Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

2 HÉTFŐ: Szovjet—nyugatnémet külügyminiszteri tárgya­lások­ Moszkvában. Osztrák javaslat az európai biztonsági konferencia napirendjére. KEDD: Amerikai—spanyol támaszpont-megállapodás; nö­vekvő feszültség Madridban. SZERDA: Colombo kormányalakítási kísérletei Olasz­országban. CSÜTÖRTÖK: NDK-nyilatkozat a potsdami szerződés évfordulóján. Kairó diplomáciai offenzívája, arabközi né­zeteltérések. PÉNTEK: Újabb véres összeütközések Észak-Írországban. A SALT-megbeszélések 28. ülése Bécsban. SZOMBAT: Harcok az indokínai csatatereken. Így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Prolongált szállodafoglalás Tizenöt héttel ezelőtt vagy nyolcszáz tudósító-kollégám­mal együtt magam is ott szo­rongtam a bécsi Hofburgban, a szovjet—amerikai atomtár­gyalások sajtóközpontjában. Az ünnepélyes megnyitó­s az első nyilatkozatok elhangzá­sa után hamar szétszéled­tünk: a SALT, a nukleáris leszerelési megbeszélések a maratoni műfajba tartoznak. A párbeszédet ráadásul köl­csönösen elhatározott titok­tartás övezi, a buzgó bécsi rendőrök különleges brigád­ja még a nagykövetségi­ pa­loták alatti csatornákat is átfésülte, nem helyezett-e valaki kíváncsi lehallgató­készülékeket a kanálisokba... A jelek szerint sem a tény­leges, sem a diplomáciai csa­tornákon át nem kerültek a nyilvánosság elé valóban megbízható, részletes értesü­lések. Egy formálisnak lát­szó, de mégis jelentősnek ítélhető részlet azonban ké­zenfekvő. A párbeszéd máris hosszabbra nyúlt, mint ere­detileg tervezték. Mind a szovjet, mind az amerikai küldöttség először két hónap­ra foglalta le bécsi szállá­sait, később azonban további két hónapra prolongálták a szobafoglalásokat. Az osztrák lapok remény­keltőnek tartják a párbeszéd­nek ezt az elhúzódását. A hét péntekjén ült össze hu­szonnyolcadszor a két dele­gáció, s a kétórás összejöve­tel tekintélyes részét kötet­len beszélgetésre és tájéko­zódásra használták fel. A józan kommentátorok természetesen mértéktartók, s megismétlik a hosszas tár­gyalásokkal kapcsolatban ki­alakult véleményüket. Az eszmecsere folyamatossága azt mutatja, hogy van igény a szót­ értésre, de az akár­csak részletegyezményeikben is nem kis nehézségeket kell leküzdeni. A világ minden­képpen megelégedéssel veszi tudomásul, hogy amikor ezekben a napokban a hiro­­shimai atombombatámadás huszonötödik évfordulójára emlékezünk a két szuper­nagyhatalom párbeszéde nem szakadt meg atom­ügyekben. ★ Egy másik időszerű meg­beszélés-sorozatról sem igen szivárognak ki részletek: a Szovjetunió és az NSZK megegyezése szerint Moszk­vában bizalmas tanácskozá­sok folynak. Egyelőre nincs tehát helye a találgatások­nak, pontosabban a nyugat­német jobboldali lapok fele­lőtlen kombináció-özöne a légkör mérgezését, a helyzet rontását szolgálja. (A szov­jet fővárosba rekordszámban vonultak fel a nyugatnémet különtudósítók, és szándé­kaik kortánsem mondhatók egyformának ... Már a tár­gyalási start előtt tanúi le­hettünk annak, hogy külön­böző okmányok közlésével miként próbáltak valóságos jobboldali rohamot intézni a Brandt-kormány ellen: fo­kozták a nyomást a bonni kabinetre, nehogy elismerje a realitásoknak akár elemeit is.) A kormányhoz közelálló