Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

Szép, virágos otthon Növények a lakásban A legmodernebb, legké­nyelmesebb bútorokkal be­rendezett lakás is rideg, ha nem oldjuk fel zöld növény­nyel, vágott vagy cserepes vi­rággal. Ma az alacsony, kisméretű, könnyen kezelhető és tisztán tartható virágállványok vagy fémtálcával bélelt vályúk di­vatosak. Könyvespolcunkat hangula­tosabbá tehetjük kerámiatál­ban vagy kaspóban elhelye­zett növénnyel. A futónövé­nyek sok változata minden formában kellemes színfolt, s ha elhelyezése gondot okoz, vezessük az indát a falra da­mit szállal. Igen hangulatos megoldás a bútorokat — például a munkaasztalt — a fekvőhely­től térelválasztóval elkülöní­teni. A térelválasztót függesz­tett vagy polcon elhelyezett növényekkel díszíthetjük. Tavasztól késő őszig pár szál vágott virágot mindig tartsunk a lakásban. Ügyel­jünk a váza megfelelő mére­tére. Hosszú szárú virágokat ne helyezzünk alacsony vá­zába, magas vázában viszont a rövid szárú virágok nem mutatnak. Naponta adjunk a virágnak friss vizet, dobjunk bele egy darabka faszenet, ami akadályozza a víz posvá­­nyosodását, a szárát vágjuk kissé vissza, hogy­ tovább tartson.­­ ..... Egy-egy szép, természetes görcsös faág, amelynek még termése is van, vagy kiszá­radt, nagy fejű kóró szintén érdekes és minden évszakban dísze lehet otthonunknak. Orvosi tanácsok Védekezzünk a por ellen! Még a legtisztább helyiség levegője is tartalmaz lebegő porszemcséket. Meg is láthat­juk őket a sötétebb helyi­ségbe betolakodó fény tün­döklő nyalábjában. A leggon­dosabban tisztán tartott lakás politúros asztallapján még nyugodt éjszaka után is olyan porréteg van, hogy beleírhat­ja nevét az ember. A por mindenhol szitál. És rétege megnövekszik, ha még az ab­lakot is nyitva hagyja valaki. Mert az utca eső után tiszta, de néha úgy megreked benne a por, hogy valósággal bele­haraphat az ember. Kezeljük el, mennyi port szív be, aki száraz időben a szabadban foglalatoskodik, esetleg olyan helyen, ahova még oda is vágja a port a szél, falun és városon egy­aránt. A beszívott por egy részét felfogja a légzőszervek csil­­lószőrzete és a felső légutak nyálkahártyája. A többi része azonban a mélyebb légjára­tokba, a hörgőkbe, tüdőhólya­gokba jut, ahol izgalmat, kö­högést, hurutot, gyulladást okozhat A porártalom legszembe­tűnőbb következménye a lég­zőszervi panasz, de a szemen könnyezést, váladékképződést hüznyorgást, pislogást, kötő­hártya-hurutot, a külső halló­járatban bőrgyulladási ekcé­mát okozhat. A fülkürt belse­jében nagyothalláshoz, fül­zúgáshoz, szédüléshez vezető dugulás lehet a porártalom következménye. Ekcéma, he­veny vagy idült gyulladás keletkezhet a hajlatok bőrén, vagy az izzadó felszíneken, ha nem távolí­tják el időben a rárakódott port. Egyes porok csak izgatják a testet és csupán mechani­kai hatásukat kell megakadá­lyozni. Lényegesen veszélye­sebb a por ártalma, ha fertő­zőképes kórokozók, gombák vagy egyéb szerves anyagok vannak benne. A városi por­ban például aránylag elég sok a mikroorganizmus. A fa­lusi porban több az ásványi talajtörmelék. Az ipari tele­pülések pora sok kormot tar­talmaz. A nyári betakarítási munkák porának csak 40 százaléka talajpor, 60 százalé­kát szerves növényi részek alkotják, főleg toklásztörme­­lék és apró polyvamorzsa. Gombaspóra is elég sok van benne. Ezt a földművelők gombás szemfertőzései is bi­zonyítják. Ne nyelje senki feleslege­sen a port! Iparkodjanak a porártalmat