Kisalföld, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

99 MAGYAR—JUGOSZLÁV TÁRGYALÁSOK. Belgádban megkezdődtek a hivatalos magyar—jugoszláv tárgyalások. A képen: a küldöttségek a tárgyalóasztalnál. Balról a második Fock Jenő magyar, jobbról a második Mitja Ribicsics jugoszláv miniszterelnök. (TELEFOTO — MTI — K.S) mi törtent a Milagban ? TITO FOGADTA FOCK JENŐT Joszip Bros Tito jugoszláv köztársasági elnök és felesége szerda délelőtt belgrádi rezidenciáján fogadta Fock Jenőt, a forradalmi munkásparaszt kormány elnökét és feleségét. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Fock Jenő és Mitja Ribicsics szerda délutáni tárgyalásain áttekintette a Magyarország és Jugoszlávia közötti kétoldalú kapcsolatokat. A két kormányelnök megállapította: a kapcsolatok jó irányban és általában megfelelően fejlődnek. A két kormányelnök elégedettségét fejezte ki, hogy a magyar—jugoszláv árucsereforgalom jól fejlődik. A magyar és a jugoszláv miniszterelnök csütörtökön folytatja tárgyalásait. PÉTER JÁNOS TÁRGYALÁSA Péter János magyar és Sveim Strag norvég külügyminiszter szerdán délelőtt az oslói külügyminisztériumban szakértők részvételével kétórás tárgyalást tartott. Behatóan megvitatták egyebek között az európai biztonsági konferenciával összefüggő kérdéseket és a magyar— norvég kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. A SZOJUZ K 11. szovjet űrhajó tegnap estig körülbelül egymillió kilométert tett meg. Utasai sikeresen teljesítik a kitűzött programot. A Szojuz—9. minden készüléke és berendezése megbízhatóan működik. Szerdán este a moszkvai tv-ben újból jelentkezett a Kozmnovízió. Az adás riportere Szevasztyjanov volt, a Szojuz—9. kozmonautája. Televíziós kamerájának segítségével bemutatta az űrhajó „belvilágát”. FÖLDRENGÉS PERUBAN A hétfőre virradó éjszaka bekövetkezett katasztrofális földrengés óta — amely az első hivatalos becslések szerint legkevesebb 35 000 halálos áldozatot követelt az Andesektől a Csendes-óceánig húzódó széles sávban , legkevesebb további száz földmozgásról érkezett jelentés Peruból, és néhány rádióállomás egész hegyoldalak leomlásáról adott hírt. (MTI) A NAP ESEMÉNYEIRŐL Bonni kormánynyilatkozat Bartel ellen A NÉMET militarizmus egyik jellemvonása, hogy semmit sem tanul saját vereségeiből. A nyugatnémet kereszténydemokraták, akik közül a mai militarizmus számos legveszélyesebb képviselője kerül ki, sok más negatív hagyomány mellett ezt a tradíciót is töretlenül folytatják. A CDU—CSU nem okult abból, hogy csaknem két évtizedes országlás után azért vesztette el a hatalmat a legutóbbi választásokon, amiért a múlt egyetlen tapasztalatát sem hasznosította. Miután hiába igyekezett megakadályozni a két német állam kormányfőjének erfurti, majd kasseli találkozóját, a jobboldali ellenzék az utóbbi időben mind intenzívebben folytatja aknamunkáját a Bonn és a szocialista országok kapcsolatainak rendezésére irányuló törekvések ellen. EZ A TEVÉKENYSÉG a szovjet—nyugatnémet tárgyalások viszonylatában, a nyugatnémet parlamentben is olyan méreteket öltött, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya kénytelen volt a kabinet hivatalos nyilatkozatában foglalkozni vele. A Brandt-kormány nyilatkozata személy szerint Rainer Barzel, a CDU—CSU parlamenti frakciójának vezetője ellen