Kisalföld, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

1970. május 28., csütörtök Gyakorlati oktatók képzése a művelődésügyi minisz­ter rendelkezése értelmében az 1970—71-es tanévben megkezdődik az ipari szak­­középiskolák és szakmun­kásképző iskolák gyakorlati oktatóinak szervezett kép­zése, levelező tagozaton a Budapesti Műszaki Egyete­men,­­ Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, ugyan­ennek az egyetemnek Duna­újvárosban működő kohó- és fémipari főiskolai karán, a Győri Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskolán, valamint a Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Techni­kumban. A képzés három féléven át tart. A hallgatók félévenként négy tantárgy­ból vizsgáznak. A tantervi javaslat már elkészült, s a tanév kezdetére valamennyi tárgyhoz rendelkezésre áll­nak a jegyzetek és tanköny­vek. (MTI) KIS A­­IFÓ­­B Puli a vásáron (Folytatás az 1. oldalról.) Fock Jenő a győrieknél Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tegnap ismét el­látogatott a Budapesti Nem­zetközi Vásárra. Miniszter­­elnökünk érdeklődő útján megtekintette a Győri Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­­lat kiskocsiját. Fock Jenő elvtársat a győri üzem igaz­gatója, Czeller Béla fogad­ta. Fock Jenő elismerését fe­jezte ki Czeller Bélának, va­lamint a kocsi terveit készí­tő Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium Tervező Intézete igazgatójának, Inokay János­nak, és a Puli főkonstruktő­rének, Kopecka Bélának. Fock elvtársnak láthatóan megnyerte tetszését a fürge, hasznos kiskocsi. Dicsérte ter­vezeteit és az elkészítésében részt vett munkásokat. Czeller Béla ismertette a magas rangú vendéggel a Puli sokrétű felhasználható­ságát, elmondta Fock elv­társnak, hogy a szövetkeze­tekben és erdőgazdaságokban régi hiányt szüntetne meg az üzem terméke. A rövid távú szállításra ugyanis nincs megfelelő hazai gyártmányú kis­teherautó. Fock Jenő érdeklődése a győri üzem terméke iránt a gyár kollektívájának is szól, s nagy elismerés. Serkentse további jó munkára a győri gyár és a hozzá tartozó vidé­ki gyáregységek munkásait. L. S. — F. J. Iparkapcsolatok számára filmvetítés teszi ért­hetővé, az energiaellátás részlege egy folyadéksugár- és egy fénysugár-oszcillog­ráfot mutat be a méréstech­nikában való alkalmazásra ajánlva, a hírközlést a többi terméken kívül egy elektro­nikus, nyomógombos telefon­­készülék képviseli a kiállí­táson. A Siemens-cég orvosi mű­szerrészlegének készítményei nem ismeretlenek Magyaror­szágon. Az idén május 8—15. között ez a részleg Siófokon az V. magyar radiológus kongresszuson állította ki leg­újabb gyártmányait: rönt­gendiagnosztikai, nukleár- és fizikai gyógyászattechnikai, intenzív betegfigyelő és őrző berendezéseket. Most az or­vosi műszerek kiállítását még egy információs asztallal is bővítették. Nem az évenkénti BNV-re látogatás az egyetlen kapcso­lat a magyar ipar és az NSZK-beli Siemens cég kö­zött: a Siemens évek óta együttműködik a magyar Me­dicor Orvosi Műszer- és Ké­szülékgyárral. A Medicorban nyugatnémet tervek alapján röntgenkészülékek alkatré­szeit gyártják, és egy nyu­gatnémet röntgengép licen­­cét is megvásárolta a ma­gyar vállalat. Indiában, ahol az orvosi tömegcikkeket elő­nyösen és nagy mennyiség­ben lehet értékesíteni, a Sie­mens cég képviseli Magyar­­országot. A Medicor-műveken kívül a budapesti Elektromodul Vállalattal is együttműködik a Siemens cég, ezáltal a ma­gyar Elektromodul Vállalat számos külföldi megrendelő­nek szállíthat híradástechni­kai műszereket. (T.) Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásáron is kiállítja termékeit a nyugatnémet Siemens-cég. Most öt részle­gének termékeit láthatja a közönség az NSZK-pavilon­­ban: elektronikus építőele­meket, az információtechni­ka, energiaellátás, orvosi mű­szertechnika és hírközlés esz­közeit. Az információtechnikai ki­állítást a nem szakemberek Gépkocsik az akna felett Besoroltak és soron kívül érkezők Délutános műszak. Az iro­dában cseng a telefon. — Tessék, itt a Téti Autó­javító Ksz! — Szeretném a kocsimat szervizre vinni. Mikor tud­ják fogadni? — Egy hét múlva, reggel hattól este tízig — mondja Szakasits Gyula, aki már nyugdíjas, de szorgalmasan jár továbbra is a szövetke­zethez. Bejelentését öröm­mel fogadják a győriek, hi­szen éveken át állandó gond volt, hogy a szerviz napjára az autótulajdonosnak sza­badságot kellett kivennie, mert szerviz csak reggel hattól délután kettőig volt. Ez év április 13-a óta azon­ban két műszak van a szö­vetkezetnél. — Nem gazdaságos — mondják a szakemberek —, de vállaltuk, mert nagyon sok győri lakos ragaszkodik a mi munkánkhoz. Uzsonnázik a vendég­ autók jönnek, mennek. Az egyik tulajdonos a kézifék­re, a másik a dudára, a har­madik a gyújtásra panasz­kodik. Ők csak olyan beug­rók. A szerelők a szervize­lés mellett is készséggel fo­gadják őket. Megnézik a „beteget”, aztán meggyógyít­ják. Amíg a szerelők a kocsit babusgatják, a tulajdonosok a büfébe mennek. A hiva­talos nyitvatartás reggel hattól kettőig tart. A büfé vezetője azonban alkalmaz­kodik a szövetkezet munka­idejéhez. Tudja, hogy az uzsonnaidő délután 4 óra körül van. Ki is nyitja kis boltját fél órára, egy órá­ra hogy se a vendégeknek, se a szerelőknek ne kelljen a távoli boltba menniük egy kis elemózsiáért. Ilyenkor teát és kávét főz, szalámit, mér, szendvicset készít, ci­garettát ad, ugyanúgy, ahogy délelőtt szokta. A gyártócsarnokban az esztergályosok, a marósok, a fúrósok pihennek. Uzsonna­idő van. A gépek mellé te­lepednek a kis zsámolyra és tarisznyából falatoznak. Szalonnát, kolbászt, főtt to­jást. Kincset érő alkatrészek Amikor befejezik, felbúg­nak a gépek és kezelőik to­vább dolgoznak. A Győri Autókereskedelmi Vállalat­nak alkatrészeket készítenek. Munkájukra sokan várnak, hiszen minden kis alkatrész kincset ér. A szövetkezet száz­ dolgo­zója a múlt évben 9 millió forint értékű munkát vég­zett. Ebből 2,5 millió fo­rintot az autójavítás hozott, 6,5 millió forintot pedig az alkatrészek gyártása. Új gé­pekre, épületekre 1,5 millió forintot költöttek. Az új csarnokba automata fűtőbe­rendezést szereltettek. Az épület előtt a félig gyógyult „beteg” autók vára­koznak a további javításra. Az épület mögött ponyva alatt lapulnak a roncsok. A szervizre soron kívül érkeznek, és nem a saját kerekeiken, hanem az autó­mentő hozza őket. Tulajdo­nosaik a gyorshajtás és a szabálytalan előzés­­meste­rei”. Bravúros cselekedetük eredménye siralmas látvány. Egy vadonatúj, fehér Wart­burgnak két ajtaja lesza­kadt. Szélvédő üvegje dara­bokra törött. Mellette áll egy új Moszkvics. Az orra úgy összelapult, mint a har­monika. Vannak persze olyan ese­tek is, amikor nem az ösz­­szetörött autó tulajdonosa ,a hibás. A CJ 33—34-es rend­számú Trabantnak például egy ügyetlen gépjárműveze­tő nekitolatott. Ez elég volt a Trabantnak. A bal oldali hátulsó része teljesen ösz­­szetörött. A kerék kifordult a helyéből. A CR 10—60-as rendszámú Wartburg hasz­navehetetlenné vált. Az Ál­lami Biztosító selejtezésre — Mulatságos, de így igaz, az autósok soha sem ismerik el, hogy ők voltak a hibásak — mondja Keszei Ferenc főkönyvelő. — Min­den sérült autót azzal ad át a szerelőknek a tulajdonos, hogy: „a másik volt a hi­bás!” Nekünk végeredmény­ben mindegy! A baleseti ügyekben úgyis a bíróság mondja ki a végszót, javasolta. A kocsi elé várat­lanul egy őzike ugrott. Et­től megijedt a vezető és az árokba hajtott. A kocsi ösz­­szetörött. Sorolhatnánk még azokat az autókat, amelyek soron kiztül léphetnek a szövetke­zet udvarára, mert van be­lőlük bőven. A szervizre vá­rakozókat azonban meg­nyugtathatjuk: a javításnál a balesetes kocsi nem kap előnyt. Ügyetlen tolatók Azóta még feketét sem... A traktoros Merkó Pisti két évvel ezelőtt nagyon fel­kavarta a falut. Egyik téli napon