprikát. Azok a szempontok, amelyek a szocialista módon élni, tanulni fogalmat merítik ki, szintén azonosak. Az arany fokozatért dolgozó brigádok vonatkozásában is. S itt érdemes még egyszer utalni a környezet, a körülmények figyelembe vételére. Kérdezhetnénk: a párt, a tsz rendezvényein megjelenni nem természetes-e, magától értetődő dolog-e? Nem, főleg falusi aszszonyoknál nem, akik a napi munka után figyelmüket teljes egészében a ház körüli tennivalókra áldozzák. De egy arany fokozatért dolgozó brigádnál, még ha asszonybrigád is, ennek már természetesnek kell lennie, mint ahogy az sem lehet külön értékelendő vállalás, hogy részt vesznek a brigádértekezleteken. Nagyon tartalmas a két gépes brigád vállalása. Számottevő és megalapozott. A feladatokat lebontották tavaszi, nyári, őszi tennivalókra, és a teljesítés értékelését is ennek megfelelően végzik. Brigádvállaláshoz méltó például, hogy a gépműhely-szerelők a gépek üzemanyag-fogyasztásának állandó ellenőrzésével a tervezett költséget éves viszonylatban 2 százalékkal csökkentik. Viszont az, hogy „az erő- és munkagépeket rendben tartják, a kötelező erőgép-karbantartást elvégzik”, ez kötelessége már a megye valamennyi (tíz-egynéhány éve) szövetkezeti tagjának, ehhez nem kell szocialista módon élni, gondolkodni, sőt ezüst fokozatért dolgozni. Hálátlan feladatnak említettem ezt az értékelést, mert ha tárgyilagos, akkor nem lehet elhallgatni a fogyatékosságokat. S ezek említése kedvéből szegne a brigádoknak? Helytelen volna, mert összességében valamennyi szerződés nagyon értékes, és bizonyítéka az alaposságra, lelkiismeretességre törekvésnek. Annak az akarásnak, ami tulajdonképpen aranytartaléka a szövetkezetnek, és a mindennapi életben olyan többletfeladatok megoldására is telik belőle, amit általában nem lehet írásba, szerződésbe foglalni. Ilyen például az árvízkárosultak megsegítésére kezdeményezett mozgalom is, ami szinte valamennyi gazdaságban a szocialista brigádoktól indul. gszm Fehér Lajos: Agrár- és szövetkezeti politikánk 1965 —1969 A Kossuth Könyvkiadó gondozásában a napokban jelent meg Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének újabb könyve: „Agrár- és szövetkezeti politikánk, 1965— 1969” címmel. A könyv Fehér Lajos beszédeit, cikkeit és nyilatkozatait foglalja magában, amelyek zömmel a párt agrár- és szövetkezeti politikáját ismertetik, magyarázzák. A könyvből megismerhetjük azt a folyamatot, amely bátran nevezhető történelminek a magyar mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom, a parasztság életének alakulása szempontjából. A hatvanas évek közepétől került napirendre a termelőszövetkezetek megszilárdításának kiteljesítése. Ezt az időszakot egész sor fontos új intézkedés teszi emlékezetessé. Ezeknek az intézkedéseknek lényege a téeszek elindítása az önálló gazdálkodás útján, az önállóság feltételeinek megteremtése. Az önállóság növelésével együttjárt a jövedelem-elosztási módszerek tökéletesítése, a szövetkezeti földtulajdon megteremtése, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács, a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozása. A termelőszövetkezetek erősödésével, az önálló gazdálkodás kialakulásával lehetségessé vált a szövetkezeti demokrácia erősödése is. A könyvben megjelentetett huszonhét dokumentum közül tizenkettő — ha szabad ezt a kifejezést használni — az élet „sűrűjében” hangzott el először. Egy-egy termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlésén, új, élelmiszeripari üzem felavatásán, veterán földmunkások előtt. Az olvasónak ily módon lehetősége nyílik arra, hogy meglássa a pártkongresszuson vagy az országgyűlés előtt felvázolt nagy összefüggések és a szűkebb közösségekben kifejtett vélemények közötti kapcsolatot. Azt az egészséges egynyelvűséget, amely a felső pártvezetés fontos jellemzője és erénye. Még mindig rendetlen a győri Köztársaság tér Évente tartanak értekezleteket Győrött, amelyen elhatározzák, hogy ezután csak a legsürgősebb esetekben engedélyezik az útburkolatok felbontását. Az idén már sok értekezleten vettem részt, ahol az idegenforgalmi főidényre való felkészülés volt a téma. Elhangzottak ott szebbnél szebb és jobbnál jobb javaslatok. Mindent elhatároztak és mindent megfogadtak a résztvevők. Azt is, hogy Győr történelmi városmagjának külsejére különösen ügyelnek, hiszen ez az egyik nagy vonzereje Győrnek. Úgy