Kisalföld, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

1970. június 3., szerda Ifsz energia jövője a jövő energiája Több mint tíz évvel ezelőtt hívták életre a Nehézipari Minisztériumban főosztályi jelleggel az Országos Ener­giagazdálkodási Hatóságot. A mintegy ezer embert fog­lalkoztató szervezet egyrészt kormányszintű energetikai döntések előkészítését végzi (energiagazdálkodási intézet, tervezőiroda), másrészt az állami energetikai és bizton­ságtechnikai felügyeletet lát­ja el az egész országban. A fővároson kívül Győrben, Sopronban, Szegeden, Debre­cenben és Miskolcon műkö­dik kazánbiztosi szolgálat. Az általános energiagaz­dálkodási, valamint Győr és környéke energiaellátási gondjairól, terveiről beszél­gettünk Husz Istvánnak, az Országos Energiagazdálkodá­si hatóságnak vezetőjével. Gazdaságosság és biztonság Az energiatermelő közpon­tok fejlesztését, új egységek létesítését ma már nemcsak az ipari létesítmények és az energiahordozók (szén, kő­olaj, földgáz) kitermelésének földrajzi helyzete határozza meg, hanem új szempontok figyelembevételével tervez­nek. Az új fogyasztói igé­nyek jelentkezése a mérv­adó, és itt elsősorban a me­zőgazdaságról és a lakosság­ról van szó, szemben a múlt­tal, amikor tulajdonképpen csak az ipar, és kis mérték­ben a közlekedés fogyasztása volt a számottevő. A gazdaságirányítás új rendszerében a vállalatok önállóbbak az energiagazdál­kodás szempontjából is, a korszerűsítést vállaló létesít­mények dotációt is kapnak. A gépiparban növelték az energetikai gépgyártást, hi­szen elmondható, hogy Euró­pában az egyik legelavul­­tabb ipari kazánparkja Ma­gyarországnak van. Az energiatermelés fej­lesztésének a gazdaságosság mellett a maximális bizton­ságra való törekvés a leglé­nyegesebb meghatározója. Tízéves energiaprogram Ez év februárjában a kor­mány megtárgyalta és elfo­gadta a hosszú lejáratú energiaellátási tervet. A két ötéves terv időszakára érvé­nyes elképzelések közép­pontjában a földgázprogram megvalósítása a fő cél. Meg­épül a Barátság II. kőolajve­zeték, folytatódik a szénhid­rogén kutatása és kitermelé­se, bővül a távvezeték-háló­zat. Előkészítés alatt áll a városi gázszolgáltatás dina­mikus fejlesztése is. A hazai szénbányászat tervszerű visszafejlesztése a következő tíz év feladata, olyan szempontok figyelem­­bevételével, hogy a villamos­­energia-szolgáltatás azért ütemesen fejlődjék. (Persze a fejlődés útja az erőművek­ben is a kőolaj- vagy föld­­gáztüzelésre való áttérés.) Hogy milyen létfontosságú népgazdaságunknak az ener­giaellátás, azt két adat szem­léltetően tükrözi: jelenleg az ország energiaszükségletének 35—38 százalékát importál­juk, de 1980-ban — aránylag gazdag földgázmezőink elle­nére is — már ötven száza­lék energiabehozatalra (kő­olaj, földgáz, kohókok­sz, szén és villamosáram) szoru­lunk! Nem egyedülálló je­lenség a mienk, hiszen a leg­fejlettebb tőkés országok is (például az NSZK, Olaszor­szág) hasonló cipőben jár­nak ... Győr: sajátos ipari központ Mint az Országos Energia­gazdálkodási Hatóság veze­tője elmondta, Győrre még nincs kész a végleges beruházási program. A szak­emberek között különösen a távhőellátás megvalósításá­ban oszlanak meg a vélemé­nyek. A központi hőszolgál­tató erőmű, valamint a sok, kis teljesítményű gőz- illetve melegvíztermelő kazán elő­nyei és hátrányai ma még nem döntötték el a végleges fejlesztési program irányát. Az biztos, hogy a kapcsolt hő- és villamosenergia-ter­­melés az egyik legszebb mű­szaki feladat, és gazdaságos­ságában természetesen ked­vezőbb a kisebb kazántelepí­­tésinél­­ viszont lényegesen nagyobb, sokszor megoldha­tatlan beruházási összeget kíván. Győr ipara sajátos igényű, ugyanis nagy tömegű hő­energiára van szükség a sok textilgyár