ésszerű védeke­zéssel megelőzni! Mert az iparkodás nem hiábavaló. No de mik a tennivalók? Már az építkezéskor figye­lemmel kell lenni a széljárás­ra. Ne építsék az ablakokat, ajtót­yílásokat a széljárás útjába, mert a szél bevágja a lakásba a port. Ültessenek az ablakok és ajtók elé szél- és porvédő növényövezetet, élősövényt. Gyakran locsol­ják az udvart, járdát, de ha lehet, még az utcát is. Salak feltöltéssel, kátrányozással előzzék meg a sarat és a port — mondja az általános ta­nács. A nyári munkák porártal­ma megelőzésének többféle módja van. A legelső az ész­szerű helyezkedés. Lehetőleg mindig úgy közelítsenek a munkagéphez, úgy helyezked­jenek el mellette, hogy a lég­járat ellenkező irányba terel­je a port. A második a védő­kendő, aminek riktán szőtt anyaga a levegőt átereszti, de a port visszatartja. A helye­sen alkalmazott védőkendő a porálarc védelmével vetek­szik. A harmadik a jól épített porszemüveg, amely a szem­rés szélére simulva az oldal­ról jövő por ellen is megvédi a szemet. Végül tanulják meg az orrlégzést, mert a befogott száj mindenféle porártalom megelőzésében egyaránt hasz­nos. Dr. Buga László 4 kicsinyek ruhatárába Mindkét pulóvert köthetjük bébifonal­ból, vagy vékony, szintetikus fonalból 2 és feles és 3-as kötő­tűvel és 2 és feles horgolótűvel. Mind­kettőnél a csípőbő­ségnek megfelelő mé­retre (eleje és háta) kezdve 2 és feles tű­vel, 1 sima 1 fordított kötéssel 3—4 cm szé­les részt kötünk. Ez­után a mintát 3-as tűvel kötjük tovább. A/, ujjatlan pulóver mintája: 1. sor: 3 sima, 1 rá­­hajtás, 2 szemet bal­ra simán összekötünk (leemeljük az első szemet, lekötjük a másodikat és a le­emelt szemet áthúz­zuk), 1 sima, 2 szemet jobbra simán össze­kötünk, 1 ráhajtás, is­métlés. 2. sor: végig fordí­tott. 3. sor: 4 sima, 1 rá­hajtás, 3 szemet ösz­­szekötünk (az első szemet leemeljük, két szemet­­ összekötünk és a leemelt szemet áthúzzuk rajta), 1 rá­hajtás, 1 sima, ismét­lés. 4. sor: végig fordított. E négy sor ismétlésével dolgo­zunk. Az ujjas pulóver mintája: 1. sor: 2 sima, ráhajtás, 2 sima, 2 szemet jobbra össze­kötünk, 2 sima, ismétlés és végül 2 sima. 2. sor: végig fordított. 3. sor: 2 sima, 2 sima. 2 ■ima szemet jobbra összekö­tünk, 2 sima, ráhajtás, a má­sodik 2 sima szemtől ismétlés és végül 2 sima. 4. sor: végig fordított. Szin­tén a négy sor ismétlésével dolgozunk. Az ujjaikat is pa­tentrésszel kezdjük. Mindkét pulóver hátrészét a karkivá­gás félmagasságától két rész­ben kötjük. Az egyes darabokat kife­szítjük, átgőzöljük, száradás után összevarrjuk, a hátrész mindkét szélét pársorosan be­horgoljuk rövidpálcával, és gomblyukakat is horgolunk bele. A váll összevarrása után a nyakkivágást és az uj­jatlan pulóver karöltőjét is körülkötjük ide-oda kötéssel, 1 sima, 1 fordítottal, kb. 1 cm szélességben. Készíthetjük azonban a nyakrészt és a kar­öltőt rövidpálcás horgolásból is, amelyet bepikózunk. Szegedy Béláné Összefogással Szépítsük meg napjainkat! A felszabadulás után a semmiből teremtettük meg a szociális otthonokat, és a fel­mérések szerint 1975-ben 32 000 rászoruló idős ember­ről gondoskodnak. Egyre töb­ben kérik felvételüket szo­ciális otthonokba, ami ter­mészetes velejárója az élet­kor meghosszabbodásának, az öregek egyre nagyobb szá­­mána­k. Ma már nem feltétlenül az idős emberek rossz anyagi helyzete teszi szükségessé, hogy otthonokban gondos­kodjanak róluk, hanem leg­többen együttlét miatt kíván­koznak közösségbe, a biztos ellátást nyújtó állami