irányul, de ez természetesen csupán formai motívum. _ A deklarációt nyilvánvalóan az a felismerés sugallta, hogy ha a jelenlegi kormány, amely keleti kapcsolatai megjavításának ígéretével került hatalomra, nem tesz látványos lépést az ellenzék mind agresszívebb tevékenysége ellen, veszélybe kerülhetnek a szovjet—nyugatnémet tanácskozások eddigi eredményei és biztató kilátásai. Barrel többször is bántó hangon „óvta** a kormányt attól, hogy „egyoldali kötelezettségeket vállaljon a Szovjetunióval szemben”. „A Szovjetunió és az NSZK — hangzik a bonni kormánynyilatkozat — arra törekszik, hogy a tényleges helyzetből kiindulva normalizálja kapcsolatait”. NYILVÁN ez a tényleges helyzet nem tetszik Bartel úrnak. A tényleges helyzet, amelyre az jellemző, hogy huszonöt évvel a fasizmus szétzúzása után a német militarizmusnak csak az étvágya változatlan — a cselekvőképessége annál kevésbé. (RS) ÖRÖM A BABÁKNAK !Folytatás az 1. oldalról.) Ölelésének bővítésére, és az adott pénzért több árut kap s kedvezőbb feltételekkel. Törvényes és korrekt módja ez az együttműködésnek. Valamiért valamit! A külkereskedelmi vállalat osztozik a gyárral a kockázatban, s a gyár törekvéséért tisztességes haszonhoz jut. A győri gyár a belkereskedelmi vállalatoknak is felajánlotta a közös fejlesztés lehetőségét, de azok kezdetben kitértek az együttműködés elől. Közben jogosan panaszolták az elégtelen áruellátást, nem segíthetett rajtuk a RÁBA TEXT. Végül be kellett látniuk a kereskedőknek, hogy a fogyasztók jobb ellátásáért össze kell fogniuk a gyártókkal. A győri üzem már szóban megállapodott a Budapesti RÖVIKÖT Vállalattal, hogy közös erővel gyarapítják a termelést. Nem jótékonysági adományról van szó: a fővárosi kereskedelmi vállalat érdekei szerint cselekszik, fejlesztési alapjának feláldozásával több árut szállíthat majd az üzletekbe, s olyan cikkeket, amelyeket biztosan megvesznek tőle. Ez a garancia arra, hogy megtérül a befektetett pénze. A vevő jól jár A RÖVIKÖT olyannyira hasznosnak tartja az együttműködésnek ezt a formáját, hogy a termékek importálására kapott devizát is a RÁBATEXT rendelkezésére akarja bocsátani. A külföldön elköltött pénzért ugyanis csak egyszer kapna árut, ha viszont a Győri Textilipari Vállalat gépeket szerez be ezen az összegen, folyamatosan szállíthat majd zsebkendőt, ágyneműt, pelenkát a RÖVIKÖT-nek. A gyártóknak és kereskedőknek ilyen együttműködését a gazdaságirányítás új rendje hívta életre. Nyilván a jövőben még több hasonló kapcsolatnak leszünk tanúi. A textilgyártók és kereskedők együttműködésének a fogyasztók látják majd hasznát. Évente mintegy 600 000- rel több babapelenka kerülhet a hazai üzletekbe. (Ferenczi) KISALFÖLD Szerződés tudományos kapcsolatra Együttműködés a szomszédokkal — Nagyon örülök, hogy közös terveinket most megbeszélhetjük, és remélem, kapcsolatunk tartós és eredményes lesz — mondta tegnap délben Czeller Béla, a TIT Győr-Sopron megyei bizottságának elnöke a Nyugat- Szlovákiából érkezett három vendégnek. Matej Spusta, a pozsonyi városi TIT-szervezet elnöke, Andrej Karcok, Pozsony TIT-tikára és Jozef Heriban, a Imával járás TIT-titkára látogatott el két napra megyénkbe. Tegnap a győri Technika Házában fogadták csehszlovákiai vendégeinket a TIT megyei képviselői. Tavaly csehszlovákiai látogatásán