nyugatnémet lapok ennek kapcsán a hivatalos Bonn nem elég erős tárgyalási po­zíciójáról szólnak, megfeled­kezve róla, hogy abban saját felemás politikájuk, tétová­zásuk, az ultrákkal szembeni elnézésük is ludas. Annyit a részletek ismerete nélkül is tudunk, hogy a Szovjetunió elismeri az európai realitáso­kat, s következetesen mun­kálkodik kontinensünk biz­tonságáért. A siker és a kö­zeledés kulcsa olyan értelem­ben tehát az NSZK kezében van, hogy mennyire akar és tud átlépni a korábbi CDU— CSU kurzus állásfoglalásai­nak korlátain. Ez nyilván nem könnyű, és szovjet rész­ről sem hiányzik a türelem. A moszkvai tényhírek bi­zottságok alakításáról, a kül­ügyminiszterek tervezettnél hosszabb és rendkívüli ösz­­szejöveteleiről, a rövid „gon­dolkodási szünetekről” jelez­hetik: az élénk diplomáciai tevékenység folytatódik. A moszkvai „szálloda­foglalá­sok” időtartamáról nincs hír, a világközvéleménynek — éppen az ügy érdekében — átmenetileg tudomásul kell vennie az információ szűkét. ★ S a moszkvai tárgyalások­ra is rímel egy negyedszáza­dos évforduló. Hiába, 1945. olyan történelmi jelentőségű esztendő volt, hogy huszonöt évvel később van miről meg­emlékeznünk. Az NDK, a másik német állam kor­mánynyilatkozata a potsda­mi szerződést idézte fel. Azóta sok minden történt, de Potsdam szelleme változat­lanul érvényben van: ma mindenekelőtt a két német állam nemzetközi jogilag rendezett békés egymás mel­lett élését, demokratikus rendjét jelenti. (Ez az NDK- ban megvalósult, az NSZK belső állapotai azonban — potsdami értelemben is — sok kívánnivalót hagynak maguk után.) Egy szovjet—nyugatnémet egyezmény s Bonn elhatá­rolódása az NSZK reakciós, revansiszta erőitől, a jelen körülmények között bizonyít­hatná a Brandt-kabinet szán­dékát, hogy hozzákezd a ko­rábbi kormányok mulasztá­sainak helyrehozásához. Az előrelépés Moszkvában, amint erre nemrég Walter Ulbricht célzott, kedvezően érintené a két német állam tanácskozá­sainak esetleges folytatódá­sát, s nyilván nem lenne ha­tás nélkül a lengyel E NSZK párbeszédre sem. Varsó és Bonn között eddig öt tárgya­lási fordulóra került sor, s a hatodik Moszkva után kö­vetkezik. Szenzációk helyett kivá­rásra van szükség, s ez eset­ben azt hiszem egyetlen fe­lelős kommentátor sem bán­ja, ha érdemben csak utó­lag szólhat az előttünk zajló két fontos párbeszéd­hez. Ertn­enellen­ éilEsperat il Pravda az iraki Baatti párt döntéséről Moszkva (TASZSZ) „Érthetetlen álláspont’” — ezzel a címmel közölt jelen­tést a Pravda szombati szá­ma arról a negatív állás­pontról, amelyet az iraki Baath párt vezetősége fog­lalt el Nasszer elnök béke­kezdeményezésével kapcso­latban, amely a közel-keleti válság politikai eszközökkel való rendezését célozza. „Jelenleg, midőn a világ sok országa pozitívan vála­szol az EAK kezdeményezé­sére, amelynek az a célja, hogy felkutassák a Biztonsá­gi Tanács 1967. novemberi határozatára épülő politikai rendezés megfelelő módoza­tát, az iraki Baath párt veze­tőségének elutasító állás­pontja Nasszer elnök kezde­ményezésével, az EAK kor­mányának állásfoglalásával szemben, nem segíti az ag­­resszor ellen és az agresszort támogató imperialista és cio­nista erők ellen vívott tény­leges küzdelmet” — állapítja meg a szombati