Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

„Megédesített” gumibot Az „ötlet” a Csemege Édes­ipari Gyártól származik: plasztik gumibotba töltik a különböző színű rágógumi­labdacsokat. (Az ember nem kezdheti elég korán az isme­retek szerzését?...) A szülők nem értik, hogy miért éppen a gumibot for­mát találták megfelelőnek, vonzó külsőnek a gyártók. Találgatják­­az okokat, és bármennyire logikusan pró­bálnak nyitjára jönni, egyik feltételezés sem helytálló. Ám, ha arra gondolnak, hogy a gyerekeknek szánt játék gumibotokból exportálunk is, mondjuk Latin-Amerikába, valamivel érthetőbb a dolog, hiszen ott valóban gyakran csattog az emberek fején, há­tán a mi játék gumibotunk felnőtt mása. A csemegések „ötletén” fel­buzdulva, hadd éljünk mi is egy nem kevésbé profán ja­vaslattal: a már serdülő kor­ban megkezdett ismeretter­jesztés követelményének ele­get téve, töltsék a rágógumi­kat játék­furulyákba. Ez — szerintünk — sokkal haszno­sabb lenne. Két­­okból is. Elő­ször: meglehetősen korán hozzákezdhetnénk a követke­ző „Röpülj, páva!” tv-mű­­sor hozzáértő közönségének szervezéséhez. Másodszor: ápolnánk haladó hagyomá­nyainkat is. De félre a tréfával! A sajtó szót emel a külön­böző, idétlen erkölcsi és poli­tikai jóízlést sértő gyermek­­játékok ellen. Szervek és in­tézmények vizsgálják az élel­miszerek és iparcikkek minő­ségét, köztük a gumibotokba kerülő rágógumi-labdacsokat is. Eközben megfeledkeztek arról, hogy a tartalom és a forma egysége — enyhén szól­va — sántít a „megédesített” gumi­botban... H. O. Újjáéledt olajkutak A Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat mér­nökei ötéves kísérlettel min­den eddiginél hatásosabb, úgynevezett másodlagos ter­melési módszert dolgoztak ki, amelynek üzemi alkalmazá­sát a bázakerettyei olajme­­zőn kezdték meg. A másod­lagos művelés célja az, hogy a geológiai kőolajkészletből minél többet hozzanak fel­színre. A másodlagos műve­lés kezdeti szakaszában előbb földgáz, majd víz-visszanyo­­mással próbálkoztak Dél-Za­­lában. A kettő együttes ered­ményeképpen 2 500 000 tonna többletolajat nyertek. Az újabb hatásos művelés­hez széndioxidot használnak. A széndioxid felhasználásá­val meglepő eredmények szüle lettek: egyes, már régen nem termelő, vagy vízzel telítődött kutak ismét 40—50 köbméter olajat adnak. A másodlagos termelésnek ezt a módszerét kiterjesztik a lovászi, majd a nagylengyeli olajmezőre is. A szakemberek a felállított elmélet, s az eddigi termelé­si tapasztalatok alapján a dél-zalai régi olajmezők foko­zódó hozamnövekedésével — 1975-ig a jelenlegi termelés több mint kétszeresével — és további 15 éves termelési idővel számolnak. Jó osztályzat a győri piacnak Sportnyelven: hengerelt a MEK a szombati győri piacon. Bő választék, kedvező árak, ki­elégítő minőség — ez jellemezte a felhozatalt. A standok előtti sorbanállás ezúttal nemcsak a vásárlóerőt bizonyította, hiszen aki vevőszándékkal látogatott el a piacra, egészen biztos, hogy nem ment haza üres szatyorral. A­­HEK különben mára is teli szatyrot jósol, egyedül karfiol­ból nem tudja kielégíteni az igé­nyeket. A karfiol azonban — mint hírlik — országosan hiány­­zó cikk. A szombati piaci árak: Nagyság sz.­ MÉK-ár: szabad piaci ár: burgonya 3,20—1 Ft 4,30— 5 Ft főző­hagyma 4,20— Ft 5 Ft tejes­káposzta 4,50 Ft 6 — 7 Ft kel­káposzta 4,50 Ft 6,----- 7 Ft zöldbab 6 Ft 8 Ft parád. 