Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-04 / 181. szám

172082 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1970. AUGUSZTUS 4., KEDD XXVI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM ARA: 80 fillér Vendégeink, szovjet professzorok Vlagyimir Nyikolajevics Bakanov és Alekszandr Ge­­raszimovics Pervusin, a moszkvai Tyimirjazev Mező­gazdasági Akadémia profesz­­szorai egy hetet töltöttek me­gyénkben a Mosonmagyar­óvári Agrártudományi Főis­kola vendégeként. A múlt héten ellátogattak a Mosonmagyaróvári Mező­­gazdasági Gépgyárba, a ta­lajmegmunkáló gépeket ta­nulmányozták. A Lajta-Han­­sági Állami Gazdaságban a szarvasmarhák takarmányo­zása érdekelte őket. Tegnap délelőtt a Baromfiipari Or­szágos Vállalat győri gyár­egységét tekintették meg, dél­után kirándultak Pannonhal­mára. — Értékes tapasztalatokat szereztünk a megyében — mondotta Bakanov profesz­­szor, a takarmányozástani tanszék vezetője. — A látott gazdaságokban a magas szín­vonalú gépesítés méltó az el­ismerésre. Felkeltette érdek­lődésünket a legelő öntözésé­nek a módja, amit Banán láttunk, örülünk, hogy ven­déglátóink elhoztak bennün­ket Pannonhalmára. Nagyon tetszett az apátság és az ott őrzött műkincsek. Legtöbbet a könyvtárban időztünk. A két szovjet professzor ma a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemre utazik. Szép községek, lakások, egészségügy Lombos Ferenc sajtótájékoztatója az új ötéves terv megyei vonatkozásairól A most kidolgozás alatt álló negyedik ötéves terv fonto­sabb megyei vonatkozásairól és a tanácsok reformjáról tá­jékoztatta ma délelőtt a sajtó képviselőit Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács vb-elnöke. Mint elmondotta, a megye következő ötéves tervének fő vonásai már ki­alakultak, és a jelenlegi idő­szakban a rendelkezésre álló anyagi eszközök részletes fel­osztásán dolgoznak az alsóbb tanácsi szervek. A megye ál­­lami vezetésének ezzel kap­csolatban az az álláspontja, hogy a demokratizmus növe­lésének ezen a területen is érvényesülnie kell. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy a lakosság véleményének, ja­vaslatainak már a tervkészí­tés időszakában az eddiginél lényegesebb, nagyobb szere­pet kell kapnia. Fejlesztésre 600 millió Az érdekes és sokrétű tá­jékoztatóból néhány olyan részletet emelünk ki, amely közérdeklődésre leginkább tarthat számot. Az első és talán legfonto­sabb: a megyei tanács a ne­gyedik ötéves tervben felte­hetően ugyanakkora összeg­gel gazdálkodik évente, mint eddig. A megye városainak, falvainak fejlesztésére 600 millió forintot fordíthatnak. Ha minden jelenlegi gon­dot nem old is meg a negye­dik ötéves tervidőszak, any­­nyi már most bizonyos, hogy Győr-Sopron megye az orszá­gos átlagnál is gyorsabban fejlődik a következő fél évti­zedben. A lakásokról A Győr-Sopron megyei Ta­nácsot jelenleg foglalkoztató főbb problémák közül mint egyik legfontosabbat, a la­káskérdést emelte ki. Ráma- Mikor épül Több mint 15 éve vitatott kérdés: épül vagy nem épül Győrött végre olyan színház, amely kielégíti a művelődési igényeket? Lombos Ferenc közölte: a nagy beruházáshoz megvan a pénz, de a ter­vezők késnek a tervekkel. A megyei tanács az ügyet to­vább szorgalmazza, és a szín­ház az eredeti határidőre fel­épül. Az építésnek olyan akadálya nem lesz, hogy a le­endő színház helyén levő épü­letből nem tudják kiköltöz­tetni a vállalatokat. Amikor a megyei tanács épülete el­jutott arra, hogy szükségessé válik egy teljesen új lakás­kataszter kidolgozása, hogy a lakásigényeket a tényleges szükségleteknek megfelelően lehessen lépésről lépésre ki­elégíteni. A lakáselosztásnak a jövő év július elsején élet­be lépő új rendjével kapcso­latban hangsúlyozta, hogy olyan módszer kialakítását tervezik, amelynél a gyerme­kek száma mellett a lakás­igénylő munkahelyi maga­tartását, például a törzsgár­­datagságát is figyelembe ve­szik majd az anyagi hozzá­járulás mértékének kiszabá­sánál, a színház­ készül, a régi épület iroda­házzá alakul. A megyei ta­nácsnak az a terve, hogy oda és más megüresedő irodahá­zakba költözteti azokat a vál­lalatokat is, amelyek ma még lakásokban vannak. Ezzel Győrött lakások szabadulhat­nak fel. Egészségügy A másik nagy gondja a me­gyei tanácsnak az egészség­­ügyi ellátás javítása. A jelen­legi nehéz helyzeten lényege­sen javítani fog a győri MÁVDAC-pálya helyén épü­lő új kórház, amelynek tervei és beruházási programja ép­pen a napokban készültek el. További könnyítést jelent majd a győri Pamutszövő- és Műbőrgyár most épülő új üzemi szakrendelője, amely egyben a gyárvárosi és jan­­csifalui lakosság igényeit is kielégíti majd, és ugyanitt összpontosítják a város nő­­gyógyászati szakrendeléseit is.