Kisalföld, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-28 / 123. szám
1970. május 28., csütörtök Gyakorlati oktatók képzése a művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében az 1970—71-es tanévben megkezdődik az ipari szakközépiskolák és szakmunkásképző iskolák gyakorlati oktatóinak szervezett képzése, levelező tagozaton a Budapesti Műszaki Egyetemen, Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, ugyanennek az egyetemnek Dunaújvárosban működő kohó- és fémipari főiskolai karán, a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán, valamint a Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumban. A képzés három féléven át tart. A hallgatók félévenként négy tantárgyból vizsgáznak. A tantervi javaslat már elkészült, s a tanév kezdetére valamennyi tárgyhoz rendelkezésre állnak a jegyzetek és tankönyvek. (MTI) KIS AIFÓB Puli a vásáron (Folytatás az 1. oldalról.) Fock Jenő a győrieknél Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tegnap ismét ellátogatott a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Miniszterelnökünk érdeklődő útján megtekintette a Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kiskocsiját. Fock Jenő elvtársat a győri üzem igazgatója, Czeller Béla fogadta. Fock Jenő elismerését fejezte ki Czeller Bélának, valamint a kocsi terveit készítő Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Intézete igazgatójának, Inokay Jánosnak, és a Puli főkonstruktőrének, Kopecka Bélának. Fock elvtársnak láthatóan megnyerte tetszését a fürge, hasznos kiskocsi. Dicsérte tervezeteit és az elkészítésében részt vett munkásokat. Czeller Béla ismertette a magas rangú vendéggel a Puli sokrétű felhasználhatóságát, elmondta Fock elvtársnak, hogy a szövetkezetekben és erdőgazdaságokban régi hiányt szüntetne meg az üzem terméke. A rövid távú szállításra ugyanis nincs megfelelő hazai gyártmányú kisteherautó. Fock Jenő érdeklődése a győri üzem terméke iránt a gyár kollektívájának is szól, s nagy elismerés. Serkentse további jó munkára a győri gyár és a hozzá tartozó vidéki gyáregységek munkásait. L. S. — F. J. Iparkapcsolatok számára filmvetítés teszi érthetővé, az energiaellátás részlege egy folyadéksugár- és egy fénysugár-oszcillográfot mutat be a méréstechnikában való alkalmazásra ajánlva, a hírközlést a többi terméken kívül egy elektronikus, nyomógombos telefonkészülék képviseli a kiállításon. A Siemens-cég orvosi műszerrészlegének készítményei nem ismeretlenek Magyarországon. Az idén május 8—15. között ez a részleg Siófokon az V. magyar radiológus kongresszuson állította ki legújabb gyártmányait: röntgendiagnosztikai, nukleár- és fizikai gyógyászattechnikai, intenzív betegfigyelő és őrző berendezéseket. Most az orvosi műszerek kiállítását még egy információs asztallal is bővítették. Nem az évenkénti BNV-re látogatás az egyetlen kapcsolat a magyar ipar és az NSZK-beli Siemens cég között: a Siemens évek óta együttműködik a magyar Medicor Orvosi Műszer- és Készülékgyárral. A Medicorban nyugatnémet tervek alapján röntgenkészülékek alkatrészeit gyártják, és egy nyugatnémet röntgengép licencét is megvásárolta a magyar vállalat. Indiában, ahol az orvosi tömegcikkeket előnyösen és nagy mennyiségben lehet értékesíteni, a Siemens cég képviseli Magyarországot. A Medicor-műveken kívül a budapesti Elektromodul Vállalattal is együttműködik a Siemens cég, ezáltal a magyar Elektromodul Vállalat számos külföldi megrendelőnek szállíthat híradástechnikai műszereket. (T.) Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron is kiállítja termékeit a nyugatnémet Siemens-cég. Most öt részlegének termékeit láthatja a közönség az NSZK-pavilonban: elektronikus építőelemeket, az információtechnika, energiaellátás, orvosi műszertechnika és hírközlés eszközeit. Az információtechnikai kiállítást a nem szakemberek Gépkocsik az akna felett Besoroltak és soron kívül érkezők Délutános műszak. Az irodában cseng a telefon. — Tessék, itt a Téti Autójavító Ksz! — Szeretném a kocsimat szervizre vinni. Mikor tudják fogadni? — Egy hét múlva, reggel hattól este tízig — mondja Szakasits Gyula, aki már nyugdíjas, de szorgalmasan jár továbbra is a szövetkezethez. Bejelentését örömmel fogadják a győriek, hiszen éveken át állandó gond volt, hogy a szerviz napjára az autótulajdonosnak szabadságot kellett kivennie, mert szerviz csak reggel hattól délután kettőig volt. Ez év április 13-a óta azonban két műszak van a szövetkezetnél. — Nem gazdaságos — mondják a szakemberek —, de vállaltuk, mert nagyon sok győri lakos ragaszkodik a mi munkánkhoz. Uzsonnázik a vendég autók jönnek, mennek. Az egyik tulajdonos a kézifékre, a másik a dudára, a harmadik a gyújtásra panaszkodik. Ők csak olyan beugrók. A szerelők a szervizelés mellett is készséggel fogadják őket. Megnézik a „beteget”, aztán meggyógyítják. Amíg a szerelők a kocsit babusgatják, a tulajdonosok a büfébe mennek. A hivatalos nyitvatartás reggel hattól kettőig tart. A büfé vezetője azonban alkalmazkodik a szövetkezet munkaidejéhez. Tudja, hogy az uzsonnaidő délután 4 óra körül van. Ki is nyitja kis boltját fél órára, egy órára hogy se a vendégeknek, se a szerelőknek ne kelljen a távoli boltba menniük egy kis elemózsiáért. Ilyenkor teát és kávét főz, szalámit, mér, szendvicset készít, cigarettát ad, ugyanúgy, ahogy délelőtt szokta. A gyártócsarnokban az esztergályosok, a marósok, a fúrósok pihennek. Uzsonnaidő van. A gépek mellé telepednek a kis zsámolyra és tarisznyából falatoznak. Szalonnát, kolbászt, főtt tojást. Kincset érő alkatrészek Amikor befejezik, felbúgnak a gépek és kezelőik tovább dolgoznak. A Győri Autókereskedelmi Vállalatnak alkatrészeket készítenek. Munkájukra sokan várnak, hiszen minden kis alkatrész kincset ér. A szövetkezet száz dolgozója a múlt évben 9 millió forint értékű munkát végzett. Ebből 2,5 millió forintot az autójavítás hozott, 6,5 millió forintot pedig az alkatrészek gyártása. Új gépekre, épületekre 1,5 millió forintot költöttek. Az új csarnokba automata fűtőberendezést szereltettek. Az épület előtt a félig gyógyult „beteg” autók várakoznak a további javításra. Az épület mögött ponyva alatt lapulnak a roncsok. A szervizre soron kívül érkeznek, és nem a saját kerekeiken, hanem az autómentő hozza őket. Tulajdonosaik a gyorshajtás és a szabálytalan előzésmesterei”. Bravúros cselekedetük eredménye siralmas látvány. Egy vadonatúj, fehér Wartburgnak két ajtaja leszakadt. Szélvédő üvegje darabokra törött. Mellette áll egy új Moszkvics. Az orra úgy összelapult, mint a harmonika. Vannak persze olyan esetek is, amikor nem az öszszetörött autó tulajdonosa ,a hibás. A CJ 33—34-es rendszámú Trabantnak például egy ügyetlen gépjárművezető nekitolatott. Ez elég volt a Trabantnak. A bal oldali hátulsó része teljesen öszszetörött. A kerék kifordult a helyéből. A CR 10—60-as rendszámú Wartburg hasznavehetetlenné vált. Az Állami Biztosító selejtezésre — Mulatságos, de így igaz, az autósok soha sem ismerik el, hogy ők voltak a hibásak — mondja Keszei Ferenc főkönyvelő. — Minden sérült autót azzal ad át a szerelőknek a tulajdonos, hogy: „a másik volt a hibás!” Nekünk végeredményben mindegy! A baleseti ügyekben úgyis a bíróság mondja ki a végszót, javasolta. A kocsi elé váratlanul egy őzike ugrott. Ettől megijedt a vezető és az árokba hajtott. A kocsi öszszetörött. Sorolhatnánk még azokat az autókat, amelyek soron kiztül léphetnek a szövetkezet udvarára, mert van belőlük bőven. A szervizre várakozókat azonban megnyugtathatjuk: a javításnál a balesetes kocsi nem kap előnyt. Ügyetlen tolatók Azóta még feketét sem... A traktoros Merkó Pisti két évvel ezelőtt nagyon felkavarta a falut. Egyik téli napon jobban felöntött a