Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
172082 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1970. AUGUSZTUS 4., KEDD XXVI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM ARA: 80 fillér Vendégeink, szovjet professzorok Vlagyimir Nyikolajevics Bakanov és Alekszandr Geraszimovics Pervusin, a moszkvai Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia profeszszorai egy hetet töltöttek megyénkben a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola vendégeként. A múlt héten ellátogattak a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárba, a talajmegmunkáló gépeket tanulmányozták. A Lajta-Hansági Állami Gazdaságban a szarvasmarhák takarmányozása érdekelte őket. Tegnap délelőtt a Baromfiipari Országos Vállalat győri gyáregységét tekintették meg, délután kirándultak Pannonhalmára. — Értékes tapasztalatokat szereztünk a megyében — mondotta Bakanov profeszszor, a takarmányozástani tanszék vezetője. — A látott gazdaságokban a magas színvonalú gépesítés méltó az elismerésre. Felkeltette érdeklődésünket a legelő öntözésének a módja, amit Banán láttunk, örülünk, hogy vendéglátóink elhoztak bennünket Pannonhalmára. Nagyon tetszett az apátság és az ott őrzött műkincsek. Legtöbbet a könyvtárban időztünk. A két szovjet professzor ma a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre utazik. Szép községek, lakások, egészségügy Lombos Ferenc sajtótájékoztatója az új ötéves terv megyei vonatkozásairól A most kidolgozás alatt álló negyedik ötéves terv fontosabb megyei vonatkozásairól és a tanácsok reformjáról tájékoztatta ma délelőtt a sajtó képviselőit Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács vb-elnöke. Mint elmondotta, a megye következő ötéves tervének fő vonásai már kialakultak, és a jelenlegi időszakban a rendelkezésre álló anyagi eszközök részletes felosztásán dolgoznak az alsóbb tanácsi szervek. A megye állami vezetésének ezzel kapcsolatban az az álláspontja, hogy a demokratizmus növelésének ezen a területen is érvényesülnie kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakosság véleményének, javaslatainak már a tervkészítés időszakában az eddiginél lényegesebb, nagyobb szerepet kell kapnia. Fejlesztésre 600 millió Az érdekes és sokrétű tájékoztatóból néhány olyan részletet emelünk ki, amely közérdeklődésre leginkább tarthat számot. Az első és talán legfontosabb: a megyei tanács a negyedik ötéves tervben feltehetően ugyanakkora összeggel gazdálkodik évente, mint eddig. A megye városainak, falvainak fejlesztésére 600 millió forintot fordíthatnak. Ha minden jelenlegi gondot nem old is meg a negyedik ötéves tervidőszak, anynyi már most bizonyos, hogy Győr-Sopron megye az országos átlagnál is gyorsabban fejlődik a következő fél évtizedben. A lakásokról A Győr-Sopron megyei Tanácsot jelenleg foglalkoztató főbb problémák közül mint egyik legfontosabbat, a lakáskérdést emelte ki. Ráma- Mikor épül Több mint 15 éve vitatott kérdés: épül vagy nem épül Győrött végre olyan színház, amely kielégíti a művelődési igényeket? Lombos Ferenc közölte: a nagy beruházáshoz megvan a pénz, de a tervezők késnek a tervekkel. A megyei tanács az ügyet tovább szorgalmazza, és a színház az eredeti határidőre felépül. Az építésnek olyan akadálya nem lesz, hogy a leendő színház helyén levő épületből nem tudják kiköltöztetni a vállalatokat. Amikor a megyei tanács épülete eljutott arra, hogy szükségessé válik egy teljesen új lakáskataszter kidolgozása, hogy a lakásigényeket a tényleges szükségleteknek megfelelően lehessen lépésről lépésre kielégíteni. A lakáselosztásnak a jövő év július elsején életbe lépő új rendjével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy olyan módszer kialakítását tervezik, amelynél a gyermekek száma mellett a lakásigénylő munkahelyi magatartását, például a törzsgárdatagságát is figyelembe veszik majd az anyagi hozzájárulás mértékének kiszabásánál, a színház készül, a régi épület irodaházzá alakul. A megyei tanácsnak az a terve, hogy oda és más megüresedő irodaházakba költözteti azokat