Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

1990. augusztus 2., vasárnap Ex lib­ris Tompos Ernő „Az ex libris a könyv belső táblájára ragasztott sokszorosított grafikai lap, melynek célja az, hogy a kérdéses könyvnek egy meghatározott személy­hez, könyvtárhoz való tartozását dokumentálja. A tulajdonos nevén kívül legtöbbször képes ábrá­zolást is tartalmaz, mely tulajdonosának foglal­kozására, nevére vagy gyűjtési körére utal és egyéniségét is szimbolizálja” (Galambos Ferenc). Az ex libris éppen ötszáz éves. Kódexeikben, régi könyvekben 1470-ig követhető nyomon visszafelé az időben. Nálunk, Magyarországon azonban csak a múlt század második felében vált divattá, és 1909-ben, a Szent György-céh megalakulásával vált szervezetté az ex libri­sek gyűjtése. A háborút nem szereti Az első világháború idején felbomlott a céh, s csak 1932-ben alakult újjá, Magyar Ex libris-gyűjtők Egyesülete névvel, majd nem sokkal ezután Debrecenben megszervezték az Ajtóst Dürer­ céhet. A második világháború éveiben ismét megtorpant az exlibris-gyűjtés, összekuszálódtak, megszakadtak a külföldi kapcsolatok, fontosabb gondja-dolga akadt a legszenvedélyesebb gyűjtőknek is. Csak 1958- ban alakult meg a Kisgrafika Barátok Köre, mely tömöríti az ex libris gyűjtőket is. Az egyesület nemzetközi kapcsolatokat ápol, ko­moly elismerésnek örvend, képviselői nemzet­közi kongresszusokon vesznek részt. Az idén éppen hazánkban rendezi meg a FISÁÉ (Fe­deration Internationale des Societes d, Ama­­tateurs d’Exlibris) a kétévenként esedékes kongresszust Sopronban kiállították A soproni ünnepi hetek alatt hat soproni gyűjtő lapjaiból rendeztek kiállítást, Erdélyi Tibor a Pénzjegynyomda művészeinek anya­gából, Horváth Endre és Werther József réz­metszeteiből állított ki, Holl Jenő az édes­apjától örökölt számottevő gyűjteményből nagyrészt rézkarcokat adott be a tárlatra, Turner István a Bagros-lapjainak századfor­duló korabeli érdekességeit mutatta be, Má­tyás Vilmos képviselte a mai ldigrafikát, Tompos Ernő pedig címeres lapjainak egy ré­szét mutatta be a nagyközönségnek. A kiállítás azonban csak ízelítő, érdeklődés­felkeltő, sokam­ számára kuriózum volt, a gyűj­tők a bemutatott lapok sokszoroséit őrzik, vá­logatják, rendezik, gyarapítják. Egy-egy szá­mottevő gyűjtemény sok ezen lapból áll. Azért, hogy közelebbit, többet megtudjunk a hobbyról, Tompos Ernő építészmérnököt ke­restük fel. Szenvedélye a heraldika A soproni levéltárban kezdtük a beszélge­tést, ahol városépítészet-történeti kutatásokat végez Tompos Ernő (Tudományos publikációk szerzőjeként is ismert a neve az Axrabonából, a Soproni Szemléből). — Mikor kezdte a gyűjtést, hogyan vált szenvedélyévé, hogy gyűlt össze a sok ezer lap? — 1938-ban kezdtem a gyűjtést. Az első lépés a gyűjtemény megalapozásához: vala­melyik grafikussal csináltat az ember saját magának egy ex librist. Ezt sokszorosítja és elküldi vagy odaadja más gyűjtőknek, akik viszonozzák. Ha csak egy-egy lappal, akkor is már néhány tízre, akár néhány százra rúgó „alaptőkét” szerzett magának a kezdő. — És ha szerencsés, egy-egy partnertől mindjárt többet is kap, tehát aránylag gyor­san gyarapszik a gyűjtemény. — Tulajdonképpen valóban szerencsének mondható, de van ennek egy másik oldala is: a kollekciót kell nekem is viszonoznom. — Tehát nem is olyan olcsó gyűjtőszen­vedély? — Hát nem éppen. Mert hogy állandóan legyen cserealapom, ahhoz csak részben ele­gendő a szerzett lapok továbbadása, ki kell egészíteni újak készíttetésével. Barátságok