miatt, és így egy­szerre kell megvalósítani a gőz- és hőigények kielégíté­sét a szénhidrogén-tüzelésre alapozva. A rendkívül össze­tett feladat legkedvezőbb ki­alakítására az Országos Energiagazdálkodási Hatóság a győri Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szak­embereinek segítségét kérte. Jelenleg a megyeszékhe­lyen még csak 20 százalékos a szénhidrogén-felhasználás, de a távlati tervekben már lehet építeni a korlátlan földgáz-felhasználásra. A ne­gyedik ötéves tervben Buda­pestről indulva Esztergom, Lábatlan, Tokod, Nyergesúj­falu, Almásfüzitő Komárom, Ács érintésével Győrbe is el­ér a földgázvezeték. (Csiszka) Műveljük . Vége az órának. A gyere­kek leviharzanak az iskola lépcsőjén a napsütötte ud­varra, és a tantermi szoron­gás után feloldódnak a já­tékok önfeledt örömében. A nyugodtabbak megállnak egy lélegzetvételnyi időre az is­kolákért drótkerítésénél és élénk szemük végigjár a ren­dezett parcellákon. A szilsárkányi iskolában sikerült elkapni ezt a röpke képet. Németh Imre igazgató és Dallos László kémia sza­kos tanár a jó gazda büsz­keségével kalauzol végig a 800 négyszögöles kerten, amely magán viseli a gondos kezek munkáját. Nyolcszáz négyszögöl nem nagy terület. Ahhoz azonban éppen elég, hogy a gyere­kekhez közelebb hozza a falu létalapját adó mezőgazdaság sajátos arculatát kicsinyke táblákon. És a 10—14 éves tanulók csillapíthatatlan mozgásszomjának enyhítésé­hez. A dróttal körülzárt terüle­ten mindazok a növények megtalálhatók, amelyek a nagyüzemi termelésben isme­retesek. Konyhakerti növé­nyek: uborka, retek, petre­zselyem, sóska, paprika, pa­radicsom. A gyümölcsösben: körte, szőlő, ribizke. A sűrűn zölderlő búza kísérleti jelle­gével művelői körében meg­különböztetett tiszteletre tett szert. A szilsárkányi iskola­kertben ugyanis kipróbálnak minden olyan új búzafajtát, amelyet a helyi termelőszö­vetkezet bevezet. A helybeliek községükhöz való ragaszkodásának számos jele van. Ezek egyike a fa­lumúzeum mellett néhány fa­csemetesor az iskolai gya­korlókertben. A tanulók a környéken ismeretes vala­mennyi fafajta csemetéjét elültették, és ápolják sok­szor a gyakorlati foglalkozá­sokon kívül is. * A kis kert virágzásának egyik feltétele a termelőszö­vetkezettel kialakított jó kap­csolat. Ez a kapcsolat Szil­sárkányban valóban jó. A gazdaság ősszel felszántja az iskolakertet. És az iskoláso­kat bőven ellátja szakmai ta­nácsokkal. Aligha kellene vélemény­­, kutatást tartani a szilsárká­­nyi pajtások körében arról, vajon szeretik-e a kerti mun­kát. Az iskolakert szabályos, gyomtalan parcelláival, fris­sen öntözött ágyúsaival, sze­met gyönyörködtető pompá­jával mondja az igent. P. M. Mesterséges folyó Közép-Ázsiában megkez­dődött a 162 kilométer hosz­­szú, Nagy-Namaganszki csa­torna építése. A munkálatok során 30 millió köbméter föl­det mozgatnak meg, egyes helyeken — a magaslatok át­vágásánál — a vízmélység eléri a 30—35 métert. A há­rom nagy teljesítményű szi­vattyúállomás 120 méter ma­gasságba emeli a csatorna vi­zét. Az építkezés befejezésé­vel több tízezer hektár szűz­föld öntözése válik lehetővé. A számítások szerint a mű­velt területek termése is je­lentősen növekedni fog. KISALFÖLD Újabb tízezer kempingasztal Hollandiának Az idén már másodszor rendelt 10 000 kem­pingasztalt a Hous of Holland rotterdami cég a HUNGAROCOOP Magyar Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével a Győri Lakatos Kft-től. . A szövetkezet május végéig 46 000 asztalt szállított tizenkét országba. A hétfőn zárult BNV-n is sok külföldi cég látogatta meg ki­állítását. Tárgyalások folynak svéd, finn, francia és kanadai üzletemberekkel az év utolsó negyedében és a jövő év első felében történő szállításokról. Sz. E. A Győri Lakatos Kft-nek a BNV-n kiállított kempingbútorai. .