a vállalatokat is, amelyek ma még lakásokban vannak. Ezzel Győrött lakások szabadulhatnak fel. Egészségügy A másik nagy gondja a megyei tanácsnak az egészségügyi ellátás javítása. A jelenlegi nehéz helyzeten lényegesen javítani fog a győri MÁVDAC-pálya helyén épülő új kórház, amelynek tervei és beruházási programja éppen a napokban készültek el. További könnyítést jelent majd a győri Pamutszövő- és Műbőrgyár most épülő új üzemi szakrendelője, amely egyben a gyárvárosi és jancsifalui lakosság igényeit is kielégíti majd, és ugyanitt összpontosítják a város nőgyógyászati szakrendeléseit is. Ugyancsak kedvezően haladnak a győri műszaki főiskola beruházásának előkészületei. Az új létesítmény kollégiuma a nyári idényben turistaszállóként az idegenforgalmi igényeket is kielégíti majd — mondotta tájékoztatójában a megyei tanács vb-elnöke. IMOFEM hároméves versenye Egy éve, 1969 augusztusában nagy feladatot vállaltak a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár dolgozói. Elhatározták, hogy három évig a „Szocialista munka vállalata” cím elnyeréséért dolgoznak. Fokozatosan, részleteiben kidolgozott terv szerint kívánják elérni a MOFÉM-esek 1972-re a „szocialista munka vállalata” címet. A munkaverseny eredményességének feltételeit a jelszó szerint három részre bontották: szocialista módon élni, tanulni és dolgozni. A csornai gyáregységből a féléves értékeléskor a tanulásra vonatkozó vállalásokat vizsgálták meg alaposabban. A vállalatnál most három évig minden cselekedetnek, felajánlásnak és megmozdulásnak a cím elérését kell szolgálnia. Az idei jubileumi évet, felszabadulásunknak és Lenin születésének az évfordulóját is úgy ünnepelték meg a MOFÉM- esek, hogy az is hozzásegítsen a sikerhez. Ez a hároméves cél a kerete most minden vállalásnak. Nemrég csatlakoztak a kongresszusi munkaversenymozgalomhoz a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár dolgozói is. Az MSZMP tizedik kongresszusa tiszteletére főleg gazdasági hasznú pótvállalásokat tettek. Múmiájuk minőségének javítására, a kiesések és a célgépeknél az állásidők csökkentésére törekednek. A szocialista brigád, műhely, főosztály és üzem címek elérése a vállalat kitüntetésének alapja és feltétele, ezért a vállalatnál négy főosztály, három üzem és hat műhely dolgozói, valamint 91 brigád 1120 tagja a szocialista címet szeretnék kiérdemelni idei munkájukért. Tudják jól a MOFÉM-esek, hogy a brigádok közti verseny fontos része a szocialista munkaverseny-mozgalomnak. A brigádtagok munkájukkal a cél eléréséért is sokat tehetnek, ezért megvizsgálták a brigádversenyek felépítését, eddigi módszereit, találtak is javítani valót. Eddig az üzemvezetők, művezetők nem mindig tartoztak egy-egy brigádhoz. Az, hogy a munkakapcsolaton kívül más nem fűzte őket a dolgozókhoz, néha hátrányosan mutatkozott meg a brigádok termelési vállalásainak teljesítésében. Az idén megszervezték a MOFÉM-ben, hogy minden üzemben egy-egy brigádhoz tartozzanak az üzemés művezetők, munkalapadagolók is. Mindig adódhat a termelésben vagy a munkaverseny feladatai közt megbeszélni való. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárban negyedévenként összevont brigádértekezleteket tartanak. Ilyenkor összegyűlnek egyegy üzem brigádjának tagjai, az üzem vezetői, és alkalmuk van további munkájukat öszszehangolni egymás, az üzem és a gyár érdekeivel, feladataival. T. K. Egyesült erő Bár csak felét hagytuk el az esztendőnek, a munka neheze hátravan még, megbecsülni sem lehet az eredményeket, mégis van miről számot adni. A gazdaságokból naponta érkeznek jelzések a kalászosok termésátlagairól, arról, hogy minden nehézség ellenére is szép az idei aratás, szép, mert meghálálta a fáradságot a föld. És fél esztendő eltelte után fellélegzált még az aggódó is: jól kezdtek az egyesült termelőszövetkezetek, mert nőtt a munkakedv, nagy erők fogtak öszsze a jobbért, és bebizonyosodott: az anyagi javak és a munkaerő okos egyesülése alapja lehet a magasabb szintű termelésnek a mezőgazdaságban. Tavaly ősszel, amikor kezet fogott néhány