Kisalföld, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

1970. szeptember 18., péntek­ A Népfront Győr jövőjéért Egész napos megbeszélést tartott kedden a Hazafias Népfront Győr városi Bizott­sága. A tanácskozást város­nézéssel és­ gyárlátogatással kötötték egybe. A HNF ak­ - tivistái Völgyi Györgytől, a városi tanács vb. tervosztá­lyának vezetőjétől előadást hallottak Győr fejlődéséről, a jövő városképéről. A városnézés alkalmával a megbeszélés résztvevői meg­tekintették a már megkez­dett nagyszabású építkezése­ket. Ellátogattak a kenyér­gyárba is. A győri kenyérről a véleményük: — Ha a kenyér abban a minőségben kerülne aszta­lunkra, ahogyan itt látjuk, semmi kifogásolni való nem lenne. De amíg eljut a fo­gyasztóig, sokat törődik, nyo­módik, és azt a zamatot is el­veszíti, amit itt a kóstolónál éreztünk. Az értekezlet befejező ré­szében a résztvevők elláto­gattak Győrszentivánra, ame­lyet már Győr városnegye­deként tartunk számon. Ez­után Horváth Ferenc, a HNF városi titkára tájékoztatójá­ban a mozgalom feladatairól szólt. Az egész napos tanács­kozás az aktivisták észrevé­teleinek, javaslatainak meg­tárgyalásával ért véget Szövetkezeti áruház épül KAPUVÁRON A budapesti Szövetkezeti Tervező Vállalat mérnökei, Szauer Tibor és tervező cso­portja elkészítették a Kapu­váron felépítendő szövetke­zeti áruház-étterem-szálloda­­kombinát terveit. A kivitele­zőkkel, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat szakem­bereivel való utolsó megbe­szélés után, október 15-én megkezdődnek az új létesít­mény alapozási munkái. A négyezer négyzetméter alap­­területű épület földszinti ré­szén étterem, bár, első emele­tén áruház, a másodikon 80 személyes szálloda lesz. Az építés és berendezés költsé­ge megközelíti a 20 millió fo­rintot. Az építtetők és a tervezők arra is gondoltak, hogy a 13 méter magas épület környé­két is modernizálják. Az épü­let előtt kétezer négyzetmé­ternyi területen autóparkolót készítenek, az épület árkádja alatti teraszon nyáron cuk­rászda működik majd. A ké­sőbb megvalósítandó tervek szerint a mostani Rába étte­rem kerthelyiségét is eszté­tikusabbá, szabadtéri rendez­vények lebonyolítására alkal­massá teszik. Erfurti vendégelőadó Az NDK gazdasági rendszeréről Egy hetet tölt nálunk a megyei pártbizottság vendé­geként Kurt Mikolaszik, a Német Szocialista Egység­­párt Erfurt megyei Bizottsá­gának munkatársa. A vendég szeptember 15-én Novák­­pusztán megyei KISZ-veze­­tőkkel találkozott.­­ Erfurt megyében mint­egy 1000 magyar fiatal dol­gozik, köztük számos Győr- Sopron megyei is. Csak di­csérni tudjuk, őket, akik a Zentronik adatfeldolgozó gé­peket, a távközlési eszközö­ket gyártó üzemekben és a cipőiparban dolgoznak me­gyénkben — hozta az erfur­ti vendég megyénk fiainak hírét. Szerdán a Pamutszövő- és Műbőrgyárban és a Magyar Vagon- és Gépgyárban járt Kurt Mikolaszik elvtárs, a motorgyártást mutatták meg neki a vagongyári szakembe­rek.­­ A Magyar Vagon- és Gépgyárban különösen tet­szett az előrehaladott auto­matizálás és gépesítés. Elcsé­pelt és sokszor üres szó a modern, de a Vagongyárban tapasztaltakra ez illik. A Pa­mutszövő- és Műbőrgyárban örömmel tudtam meg, hogy az NDK, a Szovjetunió és Magyarország Győrött közös erővel és tudással kísérlete­zik a bőrtulajdonságú, szin­tetikus anyag előállításával, amelyik az eddig egyedülálló japán terméknek majd ver­senytársa lehet. Sopronba és Mosonma­gyaróvárra látogat még el itt-tartózkodása alatt a ven­dég, aki szerdán délután a TIT Győr-Sopron megyei Szervezetének a felkérésére előadást tartott A tudomá­nyos-technikai forradalom és a népgazdaság kapcsolata az NDK-ban címmel. — Ahhoz, hogy a gazdasá­gi rendszerben a tudományt és technikát alkalmazni tud­juk, kialakíthassuk a népgaz­daság leghatékonyabb