4 Ft 5 — 6 Ft uborka s. 1 Ft 3 Ft uborka k. 3 Ft 5 Ft zöldség v. 1,80 Ft 1,80— 2 Ft paprika tölt. (I. oszt.) 14 Ft 14 —10 Ft (II. oszt.) 11 Ft paprika (darab) — Ft 1 — 1,50 Ft sárga­dinnye 3,80 Ft 3,50— 4 Ft görög­dinnye 8 Ft 7 — 8 Ft ringló­szilva 6,20 Ft 7 Ft nyárialma 4 —6 Ft 5 — 6 Ft őszibarack 3 —0 Ft 3 —13 Ft Bagfisz módszer a Titanic felszínre bízására Angol, francia, japán és NSZK-beli szabadalom fém­jelzi azt a magyar talál­mányt, amelynek segítségé­vel akarják felszínre hozni az Új-Fundland közelében a tenger fenekén heverő Tita­­nicot. Ez az óriási tengerjá­ró hajó 1912-ben jéghegynek ütközött, és több mint 1500 utasával elsüllyedt. A magyar módszernek — Szászkő László és dr. Balázs Ambrus találmányának — teljesítőképességét eddig semmiféle már eljárás meg sem tudta közelíteni. Lénye­ge az, hogy a víz alól kieme­lendő tárgyhoz megfelelő szá­mú, alul részben nyitott mű­anyagtartályt erősítenek, majd a tartály nyílásának közelében elektrolízissel szét­bontják a vizet, úgy, hogy a keletkező hidrogéngáz bubo­rék formájában behatol a felül zárt tartályba és foko­zatosan kiszorítja maga alól a vizet. Maga a vízbontó ké­szülék gondoskodik az ugyan­csak keletkező oxigén elveze­téséről, nehogy az összetalál­kozhasson a hidrogénnel, mert a kettő keveredéséből igen nagy robbanóerejű dur­ranógáz keletkeznék, ami a robbanás után ismét vízzé egyesülne. Amint a hidrogéngáz foko­zatosan megtölti a tartályt, a legkönnyebb elem lévén, mind nagyobb emelőerőt hoz létre, úgy, hogy végül is a tartályok minden köbmétere egy-egy tonna felemelésére lesz képes. Éppen itt van en­nek a módszernek a nagy előnye, mert az összes eddi­gi megoldásoknál egy tonna emelőerőhöz legalább öt köb­méter térfogatú emelőtartály kellett. Minthogy az elsüllyedt Titanic súlya körülbelül 60 000 tonna, kiemeléséhez a külföldi eljárásokkal legalább 300 000, a magyar módszerrel pedig „csupán” 60 000 köb­méternyi tartály emelőerejét kell igénybe venni. A Titanic kiemelésére ala­kult angol társaság vezetője, a kiemelő munkálatok szer­vezője, D. J. Woolley a na­pokban érkezik Budapestre a munka előkészítésére. (MTI) ŐSKOHÓK Hetven évvel ezelőtt kezd­ték el a 4000 éves velemi szentvidi ősbánya és kohó kutatását. Az 560 méter ma­gas hegyen levő, őskori te­lep rendkívül értékes adalé­kokkal gazdagította a közép­európai és ezen belül a ha­zai őskutatást. Az ott élő ősi népek rezet és antimon-bron­­zot dolgoztak fel. Különböző használati tárgykat, pénzeket és ékszereket készítettek, amelyekből sok példány nap­világra került. Miske Kálmán kutatásai szerint, aki a vele­­mi feltáró munkát elindítot­ta, egy évezreden át keres­kedtek a velemi antimon— bronz ékszerekkel, amelye­ket aranyként vásároltak. A teleppel kapcsolatban sok kérdés még tisztázatlan. Márffy József kőszegi ama­tőr régész — évtizedek óta foglalkozik ezzel a témával — helyszíni kutatásai, a ta­lált kohósalak és egyéb lele­tek alapján azt állítja, hogy azoknak van igazuk, akik szerint helyben bányászott fémeket dolgoztak fel. Sze­rinte a Velemiszentvid­­hegy hiányzó csúcsa külszíni fejésű bánya volt. (MTI) Soproni látkép a Hubertusz vendéglő kerthelyis­égéből (Szabó Zs. ferv.) zínek, form­ák, „ .. .az ország minden részéből” — maholnap közhellyé válik tudósításain­kban ez a kifeje­zés, mégis le kell írnom jóformán minden­nap. Számos, kulturális esemény, rendezvény történt a múlt hetekben, amely valóban az ország minden részéből vonzott érdeklődőket, így a győri és soproni művésztelepek is: a