beszélte meg Czeller elvtárs a kapcsolatteremtés lehetőségeit, most a tavalyi megbeszélések alapján szerződéskötésre került sor. A tervek szerint a cél a csehszlovák—magyar barátság politikai, tudományos vonatkozásban való erősítése, ennek módja és formája kölcsönös találkozások, a tananyagok cseréje, előadók csehszlovákiai illetve magyarországi látogatása, nyári egyetemeken való kölcsönös részvétel. A városok és a járások is tartanak majd egymással szervezeti kapcsolatot: Győr —Pozsony, Sopron—Trnava, Mosonmagyaróvár—Szenvica, Csorna—Topolcsányi és Kapuvár—Trencsén TIT-szervezetei rendeznek majd a következő években kölcsönös előadó- és hallgató-, valamint tananyagcserét. Kétnapos látogatásuk alkalmával a pozsonyi és trnavai vendégek Győrben a TIT megyei szervezetének vezetőivel, Sopronban a városi és járási vezetőkkel beszélik meg a további terveket, valamint a soproni nyári egyetem előadásának műsoráról érdeklődnek. A győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat már felajánlotta, hogy két pozsonyi szakembert lát vendégül a soproni nyári egyetem időtartama alatt. A szerződésskötésen kívül ezúttal a terveket városokra és járásokra lebontva is tárgyalják a pozsonyi és trnavai TIT (ott Szocialista Akadémia néven működő, de azonos jellegű és célú) szervezet és a Győr-Sopron megyei szervezet vezetői. (TK) 1976. június 4., csütörtök Kézről kézre járt az ív (Folytatás az 1. oldalról.) A tsz-szövetség elnökségének javaslatára a küldöttek úgy határoztak: pénzt küldenek. Azonnal. A pénz gyorsabban utazik, mint a termény, és utaztatása nem költséges. De a szalmát természetben küldik, mert kevés mindenütt az alomnak való. A tsz-szövetséghez tartozó 56 gazdaság közül 51 termelőszövetkezet küldötte vett részt a gyűlésen. A távolmaradók ajánlataikat küldték el, nem tudván, hogy csak pénz kell Szamoskérnek, hát állatokat, terményt ajánlottak fel. De nem történt semmi baj, hiszen eladhatják a felajánlott állatot, terményt, és a pénzt küldhetik. De ki mennyit adjon? A tsz-szövetség vezetői csak a kérést hozták: kétmillió kell és a küldöttekre bízták, hogy melyik gazdaság mennyit ad. Aztán elhangzott a javaslat (a küldöttek közül szólt valaki: tartsanak szünetet, és egy ívre írja rá mindenki, mennyit ajánl fel gazdasága. A szünetben kézről kézre járt az ív. Összegyűlt rajta az ötvenegy bejegyzés alapján 1 millió 900 000 forint, az öt távolmaradó ajánlását is pénzre számítva 2 millió 300 000 forint. Ebből már ma (csütörtökön) útnak indul majdnem félmillió. És rövidesen vagonba rakják a 36 vagon szalmát, melynek értéke több min 200 000 forint. Elég ez az első lélegzetvételhez, elég az újrakezdéshez. De ahogy elhangzott a rendkívüli küldöttgyűlésen, meg is kell erősödnie Szamoskérnek. Hiszen a földek zömét csak az őszön tudják elvetni. Ezért a szövetség javaslatára megbízták Horváth Andrást, a szövetség munkatársát, hogy rendszeresen látogassa Szamoskért, ügyeljen az adott javak okos felhasználására, lássa el szakmai tanáccsal a gazdaságot, öntsön lelket az ottani emberekbe. És küld egy agronómust a szövetség, aki négy hónapig Szamoskéren dolgozik majd. Küld egy szerelőbrigádot, hogy a megrongálódna gépeket javítsák meg. Az összekötő, a mezőgazdász és a szerelők fenntartására saját költségvetéséből 158 000 forintot ad