szer­kezetét, létrehozhassuk a leg­kedvezőbb külkereskedelmi kapcsolatokat — központi ál­lami tervezés és vezetés szükséges. Az 1970—75. évi távlati tervünket már e sze­rint állítottuk össze — kezd­te előadását Kurt Mikolaszik. — Tavaly októberben a Német Szocialista Egységpárt határozatot hozott a szocia­lista tudományszervezésről. A kutatóintézetek és üzemek összevonásával, együttműkö­désével szükséges fokozni a tudomány hatékonyságát, gyors gyakorlati érvényesülé­sét, termelőerővé alakítását. .A kutatásokat ezentúl a tu­dományos szakemberek az üzemekkel szoros együttmű­ködésben végzik; a gazdaság­os tudományszervezők az alapkísérletektől a gyakorlati alkalmazásig együtt figye­lemmel kísérik a feladatok megvalósítását. . Nagy segítség a szocialista együttműködésnek egy má­sik formája: a kombinátok, termelőcsoportok, szocialista gazdasági szövetségek kiala­kítása. A népgazdaság haté­kony átszervezése céljából például Erfurt megyében úgy kezdődött a központosítás, hogy a megye ipari termelé­sének egy­negyedét 28 kom­binátban egyesítették. Fontos feladatként említet­te a következőket Kurt Mi­­kolaszik: — Igazolni ítéli Lenin fel­tevését is, amely szerint a munkatermelékenység növe­kedése a legfontosabb az új társadalom győzelme érde­kében. Ezért a dolgozók to­vábbképzésére, megfelelő ösztönzésére, munka- és élet­körülményeik javítására is nagy gondot kell fordítanunk — fejezte be előadását az Er­­­fúrt megyei pártbizottság munkatársa, T. K. Sok tanulót vár az iskola (Folytatás az 1. oldalról.) a szülők is, pedig itt igazán a legjobb kezekben vannak a gyerekek. Az idén a szoká­sosnál több a hátrányos hely­zetből, nagy családból, vagy nyugdíjas szülőktől hozzánk kerülő tanuló. Rajtuk igyek­szünk segíteni. Anyagi gond­jaikon úgy enyhítünk, hogy a KISZ javaslatára nem fizet­nek ebéd-hozzájárulást azok, akik sehonnan sem kapnak zsebpénzt. Soknak még a ru­házata is szegényes. Felelős munkás­védelemből A Rendtartás­ — nagyon helyesen — nem tesz kivé­telt a látogatóval. Az igazga­tó beleegyezésével azonban nyugodtan meghallgathatjuk a dísznövényszak második osztályának munkásvédelmi óráját. Somfalvi János igaz­gatóhelyettest példás fegye­lem fogadja a tanteremben. A naplóba írás után azonban feszültség vehető észre a gye­rekek magatartásán. A fele­lés előtti pillanatok ugyan­azok, mint a mi diákéveink­ben voltak. — Abdás Anna — hangzik az első felszólítás és a nyug­talanság egy kissé elül. — Beszéljen a munkaru­háról! Anna először bátortalanul, aztán felengedve közli isme­reteit a munkásvédelem e fontos követelményéről. A munkaruha helyes használa­tának ismérvei nem közöm­bösek a jövő szakmunkásai számára, ezért érthető a ta­nári számonkérés alapossága. A következő felelő Berta Ilona. Amíg a védőruháról beszél, elkérjük Sólyom Klá­ri füzetét és belelapozunk. Munkásvédelemből ez a ne­gyedik óra. Témája a védő­­szemüveg, a légzésvédő és a bőrvédelem. Az új anyag hallgatása közben meggyő­ződhetünk arról, hogy a mun­kásvédelem a szakmunkás­­képzés szerves része. Baromfitenyésztők A hosszú szünetben két el­sőssel beszélgetünk, akik az első napokat ízlelgetik lakó­helyüktől távol, a szakmun­­dk­ei ú­ői iskolában. Maik Gabriella Dunaki 11 - üiről, Bencsik Éva Jánosso­­mor­járól jött Győrbe, mind­ketten externátusban laknak, és baromfitenyésztő szakon kezdték a tanévet. — Úgy érzem, a baromfite­nyésztés áll hozzám legköze­lebb — mondja Gabriella —, ebben némi gyakorlatom is van. Társadalmi szerződést kötöttem a mosonmagyaróvá­ri mezőgazdaságtudományi kar baromfitelepével. Miu­tán iskoláimat befejeztem, szeretnék oda visszamenni. Évának a jánossomorjai termelőszövetkezettel van szerződése. A szülei tsz-ta­­go­k, így érthetően, közel áll hozzá a mezőgazdaság. Az új tanév első napjait