Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
Hasznos vállalkozás Győriek Mihályiban A hír hárommondatos: a Győri Műanyag-feldolgozó Kst vezetősége üzem létesítését tervezi Mihályiban. A mintegy harminc embert foglalkoztató részlegben poliészterből készítenének különböző termékeket. A szövetkezet vezetősége megkezdte a tárgyalást a községi tanáccsal. Győr-Sopron megyében most már szép számmal vannak olyan vállalatok, melyek harminc, ötven, száz kilométerre is elviszik a munkát. A gyáregységek telepítését legtöbbször az indokolja, hogy az üzemek helyben nem találnak elegendő munkavállalót. Ezért kénytelenek áldozatok árán is fokozni a termelésüket. Ezek az áldozatok azonban mindenképpen haszonnal kamatoznak. A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár rajkai gyáregységében kitűnő munkával hálálják meg a helybeli asszonyok és lányok, hogy most már nem kell naponta beutazniuk Mosonmagyaróvárra. A rajkai üzem a gyár egyik legeredményesebben termelő részlege. Annak idején tárt karokkal fogadták Csornán a Soproni Ruhagyárat, szeretettel segítették a Richardsot. A városoktól távoli, üzemet kapott községek , lakóinak igyekezetével megtérül a vállalatok fáradozása. Hosszú távon gazdaságilag is mindenképpen meg kell térülnie a telepekre költött pénznek. A munkával telített megyeszékhelyen, Sopronban és Mosonmagyaróváron ugyanis alig lehet már új munkavállalókat találni. A dolgozók utaztatása nem éppen gazdaságos és termelést csökkentő hatásai is vannak a bejárásnak. A megyében tapasztalt „üzemesítésnek”, iparosításnak kedvező hatása lehet a községek fejlődésére. Az sem elhanyagolható érv azonban az üzemek vidéki telepítésére: az otthon, helyben dolgozók tartalmasabb életet élhetnek, nem veszi el szabadidejük tetemes részét az utazgatás. Ezért örvendetes, hogy a nagy vállalatok után egy kis termelőegység, a Győri Műanyag-feldolgozó Szövetkezet is áldoz a vidéki üzemtelepítésre. Nyilván a szövetkezetre ez arányaiban jóval nagyobb terhet ró kezdetben, mint a nagy vállalatokra. A Műanyag-feldolgozó vezetőinek kockázatvállalása előbbutóbb anyagiakban is megtérül. Harminc ember helyben, Mihályiban megkeresheti a kenyerét: ez a vállalkozáslegelső nyeresége. f. j. Iftasor utcán is öröm és különdíj A Győri Ipari Kiállítás és Vásár rendező bizottsága tegnap tartotta meg utolsó ülését. A Győr-Vas megyei FERROVILL Vállalatnak utólag különdíjat adott, mert a vele üzleti kapcsolatban álló vállalatok gyártmányait elhozta Győrbe. Itt mutatták be először vidéken a Hajdúsági Iparművek szuper automata mosógépét, a Jászberényi Hűtőgépgyárban svájci licence alapján készült S-60 mintájú hűtőszekrényét, a Videoton-gyár Videcolor színes televíziós készülékét, valamint a Szekszárdi Vasipari Vállalat Gemenc nevű olajkályháját. Elkészült a vásár statisztikája is, amely szerint 70 vállalat 2000 négyzetméter fedett és 1500 négyzetméter nyitott területen állított ki. A vásár bruttó bevétele 750 000 forint volt, melyből 200 000 forintot fordítottak propagandára. A fizető látogatók száma 35 000 volt. Tiszteletjeggyel és a szakmai napok belépőivel 15 000 ember lépett a vásár területére. A környező megyék és városok párt- és városi vezetői mind megtekintették a vásárt, eljöttek Miskolc, Debrecen és Pécs vezetői is. A bizottság ezzel a tapasztalattal fejezte be munkáját: ha jövőre korábban kezdi el a szervezést és még szélesebb körű propagandát fejt ki, akkor 1971-ben a 700 éves Győrhöz méltó vásárt láthatnak majd az érdeklődők. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM ARA: 80 FILLÉR Változatos forma, gazdag tartalom a kongresszusi munkaversenyben Tegnap délelőtt ülést tartott Győrött a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Napirenden — egyebek között — a kongresszusi munkaverseny tapasztalatainak megvitatása szerepelt. Verseny egész évben Az SZMT közgazdasági bizottságának jelentése megállapította, hogy a Győr-Sopron megyei vállalatok, üzemek többségében gondos munkával készültek az 1970. évi munkaverseny-vállalások. A dolgozók felajánlásukat a jubileumi év méltó megünneplésének jegyében tették meg, a megvalósításhoz lendületet adott hazánk felszabadulásának negyedszázados és Lenin születésének századik évfordulója. Győr-Sopron megyében az ünnepi készülődés új versenyformát hozott létre: a Soproni Ruhagyár, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár és a Fémszerelvénygyár kollektívája megpályázta a szocialista munka vállalata címet. Kívülük egész sor tanácsi vállalat közössége tűzte ki célul e megtisztelő cím elnyerését. Mintegy 150 műhely, üzem, gyáregység 13 000 dolgozója a szocialista műhely elnevezés kiérdemléséért dolgozik, negyvenezren brigádokban küzdenek a kitüntető címért. Sajnálattal állapítja meg az SZMT elnöksége, hogy e tömeges megmozdulásból csak kis számban veszik ki részüket a műszaki és adminisztratív dolgozók. Sajátos arculat A vállalások a helyi szükségletekhez és adottságokhoz igazodnak. A termelési célok a gazdaságosság növelésére irányulnak. A Győri Textilipari Vállalat brigádjainak együttes felajánlása a tervezett nyereségnek 7,7 millió forinttal való túlteljesítése. A 19-es AKÖV dolgozói vállalták: az árvíz sújtotta területekre irányított 140 gépkocsi okozta kiesés pótlását a termelékenység növelése által. Az MSZMP X. kongresszusára szellemi vetélkedőt rendeznek, melynek célja a párt és kormány által meghatározott fő tennivalók, valamint a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megismertetése. A Soproni Ruhagyárban fokozott anyagtakarékossággal és a termelékenység növelésével akarják 4—5 százalékkal túlteljesíteni az éves termelési tervet. A túlteljesítésből 400—500 női- és leánykaruhát juttatnak az árvizes területekre. A Mosonmagyaróvári Timföldgyár dolgozói 3,9 millió forint többleteredmény elérésére vállaltak kötelezettséget. Megkapnak a forintban ki nem fejezhető értékű vállalások. A győri Keksz- és Ostyagyár Kisfaludy szocialista brigádja két, állami gondozott kisleány gondviselését vállalta. A kicsiket a brigádtagok vasárnaponként felváltva vendégül látják, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár szocialista brigádjainak tagjai egy szociális otthon idős lakóit látogatják. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat műszakijai a KISZ-lakótelep terveit készítik el társadalmi munkában. Zászló az élenjáróknak Az elnökség helyeslően vette tudomásul, hogy az MSZMP X.kongresszusára a Győr-Sopron megyei üzemek dolgozói nem kampánnyal, hanem az éves terv eredményes teljesítését célzó, kitartó, egyenletes, jó munkával készülnek. Szükséges azonban, hogy a kongresszusi munkaverseny az eddiginél jobban tartalmazza azokat a politikai célkitűzéseket, melyeknek jegyében összeül a párt X. kongresszusa. A munkaverseny-eredmények ismertetésének, az élenjárók erkölcsi megbecsülésének elengedhetetlen feltétele azonban a verseny nyilvánossága. A Richards Finomposztógyárban havonta értékelik a verseny eredményeit, vándorzászlót kap az első