a Kisalföldi Szövetség. Nagyszívű emberek bölcs tanácskozása volt a tegnapi, ahol tolmácsolták a megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ajánlatát is: ha valamelyik gazdaságnak, amely segítséget ajánlott fel é s nincsen pénze, de van eladni való gabonája, azt azonnal átveszi, hogy útnak indulhasson a pénz. Ezért a gabonáért, a szemes takarmányért nem számít fel raktárköltséget. Lélegzethez jut hát a számoskorú kis termelőszövetkezet, és megél, mert a bajban kovácsolódott barátság időtlen. ■P — 1. Visszatértek otthonukba a kitelepítettek Apud a Maros és a Tisza Szegeden még soha nem örültek jobban egy elmaradt randevúnak, mint ezekben a napokban, és ezt nem is lehet csodálni, hiszen arról van szó, hogy a Maros második árhulláma a jóslatok ellenére is vagy tizenkét órával megelőzte a nagy felsőtiszai árhullám leérkezését. Ennek köszönhetjük egyebek között az aggódással várt tízméteres vízszint elmaradását, valamint azt is, hogy mindkét folyó a vártnál sokkal gyorsabb apadásnak indult. A Maros szintje a vasárnap este mért 543 centiméterről szerda estig 80 centit csökkent, és továbbra is apadó tendenciát mutat, ezért az illetékes szervek hozzájárulnak a Makóról, Marosleléről, Ferencszállásról és más községekből az esetleges árvíztragédia elől kitelepített lakosság hazatéréséhez. Mondani sem kell, milyen örömmel fogadták ezt a hírt az egymástól elszakadt családok, a hosszú időre magukra maradt férfiak! ★ A szerdai napot csaknem teljes egészében Makón és Maroslelén töltöttem. Hagymaország fővárosát zászlódíszbe öltöztették a férfiak, akárcsak egy nemzeti ünnep előtt, oly képet mutat a város. A vasútállomás főterén és az autóbusz-megállóknál férfiak csoportosulnak, és nem titkolják: meghatottan várják a viszontlátás perceit. Dicséretére legyen mondva az erősebb nemnek, még ki is takarították a várost, amelynek utcáin és az idegenből érkezett védelmi erők szálláshelyein bizony alaposan meglátszott: nincs asszony, aki veszekedjék a sáros csizmák miatt. A gyárakban is felkészülten várják a munkaerő igen jelentős hányadát képező aszszonyokat, lányokat. Legtöbb helyen a gázszolgálattal egy időben elvégezték a szükséges karbantartási, anyagelőkészítési munkákat, s így ma reggel már jó pár üzemben teljes erővel folytatódik a termelés. Erre igen nagy szükség is van, mert a május 21-i leitelepítést követő napok termelési veszteségeit bizony milliós számok jelzik. Valamennyi üzemben az a közhangulat, hogy a munkások számolnak az elmaradt termeléssel, és felajánlásokat tesznek, amelyekből az csendül ki, nem kérnek korrekciókat, hanem pótolják a kényszerű elmaradást. A Maroslelén is csoportokba gyülekeztek a szeretteiket hozó autóbuszokra várakozó férfiak, amikor odamentem az egyik társasághoz akarat - lanul is kihallgattam a következő beszélgetést. — Olyanok vagyunk, mint az asszonyok piaci napon, tereferélünk, ahelyett, hogy mennénk a földekre — mondta valaki, de aztán megkapta a választ. — Azt megtaláljuk holnap is, ha már nem öntötte el a Maros, lesz rá gondunk, de amíg az asszony meg nem jön, sehova se megyek — mondta egy kőműves, aki a nagy nyilvánosság előtt még afféle felajánlást is tett: — Mi megúsztuk szárazon éppen azért most felajánlkozok majd valamelyik vízlepte faluban néhány napi munkára, minden fizetés