­ A kibontakozásra már nem emlékeznek. A legidősebb szocialista brigád nyolc esz­tendős, nagy tapasztalaté. Sok becsületes munkást ne­velt az Ikrényi Állami Gaz­daságnak. A fellendülés időszaka már közelebbi. Három évvel ez­előtt nyert a mozgalom egy­re több dolgozót magának, mert az elsők­­példája már vonzott, toborzott a többi brigádok között is. Nem sza­bad szó nélkül hagyni a szakszervezeti bizottság tit­kárának, Horváth Jánosnak a lelkes munkáját sem, aki a mozgalom patronálója, erőt adó szószólója a gazdaság­ban. Tavaly már kilenc brigád nyerte el a szocialista címet, az idén 13 brigád pályázta meg a megtisztelő elnevezést. Általában azzal a vélemény­nyel találkozik az ember, hogy a szocialista brigád­mozgalomnak van egy gyer­mekbetegsége, melyen ke­resztül kell esni, ha tovább kíván a mozgalom fejlődni. Ez a gyermekbetegség pedig a hármas jelszó leszűkített alkalmazása: szocialista mó­don dolgozni. Tehát a brigá­dok elsősorban a munkát lát­ják szocialista módon meg­valósítani, és elhanyagolják a szocialista kollektívában a közösségi életet, a tanulást. A gazdaságban már túl vannak ezen a gyermekbeteg­ségen a szocialista címet el­ért brigádoik­ Látszat csupán, hogy a vállalások még min­dig a termelékenység növe­lését helyezik előtérbe, a gyakorlatban azonban nem sikkad el a szocialista bri­gádmozgalom másik két cél­ja: szocialista módon élni és tanulni. A munkavállalás­ok kiemel­­kedőek. A szocialista címért küzdő 13 brigád azt vállalta, hogy az idén 2 284 000 forint­tal több termelési értéket ál­lít elő, mint amennyi a kö­telessége lenne. Nos, a több­letvállalást összehangolták a tervekkel, és a gazdasági ve­zetők teljes megértésével ta­lálkozott. A vállalás anyagi­akban tetemes, mégsem okoz semmiféle ördöngösséget a teljesítés. Pontosan dolgoz­nak, időben megjelennek a brigádok tagjai a munkahe­lyen, és a „szoros” munkák idején sem kímélik sem az időt, sem a fáradságot, hogy a lehető legtöbbet és a leg­jobban dolgozzanak. Ez a szigorúan, szocialista módon vett munkafegyelem azután további fejlesztője a mozgalomnak. Hiszen ez az alapja annak, hogy a kis bri­gádközösségek igazán szocia­lista közösségek. Mert a munka szeretete, a munká­ban való együvétartozás már serkent a munkán kívüli szo­cialista módon való élethez, a tanuláshoz. Példának említem a gépes brigádot. Elhatározta a be­teg brigádtagok látogatását, családjuk segítését. Minden brigád benevezett a X. párt­­kongresszus tiszteletére szer­vezett politikai gazdaságtan tanfolyamra, és mindegyik brigád vállalta, hogy a ta­nulókat lelkiismeretesen fel­készíti az év végi vizsgákra. A brigádok kérésére a szakszervezeti bizottság fel­vette a kapcsolatot a biztosí­tási és önsegélyező csoport­tal. Kedvezményesen látogat­ják a színházat, kirándulnak. A BMV-re például a szocia­lista címért dolgozó minden brigádból négyen utaztak, és a tapasztalatokat kerek asz­talnál beszélték meg. A kerek asztal megbeszé­lések immár rendszeresek. Ilyen összejövetelein született meg a sasihegyi kerület trak-, toros és sertéstenyésztő bri­gádjának kezdeményezése: az árvízkárosultakat a szocia­lista brigádok a gazdaságok felajánlásán túl még egyna­pi kereset befizetésével segít­sék. A kezdeményezés gaz­­daságszerte visszhangra ta­lált. És csatlakoztak hozzá­juk az Ikrényi Általános Is­kola lelkes nevelői és a ta­nulók is, akik a gazdaságban végzett munka utáni bért be­fizetik az árvízkárosultak megsegítésére. A mozgalom mozgatói után érdeklődöm. Nem titkolják: kell az anyagi és a nyilvános erkölcsi elismerés is. Nos, eb­ből az Ikrényi Állami Gaz­daságban nincsen hiány. Az idén például 80 600 forint ju­talmat kapnak a szocialista címért küzdő brigádok, ha vállalásaikat teljesítik. A