Kisalföld, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
1970. június 3., szerda Kortársak, barátok, tanítványok emlékeztek A Magyar Irodalomtörténeti Társaság soproni vándorgyűlésén kortársak, barátok, egykori tanítványok emlékeztek a huszonöt évvel ezelőtt mártírhalált halt irodalomtörténészekre. A visszaemlékezések személyes hangúak voltak, szinte vallomásszerűek, de mindvalahány azzal az igénnyel hangzott el, hogy emberi arcélük felvillantása mellett hozzátegyenek valamit Szerb Antal, Kerecsényi Dezső, Halász Gábor, Bálint György és Radnóti Miklós irodalomtörténeti értékeléséhez is. Elsőnek Szabolcsi Miklós szólt Szerb Antalról . A mai fiatalok alig érthetik meg, hogy a harmincas évek merev kultúrpolitikája idején mit tudott nekünk adni Szerb Antal széles látóköre, tájékozottsága. A felszabadulás után egy ideig szembekerültünk műveinek szellemével. Olyankor történt ez, amikor a szellemességet, könnyed stílust is gyanúsnak tartottuk. Ma, amikor már az irodalomtörténetben is jobban forgatjuk a marxista módszer fegyverét, eljött az ideje, hogy valóságosabb képet rajzoljunk róla. — Nem lett feltétlen eszményképünk, de nem az, akitegyértelműen el kell vetnünk: egyike megbecsült szellőm elődeinknek. Egy emberi, tudósi, írói magatartás példája számunkra. Ma, amikor ezek a magatartás-formák elválnak, s szinte szakadék választja el őket egymástól, alkotás és filozófia, eszme és mérce ilyen színvonalú összefonódás különösen vonzó. Nem egy, a kortársakat érintő esztétikai ítélete ma, harminc év után is meglepően helytálló. Magyarság és európaiság, haza és nemzetköziség teljes egységben van nála. A konferenciáról távolmaradt Keresztúri Dezső visszaemlékezését Kerecsényi Dezsőről Pálmai Kálmán olvasta fel, aki gimnazistaként Kerecsényi tanítványa volt. — Nem aknaszilánk ölte meg vagy gázkamra, hanem agyvérzés, de ő is, mint anynyian, a szörnyű idők áldozata volt. Egy tudós lelkiismeretessége, tanár alapossága és költő érzékenysége egyesült benne. Nem szobatudós volt, a műveltsége nem egyoldalúvá, hanem éleslátóvá tette Kedvenc kutatási területe a XVI—XVII. század magyar irodalma volt. Az irányt, amelyhez tartozott, egy ideig szellemtörténetnek nevezték Munkájának elve az irodalomtörténet tényeinek tisztelete volt, de ténynek nem csupán adatot, eseményt értett, hanem a szellemi értékek összefüggését. Halász Gáborról Tolnai Gábor emlékezett meg. — Háborús gyakornok voltam a keze alatt az Országos Széchenyi Könyvtárban. Magánügy lehetne ez, de ezen az órán minden személyes visszaemlékezésnek történeti jelentősége lehet. Vonzódtam hozzá, de viaskodtam is vele. Ellenérzésem oka elkülönülése, arisztokratikus elzárkózottsága volt; ilyennek gondolta ő a líra jövőjét is. Útkeresése viszont tiszteletet keltett bennem. — Később, amikor magányát veszélyeztetni kezdte a fasiszta társadalmi légitér, egyre inkább feloldódik, és a széles, művelt olvasóközönség felé fordul. És végül: az a Halász Gábor, aki ifjú korában bírálta Kossuthot, 1944 márciusában Kossuth emlékkiállításra készül. Méltató beszédét a német megszállás utáni napon még viaszlemezre vették a rádióban, de már nem hangozhatott el. Bálint György emléket Koczkás Sándor idézte fel. — A szó hagyományos értelmében aligha nevezhető irodalomtörténésznek. Nincsenek nagy filológiai vállalkozásai, áttekintő rendszerezései. Esszéista, kritikus, aki az élet mozgására figyelt. Nem magától értetődő, de irodalomszemléletének jellemzői alapján mégis itt a helye e területen. Előrelátó tudása volt kortársairól: még a pályakezdők kísérleteiben is meglátta a felcsillanó korszakos jelentőséget: ezt méltatta Radnótiban, Illyésben, József Attilában. A történelem ritmusára figyelt, és idegen volt tőle az élőket a holtak tekintélyével