Pravda. Bandita diákok Belgrád (MTI) Diákok rablóbandáját tet­te ártalmatlanná a belgrádi rendőrség. A banditák — szám szerint tizenketten, va­lamennyien a belgrádi Niko­la Tesla Műszaki Középisko­la tizenkilenc éves hallgatói, — hónapok óta rendszeresen megtámadták a jugoszláv fő­városban az éjszakai járóke­lőket és elrabolták pénzüket, minmint értéktárgyaikat. Egy nyugatnémet állampolgártól 600 márkát raboltak el, de ez lett a vesztük, mert a pénz­váltás után hamarosan rend­őrkézre kerültek. A hatóságok érthetetlennek tartják a züllött fiatalok tet­tét, mert valamennyien úgy­nevezett jó családból valók, szüleik között egyetemi taná­rok, neves orvosok, mérnökök és jómódú tisztviselők van­nak, akik amúgy is bőségesen ellátták őket pénzzel. KISALFÖLD EstS TELEX — A Béke-világtanács nyi­latkozatot tett közzé azzal kapcsolatban, hogy augusztus 3-án lesz a portugál gyarma­tok népeivel való szolidari­tás napja. A BVT azzal a fel­hívással fordul minden jó­­akaratú emberhez, hogy nyújtsanak erkölcsi és anyagi támogatást az afrikai népek nemzeti függetlenségi harcá­hoz. — Moszkvában szovjet— román megállapodást írtak alá vaskohászati létesítmé­nyek építéséről Romániában az 1971-től 1975-ig terjedő időszakban. — Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke megkezdte ren­des évi szabadságát. — A szovjet—nyugatnémet tárgyalások keretében Moszk­vában szombaton délelőtt összeült a két küldöttség tag­jaiból álló munkacsoport. Délután 15 órától pedig And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter mintegy kétórás megbeszélést tartott Walter Scheel nyugatnémet külügy­miniszterrel.­­ Izrael szombaton ismét megsértette a Szuezi-csatorna mentén létesített tűzszüneti vonalakat, jóllehet pénteken bejelentette, hogy hozzájárul a három hónapos tűzszünet kihirdetéséhez. Mint Kairó­ban hivatalosan közölték, szombaton az izraeli hadse­reg szárazföldi és légi erői a csatorna mentén lévő egyip­tomi állásokat támadták.­­ Nixon elnök csütörtök esti sajtóértekezlete általá­nos borúlátást keltett ame­rikai politikai körökben Da­vid Bruce párizsi küldetésé­nek jövőjét illetően. A New York Times diplomáciai szemleírója rámutat, hogy legutóbbi sajtóértekezletén Nixon elnök még korábbi ál­láspontjához képest is vissza­lépett, és Bruce küldetésének előestéjén „az amerikai kor­mány keményebb tárgyalási álláspontra helyezkedik, mint egy évvel ezelőtt.” Rekordidő alatt készült Szatmári­a küldik a tetőcserepet Nem építőanyag-ipari vál­lalat az, ahonnan az úgyne­vezett világító tetőcserepet küldik az árvízkárok helyre­­állításához. Ezt a mosonma­gyaróvári vállalatot elsősor­ban keféiről, pingponglabdái­ról ismerik itthon és külföl­dön egyaránt. A Győr-Sop­­ron megyei Műanyag-feldol­gozó és Kefeipari Vállalatról van szó, ahol új termékként polipropilén alapanyagból át­látszó tetőcserét- gyártását kezdik meg augusztusban. Az említett áru az építő­ipar országos hiánycikke, mert az eredetileg üvegből készített tetőfedők gyártása kényes, nem kifizetődő mun­ka, és nehéz kivitelezőt ta­lálni rá. A nyár eleji alföldi árvíz kárainak helyreállítási, gondja adta az ötletet a Győr-Tatai TÜZÉP Vállalat vezetőinek, hogy a mosonma­gyaróvári műanyagosokkal tárgyaljanak a fontos építő­ipari termék