garatra, úgy indult el Kónyba valami gabonáért. Ott is ivott pár pohárral, mert hideg volt és cudarul csapkodta a havat a Bieloruszba, s mire hazafelé igyekezett, sötét lett, az orráig sem látott az ember a traktor ablakára csapódó hótól. Merkó Pista sem látta az enesei átjárónál a lehúzott sorompót. Nekiment. Épp’ akikor ért oda a mozdony, kígyózó tehervonatot cipelve, maga után. Merkó Pista Bieloruszát az orrára kapta, s tolta, veszettül morogva, a jóisten tudja meddig... — Akikor változott pánikká a zsibbadásom, amikor koppant a fejem a traktor ablakán. Kapittyára kalapálta a fejem az üveget... — beszéli most a csudával határos megmaradását. A kórházban agyrázkódással feküdtem. Mikor meggyógyultam, jöttek a tárgyalások. A börtön. Kutyavilágom lett. Nem magam miatt, az aszszonyt, a gyerekeimet érte szégyen, kár, veszteség, vagy minek is mondjam... Felesége erős asszony, nem töpreng a szégyenen, hanem segíti letörölni a családról, a gyerekek miatt. — A telket megvettük, jövő tavasszal elkezdjük az építkezést. Olyan házat szeretnénk, mint szemben, a Dombi gyereké. A mosókonyha ajtaját nyitja. Mutatja agyonmosott, sebes kezét. — Én is segítek pénzt keresni. A főzés, a gyereknevelés mellett elvállaltam a vendéglőből a térítők, a függönyök mosását. Ezer forintnál többet keresek vele havonta. Az istállóhoz vezet. Nem igazi istálló az, csak deszkából tákolt, ideiglenes valami, addig amíg kiárulják a pénzt az állatokból. — Ezt a vemhes tehenet leszerződtük. Jövőre 10 000 forintot kapunk érte. A másik tehenet fejjük, ha ..megborjazott. Lesz friss tej a gyerekeknek, a borjút meg eladjuk. — Megyek fogasérni, majd sietek haza! — kiált be Pista az asszonynak, s végigszántja a traktor fogas kerekével az utcát. Nagyot kerül a kocsma előtt, kerüli a kísértést. — Nem féltem — mondja nyugodtan az asszony. — Azóta még feketét sem lehet ■itatni vele, ha traktorra ül. Nagy ára volt a könnyelműségének, n.é. Soproniak az Ikarusnak Ez év január elsejével az új épületzár és bútorvasalástípusok gyártásának átvételével a Fiat vázprogramjába kapcsolódott be az Elzett Fémlemezipari Művek soproni zárgyárának közössége. A második negyedévtől, júniustól a közúti járműprogramnak is segítségére lesznek a zárgyáriak. Az Ikarus-programot az autóbuszok csomagtartó ládáihoz való zárak gyártásával segítik a soproniak. Eddig a ládák zárait nyugatnémet exportból kapták az Ikarus dolgozói, most júniustól a zárgyáriak feladata lesz az idén egyelőre csak 20 000, ezentúl évenként pedig mintegy 60 000 zár elkészítése. Vidám délután Vidám délutánt rendez a gyári dolgozók apróságainak május 29-én, pénteken délután 3 órai kezdettel Győrött a vállalat kultúrtermében a Gardénia Csipkefüggönygyár szakszervezeti bizottsága. A terített asztalnál kakaóval és süteménnyel kedveskedik a kicsiknek. A gyermekek a vidám délutánon egymást szórakoztatják majd az óvodában és az iskolában tanult énekekkel, versikékkel és jelenetekkel. 3 Vezetők betegsége KORUNK betegsége a neurózis. Különösen gyakori a szellemi munkát végzők, köztük is elsősorban a vezetők soraiban. Az idegek fáradtsága, betegsége rendszerint közvetett módon, gyomorfekélyben, infarktusban és más formában jelentkezik. Hogyan lehetne megfékezni és visszaszorítani a szellemi, idegi túlterheltség káros és kóros következményeit? Erre a kérdésre világszerte nemcsak az orvoskutatók, a pszichológusok, hanem sok társadalomtudós, szociológusok, vezetéselmélettel és -szervezéssel foglalkozók keresik a választ, de egyelőre csupán a diagnosztikánál, a bajmegállapításnál tartunk. Rendkívül gyors sodrású világban, szüntelen változó, átalakuló korban élünk. A tudományos-technikai forradalom szokatlan ütemet diktál a gazdasági, üzleti életben, s nehéz lépést tartani a növekvő követelményekkel. Csak az a vállalat képes helytállni a versenyben, amelyik