letaglózni. Tevékenysége az úgynevezett írói kritika szemléletével rokon. Nem csoportokban gondolkodott, hanem egész irodalomban, és a szocialista irodalmat nem egyetlen modellben látta. Sok dologban világosabban látott, mint kora polgári, sőt marxista kritikusai, és írásaiból egy korszerű koncepció vonalai bontakoznak ki. Radnóti Miklósról Molnár Ferenc szólt. — Irodalomtörténészi munkássága lírán kívül eső, mégis hozzá tartozó, s nélküle nem teljes költői arcképe sem. József Attila korszerűségére korán felfigyelt. A forma és korszerűség összefüggéséről szóló tanulmányában világosan kifejezésre juttatja, hogy vállalja a harcot a szocialista irodalomért. A kultúrát és művészetet nem a lelki élet kivetítésének tartja, hanem társadalmi produktumnak. A szellemtörténeti irányzat és a művészetet túlzottan társadalmi szempontok szerint értékelő módszer szintézisére törekedett tanulmányaiban. Prózai műveinek értékelésével még adósak vagyunk, holott ezekből nemcsak ő, hanem kortársai is, kora is megismerhető. A vándorgyűlés második napján Wéber Antal, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára beszámolt irodalomtudományunk elmúlt negyedszázadáról. Bevezetőjében elmondotta, hogy a felszabadulás után az első tennivaló a hagyományokhoz való viszony tisztázása volt Ez a munka igazi lendületet a fordulat éve után kapott. Sajnos, a kezdeti időszakban sok olyan következtetés és álláspont is napvilágot látott, amely nem egyeztethető öszsze a marxizmus—leninizmus szellemével, bár éppen arra való hivatkozással fogant meg, de nem bizonyult tartósnak, és hamarosan megkezdődött az egyéni kutatások és értékelések egész sora, amelyek megvetették alapjait a későbbi összefoglaló, betetőző tudományos munkának. A hatvanas évek elejére lényegében lezárult irodalomtörténetírásunk alapozó és vitatkozó időszaka és bővült a feldolgozott témák köre, finomodtak módszerei. A különböző irányzatokkal, irodalomtörténeti korszakokkal és az egyes költők, írók munkásságának értékelésével foglalkozó tanulmányok akár felsorolásához is hosszabb bibliográfia kellene. Az „Elvek és utak” című sorozat, a magyar és világirodalmi lexikon, a magyar irodalom történetét összefoglaló munka azonban jelzi ennek a hatalmas és sokrétű tevékenységnek az eredményeit. — Jogosan lehetünk tehát elégedettek — mondotta befejezésül Wéber Antal. — Ám bölcsebb, ha e tények inkább a további munkálkodásra serkentenek. Bizonyos, hogy irodalomtudományunk ma már nemcsak szemléletileg, a műhelymunkában is felülmúlta a polgári irodalomtudomány magyar színvonalát. Éppenezért szükséges, hogy a lehetőségekkel bölcsen gazdálkodva ne csökkentse, hanem fokozza igényességét, s eszmei-világnézeti feladatait e kedvező helyzetből kiindulva valósítsa meg. G. B. Közlemény! Értesíti a Végrehajtó Bizottság Győr város lakosságát, hogy a 12/1970. (IV. 16.) PM—ÉM együttes rendeletben foglaltak alapján a beépítetlen telkek után az 1970. évi telekadót négyszögölenként az alábbiakban állapította meg: I. fokozatban, ahol nincs közművesítés (a telek előtt legfeljebb kisfeszültségű villamos elosztó van) 1,— Ft. II. fokozatban, ahol részleges közművesítés van (kisfeszültségű villamos elosztó vezetéken kívül ívóvízellátási kötcse van) 4,— Ft. III. fokozatban, ahol teljes és magas fokú közművesítés (villany, ívóvízellátási közcső, szennyvíz-közcsatorna, gázelosztó vezeték vagy távhőellátási vezeték van. 9,0 Ft. Győr Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Vállalatok, közületek figyelem! A Ferrovill Kereskedelmi Vállalat szombathelyi telepe eladásra felajánl különféle Rába tehergépkocsi-alkatrészeket. Érdeklődés: Horváth József gépkocsi-előadónál, Szombathely, Sági u. 3. KISALFÖLD A vásárlók segítségét kérik Az utóbbi hónapokban sok