Kisalföld, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
„Politikai és szociális érettségről tett tanúságot népünk” Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára Sopronba látogatott Kedves vendég látogatott tegnap megyénkbe. Reggel 9 órakor Pataki Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának kíséretében Cseterki Lajos, a KB tagja, az Elnöki Tanács titkára Sopron városába érkezett. Elsőnek a városi pártbizottságot látogatták meg, ahol Zárai Károly, a pártbizottság első titkára és dr. Erdély Sándor, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke köszöntötte a vendégeket Elvtársi, baráti beszélgetés kezdődött a város életéről, jövőbeni politikai, gazdasági és kulturális feladatairól. Az Erdészeti és Faipari Egyetemen dr. Szappanos András, az intézmény párttitkára és dr. Gunda Mihály, dékánhelyettes, tanszékvezető egyetemi tanár kalauzolták Cseterki elvtársat és a kíséretében levő megyei, városi párt- és állami vezetőket. A program harmadik részében a Magyar Selyemipari Vállalat soproni gyárába látogattak. Ott Kovács József vállalati igazgató és Pölcz Titusz párttitkár üdvözölte a vendégeket, majd megmutatták a különböző üzemrészeket. Ezután délután 3 órakor nagygyűlésen találkozott a gyár dolgozóival Cseterki elvtárs. A gyűlésen egyebek között a következőket mondotta: — Sopronról az a mondás írja, hogy ahány látogatót fogad, annyi új barátot szerez magának. Velem is így jártak a kedves soproniak. Korábban is tiszteltem lelkes lokálpatriotizmusukat, most azonban a tartalmáról is megtudtam egyet és mást. Azt például, hogy saját erőforrásaikat is összpontosítják a közösség céljai érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) Felvételünk a fertőrákosi kőfejtőben készült. A képen balról jobbra: Pataki László, Cseterki Lajos és a Sopron városi Pártbizottság vezetői: Fördős László és Zárai Károly láthatók Ma nyílik a sajtókiállítás Sopronban A Magyar Posta a Győr megyei Lapkiadó Vállalat közreműködésével rendezett hírlap- és szakfolyóirat kiállítást ma délután 5 órakor Pintér Ferenc, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője nyitja meg a soproni Liszt Ferenc Művelődési Központban. A kiállítás bemutat a Magyar Posta által terjesztett több mint 700 bel- és külföldi napilapot, folyóiratot, szaklapot és divatlapot. Megtalálhatók ott a szocialista országok vezető lapjai és a nyugati országok haladó szellemű politikai újságjai, folyóiratai. A látogatók megtudhatják mennyi az évente terjesztett lapok példányszáma, az előfizetők száma, az ország olvasottsági mutatóját megyei megoszlásban. Külön grafikon mutatja Győr-Sopron megye és Sopron sajtóterjesztési körülményeit. Győr-Sopron megyében az előfizetők száma 1969-ben 1960-hoz mérten 50 százalékos, a terjesztett lapok száma pedig 55 százalékos emelkedést mutat Sopronra vonatkoztatva a KISALFÖLD előfizetőinek száma 27 százalékos, a terjesztett lapok száma pedig 35 százalékos emelkedést mutat. Az érdeklődők fényképen kísérhetik végig a Kisalföld készítésének útját a riport felvételétől a szedőgépen keresztül egészen addig, amíg az olvasóhoz eljut. A jelen újságjai mellett a múlt hírlapjait is megtekintheti a közönség, a többi között a 265 évvel ezelőtt, 1705- ben megjelent első magyar újságot, a MERCURIUS VERIDICUS EX HUNGARIA-t, mely II. Rákóczi Ferenc hadiújságja volt. És az első magyar nyelvű újságot, a MAGYAR HÍRMONDÓ-t is, amely 1780-ban jelent meg. Természetesen a városi múzeumban és a levéltárban fellelhető sajtótörténeti érdekességeket is megismerheti a közönség, így az első soproni újságot 1879-ből. Az egy évszázad óta megjelent sajtótermékből, melyek Sopron élénk szellemi tevékenységét tükrözik, számos példányt kiállítanak. Minden lelkes újságolvasót érdekel, mikor és hol jelentk meg a világ legelső újságja. Ki adta ki az első magyar újságot, ki vett részt a szerkesztésében ? Az eddigi kutatások szerint a világ első napilapja az 1702. évi londoni DAILY COURANT volt, ezt követte 1703-ban a Nagy Péter által alapított orosz hírlapközlöny, a VEDOMOSZTI. A