látszik, a határozat csak határozat marad, mert a város külső képe egészen mást mutat. Lapunkban is megkérdeztük már, hogy a Győr városi Tanács V. B. építési és közlekedési osztálya mikor távolíttatja el Közép-Európa egyik legszebb barokk teréről, a győri Köztársaság térről a városképet rontó vasdobozokat? Eltávolították, de köszönet nincs benne. Mert ami jelenleg azon a különös szépségű téren látható, az sem lélekemelő, gyönyörködtető: a várbástyák előtt hatalmas földkupac, szerteszórva szemét és törmelék. Előtte hatalmas kábelkerék. Nem napok, hanem hetek óta tart ez az állapot. Csak nagyon ritkán láttam ott dolgozó munkásokat. Az egyik földkupacon már gyomnövény is kivirágzott. Mindez május végén, amikor az idegenforgalom megkezdődött. Meddig lesz még szemetes és piszkos ez a tér? — — Jól szerepeltek A szőlőtermesztő szakmunkás tanulók országos versenyét a múlt héten tartották Pécsváradon „A szakma kiváló tanulója"A versenyen a soproni Lippai János Mezőgazdasági SzakmunkásképzőIskolából Kancsal József és Kondics József harmadik osztályos tanulók vettek részt Iskolájuk jó hírnevét öregbítették a IV. és V helyezést elért tanulók. A soproni fiúk Pécsváradon kapták kézhez a szakmunkás bizonyítványukat KISAT.fotó Az első fmsz Emlékező számadás Kapuváron alakult meg 1945 májusában megyénk első szövetkezete, a Hansági Földműves-szövetkezet. Pénteken este ünnepelték a város Művelődési Központjának színháztermében az első szövetkezet megalakulását. A kapuvári szegényparasztok által alapított Hansági Földműves-szövetkezet tevékenységéről, eredményeiről és a ma már hétezer főnyi tagságot számláló Kapuvár és Vidéke, Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet munkájáról Takács András, a megyei szövetség elnöke beszélt az ünnepi tanácskozáson, majd Horváth János, az áfész igazgatóhelyettese háromszáz szövetkezeti tagnak — alapítónak és régi dolgozónak — oklevelet és pénzjutalmat adott át a szervezésben, a szövetkezet politikai, gazdasági megerősítésében kifejtett munkájáért. Az áfész „kiváló együttes” címmel kitüntetett népi tánccsoportja, zenekara színes műsorral köszöntötte a jutalmazottakat és mindazokat, akiknek jó munkája eredményeképpen az elmúlt években háromszor nyerte el a szövetkezet a „kiváló áfész” címet, és a tavalyi év eredményei alapján megkapta a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elismerő oklevelét. Lakatos Imre veterán kommunista, a Hansági Fesz első elnöke így emlékezett: — A kezdeményezők Csendes József községi párttitkár, Drobnics Károly városparancsnok és mi, kapuvári párttagok voltunk. Aznap, amikor kihirdettük, hogy három mázsa búza beadásával lehet belépni, tizen jöttek. Három hónap múlva már százötvenen voltunk. Az Eszterházy herceg uradalmából maradt cséplő- és vetőgépekkel, traktorokkal gépi földmunkákat, a gazdasági kisvasúton szállítást vállaltunk. A kapuvári Földigénylő Bizottság által a szövetkezet tulajdonában adott 58 hold földet, gyümölcsöst műveltünk. Az első év végén az infláció miatt csak terményrészesedést adtunk a tagoknak. Korpát, repcemagot. A negyedik elnök, Horváth József arról beszélt, hogy a 49-es esztendőt már mintegy kétszázezer forint nyereséggel zárta a Hansági Fmsz. A következő években Kapuváron és környékén sorra épültek a vegyesboltok, vendéglátó-ipari egységek. Az eddig megvalósított beruházásokra, fejlesztésre a szövetkezet több mint húszmillió forintot fordított. Gazdálkodásának eredményességét adatok jelzik. Az 1961. év 2,5 millió forintos nyereségével szemben 70-ben a tervek szerint a kiskereskedelemben 155, a vendéglátóipari üzemágban 33, a felvásárlásiban 12, az ipari üzemek és egyéb tevékenység keretében 3 millió forintot forgalmaz. Kapuváron egymillió forint költséggel eszpresszót építenek. Kapuvár kereskedelmi hálózatát kívánja az áfész vezetősége bővíteni a fiatal város igényeinek megfelelően. Ezért ruházati áruház, szálloda és étterem megépítéséről döntöttek, ami 16 milliós beruházást jelent. A cél ugyanaz, amit 45-ben a kapuvári Hansági Földműves-szövetkezet alapítói meghatároztak: a szövetkezet vagyonának növelése a tagok érdekeinek szolgálatában, a lakosság igényeinek minél jobb kielégítése. Papp Angéla „Honnan telefonáljunk?”kérdezik a mosonmagyaróváriak Régen panaszkodnak már Mosonmagyaróvár lakói, hogy a városban nincs nyilvános telefonállomás. Ez különösen éjszaka okoz