nélkül Szívesen vállalok egy-két hetet, ha valakinek ezzel segíthetek fedelet emelni a feje fölé. Mindez a fenyegető időszakban Maroslelére érkezett és még tegnap reggel is ott állomásozó szovjet katonák kétéltű járműveitől néhány méterre hangzott el Ezeknek a hatalmas gépeknek a legénysége azt a feladatot kapta, hogy váratlan gátszakadás esetén , mentse a faluban maradt férfiak életét, azokét, akik a nagy víz levonulta után még csak most várják haza asszonyaikat, gyerekeiket, de közben már gondolkodnak a mások megsegítésén is. Bede Nándor Szeretnék feledtetni a borzalmakat Naponta érkeznek a telefonjelzések és a levelek szerkesztőségünkbe, amelyek arról adnak hírt, hogy Győr- Sopron megye lakossága készséggel segít az árvízkárosultakon. A KOJALL munkatársai egynapi keresetüknek megfelelő összeget ajánlottak fel. A BM Győr-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság dolgozói csaknem 57 000 forintot fizettek be a Vöröskereszt csekkszámlájára. Horváth Ferencné Ásványráróról, a Petőfi Sándor utca 27-ből ezt írja: „Van két kis gyermekünk, 7 és 10 évesek. A kettő mellett a harmadik is elfér. Nemcsak a nyári szünidőt tölthetné itt, de iskolába is járhatna, mindaddig, amíg családi körülményei nem rendeződnek." Csapó Lajosné Győrúj barátról ezt írja: „A férjem dolgozik, de én egész nap itthon vagyok. Van két gyermekem, közöttük jól érezné magát egy harmadik Egy hónapra kényelmes, boldog otthont adok neki. Szép helyen lakunk. Sok gyümölcsünk lesz. Másként segíteni nem tudok ... Egy árvízkárosult családnak a kislányával szeretném elfeledtetni az átélt borzalmakat.” Szuchony Károlyné, Halásziban élő 70 éves asszony arra kéri szerkesztőségünket: írjuk meg a címet, hova küldhetne csomagot az árvízkárosultak részére. Sok olyan fiatalos ruhája van, amit évek óta nem használ. Szeretné elküldeni a bajba jutottaknak. A címet készséggel közöljük: Vöröskereszt megyei szervezete, Nyíregyháza, A Vöröskereszt Győr-Sopron megyei szervezetéhez egymás után érkeznek a jelentések a házról házra járó gyűjtőívekről és az eredményekről. Eszerint a vöröskeresztes aktívák Várbalogon 9000, Dunaszigeten 21 580, Árpáson 6310 forintot gyűjtöttek az árvízkárosultak részére. A kimleiek 200 mázsa ruhát és mosószert küldenek Nyíregyházára. Halásziból a napokban 10 vagon takarmány indul útnak. A mosonmagyaróvári kórház 81 matracot, 30 takarót és 30 tollpárnát küld az árvízkárosultaknak. ★ Levélben közölte szerkesztőségünkkel a soproni Lakástextil Vállalat szakszervezeti bizottságának nevében Szentes Ferencné, hogy vállalatuk dolgozói az árvízkárosultaknak május 30-ig 79 000 forintot ajánlottak fel. Divéky Józsefné, a vállalat 82 éves, vak nyugdíjasa 100, özvegy Sefcsik Istvánná nyugdíjas ötven forintjával jelentkezett a gyári szakszervezeti bizottságon hozzájárulni a segítséghez. A BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalat soproni gyárának dolgozói a már felajánlott és elküldött pénzösszegen kívül további segítséget is nyújtanak az árvízkárosultaknak. A meo és árutisztító szocialista üzemtete dolgozói 1200 forintot adtak össze. Ezen a városi tanács egészségügyi osztálya lábasokat, fazekakat, ételhordót, bögréket, kanalakat, mosófazekakat vásárolt. Ezt az ajándékot a Sopronban tartózkodó 42 árvízkárosultnak kedden adták át.