Pedagógus Szakszervezet alkotótelepének má­sodik csoportjában egyebeik között Budapest, Nagyecsed, Szolnok, Bácsalmás, Baja, Sátor­aljaújhely, Kazincbarcika, Orosháza nevét ol­vashatjuk. Az ideérkezők valamennyien gya­korló pedagógusok, többségük most van elő­ször ilyen közösségben. Sőt, most jár először Sopronban is­, és a más tájakhoz szokott szem lassan, nehezen barátkozik az új formákkal, hogy aztán minél nagyobb élményt okozzon a város sajátos levegőjének felfedezése. ★ Dr. Bélák Andrást sok emlék fűzi Sopron­hoz, amely most mégis majdnem ismeretlen arcát mutatja a vendégnek. A Bélák család Budapesten él, de családi hagyomány volt, hogy a felső osztályokra Sopronba adták a gyerekeket: ott végzett Bellák András nagy­apja, édesapja és ő maga is — a Berzsenyi Gimnáziumban 1934-ben érettségizett. Azóta — a sorozatos feltárási és helyreállítási mun­kák következtében — barokk városból jófor­mán középkori várossá lett Sopron — új és új élményeket ad az odaérkezőknek. — Kissé szokatlan nekem ez az utcai rajzo­lás és vázlatkészítés — mondja —, otthon műteremben dolgozom, olajjal, és inkább figurális képeiket festek, nem tájakat. Itteni tollrajzaim inkább csak anyaggyűjtés jelle­gűek. Ilyen „vázlatfüzetlapnak” tekintem azo­kat a képeket is, amelyek a művésztelep házi kiállítására kerülnek. Dr. Bélák András Budapesten, a Medve utcai gimnáziumban tanít, és diákjaival ta­nulmányi kiránduláson már megjárta Sopron utcáit.­­ Nagy Béla Kazincbarcikáról alig-alig tudott megbarátkozni a sok műemlékkel. Nem csoda: az ő városa nemrég nőtt ki a földből, építé­szetileg majdnem múlt nélküli; a modern vá­rosi vagy régi falusi házak más színeket és formákat kínálnak a festőnek, mint a barokk, gótikus vagy középkori épületek. „Nem talál­tam a helyem itt bent, elmentem Bánfalvára” — mondja. És hogy Bánfalva színes, kertes házikói közelebb állnak az ő világához, azt számos hangulatos alkvarellje bizonyítja. ★ Klossy Irén Bajáról érkezett, ma a tanító­képzőben tanít, ahol néhány évvel ezelőtt ő maga is végzett. Nagyszülei és szülei gyűjtő­szenvedélye révén képek között nőtt fel: Rudnay, Tornyai, Koszta, Vaszari, Aba Novak, Glatz, Mednyánszky, Nagy István alkotásai segítségével ismerkedett a képzőművészet rej­telmeivel. Előbb mint igényes műélvező fűzte szorosabbra kapcsolatait festőkkel és műveik­kel (Nagy Istvánról írt tanulmányt), majd hi­vatása lett foglalkozni velük (rajzot, módszer­tant és művészettörténetet tanít), és végül mint alkotó ismerkedik a valósággal. Eddig többnyire tájakat rajzolt. Úgy érzi, a természettel könnyebb abba a meghitt „baráti” kapcsolatba kerülni, amely annyira szükséges az alkotó munkához. „És — teszi hozzá félig tréfásan, félig komolyan — a ter­mészet nem kéri számon a valóság és a mű minden részletének pontos egyezését, mint ahogyan azt az emberek teszik”. — Hogyan barátkozott meg Sopronnal? — Bevallom, az első napokban majdnem megszöktem. Alföldi lévén, a vízszinteseket kerestem itt is mindenütt. Alig tudtam meg­­szokni­ azokat a „gyűrt” formákat, amelyeket a város és környező hegyei, dombjai elém adtak. Most már jól érzem magam, mert meg­­éreztem és megértettem a városnak azt az egyéniségét, amely, azt hiszem, utánozhatat­lan és sehol másutt fel nem lelhető. Reméljük, első önálló grafikai kiállításán, amelyet az ősszel rendeznek Szekszárdon, jó néhány kép őrzi majd ezt a sajátos, soproni atmoszférát. G. B. M­A: 1970. augusztus 2., vasárnap. Lehel