élő, győri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában megkezdődött az elmélyült munka. A pedagógusok és a diákok felelősségét növeli az, hogy a fejlődő magyar mező­­gazdaságnak sok-sok, jól fel­készült­ szakmunkásra van szüksége. Dömötör — Pákovics KISALFÖLD A jelszó: pontosan, figyelmesen Hét falu­bén Egy évvel ezelőtt, szeptember 19-én nyílt meg Fertőszent­­miklóson az OTP- fiók. Göndöcs János fiókvezetővel beszél­gettünk az eredmé­nyekről. A fertőszentmikló­­siak és hat környező község takarékos la­­kói eddig majdnem négymillió forintot helyeztek betétkönyv­be az OTP-nél. Csa­ládi házak építésére másfél millió forint hitelt adott az OTP. Jó néhányan kértek 20—40 000 forintos hi­telt azért, hogy csa­ládi házukat fürdő­szobássá, etázsfűté­­sessé alakítsák. Áru­­vásárlási és szemé­lyi hitelt 440-en kér­tek és kaptak több mint két­millió forint összegben. Az eredmények a fiók ve­zetőjének, dolgozóinak mun­káját dicsérik, akik fontosnak tartják, hogy ne csak az OTP- hez forduló ügyfeleknek, ha­nem a környék lakóinak is tá­­jékoztatást adjanak az egyes kölcsönök igénybevételének lehetőségeiről, feltételei­ről. Legutóbb például 450 fertőszentmiklósi és környék­beli tsz-tagnak küldték el a háztáji gazdaság fejlesztésé­re felvehető kölcsönökről a tájékoztatót. A kölcsönt sokan igénybe is vették. Pontosan és udvariasan dolgoznak a fiók dolgozói: Horváth Józsefné, dr. Benke Lászlóné, Gyöngyösi Mária, Kemény László. Az OTP me­gyei igazgatósága nemrég írásban fejezte ki elismerését a fertőszentmiklósi OTP-fiók dolgozóinak az elért gazda­sági eredményekért. Az ud­varias ügyintézést az ügyfe­lek véleménye bizonyítja. Az OTP-fiók „panaszkönyvéből” idézett utolsó bejegyzés: „Csak elismeréssel nyilatkoz­­hatom az OTP dolgozóiról. Udvariasak, szolgálatkészek.” A fiatalokból álló kollektí­vának brigádéletre is jut az idejéből, kedvéből. Január­ban alakult meg és tette meg vállalásait a szocialista bri­gád cím elnyeréséért a Ság­­vári Endre brigád. Beneve­zett a brigád a megyei igaz­gatóság által meghirdetett munkaversenybe is, az MSZMP X. kongresszusának tiszteletére pedig különválla­­lást tett: a brigádtagok a ka­pott éves betétirányszámot 100 000 forinttal szeretnék növelni. P. A. A fertőszentmiklósiak 150 000 forint értékű társadalmi munkával, 56 nap alatt hozták tető alá az épületet. Az OTP megyei igazga­tósága 570 000 forintot fordított az építés befejezésére és a célszerű, esztétikus berendezésre. Épül, szépül H­egyeshalom Új üzemet létesítenek He­gyeshalomban. A Temaforg Vállalat selejt ruhákból kó­­cot készíttet. A munkát a Te­maforg megbízásából a he­gyeshalmi termelőszövetkezet vállalta. A régi, községi mű­velődési házat alakítják át az üzem céljaira, ahol két mű­szakban 40—50 nőnek ad ke­reseti lehetőséget. Az üzem import árut dolgoz fel ex­portra, és 1971. január 1-én kezdi meg működését. A fegyveres erők napján adják át a BM Határőrség tagjai részére épült 24, új, szolgálati lakást. Ugyancsak Hegyeshalomban 1972-ben 24, 1973-ban pedig 28 újabb szol­gálati lakás épül fel a Határ­őrség tagjai részére.­­ Hegyeshalom művelődési házát a község a MÁV-val közösen tartja fenn. Az épület födémjét az idén felújítják. A Vasutas Szakszervezet a munkálatok elvégzéséhez szükséges pénzt már megkap­ta. Ezzel egyidőben az épü­leten el lehetne végezni olyan felújítási munkákat is, ame­lyekre az állagmegóvás miatt szükség van. A községi ta­nácsnak nincs rá elegen­de pénze, ezért a Győr-Som megyei Tanácshoz fordul s­­e­gítségért. Remélhetőleg a ké­rést méltányolják, és a köz­ség fontos intézménye vissza­nyeri eredeti szépségét. 