gondot, kiváltképpen akkor, ha valakinek sürgősen orvosra van szüksége. A lakók kérik, hogy a tanács szereltessen fel nyilvános telefonállomásokat. — A gondot csak két-három éven belül tudjuk megoldani — válaszolta Korbonitz László, a Mosonmagyaróvár városi Tanács V. B. építési és közlekedési osztályának vezetője. — A posta automata telefonközpontja már ma is túlterhelt. Amíg újabb berendezést nem kapunk, az utcai telefonokat nem tudjuk felszereltetni. Tervünk, hogy az új postaépületet a város központjában, az áruház mellett építtetjük fel. A város az épület elkészültével modern telefonközpontot kap. (A kábeleket már lefektették.) Mihelyt módunkban áll, azonnal intézkezdünk, és a posta utcai telefonokat is szerel fel a városban. A tavaly épült tanműhely udvarát rendezik Győrött, a Rejtő Séndor Textilipari Szakközépiskolában. Az udvar rendezésére 250 000 forintot adott a Könyűipari Minisztérium. Ebből a pénzből építenek bitumen utat és betonozott sportpályát. Az út mentén virágokat, fákat ültetnek majd. Önsegélyező együttműködés Tanít és szórakoztat Tegnap délelőtt az első negyedéves munkáról tanácskozott Győrött a termelőszövetkezetek Biztosítási és Önsegélyező Csoportjának intéző bizottsága. Haraszti László, az intéző bizottság titkára beszámolójában elmondotta, hogy az idén egyre több tömegszervezetet sikerült bevonni a tsz-tagok üdültetésének, kultúrálódásának megszervezésébe. Így a Hazafias Népfronton kívül az első negyedévbenmár együttműködött az önsegélyező csoporttal az SZMT, a nőtanács, a KISZ. Velük együtt szervezte meg a Biztosítási és Önsegélyező Csoport hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulójára, a Lenin-centenárium megünneplésére az NDK-beli és a szovjetunióbeli utat. A megyéből 47 osztag látogatott a Szovjetunióba, 296 termelőszövetkezeti dolgozó pedig a Német Demokratikus Köztársaságba. Az intéző bizottság titkára megállapította, hogy az önsegélyező csoport jól látja el feladatát, látni, kulturáltan szórakozni tanítja a parasztembert. A külföldi utazásokkal növeli a tsz-tagokban az internacionalista világszemléletet, a belföldi látogatások, tapasztalatcserék megrendezésével pedig hazaszeretetre nevel. Érdemes megjegyezni, hogy az első negyedévben 126 osztag vett részt hévízi, debreceni 10—10 napos gyógyüdülésben, 162-en látogatták meg a csoport segítségével az ország különböző részeit, 6677- en voltak színházban és 800- an vették igénybe az újonnan bevezetett kedvezményes mozibérletet. Az utaztatásokra, a színházlátogatásokra 3 hónap alatt 378 000 forintot költött az önsegélyező csoport. A Biztosítási és Önsegélyező Csoport jó munkája vonzó. Alig van olyan termelőszövetkezeti dolgozó a megyében, aki ne lenne tagja a csoportnak. Az első negyedévben 280-an kérték felvételüket a csoporttagok sorába, mindnyájan fiatalok, akik a múlt évben léptek a termelőszövetkezetekbe. Haraszti László a tervekről szólva elmondotta, hogy a felszabadulás jubileumának jegyében rendezik Fertődön június 20-, 21-én a fertődi zenei napokat, a csoport segítésével 800-an utaznak erre. Ugyancsak segíti a csoport a győri nyár, a soproni ünnepi hetek, a rábaközi napok és a szigetközi napok megrendezését. Júniusban, júliusban és augusztusban bonyolítják le a jugoszláviai társasutazásokat, majd később a mezőgazdasági kiállítás látogatására mozgósít a csoport. A vitában felszólalók elmondották, hogy nagyon jó kapcsolat alakult ki az önsegélyező csoport, a tsz-szövetségek, és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya között. Ez az együttműködés megnyilvánul a különböző mezőgazdasági jellegű tapasztalatcserék megszervezésében. Kálmán Imre, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának vezetője tolmácsolta az intéző bizottság tagjainak az Állami Biztosító Főigazgatóságának elismerését a végzett munkáért. Elmondotta, hogy a Biztosítási és Önsegélyező Csoport megyénkben olyan munkát végez, hogy országosan is felfigyeltek rá. Ugyanezt mondta el a megyei pártbizottság képviselője is, és kérte az intéző bizottságot, hogy a továbbiakban is szolgálja tevékenységével a megye termelőszövetkezeti tagságának kulturálódását. A KISZ megyei bizottságának és a Hazafias Népfront megyei elnökségének képviselője kérte, hogy a jövőben mind több mezőgazdasági jellegű tapasztalatcserét szervezzen a csoport külföldön és az ország különböző gazdaságaiban. P— 1— %