intéz­ményekbe. Az otthonok befogadóké­pessége azonban az igények­hez képest korlátozott. A helyzeten valamit segített az a néhány évvel ezelőtti in­tézkedés, amely bevezette az öregek napközi otthonait. Ma már 300 működik az ország­ban. Az idős emberek nap­közben eltölthetik ott idejü­ket és élelmezést kapnak. Sajnos azonban, ez sem elé­gíti fe az igényeket. A pénzügyminiszter az egészségügyi miniszterrel és a SZOT-tal egyetértésben rendeletet adott ki, amely le­hetővé teszi, hogy a tanácsok, költségvetési szervek, válla­latok és szövetkezetek önál­lóan vagy közösen az öregek­nek, szociális otthonokat és napközi otthonokat létesít­hessenek. A napközi otthonok és a szociális otthonok hiánya ad­ta a gondolatot: tovább javí­tana a helyzeten, ha a válla­latok, a szövetkezetek, a ta­nácsok és más közületek kö­zösen tartanának fenn szoci­ális otthont, és az öregeket ellátó napközit. A vállalatok és szövetke­zetek érzik elöregedett, volt törzstagjaik iránti kötelezett­ségeiket, otthonok önálló lé­tesítése és fenntartása azon­ban túlzottan nagy terhet je­lentene. Közös erőfeszítések­kel a probléma könnyebben megoldható. Eddig azonban a vállalatoknak nem volt jo­guk szociális otthont, örege­ket ellátó napközi otthont lé­tesíteni, illetve fenntartani. A most megjelent rendelet valamennyi közületi szerv részére lehetővé teszi, hogy akár önállóan, akár közösen létesítsen szociális intéz­ményt Remélhető, hogy a társa­dalmi erők összefogása mind szélesebb körben segíti leg­égetőbb kulturális és szoci­ális problémáink megoldását. II csodálatos talicska Kobakos király híres volt arról, hogy szerette a tudo­mányt és a furcsaságokat, így aztán nem csoda, hogy amikor hírül hozták neki, hogy országában van egy fab­rikáló tudós, aki a legfur­csább találmányokat eszeli ki, palotájába hozatta, a to­ronyszobákban műhelyt ren­dezett be neki, s így szólt hozzá: — Fabrikálj nekem min­denféle új dolgot, én a gon­dodat viselem. A tudóst Pápaszemnek hív­ták, s nagy örömmel látott neki a munkának. Nemsoká­ra aztán jelentkezett őfelsé­génél, és azt mondta sugárzó arccal: — Felséges Kobakos, felfe­deztem az igazság vizét. Itt van ii, egy üveggel. Aki iszik belőle egy kortyot, csak a tiszta igazat fogja mondani. Gondolkozott ezen őfelsége Kobakos király, aztán meg­rázta a fejét. — Hallod-e, Pápaszem, nem jó dolog ez. Mert, ha mindenki az igazat mondaná, akkor sohasem hallanék egy hízelgő szót sem, csak a kel­lemetlen igazságot. Valami okosabb dolgot talált ki, ami­nek nagyobb hasznát ven­nénk. Pápaszem fejcsóválva ment vissza a toronyba, de egy hét múlva megint megjelent, egy zacsizó cukrot hozott magá­val, és boldogan újságolta: — No, királyom, most pom­pás dolgot találtam ki, a bű­vös cukrot. Aki három sze­met eszik belőle, láthatatlan­ná lesz. Nézd csak, mindjárt ki is próbálom. Pápaszem bekapott három szemet a cukorból, s Koba­kos csak ámult, mert sehol se látta a tudóst. Úgy eltűnt, mint a kámfor. Amikor me­gint megjelent, őfelsége meg­rázta a fejét és azt mondta Pápaszemnek: — Ez se jó dolog, hallod-e. Mert, ha a minisztereim meg­lopnának, még csak le se csu­­kathatom őket, ha láthatat­lanná lesznek. Hát okosabbat találj ki. Pápaszem búsan ment visz­­sza a toronyba, és Kobakos király hosszú ideig nem lát­ta. De nagy zaj, kopácsolás és pattogás hallatszott a torony­ból, és a király nagyon kí­váncsi volt, hát felment Pá­paszem műhelyébe, ott aztán igen elbámult, mert egy nagy talicskát látott, a tudós