gazdaság a megyében, hogy ezután együtt dolgozzék, sok aggály támadt: képesek lesznek-e az egyesült tsz-ek a jobb munkára, nem veszik-e a tsz-tagok kedve, nem csökken-e a terméshozam? Voltak, országosan is voltak olyan vélemények, hogy elhamarkodott lépés a közös gazdaságok egyesülése, miért megbontani egy-egy gazdaság egységét? Nos, fél esztendő múltán nyugodtan mondható: sikerültek az egyesülések. Megyénkben nemcsak a földet csapták a földhöz, de megvalósult az egyesülésekkel az anyagi és a szellemi erő koncentrációja is. Hatvankilenc termelőszövetkezet 26 közös gazdaságba tömörülve kezdte meg az idei esztendőt. Ha az első hónapokban a szervezés nagy gondjával is, de megkezdte, önálló elképzelésből, saját akaratból a gazdálkodást. Illik, és szükséges már kimondani: megyénkben saját akaratból egyesültek a termelőszövetkezetek, nem egyesítették őket. A párt- és az állami szervek nem avatkoztak be, csupán utat mutattak. Politikailag készítették elő a talajt az egyesülésekhez. Jó útmutatás volt, eredményes. A párt a népgazdaság és termelőszövetkezetek céljait szolgáló. Ezt az útmutatást elfogadták a gazdaságok. Az élet hívta létre az egyesüléseket. Mondható: a mezőgazdaságban a negyedik ötéves terv küszöbét jelentették az egyesülések. Mert alkalmassá tették a termelőszövetkezeteket az eredményesebb gazdálkodásra, a magasabb szintű bővített újratermelésre. Már az első fél esztendő is igazolja az egyesülések létjogosultságát. Halászi és Arak egyesülése például 20 százalékos termelésnövekedést eredményezett eddig. A megyében 16 szakosított sertés- és szarvasmarhatelep épül, zömmel az egyesült gazdaságokban. Az egyesülésekkel 57-tel több szakember dolgozik a gazdaságokban, közülük az agrármérnökökön kívül 6 gépészmérnök, 7 üzemi állatorvos. És említem a lébényi példát, ahol az elnöktől a brigádvezetőkig minden vezetőnek egyetemi végzettsége van. Mód nyílt az egyesülésekkel a megalapozottabb termelésre, a hozamok növelésére, a növénytermesztés és az állattenyésztés szakosítására. De mód nyílt távlati tervek elkészítésére is, mint a fertőszéplaki példa mutatja, ahol öt év távlatában gondolkodnak már, készítik a terveket, határozzák meg a feladatokat. A példák sora vonzó. Ezért van az, hogy bár nincsen vége az esztendőnek, mikor teljes számadást adhatnának az egyesült gazdaságok, mégis egyre több termelőszövetkezet tagsága és vezetősége gondolkozik az egyesülésen. — Pék — Munkába állt a Sirokkól 10. Őrönként 10 tonna gabonát szárít A Győr-Sopron megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat évente fejleszti a gabonaraktárak műszaki berendezését. Az utóbbi években különösen a gabonaszárító teljesítőképességét növelte. Jelenleg 17, nagy teljesítményű szárító berendezés van az átvevőtelepeken. A tizenhetediket, a Sirokkó 10. típusú gépet csütörtökön helyezték üzembe a vállalat jánossomorjai telepén. A berendezés a szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat gyártmánya. A beszereléssel együtt egymillió forintba került. A műszaki átadáson jól szerepelt, és bebizonyította: egy óra alatt 10 tonna gabonát képes megszárítani. A vállalat az idén még három Sirokkó 10. berendezést vásárol. Jelenleg a csornai átvevőtelepen is dolgoznak egy Kolmann típusú szárító szerelésén. . Fotósszemmel Zalában (I.) Magasra nőtt akácfák, örökmozgó olajkutak, körben a zalai dombok, a gyönyörű táj. Vonattal utazni Zalaegerszegre kissé körülményes. Órákat kell várni Celldömölkön a csatlakozásra. Átszállás után érkezik meg az ember a Győrtől 150 kilométerre fekvő városba. A turistáknak a göcseji falumúzeum a legnagyobb élmény. Zala megye értékes népi emlékeit őrzi. Megcsodáltam magam is azt a szép falumúzeumot, amelyet szerető gonddal épített és épít, őriz Zalaegerszeg. Ám nemcsak a régit őrzi a megyeszékhely. Új városrészében érződik az útkeresés, az a szándék, hogy sajátosságot adjanak minden épületnek, háznak. A különleges tetőmegoldású, világoskékre festett vidéki autóbusz-pályaudvar Zalaegerszegen. Részlet a göcseji falumúzeumból. (Nagy Éva felvételei)