­­ Ugyancsak kedvezően ha­ladnak a győri műszaki főis­kola beruházásának előké­születei. Az új létesítmény kollégiuma a nyári idényben turistaszállóként az idegen­­forgalmi igényeket is kielé­gíti majd — mondotta tájé­koztatójában a megyei tanács vb-elnöke. IMOFEM hároméves versenye Egy éve, 1969 augusztusá­ban nagy feladatot vállaltak a Mosonmagyaróvári Fém­szerelvénygyár dolgozói. El­határozták, hogy három évig a „Szocialista munka válla­lata” cím elnyeréséért dol­goznak. Fokozatosan, részleteiben kidolgozott terv szerint kí­vánják elérni a MOFÉM-esek 1972-re a „szocialista mun­ka vállalata” címet. A mun­kaverseny eredményességé­nek feltételeit a jelszó szerint három részre bontották: szo­cialista módon élni, tanulni és dolgozni. A csornai gyár­egységből a féléves értékelés­kor a tanulásra vonatkozó vállalásokat vizsgálták meg alaposabban. A vállalatnál most három évig minden cse­lekedetnek, felajánlásnak és megmozdulásnak a cím el­érését kell szolgálnia. Az idei jubileumi évet, felszabadulá­sunknak és Lenin születésé­nek az évfordulóját is úgy ünnepelték meg a MOFÉM- esek, hogy az is hozzásegít­sen a sikerhez. Ez a hároméves cél a kere­te most minden vállalásnak. Nemrég csatlakoztak a kongresszusi munkaverseny­­mozgalomhoz a Mosonma­gyaróvári Fémszerel­vénygyár dolgozói is. Az MSZMP tize­dik kongresszusa tiszteletére főleg gazdasági hasznú pót­vállalásokat tettek. Múmiá­juk minőségének javítására, a kiesések és a célgépeknél az állásidők csökkentésére törekednek. A szocialista bri­gád, műhely, főosztály és üzem címek elérése a válla­lat kitüntetésének alapja és feltétele, ezért a vállalatnál négy főosztály, három üzem és hat műhely dolgozói, va­lamint 91 brigád 1120 tagja a szocialista címet szeretnék kiérdemelni idei munkáju­kért. Tudják jól a MOFÉM-esek, hogy a brigádok közti ver­seny fontos része a szocialis­ta munkaverseny-mozgalom­­nak. A brigádtagok munká­jukkal a cél eléréséért is so­kat tehetnek, ezért megvizs­gálták a brigádversenyek fel­építését, eddigi módszereit, találtak is javítani valót. Ed­dig az üzemvezetők, műveze­tők nem mindig tartoztak egy-egy brigádhoz. Az, hogy a munkakapcsolaton kívül más nem fűzte őket a dolgo­zókhoz, néha hátrányosan mutatkozott meg­ a brigádok termelési vállalásainak tel­jesítésében. Az idén megszer­vezték a MOFÉM-ben, hogy minden üzemben egy-egy bri­gádhoz tartozzanak az üzem­és művezetők, munkalapada­golók is. Mindig adódhat a terme­lésben vagy a munkaverseny feladatai közt megbeszélni való. A Mosonmagyaróvári Fémszerel­vénygyárban ne­gyedévenként összevont bri­gádértekezleteket tartanak. Ilyenkor összegyűlnek egy­­egy üzem brigádjának tagjai, az üzem vezetői, és alkalmuk van további munkájukat ösz­­szehangolni egymás, az üzem és a gyár érdekeivel, felada­taival. T. K. Egyesült erő Bár csak felét hagytuk el az esztendőnek, a munka neheze hátravan még, megbecsülni sem lehet az eredményeket, mégis van miről számot adni. A gazdaságokból naponta ér­keznek jelzések a kalászosok termésátlagairól, arról, hogy minden nehézség ellenére is szép az idei aratás, szép, mert meghálálta a fáradságot a föld. És fél esztendő eltelte után fellélegzált még az aggódó is: jól kezdtek az egyesült termelő­­szövetkezetek, mert nőtt a munkakedv, nagy erők fogtak ösz­­sze a jobbért, és bebizonyosodott: az anyagi javak és a mun­kaerő okos egyesülése alapja lehet a magasabb szintű ter­melésnek a mezőgazdaságban. Tavaly ősszel, amikor kezet fogott néhány gazdaság