ju­talmakat a gazdasági dolgo­zók előtt adják át. Ez emeli az elismerés értékét, vonzó­vá teszi mások számára is a mozgalmat. Ezzel is magya­rázható, hogy a gazdaság dolgozóinak 30 százaléka a szocialista címért küzdő bri­gádok tagja. P. I. Toborzó a nyilvános elismerés II hármas jelszó jegyében amatőrfilm-szemle Győrött Minden eddiginél több, összesen hetvennégy filmet neveztek az idén június 6- 7-én Győrött megrendezendő IV. országos vidéki amatőr­film szemlére. Az idei szemlén az eddigi gyakorlattól eltérően két zsű­ri értékeli majd azt a 29 fil­met, amelyet az előzsűri a közönség elé bocsát; egy hi­vatásos zsűri és egy társa­dalmi zsűri. (MTI) Mhány téesz, annyi szokás A háztáji gazdaságok tá­mogatását az előírt szabály­zókon kívül a tsz-ek saját, helyi adottságaiknak megfe­lelően oldják meg. Ki többet, ki kevesebbet ad. Ez függ a háztáji gazdaságok számától, de függ a közös anyagi hely­zetétől is. A mosonmagyaróvári Du­na menti Tsz kálnoki üzem­egységében 170 hold a háztá­ji szántó. A tsz ott 32 hold szórvány gyümölcsöst bocsát a tagság rendelkezésére. Ezen a fű és a csalamádé is a ház­tájié. Egészen alacsony, név­leges ára van a terület Hasz­nálatának. A mosonmagyaróvári üzemegységben is 170 hold a háztáji szántóterület. Ott minden állattartó 300 négy­szögöl csalamádét kap négy­szögölenként 1,50 forintért. Az igényelhető 50 öl zöldlu­cerna egész évre mindössze 50 forintjaiba kerül a háztáji állattartónak. Minden tehéntartónak jár a 10 mázsa száraz lucerna. Ezt a tsz vágja le és szállítja haza a gazdának. Ennek má­zsája így 130 forintba kerül. A 16 hold takarmányrépát harmados művelésre adja ki a tsz a tagoknak. Minden tel­jesített munkanormára 1 kiló árpa illeti meg a tagot hiva­talos áron. Az út menti ár­kok fűtermését, a Duna-parti szénát is igen kedvezményes áron kapják az állattartók. d. t. A KEFKERETEZO Beled. Rákóczi út ,223. Kis tábla sze­rénykedik a boltajtó felett: „Nagy Géza Üveges és képkerete­ző­’. A boltban kicsi a forgalom. Délidő van. — Mindenki maga üvegez mostanában — mondja Nagy Gé­za —, ha pedig ké­set vásárolnak az em­berek, a városban keretet is kapnak hozzá. A falon képek. Ti­zenhárom, kisebb méretű munka. Több­nyire családi fény­képek, csendélet és egy macska, a szoká­sos gombolyaggal. — Régen hozták kereteztetni — mond­ja az idős mester. — Csak elviszik egyszer! Az asztalon két lel­tárlap és ugyanannyi házirend. A beledi Fényes vendéglő megrendelése kerete­zésre . .. Egyébként ritkán mozdul a szer­szám: keret és üveg­vágó, vonalzó napo­kig árvul a hetven­egy éves keretező boltjában. Adót sem fizet már, kevés föld­jét a helybeli terme­lőszövetkezet műveli. Elözvegyült, gyerme­kei megnősültek férjhez mentek. Leg­nagyobb öröme a négy unoka. — Na még egy év... aztán becsukom a boltot, lesz időm az unokákra. Az aztán az igazi, akkor újra él az ember — mond­ja boldogan. — Az ám... de a mester­séget nem folytatja egyik sem. Ebből ma már nem lehet meg­élni. Haj, mennyi barna meg arany port kevertem! Sok taná­csot adtam. Megma­gyaráztam, hogy mi­lyen képhez milyen keret illik. Mert ugye, ha fölhelyeznek vala­mit a falra egy szép vagy éppen egyszerű helyiségben, nagyon megadja a hangula­tát a dolognak az odavaló aranyos, fa­ragott, egyszerű, vilá­gos vagy sötét keret, összhang a titka az életben is sok min­dennek. Kérem, ha a dolgok, témák nem kerülnek megfelelő keretbe, sokat veszí­tenek értékükből, de túldíszítéssel agyon is lehet csapni a leg­kedvesebb emlékét is ... Amíg magyaráz, szeme csillog, arca megszínesedik. A kedves ismerős, Risavi Zsigmond szo­bafestő érkezik. Hóna alatt derűs hangulatú festmény. Ettől to­vább tüzel az icdős mester, és már együtt tanakodnak, melyik keret illene a legjob­ban a csendélethez?... (láng)

Next