éppen most készült el vele. — Jó, hogy jössz, felséges Kobakos! — örült Pápaszem. — Ez semmi más, mint a re­pülő talicska. Az emberek ed­dig húzták-venták, emelték, most pedig egy gombnyomás­ra felszáll a levegőbe, és oda viszi a terhét, ahová akar­juk. — Ez is nagy bolondság — mondta Kobakos. — Minek repülni vele? Olyan talics­kát eszelt ki, amelyet köny­­nyen lehet tolni a földön, hallod-e. És Pápaszem ezt is meg­csinálta. Kereket talált ki, azt szerelte a talicskára, és egyet­len ember el tudta tolni. A királynak nagyon megtetszett ez. — Pompás dolog! — kiál­totta örömmel. — Te igazán eszes vagy, Pápaszem. Felta­láltad a csodálatos­­talicskát, a kerekest. Így az emberek majd többet tudnak dolgoz­ni nekem, — dörzsölte elége­detten össze a kezeit. — Egy zsák arany a jutalmad! Pápaszem felvitte a torony­ba az aranyat, s a sarokba csapta a zsákot. Már nem tu­dott örülni neki. Zsombok Zoltán Rejtvényünkben a vízszintes 1. és 31., valamint a függőle­­ges 6. és 3. sorokban oly­as javaikait rejtet­tünk el, amelyek a legfőbb tápértékeket jelentik szervezetünk.,­nek. Megfejtésül a négy szót kell be­küldeni szerkesztősé­günk címére augusz­tus 21-ig, péntekig. A megfejtésekre írjá­tok rá, hogy ősszel hányadik osztályba léptek. A borítékon vagy levelezőlapon tüntessétek fel: Gyer­mekrejtvény ! Az ügyes megfej­tők között szép ifjú­sági könyveket sor­­solunk ki. VÍZSZINTES. 6. Latin üdvözlés. 7. Gyermekváros (ford.). 9. Ellentétes kötőszó. 11. Keresz­tül. 12. Behálózza az országot. 14. Lakha­tatlan épület. 16. Cso­dálkozó felkiáltás. 17. Apaállat. 18. Névutó. 19. Azonos mássalhangzók. 20. Kopasz. 22. papírra vet. 23. A társaira vi­gyáz.­­­ 24. O. A. 26. Háztartási eszköz. 29. Határozott névelő (németül). FÜGGŐLEGES: 1. Azonos más­salhangzók. 2. I. E. D. 3. Határo­­zott névelő. 4. helyhatározó szó. 5. Noszogató szó. 10. A németül, ha férfi. 11. AM. 13. Laikoana. 15. Időjelző. 16. Félig Olivér. 20. Ta­kács Róbert. 21. Görög betű (ki­ejtés szerint). 23. Évszak. 25. Köl­tői műfaj (ford.). 27. É. A. 28. Kérdő névmás: 30. Jellegzetes igevégződés. A megfejtés megkönnyítéséül közöljük, hogy hosszú és rövid magánhangzók között nem te­szünk különbséget. A vízszintes 1. első vakbetűje: T, a vízszintes 31. második vakbetűje: R. A füg­gőleges 6. első vakbetűje: C, a függőleges 8. második vakbetű­je: 1. KIK NYERTEK? A múlt vasárnapi számunkban megjelent keresztrejtvény meg­fejtése a következő: Negyven — huszonöt — hetven­öt — tizenegy. Az ügyes megfejtők közül könyvjutalomban részesülnek: Kakuk Péter, Pannonhalma, VI. o. tan., Baboss Ildikó, Mihályi, Rózsadomb u., IV. o. tan. A könyveket poétán küldjük el. Tápértékek Szabad idő Muzsikál a család A házi zenélés ma sem ment feledésbe. Sok család van, amelyben zenélnek: egyikben a gyerekek játsza­nak különböző hangszereken, a másikban a házigazda ját­szik barátaival kvartettet vagy kvintettet. Ide sorolha­tók azok a csoportok, ame­lyek népi zenével foglalkoz­nak, és a fiatalok beat-, vagy dzsessz-zenekara is. Aki már egyszer, akár csak műkedvelő módon is bele­kezd az otthoni zenélésbe, meg kell tanulnia jól játsza­ni a hangszeren. Nagyobb városokban, intézményeknél, vállalatoknál sok helyen ta­lálunk műkedvelő zenekart. A zene összehozza az em­bereket. Aki játszik valami­lyen hangszeren, és nincse­nek zenélő ismerősei, barátai, csatlakozhat a helyi zeneis­kola zenekarához­, vagy a kultúrotthon zenei szakköré­ben találhat hasonló érdek­lődésű társakra.

Next