napja* A Nap kél: 4.22, nyugszik: 19.16 órakor. A Hold kél: 4.11, nyugszik: 19.36 órakor. HUSZONÖT ÉVVEL ezelőtt, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni a neves olasz operaszerző és kar­mester. Egyszerű szülők gyermekeként született 1863 decemberében; csak mecénás támogatásával folytat­hatja zenei tanulmányait a mi­lánói konzervatóriumon. Az elő­írt tanéveket azonban nem jár­ja végig, egy vándortársulathoz szegődik, s mint karmester, be­barangolja hazáját. Később Se­­rignolában telepedik le, ahol mint zongoratanító és a városi zenekar dirigense tengeti életét. Ott írja meg a Cavalleria rusti­­caná-t (Parasztbecsületet), amely­­lyel nemcsak a Sonzogno kiadó­­vállalat pályadíját nyeri el, ha­nem egy csapásra világhírnevet is szerez. Első előadása Rómában, 1890-ben van, de 1890 decemberé­ben már Budapesten is bemu­tat A színpadi szicíliai paraszttra­gédiát a déli temperamentumból fakadó őszinte líra, friss néni inspirációtól duzzadó behízelgő­­en népszerű melódia, érzelmi kontrasztjaiban megkapó drámai muzsika emeli szárnyaira. Többi műve már megközelítőleg sem ilyen sikeres. HOLNAP 1970. augusztus 3., hétfő. Hermin napja. A Nap kél: 4.23, nyugszik: 19.16 órakor. A Hold kél: 5.19, nyugszik: 19.53 órakor. H/*rotote?t:Adhatvan évvel ezelőtt, 1610. augusztus 3-án fe­dezte fel Henry Hudson angol tengerész és utazó Észak- Amerikában a róla elnevezett északi öblöt. Hudson, mint sarkvidéki utazó 1607-ben, majd a következő esz­tendőben angol kereskedők meg­bízásából keresi Amerikától északra a Kínába vezető utat. 1609-ben Novoja-Zeml­ián, majd Észak-Amerika partjain jár, ahol felfedezi a róla elnevezett Hud­­son-folyót, 1610 augusztusában pedig a nevét szintén róla nyert öblöt. Élete a korabeli sarkvi­déki utazók kalandos, hányatott élete. 1611-ben a lázongó matró­zok fiával és hét beteg matróz­zal kiteszik a hajóról, és veszni hagyják. ★ — Átadták rendeltetésének a Győr megyei Állami Építő­ipari Vállalat mosonmagyar­óvári fő-építésvezetőségének új felvonulási épületét. A vá­rosközponti építkezés dolgo­zói ezentúl kifogástalan szo­ciális körülmények között vé­gezhetik munkájukat.­­ Megkezdődött a törpe­­vízmű-társulás szervezése Darnózselin. A tanács évi községfejlesztési alapját az építkezésre tartalékolja. Az idén a terveket készítteti el. A vízmű 1972-ben készül el. VARSÓ HŐSEIRE EMLÉ­KEZÜNK. Huszonhat évvel ezelőtt, 1944. augusztus else­jén kezdődött a varsói felke­lés. Hatvanhárom napon át küzdöttek a felkelők a né­met fasiszták tankjai és re­pülőgépei ellen, de Varsót nem tudták felszabadítani. A hatvanharmadik napon a fel­kelés elbukott: 18 ezer felke­lő halt meg, a sebesültek szá­ma hat és fél ezer volt. Varsó augusztus elsején a felkelés halottaira emlékezik.­­ A KPVDSZ nyugdíjas csoportja közli, hogy az augusztus 4-i összejövetelt délelőtt fél 9 órakor a Hámán Kató Művelődési Otthonban megtartják. Ismét a sorszámról. Tegna­pi számunkban közöltük a magán-személygépkocsik ki­utalásának sorszámait. A sor­számokban a távbeszélőn ka­pott adat nem pontos értése folytán elírás történt. A ZA­­POROZSEC 966-os személy­­gépkocsi sorszáma 619, a ZASZTAVVA 750 M. típusú személygépkocsié pedig 2082. A tévedésért olvasóink süves elnézését kérjük. Korszerű körzeti orvosi ren­delő épül Dunakilitin. A ta­nács a községfejlesztési alap­ból csaknem egymillió forin­tot költött rá. A lakosság és a helyi termelőszövetkezet tár­sadalmi munkában