gyártásáról. A Műanyag-feldolgozó és Kefe­gyártó Vállalat vezetői meg­értették a szükség diktálta kérést, és vállalták a mun­kát. Az elképzelés rekordidő — két és fél hónap — alatt való­sággá vált. Augusztusban már 10 000 darab áttetsző, pasz­tellszínű cserép hagyja el a vállalatot, és az első újjá­épülő házak tetőszerkezeté­ben példázza majd a moson­magyaróváriak gyorsaságát, ügyességét. A vállalat igazgatója el­mondta, hogy ezentúl folya­matosan gyártják a világító tetőcserepet, mert termékük­re a károk helyreállítása után is számít az építőipar. * A Győr-Sopron megyei Műanyag-feldolgozó és Kefe­ipari Vállalat udvarán né­hány épülőférben levő helyi­séget nézhet meg a látogató. Megtudtuk, hogy egymillió forint értékű építkezés fo­lyik, új műhelyekkel gyara­podik a vállalat. Az üzemi épületek bővítése létkérdés, mert a régi helyiségekben már alig férnek el a feldol­gozó gépek. A várhatóan év végére befejeződő építkezés után a régi helyiségekből át­telepítenek jó néhány gépi berendezést, s ezzel lényege­sen megjavulnak a dolgozók munkakörülményei. Az építőipari munkát a já­­nossomorjai TÖVÁLL mun­kásai végzik. ★ Műszaki fejlesztésről is be­számolt a vállalat igazgató­ja. Elmondta, hogy az idén az elavult kefeipari gépek re­konstrukciós programját folytatják. A Német Demok­ratikus Köztársaságból érke­zik két új berendezés, ame­lyeken könnyebb lesz a mun­ka, és az eddiginél jobb mi­nőségű termékek készülnek majd. Jókor kapják meg a mosonmagyaróváriak a kor­szerű gépeket, mert fontos exportfeladatokat kell telje­síteniük. Egyebek között de­cemberig 550 000 fogkefe szál­lítását vállalták Bulgáriába. ★ Bízik a vállalt kötelezett­ségek teljesítésében a Győr- Sopron megyei Műanyag-fel­dolgozó és Kefeipari Válla­lat közössége, hiszen az első félév remek gazdasági szá­mokat hozott. Legjellemzőbb szám: árbevételi tervét 112 százalékra teljesítette a kol­lektíva. Vállalásaikat a második félévben is hasonló ütemben szeretnék teljesíteni a mű­anyagosok. Ez ügyben pilla­natnyilag egy fontos tenni­valójuk van, mégpedig az, hogy az első félévben eltávo­zott dolgozók helyére úja­kat sikerüljön felvenni. Nagy a versengés ezen a környé­ken is a munkaerőért, mert a szomszédos Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár is kor­látlan számban alkalmaz női dolgozókat. És még egy hír a vállalat­tól: a kongresszusi munka­verseny felajánlásaként a közösség vállalta, hogy öt­millió forinttal túlteljesíti az idei tervet. Cs. A. 1970. augusztus 2. vasárnap Növekszik a magyar-kínai áruforgalom Hazaérkezett a Kínai Nép­­köztársaságból Tordai Jenő külkereskedelmi miniszter­­helyettes, aki magyar keres­kedelmi kormánydelegáció élén Pekingben tárgyalásokat folytatott, és aláírta az 1970- re szóló magyar—kínai áru­csere-forgalmi és fizetési megállapodást. A tárgyalásokat értékelve Tordai Jenő hangsúlyozta, hogy a múlt évi megállapo­dásban előirányzott kontin­genseket mind az exportban, mind az importban teljes egészében kihasználtuk, a ta­valyihoz mérten további 27 százalékos forgalomnöveke­dést tesz lehetővé az 1970-re vonatkozó megállapodás. A magyar külkereskedelem a Kínai Népköztársaságból többek között színesfémeket, ónt, wolframot, továbbá rizs, húsféléket, állati eredetű