jobban felöntött a ga­­ratra, úgy indult el Kónyba valami gabonáért. Ott is ivott pár pohárral, mert hi­deg volt és cudarul csapkod­ta a havat a Bieloruszba, s mire hazafelé igyekezett, sö­tét lett, az orráig sem látott az ember a traktor ablakára csapódó hótól. Merkó Pis­ta sem látta az enesei átjá­rónál a lehúzott sorompót. Nekiment. Épp’ akikor ért oda a mozdony, kígyózó te­­hervonatot cipelve, maga után. Merkó Pista Bieloru­­szát az orrára kapta, s tolta, veszettül morogva, a jóisten tudja meddig... — Akikor változott pánik­ká a zsibbadásom, amikor koppant a fejem a traktor ablakán. Kapittyára kalapál­ta a fejem az üveget... — be­­széli most a csudával hatá­ros megmaradását. A kór­házban agyrázkódással fe­küdtem. Mikor meggyógyul­tam, jöttek a tárgyalások. A börtön. Kutyavilágom lett. Nem magam miatt, az asz­­szonyt, a gyerekeimet érte szégyen, kár, veszteség, vagy minek is mondjam... Felesége erős asszony, nem töpreng a szégyenen, hanem segíti letörölni a családról, a gyerekek miatt. — A telket megvettük, jö­vő tavasszal elkezdjük az építkezést. Olyan házat sze­retnénk, mint szemben, a Dombi gyereké. A mosókonyha ajtaját nyitja. Mutatja agyonmosott, sebes kezét. — Én is segítek pénzt ke­resni. A főzés, a gyerekne­velés mellett elvállaltam a vendéglőből a térítők, a füg­­gönyök mosását. Ezer forint­nál többet keresek vele ha­vonta. Az istállóhoz vezet. Nem igazi istálló az, csak deszká­ból tákolt, ideiglenes valami, addig amíg kiárulják a pénzt az állatokból. — Ezt a vemhes tehenet leszerződtük. Jövőre 10 000 forintot kapunk érte. A má­sik tehenet fejjük, ha ..meg­borjazott. Lesz friss tej a gyerekeknek, a borjút meg eladjuk. — Megyek fogasérni, majd sietek haza! — kiált be Pista az asszonynak, s végigszánt­ja a traktor fogas kerekével az utcát. Nagyot kerül a kocsma előtt, kerüli a kísér­tést. — Nem féltem — mondja nyugodtan az asszony. — Azóta még feketét sem lehet ■itatni vele, ha traktorra ül. Nagy ára volt a könnyelmű­ségének, n.­é. Soproniak az Ikarusnak Ez év január elsejével az új épületzár és bútorvasalás­­típusok gyártásának átvéte­lével a Fiat vázprogramjába kapcsolódott be az Elzett Fémlemezipari Művek sop­roni zárgyárának közössége. A második negyedévtől, jú­niustól a közúti járműprog­ramnak is segítségére lesznek a zárgyáriak. Az Ikarus-programot az autóbuszok csomagtartó lá­dáihoz való zárak gyártásá­val segítik a soproniak. Ed­dig a ládák zárait nyugat­német exportból kapták az Ikarus dolgozói, most június­tól a zárgyáriak feladata lesz az idén egyelőre csak 20 000, ezentúl évenként pedig mint­egy 60 000 zár elkészítése. Vidám délután Vidám délutánt rendez a gyári dolgozók apróságainak május 29-én, pénteken dél­után 3 órai kezdettel Győ­rött a vállalat kultúrtermé­ben a Gardénia Csipkefüg­gönygyár szakszervezeti bi­zottsága. A terített asztalnál kakaóval és süteménnyel kedveskedik a kicsiknek. A gyermekek a vidám dél­utánon egymást szórakoztat­ják majd az óvodában és az iskolában tanult énekekkel, versikékkel és jelenetekkel. 3 Vezetők betegsége KORUNK betegsége a neurózis. Különösen gyakori a szellemi munkát végzők, köztük is elsősorban a vezetők so­raiban. Az idegek fáradtsága, betegsége rendszerint közvetett módon, gyomorfekélyben, infarktusban és más formában jelentkezik. Hogyan lehetne megfékezni és visszaszorítani a szellemi, idegi túlterheltség káros és kóros következményeit? Erre a kérdésre világszerte nemcsak az orvoskutatók, a pszichológusok, hanem sok társadalomtudós, szociológusok, vezetéselmélettel és -szervezéssel foglalkozók keresik a vá­laszt, de egyelőre csupán a diagnosztikánál, a bajmegállapí­tásnál tartunk. Rendkívül gyors sodrású világban, szüntelen változó, átalakuló korban élünk. A tudományos-technikai forradalom szokatlan ütemet diktál a gazdasági, üzleti életben, s nehéz lépést tartani a növekvő követelményekkel. Csak az a válla­lat képes helytállni a