négy helyezett üzem közössége. Ugyanitt minden brigád faliújságon közli a közösség tevékenységének, életének egyegy értékes mozzanatát. Általában azonban nem kap méltó nyilvánosságot a Győr- Sopron megyei dolgozók derekas helytállása — állapította meg az elnökség, és sürgős feladatként jelölte meg e hiányosság megszüntetését. J-né Nyűvik a lent a Hánytan Kapuvár előtt, az országút mentén lenkévéket dobálnak vontatókra és lovaskocsikra. Azért, mert késlelteti az eső, a köd az aratást, a len betakarítására küldte a Lenin Tsz az embereket. — Még nem is termett ilyen jó minőségű len a kapuvári határban — mondja Hegyi Antal brigádvezető, aki kerékpárral jár a kocsik között, míg meg nem kéri valaki, hogy segítsen rudazni. Rácsimpaszkodik a kocsi tetejét leszorító rúd végén lógó kötélre, s számol: „Most, egy, kettő, három.” — Ez itt a Hany-dülőben mind másodosztályú lesz. Kitűnő minőségnek számít, mert az előző esztendőbön csak harmad-, negyedosztályút tudtunk termelni. — Mehetünk? — kiált rakodó társának Németh János. Legalább húsz mázsát fölpakoltak a Zetorra. — Mi is nyűttük, géppel — mondja Lukácsi József, s hozzáteszi a rajtuk ragadt jelzőt: mi vagyunk a lennyüvők ... Az út melletti határ harminchat hold. Összesen háromszáz hold körüli a Lenin Tsz lentáblája. Igyekeznek betakarítani, mert szorít az aratás is. — Húzzuk meg jól a kötelet, nehogy lepotyogjon az úton a teher! (Nagy Éva felvétele. Gondot virágzik a repce Helyi érdekű szerződés Kissé szemrehányóan mondta a múltkor a MÁV Budapesti Igazgatósága kereskedelmi osztályának képviselője, hogy amikor a vállalatok szabad szombatos, rövidített munkahetekre tértek át, az ezzel kapcsolatos intézkedési tervet illendő egyeztetésre Győr-Sopron megyéből csak két helyről nyújtották be. Talán ennek elmulasztása is közrejátszott abban, hogy a Gazdaságpolitikai Bizottságnak meg kellett hozni a vasúti kocsik ki-berakodására vonatkozó kötelező érvényű határozatát. Minden látszat ellenére a Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vállalat győri Növényolajgyárának vezetői egyik esetben sem érzik magukat hibásnak. Két éve, 1968-ban a szabadszombat bevezetésekor megszervezték a rakodóknál az új munkahetet. Azóta négy műszakban dolgoznak a rakodók, heti két pihenőnappal. A Gazdaságpolitikai Bizottság múlt heti döntésekor már a harmadik évébe lépett az a szocialista szerződés, amelyet a győri Növényolajgyár vezetői a MÁV győ(Folytatás a 3. oldalon.) Százak százezreket Az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói szombaton külön műszakot szerveznek. Megérdemelt pihenőnapjukon az árvízkárosultakért dolgoznak majd. A vállalat szerelői felajánlották, hogy átvizsgálják azokat a távvezetékeket, melyek a viharos napokban különösen sok gondot okoznak. Az ÉDÁSZ dolgozóinak felajánlása sokszázezer forintot kamatozik, s méltán hozzájárul a szamosközi károsultak megsegítéséhez is. A vállalat szerelői szeptember 5-én ismét az egyszázalékos mozgalom részeként dolgoznak majd. A kapuváriak is föllépnek Színpompás karnevál A mezőgazdasági kiállítás egyik érdekes programja A 67. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár rendezősége elkészítette a szeptember 5-i látványos, színpompás fővárosi karnevál „menetrendjét". A menet a Felszabadulás térről indul, majd áthalad a Népköztársaság útján, utána a Nagykörúton, a Rákóczi úton és a Kerepesi úton s végül az Albertirsai útra kanyarodva éri el a kiállítás területét. A karnevált a bábolnai lovaszenekar nyitja meg, őket követik az 1848-as huszárok és az 1919-es vörös katonák megszemélyesítői. Sorban utánuk négyes- és ötösfogatok haladnak majd, ezek viszik a kiállításon résztvevő országok zászlóit és a különféle népviseletbe öltözött fiatalokat. A felvonulók derékhadaként 50 gépkocsi halad majd lépésben. Ezek viszik a szocialista országok vendégszereplésre érkezett népi együtteseit, zenekarait, és mellettük a KISZ ifjúgárdistákat. A KISZ Központi Művészegyüttesének rajkózenekara a Kapuvári Népi Együttes, a budapesti fogyasztási szövetkezetek VIT-díjas harmonikaegyüttese élénkíti a felvonulást, amelyben ott lesznek a kisipari szövetkezetek sárközi, matyóföldi és kalocsai népviseletbe öltözött táncosai és népi együttesei. Külön színt ad a karneválnak a mezőhegyesi, a bábolnai és a bugaci csikósok „szereplése”. A karneváli felvonulásban láthatók majd a mohácsi búsók is. (MTI) Mit lenne Ön ez elnök helyében ? Alighanem csodálkoznának a tévénézők, ha egy szép napon ilyen kérdés hangzanék el Kállai István népszerű műsorában: — Mit tenne ön az én helyemben, ha a termelőszövetkezetben, ahol elnök vagyok, kiadós esőzések akadályozzák az aratás mielőbbi befejezését? Az utóbbi napokban megyeszerte vízbő zivatarok állították meg az aratást, ehhez nem férhet kétség. ★ A CSALAGON két nap múltán is fénylenek a záporok hírmondói, a tócsák. A tarlón heverő szalmabálák magukba szívták a nedvességet és ettől a színük komorabb lett. Úgy látszik, hogy a száron hagyott gabona is jócskán megtelt a természet hirtelen jött adományával. A földön nyoma sincs a töredezésnek, a talaj végtelen, süppedős, fekete sártömeg. — Tizenhat napja kezdtük meg az aratást —■ mondta a gépcsoportvezető, aki óránként figyeli a határ minden lélegzetét, hogy a félbehagyott munkát folytathassák. A nyolcszáz hold gabonából 150 hold búza és egy kevés zab maradt száron. A két kombájn biztató gyorsasággal fogyasztotta a kalászos táplálékát péntekig. Az eső beleszólt a jó ízű falatozásba, és péntek óta koplalásra késztette a gépeket. — Nedves gabonával nem tudtunk volna semmit sem kezdeni a tárolásnál — erősíti a gépcsoport-vezető. A gabonafelvásárlónak és saját maguknak is kedveznek az acsalagiak, ha ennyire ügyelnek a gabona minőségére. A remélt hozamok, sajnos, illúziónak tűnnek. Búzából 18, őszi árpából 16, tavaszi árpából pedig 12 mázsás átlagtermést várható. Mindhárom gyengébb, mint a tavalyi. — Délután megint kinézek a földre, s ha rámehetünk, kéthárom nap múlva végleg letesszük az aratási gondot. Mi is kísérhetné ezeket a szavakat, mint a „felhőriasztó lekopogás” az asztal lapján. ★ MAGLÓCÁRÓL már napokkal ezelőtt értesítést kaptunk, hogy befejezték az aratást. Az üdvözlést szerényen visszautasítja a főkönyvelő, mondván, hogy nekik könnyű volt, mert mindössze 300 holdról kellett csak lekapni a gabonát. Két kombájn nyolc nap alatt megbirkózott a feladattal. Azt is lehet mondani: egy szuszra. Mégis vitatkoznék a főkönyvelővel, pártját fogva a termelőszövetkezetnek. A munkát elvégezni, s főleg: jól elvégezni, a kicsi gazdaságokban éppolyan eredmény és jóleső érzés, mint a nagyban. A maglócai gabona éppúgy hozzájárul a hombárok megtöltéséhez, mint bármely más termelőszövetkezet búzája, tavaszi, őszi árpája. És végül engedtessék meg egy nagyon emberi, szívhez szóló érv: a maglócai gépek az aratás befejezése után megjárták a barbacsi, farádi, rábcakapi táblákat is. A segítségnyújtás értékéből nem von le semmit, hogy ezért rendrevágót kaptak cserébe. P. M.