magyarországi első hírlapot 1705-ben Eszterházy Antal kuruc generális adta ki, szerkesztésében Bercsényi Miklós is részt vett. (Folytatás a 2. oldalon.) Könyves pillanatkép T ■■ " Fi I Loverdl — Lövőn negyvenöt évvel ezelőtt néhány száz kötetnyi könyvvel rendeztek be először az iskolában könyvtárszobát. Az évek során akönyvek átkerültek a régi kultúrotthonba, majd amikor 1950-ben azt lebontották, ismét az iskolába költözött a könyvtár. A mai helyén, a művelődési házban 1966 óta van. — Kőmíves József könyvtáros meséli ezeket. Húsz év alatt ő a harmadik gazdája a mostanáig 3423 kötetre gyarapodott könyveknek. Pedagógus. Egy évvel ezelőtt vállalta a napi tanítás, a művelődési ház igazgatása és a szakkörvezetés mellé a könyvtárosságot . Úgyis sokat vagyok a ,,háziban”, érdekelnek a rendezvények, azelőtt is gyakran voltam a könyvtár vendége. Szeretem az irodalmat. Nem okozott nehézséget úgy beosztani az időmet, hogy szerdán és pénteken ellássam a könyvtárosi teendőket is. Birodalmában az asztalok mellett öblös fotelok, folyóiratok, televízió, a falak mentén körbefutó polcokon könyvek. Hangulatos helyiség, a belépő pillanatok alatt otthon érzi magát. — ötszáz olvasóm van. Egy lakosra átlag két kötet jut. Az év első négy hónapjában 7595 könyvet kölcsönöztek ki a községbeliek. Nem panaszkodhatom, az olvasókkal együtt gyarapodik az olvasnivaló is. Tavaly 106 régi, elrongyolódott könyvet selejteztem ki. Helyettük évente 4—6000 forintért vásárolok újakat. Szívesen ad pénzt könyvre a községi tanács, az áfész és a tsz is. Polc kellene még és a csillárok helyett fénycső. Egy év alatt százzal nőtt az olvasók száma. KISZ-tagok, bélyegszakkörösök, úttörők a beiratkozók. A múlt havi jegyzőkönyv, amelyet dr. Koloszár József, a soproni járási könyvtár vezetője is aláírt, Kőmíves József kifogástalan, elismerésre érdemes munkájáról tanúskodik. A lövői könyvtár a járás legjobbjai közé tartozik. (V.) Mint már tegnap közöltük a Szovjetunióban hétfőn, magyar idő szerint 20 órakor fellőtték a Szojuz—9. jelzésű űrhajót. Tegnap felkerestük Budapesten dr. Horváth Árpádot, a Győrből elszármazott neves műszaki szakírót, és felvilágosítást kértünk tőle az űrszenzációról Dr. Horváth Árpád elmondta, hogy bizonyosra vehető: a Szojuz—9. távlati tudományos célokat szolgál, és célja előkészíteni a nagyobb űrállomások felbocsátását. Egyébként elképzelhető, hogy a Szojuz—9. rendelkezik azokkal a műszaki és tudományos berendezésekkel, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy újabb egységeket kapcsoljanak hozzá. Lehet, hogy a most felbocsátott Szojuz—9. része egy később felbocsátandó, a Föld körül keringő laboratóriumnak. A nagy űrállomások felbocsátásának a feltételeit rendkívüli alapossággal kell tanulmányozni. Ezt a célt szolgálta a Szovjetuniónak az a korábbi űrkísérlete, amikor az űrhajó- A Szojuz—9, és a többiek? Távlati célokat szolgál sok hegesztettek a világűrben. A Szojuz—9, mostani útja egyébként alkalmat ad arra a szovjet tudósoknak, hogy tanulmányozzák a csillagokat, a Föld topográfiáját, a tv-adás és vétel műszaki lehetőségeit. Szolgálhatja a kísérlet a levegő nélküli űrben a csillagok színképeinek megfigyelését, a Föld fényképezését is. A színes meteorológiai és esetleg elektronikus fényképek sok érdekes dologra fényt deríthetnek. Vizsgálhatják a tengeráramlásokat és a talajhőmérsékleti észlelésekből is fontos következtetéseket vonhatnak le. Mint a neves szakíró elmondta, elképzelhető, hogy a Szojuz—9-et újabb űrállomás fellövése követi majd. Erre a műszaki feltételek megvannak. — 11 — Andrijan Nyikolajev, a Szojuz—9. szovjet űrhajó parancsnoka. Vitalij Szevasztyanov, a Szojuz—9. mérnökűrhajósa. (Telefoto — TASZSZ — MTI — RS) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. JÚNIUS 3., SZERDA , XXVI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM ÁRA: 80 fillér Hárommillióval segít ötvenkilenc tsz a szenvedő Szamosszegnek Arra jártak, ahol órák alatt ment tönkre egy-egy falu. Ott jártak és akkor, amikor 17 szivattyú dolgozott már, és naponta csak egy centit apadt