szülője is . Talán ez a legszebb része a gyűjtésnek: a sok ezer kilométerre élő ismeretlen gyűjtő­társ elkészítteti, vagy elkészíti ott, az ő hazá­jában az én ex librisemet, s csereképpen én az övét. De az ex librisnek személyes jellegé­nek is kell lennie, ezért levélben sok-sok em­berrel megismerkedünk, barátságot kötünk. Az én szenvedélyem a heraldika (címertan), hosszú évekig leveleztem Louis Robert fran­cia grafikussal, akinek ez volt a foglalkozása, hivatása. Gyönyörű, színes nyomással készült címermetszeteiből tekintélyes számú lapom van. Pár éve meghalt, most a lányával foly­tatom a cserekapcsolatot. Hasonló baráti leve­lezést folytattam a müncheni Adolf Kunsttal, az olasz Gianni Manteroval, a háború előtt egy japán s több amerikai gyűjtővel. Louis Robert valóban csodálatosan szép címeresein kívül otthonában kápráztatott el Tompos Ernő a gyűjteménynek még mindig csak a töredékével — hisz talán két nap kel­lene ahhoz, hogy valamennyi lapot végig­nézzem. A sötétszürke fotópapírra ragasztott s dobozokban tárolt lapok részben tematika, részben egy-egy művész heve szerint, részben technikai séma szerint sorakoznak. Majdnem teljes a Révész Kornél oeuvre-katalógusa, sok, szép Vértes József készítette kisgrafikája van, külön dobozban találhatók a családi la­pok stb. — Az ex libris persze nemcsak gyűjtemény céljaira készül, tulajdonképpen használati táárgy. Feltételezem, hogy saját könyvtárának könyveibe is beragasztotta ex libriseit. — Természetesen — találomra kivesz egy könyvet, és mutatja — mégpedig a könyv tematikájának megfelelő a lap. — A könyvtára is irigylésre méltó. Hány kötet lehet? — Ezt ugyanúgy nem tudom, mint ahogy azt sem, hogy a gyűjteményemben hány lap van, de van néhány igazi ritkaság is, például Lackner Kristófnak, Sopron egykori polgár­­mesterének ex librise. A háború előtt számol­tam utoljára, akkor ötezer körül volt. Most talán tízezerre tehető. A könyveimet sem szá­molom. Heraldikai szakkönyvek mindenesetre szép számmal vannak. Medve Imola A Karnevál gazdája Pajtása Karnevál. Már a hatodik esztendeje. Amint beszél róla, simogat a tekin­tete, és úgy kíséri kézmoz­dulataival szavait, mintha egy jó futam után kedvenc lova nyakát veregetné dicsé­retképpen. Ricza Frigyes most 15 éves. A Karnevál 9. — Már öreg kissé. Amikor először nyergeltem, három­éves volt. Futószáron sokszor ledobott, pedig néha olyan lusta volt, majdnem elaludt Aztán megszerettük egy­mást, jóbarátok lettünk. Frigyes a győri lovasisko­la tagja, hentes- és mészáros­tanuló. — Ha lovat hoznak be az üzembe, elmegyek onnan. Különben szeretem a szak­mámat. Meg a lovaglást. — Mikor ültél először ló­ra? — Még Kunszigeten. Ak­kor nagyon kicsi voltam. Úgy ledobott a csikó, hogy majd­nem bajom lett. Akkor hatá­roztam el, hogy mégis lova­golok. És amikor bejöttünk Győrbe lakni, édesapám azonnal beíratott a lovasis­kolába, Némethy Tamás keze alá. Ő a mesterem. Ricza Frigyes édesapja is lovas volt. Húsz évig foglal­kozásszerűen lovagolt.­­ — Használsz-e sarkantyút? — Miért bántsam a lovat? Kell annak szóból értenie, meg a térdem szorításából, a kantárszár feszüléséből. Mert úgy jó az, ha a ló is, a lovas is együtt dolgozik. A ló úgy dolgozik, hogy szót fogad, a lovas meg úgy, hogy irányít­ja. Hetente kétszer lovagol, kedden és pénteken. Terepen galoppoz, vágtáz, akadályok felett ugrat. — Igen jó mesterem a Ta­más bácsi. Neki is köszönhe­tem, hogy szeretek lovagolni. Édesapámmal sokáig együtt lovagoltak. — Hány kiló vagy? — ötvenkilenc. Kilenccel