versenyben, amelyik alkalmazkodni tud minden változáshoz. Ez az alkalmazkodó és túlélő kész­ség nagy erőfeszítést kíván a vezetőktől. A túlterhelés helyenként majdnem természetes állapot, a vezető a rá háruló feladatoknak csupán egy részét képes naponta elvégezni. A munkák egyre torlódnak, s vele együtt az idegfeszültség is halmozódik. A sikerélmény, amely időről időre levezeti ezeket a feszültségeket s nagy lélegzetvételt tesz lehetővé, aránylag kevés a vezetői munkában. így az­tán előfordul, hogy a vezető feje fölött összecsapnak a hul­lámok a felszínen maradásért folyó szüntelen hajszában. Az idegfeszültségek a betegállományban enyhülnek valamelyest. Az ilyen megújulásban, idegi és fizikai regenerálódásba aligha szabad beletörődni. A megelőző intézkedések közt első helyen említhetjük az ésszerű munkamegosztást a különböző vezetési szintek között. Lényegében a hatáskör és a felelősség olyan decent­ralizálásáról van szó, amely tehermentesíti a vezetést az al­sóbb szinten könnyebben, jobban megoldható tennivalóktól. A hatáskörök átadása világszerte tapasztalható folyamat, s nálunk pedig különösen időszerűvé teszi ezt a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, az üzemi demokrácia fejlesz­tése. A dolgozókat közvetlenül irányító műhelyek, osztályok vezetőinek hatáskörével, felelősségével párhuzamosan növek­szik a dolgozók beleszólási joga is. Említettük már, hogy a vezetőnek aránylag kevés örö­me telik munkájában. Időnként az elért sikereket is sokan vitatják, megkérdőjelezik, s a vezetőt még utólag is véde­kezésre, küzdelemre késztetik. Az intrika, a személyi tor­zsalkodások, a fúrás időnként és helyenként több energiát emésztenek fel, mint a munka. S az a vezető, aki szüntelenül a személyi feszültségek kiegyensúlyozására kényszerül, kerüli a kockázatos kezdeményezést, bátortalanná, erélytelenné vá­lik. Ha viszont a vezető több bizalmat, megértést, segítséget kap lentről és fentről — beosztottaitól és irányító hatósá­gától — egyaránt, ak­kor több energiát fordíthat az érdemi munkára. Így kifejlődhet a vállalkozó és kezdeményező készséghez, nyugodt és örömteli munkához nélkülözhetetlen önbizalom is. A LEGTÖBB persze magától a vezetőtől függ. Az pél­dául, hogy képes-e jól megszervezni saját munkáját, elvá­lasztva a lényegest a lényegtelentől. Vagy pedig a vezető nem ura saját munkaidejének, és az események sodorják magukkal. Az egészséges életmódhoz feltétlenül hozzátartozik az önfegyelem, a mértéktartás, a kiélezett helyzetek, a belső feszültségek, az esetleges kudarcok higgadt tudomásulvétele. De az egészség megőrzésének nem kevésbé fontos része a jó­zan élet, a szellemi túlterhelést a szabad időben ellensúlyozó sportolás és fizikai igénybevétel. Úgy is mondhatnánk, hogy a vezető, aki a szervezettséget, az előrelátást, a felelősséget fémjelzi a vállalatnál, személyes munkájában és magánéle­tében sem nélkülözheti ezeket a fontos tulajdonságokat. Kovács József Kommentár nélkül Faluja önzetlenségéről be­szélt lelkesedve Tolnay László, a vámosszabadi köz­ségi tanács vb-elnöke. A tanácstagok körzeten­ként gyűjtőívet készítettek, s azzal kopogtattak be a há­zakhoz az árvízkárosultak megsegítésére. A 870 lelket számláló faluban 16 240 fo­rint jött össze, de a lakók kérték még a tanácsot, to­vábbítsa az üzenetüket: szí­vesen vállalnak árvíztől szenvedett családoktól gyer­mekeket, amíg otthon felépül a ház, s ha szükség van még terményre, a háztájiból is jut az Alföldre Érthető a tanácselnök meghatódása is, amit úgy fejezett ki, hogy másnap reggel a gyűj­tőívek láttán, hangos híradón köszönte meg a falunak megértést, az önzetlenséget. De nem tudta megállni, hogy a hangos híradón keresztül még valamit ne közöljön a faluval: egyetlen ember nem adott a gyűjtőívre pénzt, mondván, „fizessen nekik a biztosító”, s ez a termelőszö­vetkezet főkönyvelője volt. Ehhez talán nem is szükséges kommentár...

Next