ter­mékeket — mint például sör­tét és libatollat —, valamint vegyipari anyagokat, gyantát, vasoxidot, litorolt, furfurolt vásárol. Ezenkívül a magyar vállalatok többféle fogyasz­tási cikket is beszereznek a Kínai Népköztársaságból. A Kínai Népköztársaságba irányuló magyar exportban szerszámgépek, közúti jár­művek és alkatrészek, kü­lönféle műszerek, acél-alu­mínium kábelek, acélleme­zek, acéláruk szerepelnek. (MTI) Győri Ipari Ills és Vásár (Folytatás az 1. oldalról.) Kossuth Lajosnak a szavai kísértenek egy és negyedszá­zad távlatából. 1846-ban Győ­rött, az első ipari kiállítás megtekintésekor szakadtak ki a nagy hazafi lelkéből: „Bol­dogok a győriek, hiszen ne­kik saját szorgalmuk által mindenök van.” Csak büsz­keséggel és boldogsággal szemlélhetjük, mi mindenünk van! Gyáraink korszerű ter­mékei ismertek, keresettek a világ sok országában. Mi is találkozunk velük lépten­­nyomon, de így, együtt látni őket •A felemelő, ünnepi ta­lálkozás! A kiállítás és vásár közön­ségsikere tanúsítja: a város és Győr-Sopron megye lakóit jobban érdekli a győri gyá­rak szevegszemléje, mint ezt bárki feltételezte. Várakozá­sukban nem csalódtak: az el­helyezési lehetőségekhez mér­ten szép látványban része­sültek. A szorgalmas munka ter­mékeit sok szeretettel, gond­dal, ízléssel vonultatták fel a kiállítás rendezői. A tárgyi, anyagi feltételek hiányossá­gait számos, ügyes ötlettel ta­karták, amiért okvetlenül el­ismerő szót érdemelnek. Az a néhány kiállító, aki fél szív­vel, fél kézzel vett részt e se­regszemlén, bíráló megjegy­zés nélkül is kényelmetlenül érezhette magát, összességé­ben a Győri Kiállítás és Vá­sár sikeres kedezményezés­­nek bizonyult. A továbbiak rendezésének létjogosultsá­gát is bizonyította, még ak­kor is, ha jóllehet az elsőn, nem kötődtek „bomba üzle­tek”. Nem is kötődhettek, hisz’ a kiállító vállalatoknak általában olyanfajta értékesí­tési gondjaik vannak, hogy mi módon elégítsék ki a már be­érkezett megrendeléseket. Távlatra azonban a gazda­sági célszerűség mégsem mel­lékes. Általában szükséges még idejekorán és egyértel­műen meghatározni a máso­dik Győri Ipari Kiállítás és Vásár célját, jellegét. Legké­zenfekvőbbnek az látszik, hogy Győr-Sopron megye ipa­­rának jellegzetességeit, a könnyűipari újdonságokat vo­nultassák fel. Szükséges az ideinél na­gyobb, színvonalasabb meg­előző hírverést, hogy a kiállí­tás és vásár még inkább vonz­za a szakembereket határon innen s túlról is. Voltak kül­földi látogatói szép számmal a kiállításnak, túlnyomórészt turisták. Győr-Sopron megye lakóinak szorgalmáról, tehet­ségéről alkotott véleményük bizonyára kiegészült. Kívá­natos azonban, hogy a szom­szédos országok üzletemberei találkozójának színterévé vál­jék a GYIV. Megfontolást érdemel a környező megyék képviselőinek a jövőben kö­zös, tájjelegű ipari sereg­szemle rendezésére vonatko­zó javaslata. Ebben az eset­ben azonban még inkább cél­szerű a termékek szakosítá­sára törekedni. Ma este bezárja kapuit az első. Kezdeményezői, szer­vezői, rendezői egy nagy munkán túljutottak. A java azonban hátra van: a tapasz­talatok elemzésével az 1971. évi, jubileumi seregszemle méltó előkészítése. .­. L.-né a clyen Ceftimm­a Áruházban Nagy választék ruházati cikkekben.

Next