több, mint a zsokésúly. Magas, nyúlánk fiú. Halk szavú, szerény. Még verseny­­eredményeiről is megfeled­kezik, amint kedvenc lová­ról beszél. — Eddig akadályversenye­ken vettem részt. Tavaly, november 7-én a házi lo­vagló ifjúsági versenyen a negyedik, az idén május 1-én az első, és négy héttel ez­előtt az MHSZ-akadályverse­­nyen Csornán szintén első lettem. Szépen veszi az aka­dályokat Karnevál. — Milyen színű a lovad? — Almásderes. — Hány éves korodig lo­vagolsz? — Míg meg nem öregszem. — És milyen sportot sze­retsz még? — A focit. Mindennap fo­cizom a grundon. Közeledik a nyergelés ide­je. Az óráját nézi. Fél há­romkor nyergel, aztán terep, expander, galopp, akadály. És amikor istállóba vezeti a karnevált, megveregeti a nyakát, megköszöni a lovag­lást. A ló olyankor mindig a vállához dörgölődzik, mint­ha mondaná: jó kis gazdám vagy. .­­ . — Pék — Az akadály fölött (Nagy Éva felvétele) KISALFÖLD Fecskegyász A nyár derekán bekövet­kezett szokatlanul erős lehű­lés és viharos idő megtize­delte legkedvesebb mada­raink, a fecskék második nemzedékét. Baranyai szak­emberek a napokban figyel­tek fel a jelenségre, amikor megtalálták a molnárfecskék élettelen fiókáit. Ez a fecske­faj a „legháziasabb”, a leg­érzékenyebb és így közöttük okozott legnagyobb pusztí­tást a váratlanul hidegre for­dult nyári időjárás. A mol­nárfecskék második költésé­ből július második felében láttak napvilágot a picinyek. Éppen akkor tehát, amikor a hőmérséklet olyan alacsony volt, mint áprilisban, a fecs­kék hazatérésekor. Úgy lát­szik, a gyenge fiókák nem tudták elviszni a hajnali hi­deget és a metsző északi sze­let. (MTI) 25 éve történt Aszályos nyár Július utolsó hetében me­­gyeszerte általános megelé­gedést keltett az a hír, hogy a Vörös Hadsereg magyaror­szági főparancsnoksága — részben a főispáni közbenjá­rásra — eltekintett Győr-Mo­­son megye harmadik negyed­évi beszolgáltatási tételeinek tervbe vett további emelésé­től. A Közellátási Minisztéri­um csakhamar hivatalosa­n is megerősítette ezt a döntést, mely a lakosság élelmiszerek­kel való ellátottsága szem­pontjából életbevágó fontos­ságú volt, hiszen éppen ezek­ben a napokban váltak isme­retessé az aszályos nyár első két hónapjának sivár terme­lési eredményei. A hivatalos időszaki jelen­tés — egyebek között — az alábbiakat tartalmazza: „A mezőgazdasági helyzet ag­gasztó. A gabonaneműek gyenge termést adtak, a ka­pásnövények egyes helyeken teljesen elszáradtak, a zöld­ségfélék és hüvelyesek elsat­­nyultak, a mezők és rétek csaknem az egész megye te­rületén kopárrá szikkadtak.” Ugyanezen a héten történ­tek intézkedések a Győr Vá­rosi Nemzeti Gondozó Bizott­ság megalakítására, melynek az volt a célkitűzése, hogy a nemzeti ellenállási mozgal­mak során vértanúhalált szenvedettek hozzátartozói­nak megfelelő és rendszeres támogatásáról gondoskodjék. A bizottság elnöke a polgár­­mester volt, de tényleges mű­ködésében a Magyar Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok is egy-egy taggal részt vettek a Győri Nemzeti Bi­­zot­tság jelölése alapján. Ez a testület azután a Nemzeti Se­gély helyi szervezetével együttműködve látta el szo­ciális feladatait. Július utolsó napjaiban küldte meg az iparügyi mi­niszter azt a kitüntető okira­tot, melyben id. Galambos József, Görbe János és Mez­­ner Ferenc mosonmagyaróvá­ri műselyemgyári munkások példamutató magatartásáért fejezte ki elismerését. Neve­zettek ugyanis 1945. április 1-én ( a város felsza­badulása előtti napon) életük kockáz­tatásával megakadályozták