a me­gyében, hogy ezután együtt dolgozzék, sok aggály támadt: képesek lesznek-e az egyesült tsz-ek a jobb munkára, nem veszik-e a tsz-tagok kedve, nem csökken-e a terméshozam? Voltak, országosan is voltak olyan vélemények, hogy elha­markodott lépés a közös gazdaságok egyesülése, miért meg­bontani egy-egy gazdaság egységét? Nos, fél esztendő múltán nyugodtan mondható­: sikerültek az egyesülések. Megyénkben nemcsak a földet csapták a föld­höz, de megvalósult az egyesülésekkel az anyagi és a szellemi erő koncentrációja is. Hatvankilenc termelőszövetkezet 26 közös gazdaságba tömörülve kezdte meg az idei esztendőt. Ha az első hónapokban a szervezés nagy gondjával is, de megkezdte, önálló elképzelésből, saját akaratból a gazdálko­dást. Illik, és szükséges már kimondani: megyénkben saját aka­ratból egyesültek a termelőszövetkezetek, nem egyesítették őket. A párt- és az állami szervek nem avatkoztak be, csupán utat mutattak. Politikailag készítették elő a talajt az egyesü­lésekhez. Jó útmutatás volt, eredményes. A párt a népgazda­ság és termelőszövetkezetek céljait szolgáló. Ezt az útmuta­tást elfogadták a gazdaságok. Az élet hívta létre az egyesüléseket. Mondható: a mező­­gazdaságban a negyedik ötéves terv küszöbét jelentették az egyesülések. Mert alkalmassá tették a termelőszövetkezeteket az eredményesebb gazdálkodásra, a magasabb szintű bővített újratermelésre. Már az első fél esztendő is igazolja az egye­sülések létjogosultságát. Halászi és Arak egyesülése például 20 százalékos termelésnövekedést eredményezett eddig. A megyében 16 szakosított sertés- és szarvasmarhatelep épül, zömmel az egyesült gazdaságokban. Az egyesülésekkel 57-tel több szakember dolgozik a gazdaságokban, közülük az agrár­mérnökökön kívül 6 gépészmérnök, 7 üzemi állatorvos. És említem a lébényi példát, ahol az elnöktől a brigádveze­tőkig minden vezetőnek egyetemi végzettsége van. Mód nyílt az egyesülésekkel a megalapozottabb termelésre, a hozamok növelésére, a növénytermesztés és az állattenyész­tés szakosítására. De mód nyílt távlati tervek elkészítésére is, mint a fertőszéplaki példa mutatja, ahol öt év távlatában gondolkodnak már, készítik a terveket, határozzák meg a fel­adatokat. A példák sora vonzó. Ezért van az, hogy bár nincsen vége az esztendőnek, mikor teljes számadást adhatnának az egye­sült gazdaságok, mégis egyre több termelőszövetkezet tagsága és vezetősége gondolkozik az egyesülésen. — Pék — Munkába állt a Sirokkó­l 10. Őrönként 10 tonna gabonát szárít A Győr-Sopron megyei Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat évente fejleszti a ga­bonaraktárak műszaki be­rendezését. Az utóbbi évek­ben különösen a gabonaszárí­tó teljesítőképességét növel­te. Jelenleg 17, nagy telje­sítményű szárító berendezés van az átvevőtelepeken. A tizenhetediket, a Sirokkó­ 10. típusú gépet csütörtökön he­lyezték üzembe a vállalat já­­nossomorjai telepén. A be­rendezés a szolnoki Mező­gazdasági Gépjavító Vállalat gyártmánya. A beszereléssel együtt egymillió forintba ke­rült. A műszaki átadáson jól szerepelt, és bebizonyította: egy óra alatt 10 tonna gabo­nát képes megszárítani. A vállalat az idén még három Sirokkó­ 10. berende­zést vásárol. Jelenleg a csor­nai átvevőtelepen is dolgoz­nak egy Kolmann típusú szá­rító szerelésén. . Fotósszemmel Zalában (I.) Magasra nőtt akácfák, örökmozgó olajku­tak, körben a zalai dombok, a gyönyörű táj. Vonattal utazni Zalaegerszegre kissé körül­ményes. Órákat kell várni Celldömölkön a csatlakozásra. Átszállás után érkezik meg az ember a Győrtől 150 kilométerre fekvő vá­rosba. A turistáknak a göcseji falumúzeum a leg­nagyobb élmény. Zala megye értékes népi emlékeit őrzi. Megcsodáltam magam is azt a szép falumúzeumot, amelyet szerető gonddal épített és épít, őriz Zalaegerszeg. Ám nemcsak a régit őrzi a megyeszékhely. Új városrészében érződik az útkeresés, az a szándék, hogy sajátosságot adjanak minden épületnek, háznak. A különleges tetőmegoldású, világoskékre festett vidéki autóbusz-pályaudvar Zalaegerszegen. Részlet a göcseji falumúzeumból. (Nagy Éva felvételei)

Next