segített. Várható időjárás ma estig. Nappali felhőképződés, a dél­utáni és esti órákban néhány helyen fűtő záporral, zivatar­ral. Gyenge, napközben kissé megélénkülő, változó irányú szél, fülledt, meleg idő. A legmagasabb nappali hőmér­séklet ma: 28—33 fok kö­zött. A BALATON vizének hő­mérséklete tegnap 11 órakor Siófoknál 23 fok volt . AUSZTRIÁBAN változóan felhős, többfelé záporok, zi­vatarok. A zivatarok idején megélénkülő északnyugati szél. ★ A DUNA vízállása Duna­­remeténél szombaton 449 centiméter volt, áradó, Győ­rött a RÁBA 320 centiméter, apadó jellegű.^ — Római hadiút nyomára bukkantak Badacsonytomaj és Balatontördemic községek határában. Érdekessége, hogy nem a hegy lábánál, hanem annak középmagasságában húzódik. A környék lakossá­ga ősidők óta római út néven emlegette. 112 négyes A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint a 31. játékhéten öttalálatos szel­vény nem érkezett. Négy ta­lálatot 112 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 32 153 forint. Három találata 8591 fogadónak volt, nyeremény egyenként 210 forint. A két­­találatos szelvények száma 193 983 darab, ezekre egyen­ként 12 forintot fizetnek. A nyereményösszegek a nyereményilleték levonása után értendők. A közölt ada­tok tájékoztató jellegűek. (MTI) — Hidat építtet a tanács Balfon. Az évi községfej­lesz­­tési alapból 280 000 forintot költ erre a célra. SEGÍTETTEK. Megyénk minden vállalata és minden dolgozója kivette részét a Tisza-menti árvízkárosultak­nak nyújtott segítségadásból. A győri 19. számú AKÖV járművei közül mintegy száz tehergépkocsi dolgozott a Sza­­bolcs-Szatmár megyei árvíz­károk helyreállításánál. Könyvszemle. Minden év­ben néhány napos állomány­­ellenőrzést tartanak a győri Kisfaludy Károly­­ Megyei Könyvtárban. Most a győri Bajcsy-Zsilinszky utca 36. szám alatti helyiségükben lel­tároznak a könyvtárosok augusztus­ 3-a és 10-e között. Egyhetes munkájuk alatt a könyvkölcsönzés szünetel.­­ Helytelen értelmezésben közöltünk tegnap egy ada­tot a Győr-Sopron megyei Gabona­felvásárló és -feldol­gozó Vállalatról. Nem a kül­földi szállítási, hanem felvá­sárlási terve 12 500 vagon ga­bona. Fülledt idő rien rot HAJNALI BŐKEZÜSÉS Oscar Wilde, a világfi és szenvedélyes játékos, egyszer hajnal felé távozott a kaszinóból, és odaszólt a portásnak: — Nincs véletlenül öt fontja kölcsön? — Parancsoljon, uram! — felelte a portás, aki jól ismerte az írót, és átadta neki az öt fontot. — Köszönöm — mondta az író, elvette a pénzt, és mind­járt vissza is adta a portásnak. — Ez a magáé! (Vitai) LÓNYAI SÁNDOR. Kiadja: a Győr megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: UGROCZKY MIHÁLY, a vállalat igazgatója. Szerkesztőség: GYŐR. Tanács­­köztársaság útja 3– II. emelet. Telefon: 11—234, 11—503. Délutáni szerkesztés: (5 órától) 12—271. Éjszakai szerkesztés: 11—167. SOPRON. Előkapu il., telefon: 12—266. Kiadó: Győr, Tanácsköztársaság útja 3.. n emelet. Telefon: 12—104. Hirdetésfelvétel: 13—189. Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatalok­nál és a kézbesítőnél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1. sz.). Elő­fizetési díj egy hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrzü­nk meg és nem adunk vissza. Győr-Sopron megyei Nyomda Vállalat, Győr, Árpád út 39. Telefon: 12—026, 12—027. INDEX: 25060. KISALFÖLD Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága és a Győr-Sopron megyei Tanács lapja. Főszerkesztő.

Next