a német aknák és tüzérségi be­csapódások folytán keletke­zett tűz terjedését, és önfel­áldozó munkájukkal jelentős vagyontárgyakat mentettek meg a biztos pusztulástól. A kitüntetés híre csakhamar el­terjedt az egész megyében, és a bátor helytállás példája újabb erőt és elszántságot adott mindazok kezébe, akik a még javában folyó romel­takarítások frontján szinte emberfeletti munkát végez­tek. L. A. ­ A lakáshelyzetről készülő rendelet iránt rendkívül szé­les körű az érdeklődés. Ez érthető, hiszen az állampol­gárok nagy részét közvetle­nül vagy közvetve érinti a készülő rendelet, szabályoz­za a lakbéreket, a lakások elosztását és az építkezése­ket. Lehetővé teszi-e az eme­let­ ráépítési költség lelak­­hatását a készülő új ren­delet? A készülő rendelet egyik legfontosabb célja, hogy ösz­tönzést adjon a lakásépítés­hez. Az új lakások számának növelését szolgálja az eme­let-ráépítési módszer is. A készülő rendelet szelleméből következik, hogy az emelet­ráépítési költségeket 1971. jú­­­lius 1-e után is le lehet lak­ni. A lerakás lakbér körül­ményeit természetesen a ren­delet részletesen leírja. Megváltoznak-e az ér­vényben levő szövetkezeti szerződések? A lakásszövetkezeti szerző­dések nem változnak. Indo­kolt viszont, hogy a lakás­felújítási célokra a szövet­kezeti tagok mindenütt meg­felelő összeget tartalékolja­nak. A lakásspekuláció ellen milyen intézkedéseket ter­veznek? A lakásspekuláció számos formája ismert, közülük sok­kal ma is lehet találkozni. Bizonyosan a közeli jövőben is szükséges lesz a spekulá­ció elleni küzdelemre. Az építési hozzájárulás, a lakás-használatbavételi díj fizetési kötelezettségének be­vezetése, a lakások bérleti értékének elismerése és a magasabb lakbér is feltehe­tően korlátozni fogja a lakás­spekuláció lehetőségeit. A megoldás természetesen az, hogy legyen elegendő lakás. Milyen intézkedéseket kíván tenni a kormány az albérleti uzsora megszün­tetéséért? Az albérleti uzsora meg­szüntetésére elsősorban az ad lehetőséget, ha a határozat­nak megfelelően a tanácsok mielőbb gondoskodnak olcsó otthonházak és szállások épí­téséről. Az is magától érte­tődő, hogy a lakásspekulá­ciónak, az albérleti uzsora leküzdésének is része a la­kásigények kielégítése. Kérdések és válaszok Mit szándékozik tenni a kormány az albérleti uzsora megszüntetéséért? Capitolium? Hazánk legjelentősebb római­­kori ásatásán, a táci Gorsium­­ban az idén újabb leletekre szá­mítanak a régészek. A najdani település központjában folytatják a Pannóniában egyedülálló ca­pitolium feltárását. Ott az eddig feltárt épületek mellett egy ca­­pitoliumi templom maradványai húzódnak meg. Ha sikerül rá­bukkanni, újabb jelentős épü­lettel gazdagodik a római kori település. Megkezdték a kutatók a temp­lomtól keletre húzódó hatalmas épület feltárását is. Valószínű, hogy az az alsópannóniai tarto­­mánygyűlés székhelye volt. Foly­tatják a fórum felé vezető utak feltárását, s hozzáláttak a 1. szá­zadi temető ásatásához is. (MTI) 15 éves és idősebb dolgozókat soron kívül felveszünk szövőátképzős munkakörbe A szövőátképzés rövidített ideig tart. A későbbiekben az átképzett szövők SZAKMUNKÁSSÁ VÁLNAK. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat Győri Szövőgyára, Győr, Kandó Kálmán u. 1. A Mosonmagyaróvár városi Tanács Kórháza megvételre kínálja az alábbi kazánokat: 1 db EKA IV., 35 m2 fűtőfelületű, 1964 1 db MARABU 8, 19 m2 fűtőfelületű, 1964 1 db MARABU 8 ikerkazán, 36 m2 fűtőfelületű, 1958 Érdeklődni a kórház gazdasági hivatalában lehet.

Next