a víz . Szamosszegen, a kapuvári tsz-szövetség és tagszövetkezeteink küldöttei. Tegnap délelőtt Kapuváron, az ötvenkilenc szövetkezet képviselőinek számoltak be Szamosszeg szomorú sorsáról, mivel összefogott segítségünket ez a gazdaság kapja meg. Elmosta a víz a terveket Csaknem egyméteres vizen át közelítették meg a községet, hogy szót értsenek a Dózsa szövetkezet vezetőivel. Ötvennégyben alakult ez a gazdaság, 820 tagja van, és alig több mint 3000 hold földje, 236 hold gyümölcsöse. Háromszáz hold kivételével minden víz alatt. Május 14-én jelzett a veszély, 15-én még kitelepítették az állatokat és szerencse a szerencsétlenségben, hogy a major nem került víz alá. Május 27-én kezdődött a visszatelepítés. Elvitt a víz 1045 hold búzát, 11 hold kukoricát, 170 hold répát, a dohányt, a kertészetet. Egyik nagy fájdalom, hogy számolni lehet az almafák kipusztulásával, ebből több mint 5 millió forintot várt az idén a Dózsa. Nagyon törekvő, de kevés földdel kínlódó, szegény szövetkezet volt az ár előtt is. Tavaly az egy tagra jutó részesedés 13 800 forint volt, 1970-ben 15 200 forintot terveztek. Csaknem hatmillió forintot akartak az idén beépíteni, a többi között szakosított szarvasmarhatelepet létesítettek volna, 38 és fél millió forint bevételt terveztek. Az összefogás ereje És mi van most? Azóta még több szivattyú dolgozik, de a víz innen tűnik utoljára. Nem lesz az idén kenyerük sem, takarmányuk sem. Illetve nem lenne. Azért ült össze tegnap ötvenkilenc gazdaság vezetője, hogy kenyeret, takarmányt adjon, akár természetben, akár forintban, az állami segítség mellé. Mióta megalakult a szövetség, az első alkalom, az első szomorú alkalom, hogy bizonyítsa elsősorban az erkölcsi erejét, példázza az összefogás nagyságát. Mi az, amivel kezdhetné az életet, ez a munkája gyümölcsét sirató gazdaság? Mindenekelőtt 25 vagon kenyérgabona, 13 vagon őszi búza vetőmag, 98 vagon abrak, 92 vagon széna kellene. De leginkább a pénz, s a szamosszegi tsz vezetői ezt kérték a megsegítőktől. A szövetség elnökségének javaslata: 3 millió forint Szamosszegnek, amely úgy oszlana meg a gazdaságok között, hogy az 1969. évi bruttó jövedelem 0,5—0,8 százalékát adják postára. Ez a pénz elég lenne a kenyérgabonára, az őszi vetőmagra, a takarmánygabona vetőmagra és a szükséges ablak felére, valamint javaslat hangzott el arra is, hogy szavazza meg a küldöttgyűlés a tsz-szövetség egyszámlájáról gyorssegélyként elküldendő 100 000 forintot. (Folytatás a 2. oldalon.) Tetőzött a Tisza Szegednél Minden figyelmet az omlásveszély elhárítására fordítanak Tudósítónk jelenti a helyszínről: Kedden a késő esti órákban ismét ülésezett a Csongrád megyei területi árvízvédelmi bizottság. Ez alkalommal ismét áttekintették a rendkívül nagy intenzitású védelmi munka soron levő feladatait. Ezeket mindenekelőtt az szabja meg, hogy a Tisza tetőzését a szerdára virradó éjszakára várhatjuk Szeged térségében, és nem kis mértékben az, hogy már a Maros egész magyarországi szakasza viszonylag gyorsan apad, de csak Ferencszállásig érezteti kedvező hatását. Eddig ugyanis olyan nagymértékben érvényesült a Tisza visszatartó hatása, hogy éppen a legnehezebb védelmi szakaszok egyikén csak a tiszai árhullám levonulása után számíthatunk jelentős apadásra. Addig viszont változatlanul az a feladat, hogy a gátakat őrizni kell minden áron. S ha ez eddig nehéz volt, ezentúl fokozott mértékben az, mert a töltések rendkívüli mértékben átáztak. Mindig újabb buzgárok, fakadó vizek elfogása ad munkát a gáton levő ezreknek. (Folytatás a 2. oldalon.) Megyénkbe is ellátogat az NDK-beli államigazgatási küldöttség A Minisztertanács tanácsszervek osztályának meghívására államigazgatási küldöttség érkezett hazánkba a Német Demokratikus Köztársaságból. A Rolf Opitz miniszterhelyettes vezette delegáció a magyar tanácsi szervezet felépítését, működését tanulmányozza, s ellátogat Győr-Sopron, Pest, illetve Veszprém megyébe is. A vendégek kedden megbeszélést folytattak dr. Papp Lajossal, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetőjével. (MTI)