alkalmazkodni tud minden változáshoz. Ez az alkalmazkodó és túlélő készség nagy erőfeszítést kíván a vezetőktől. A túlterhelés helyenként majdnem természetes állapot, a vezető a rá háruló feladatoknak csupán egy részét képes naponta elvégezni. A munkák egyre torlódnak, s vele együtt az idegfeszültség is halmozódik. A sikerélmény, amely időről időre levezeti ezeket a feszültségeket s nagy lélegzetvételt tesz lehetővé, aránylag kevés a vezetői munkában. így aztán előfordul, hogy a vezető feje fölött összecsapnak a hullámok a felszínen maradásért folyó szüntelen hajszában. Az idegfeszültségek a betegállományban enyhülnek valamelyest. Az ilyen megújulásban, idegi és fizikai regenerálódásba aligha szabad beletörődni. A megelőző intézkedések közt első helyen említhetjük az ésszerű munkamegosztást a különböző vezetési szintek között. Lényegében a hatáskör és a felelősség olyan decentralizálásáról van szó, amely tehermentesíti a vezetést az alsóbb szinten könnyebben, jobban megoldható tennivalóktól. A hatáskörök átadása világszerte tapasztalható folyamat, s nálunk pedig különösen időszerűvé teszi ezt a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, az üzemi demokrácia fejlesztése. A dolgozókat közvetlenül irányító műhelyek, osztályok vezetőinek hatáskörével, felelősségével párhuzamosan növekszik a dolgozók beleszólási joga is. Említettük már, hogy a vezetőnek aránylag kevés öröme telik munkájában. Időnként az elért sikereket is sokan vitatják, megkérdőjelezik, s a vezetőt még utólag is védekezésre, küzdelemre késztetik. Az intrika, a személyi torzsalkodások, a fúrás időnként és helyenként több energiát emésztenek fel, mint a munka. S az a vezető, aki szüntelenül a személyi feszültségek kiegyensúlyozására kényszerül, kerüli a kockázatos kezdeményezést, bátortalanná, erélytelenné válik. Ha viszont a vezető több bizalmat, megértést, segítséget kap lentről és fentről — beosztottaitól és irányító hatóságától — egyaránt, akkor több energiát fordíthat az érdemi munkára. Így kifejlődhet a vállalkozó és kezdeményező készséghez, nyugodt és örömteli munkához nélkülözhetetlen önbizalom is. A LEGTÖBB persze magától a vezetőtől függ. Az például, hogy képes-e jól megszervezni saját munkáját, elválasztva a lényegest a lényegtelentől. Vagy pedig a vezető nem ura saját munkaidejének, és az események sodorják magukkal. Az egészséges életmódhoz feltétlenül hozzátartozik az önfegyelem, a mértéktartás, a kiélezett helyzetek, a belső feszültségek, az esetleges kudarcok higgadt tudomásulvétele. De az egészség megőrzésének nem kevésbé fontos része a józan élet, a szellemi túlterhelést a szabad időben ellensúlyozó sportolás és fizikai igénybevétel. Úgy is mondhatnánk, hogy a vezető, aki a szervezettséget, az előrelátást, a felelősséget fémjelzi a vállalatnál, személyes munkájában és magánéletében sem nélkülözheti ezeket a fontos tulajdonságokat. Kovács József Kommentár nélkül Faluja önzetlenségéről beszélt lelkesedve Tolnay László, a vámosszabadi községi tanács vb-elnöke. A tanácstagok körzetenként gyűjtőívet készítettek, s azzal kopogtattak be a házakhoz az árvízkárosultak megsegítésére. A 870 lelket számláló faluban 16 240 forint jött össze, de a lakók kérték még a tanácsot, továbbítsa az üzenetüket: szívesen vállalnak árvíztől szenvedett családoktól gyermekeket, amíg otthon felépül a ház, s ha szükség van még terményre, a háztájiból is jut az Alföldre Érthető a tanácselnök meghatódása is, amit úgy fejezett ki, hogy másnap reggel a gyűjtőívek láttán, hangos híradón köszönte meg a falunak megértést, az önzetlenséget. De nem tudta megállni, hogy a hangos híradón keresztül még valamit ne közöljön a faluval: egyetlen ember nem adott a gyűjtőívre pénzt, mondván, „fizessen nekik a biztosító”, s ez a termelőszövetkezet főkönyvelője volt. Ehhez talán nem is szükséges kommentár...