panasz hangzott el különösen a ruházati cikkeket árusító boltok eladóinak magatartására. A legtöbben azt kifogásolják, hogy unottan, érdektelenül beszélnek a Vevőkkel. Nem adnak módot arra, hogy válogassanak az áruk között. Elutasítják a vevőket azzal, hogy a kért árucikk nincs. Várallyai László, a Győr-Sopron megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese a panaszokra a következőket válaszolta: — Tudjuk, hogy nem minden eladónk angyal. Nagy többségük azonban tisztességesen dolgozik, és mindent elkövet, hogy a vevőket jól kiszolgálja. Ellenőreink állandóan járják a boltokat, és ahol visszásságot tapasztalnak, azonnal intézkednek. Sajnos, nem lehetünk mindig a boltokban, és a boltvezető sem lehet mindig az eladók mellett. — Minden boltunkban van azonban panaszkönyv. Ha a vásárló nem akarja elkérni, akkor van más módja is, hogy panaszt tegyen az udvariatlan, rossz modorú eladó ellen. Boltjainkban tálalható egy kis ládikó. Benne felülbélyegzett, címünkre szóló levelezőlap. Vegyen ki egyet, és írja meg panaszát. — Elértük azt, hogy a bolti eladók fizetése megfelelő. Az elfogadható fizetésért pedig figyelmes munkát kérünk, és ehhez kérjük a vásárlók segítségét. — e —a Van segítség házi ágyon megcsendesült óráinkban emlékezünk. Hol is kezdődött a baj? És a magányosság őrlő tépelődése. Hogyan tovább a megrokkant élettel, végtagok nélkül. Gipszágy, mankó, járógép. Az orvosok, az egészségügyi dolgozók áldozatos helytállása, a beteg gyógyulni akarása, az emberi segítésbe vetett hit — bizonyít. Van gyógyulás, mert van segítés! Fennállhat még részleges mozgászavar, sajoghat még a sérült gerinc. S ha súlyosabb volt is a baj, mennyi reménytelennek látszó holnap derül föl! A betegekért a szakorvosokkal együtt szolgálják egészségünket azok a dolgozók, akik ortopédiai segédeszközöket készítenek. Győrben a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának 1. számú fiókjánál munkálkodik Szabó József műszerész, pontosságot, figyelmet kívánó munkáját gépek segítik. Művégtagokat, járógépeket készít. Gipszminta-vétel után kiönti a formát, kézzel formálja, aztán összeszereli. A beteg sokszor próbál. A gép segíti az embert. A varrógépeknél fűzőkészítőnők dolgoznak. Keretfűző készül alumínium vázzal, puha szarvasbőrrel bélelve. Évekkel előbb szinte tehetetlenül álltak a szülők bicegő járású gyermekeik előtt. Ma már van segítség. Csípőficamos gyermekek számára is készítenek rögzítőket. Gyakori a talpbetétigénylés. Ez is gipszminta után készül. Ebben az évben 317 000 forint értékben látták el betegeiket a fiúk dolgozói. tkony) Mindennapi életünk rohanó perceiben, önfeledt boldogságunkban sokszor felsóhajtunk. — Csak egészség legyen! S mégis gyakran elfelejtjük, hogyan kell vigyázni rá. Egy óvatlan pillanat, rosszlépés... A múló időben kopik, mint a gép, szervezetünk. A munka hevében magunkra nem gondolunk. Egy pillanat, és ott marad az ember magatehetetlen. A kór- Építőipari Szállítási Vállalat (ÉPFU) győri szállítási üzemegysége hivatásos személy- és tehergépjármű vezetői tanfolyamot indít 1970. június második felében azok részére, akik szakmául kívánják választani a gépjármű-vezetést. A tanfolyam egész napos elfoglaltsággal előreláthatólag két hónapig tart. Erre az időre a tanfolyam költségein túl a vállalat a család megélhetéséhez szükséges ösztöndíjat ad. A jogosítvány megszerzése után a vállalat gondoskodik a képzettségnek megfelelő foglalkoztatásról. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben az üzemegység munkaügyi osztályán: Győr, Fehérvári u. 10., ahol az érdeklődök bővebb felvilágosítást kaphatnak. _5 .,E te testednek nyújt vidor életerőt” (Czuczor G.) Már Veszprémben jó híreket kaptunk... Papp Jánosné, a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője barátságos vendégszeretettel fogadott bennlünket, és telefonok csilingelése meg az egyre szaporodó ügyfelek érdeklődése közepette szívesen válaszolt kérdéseinkre. Közben megérkezett dr. Záhonyi Ferenc, a Balaton meg a Bakony szerelmese, aki hosszú évekig volt a hivatal vezetője. Tőle értesültünk az utast, az üdülőt és a kirándulót egyaránt érdeklő hírekről. Zircen a volt apátság épületében a napokban nyílott meg az ország egyik legszebb turistaszállója. Az átalakítási munkák 700 000 forintba kerültek. Az új turistaszállóban mind az 50 férőhely foglalt, nagyrészt külföldieknek,akik itt akarnak megpihenni a Balatonra indulás előtt. A győrieknek is kedvelt kirándulóhelye a cseszneki vár Vele szemben egy szállodát szeretnének létesíteni. A Bakony csendje, a festői környezet és a jó levegő bizonyosan sok pihenőt vonzana. Eddig azonban nem akad: vállalat, amely megépíttetne és üzemeltetné ... Balatonalmádidban a községi tanács végrehajtó bizottsága ülésezett érkezésünkkor, de a tájékoztatásra szakítottak időt a község vezetői. A pedagógus- és a postásüdülő már május elseje óta működik, a többi 42 — mert ennyi van belőlük — legkésőbb június elején nyit. Balatonalmádi-Öreghegyen családi vendéglő nyílik. Kerekes Gáspárné saját paraszti bútoraival rendezte be családi kisvendéglőjét, főzi benne finom ételeit, méri saját termésű borait. A tanácsiak panaszkodnak, a Hattyú kisvendéglőt az idén sem tatarozták, pedig már közegészségügyi szempontból sem szabad jelenlegi állapotában működtetni. Nem tudják, hogyan alakul a közlekedés Veszprémmel. Jelenleg már kielégítő. De mi lesz az idényben? Az utazási költséggel viszont már most is elégedetlenek. Veszprém és Balatonalmádi között vonaton oda-vissza 5 forintba került a jegy. Ugyanez autóbuszon 12,50 forint... A Hungária Szálloda és Éttermi Vállalat Auróra szállodájában Vári Józsefné igazgató újságolja: júliusra és augusztusra minden hely elkelt. A világ minden részéről jönnek a víz és napfény szerelmesei a legfiatalabb balatoni hotelba. Júniusban a vendégek kényelmére elkészül az országút felett átívelő felüljáró, amely közvetlenül összeköti a szállodát a hozzá tartozó stranddal. A szép almádi strandon már minden üzemben van. A nyár illúzióját azonban csak a 16 fokos víztől sem félő német turisták adják meg. Fucácsi Imre gondnok azt mondja, hogy az idén már egyszerre 16 000 fürdőzőt fogadhatnak. Káptalanfüredről az a hír járja, hogy tulajdonképpen Győrhöz tartozik, annyi győrinek van ott nyaralója. Ez igaz is. Ott van a Győri Ingatlankezelő Vállalat szép üdülője, de az Állami Operaház és az Igazságügyi Minisztériumé is. Csak jó híreket közölhetünk a „káptalanfüredi” győrieknek. A strandot újból kotorták és megszépítették. Azonkívül 26 új kabint építettek. Jövőre már közművesítik a strandot is. Az ellátás sokkal jobb lesz, mint eddig. Új kifőzde létesül, valamint két falatozó és egy cukrászda. Csopak új híressége a nemrég megnyílt Vígmolnár csárda, amelyet Veszprémi Vendéglátó Vállalat építtetett 3,5 millió forintért. A csárda mellett a Séd vize hajt egy óriási malomkereket. Magyarosan kiképzett belső helyisége, két terasza, fedett kerthelyisége és hangulatos pinceborozója van. Az étlapon a többi között kötözött galuskaleves, Jókai - bableves, pincepörkölt és „bélszínszelet dödöllével molnárné módra” szerepel, de kérhet a vendég tócsi tejfelest is. Jerem Kálmán, a csárda vezetője szerint mármost is mindennap megtelik a hangulatos hely. Ott jártunkkor az egyik asztalnál Ferencsik János, az Állami Operaház világhírű karmestere kóstolgatta a Jókai bablevest, no meg a győri szakácsművészet mesterei, illetve mertesnői ismerkedtek a Víg molnár finom falataival. Imre Béla Balatoni szemleút (I.) Veszprémtől Csopakig