3 Osztatlan m­­ár kortünet? Hajtja, hajtja, túlhajtja magát az ember, aztán szinte egyik napról a másikra feszülni kezd benne minden, szorítás a mellkas tájékán ... és a legrosszabb, az infarktus. A darnózseli­­sz főagronómusa jelenleg orvosi kezelés alatt van, azt mondják róla: kiborult. Nehéz volt ez a nyár. De minden termelő üzemben nehéz volt. Viszont ha megosztja, illetve megoszthatja az ember a gondokat, tennivalókat, elbír velük. A szövetkezet jó. Külö­nösen az utóbbi három évben lépett sokat előre Darnózseli. Nemcsak­ termésátlagával, hanem a beruházásokkal is, és emellett közmegelégedésre alakult a részesedés. Az idén is több mint ötmillió forint értékben építkeznek, hárommillió forint a tartalék, és az embereik jól keresnek. Az állattenyész­tők, gépesek például átlagosan 2700—3000 forint körül ha­vonta, a növénytermesztők ennek 60—65 százalékát szerzik meg. Akkor meg mitől tud kikészülni egy szakember? Attól, hogy csaknem az egész szövetkezet valamennyi gondja ráma­rad. A beosztott agronómus pártiskolán van. A főállatte­­nyésztő, aki egyben két hete párttitkár is, egyetlen magasabb képzettséggel rendelkező szakember a szövetkezetben. Most ő a „mindenes"’. De csaknem egész nyáron a főagronómus volt az elnök is, ezt a szövetkezeti tagok mondották el. Az elnök nyáron házat épített és kuglipályát a kocsmánál. Az igazság az, hogy szeretik és becsülik az elnököt a szövetkezetben, nem is érdemtelenül, habár ezt a nyarat szinte valamennyi tag rosszallóan nézi, s a főagronómusnak ad igazat. Osztozik véleményükben a párttitkár is. De mi történt az elnökkel? Tizenegy éve viseli a funkciót, összetartotta a szövetkezetét, és élvezte a közös bizalmát az alakulás utáni nehéz, alapozó években. Átkínlódott sok gond­teli időszakot, most nyugdíj előtt áll és a mandátuma is lejár. Az utolsó évben valahogy megfáradt, s egyébként is a köve­telmények túlnőttek, csendes békességben kívánja eltölteni a még hátralevő idejét úgy, hogy a gondok, feladatok nagy részét akarva-akaratlanul is ráhagyja a szakvezetésre. Az emberekhez pedig, mindenkihez, néha érdemtelenül is „jó” akar lenni és maradni. Emberileg érthető ez? Igen. Csakhogy mindez olyan konfliktusokat okoz a jól alapozott és szépen fejlődő gazdaságban, amelyek veszélyesek, főleg annak idegtépő, aki vállalja­­terhét ennek az állapotnak. Ideg­tépő, ha még egy marha vakaróért is a főagronómust keresik meg, ha annak kell vasárnap délelőtt is kimenni a kaszálni való oszlására, amire végül is csak délután kerülhetett sor néhány nagyhangú, bepálinkázott ember miatt. Idegtépő a szusszantás nélküli hajrázás hónapokon keresztül, jó néhány ilyen esettel, mint ez az egy is, amit említeni akarok. Mezőőrnek jelöltek még a tavaszon egy tsz-tagot. Köz­tudott, hogy a mezőőr fegyvert is visel. De ez a tag elég gyakran pálinkázott a kocsmában, s egy alkalommal is, mik­or részeg volt, a főagronómus javaslatára a vezetőség elé került az ügye, és visszavonatták a fegyverviselési engedéyt, a me­zőőri állást. Az elnök pártolta a főagronómussal szemben, mert nagycsaládos, beteg ember. A pártolás rendben van. De úgy semmiképpen sem, hogy fegyvert kap a kezébe, ami­kor a másikban ugyancsak gyakran fordul meg a pálinkás pohár. Ebből a nagyon is egyértelműnek látszó tényből akkora ügy kerekedett, hogy végül is a járásnak kellett rá ponzt tenni. Hát nem idegtépő, ha a tengernyi munka mel­lett egy szakembernek még azért is veszekedni kell a szövet­kezet és az emberek érdekében, hogy italos ne kapjon fegy­verviselési engedélyt? És ilyen bajok láttán megfordul az emberben az a gondolat is, hogy mennyire visszaüt, ha egy gazdaságban nem gondos­kodnak eléggé a középvezetők képzettségéről, holott erre elég sok idő jutott már a szövetkezeti mozgalomban. Legalább egy-két brigádvezető bírna technikusi képzettséggel, mindjárt könnyebben megosztható a gond, ha valami miatt hiányzik egy szakember. A követelmények nagyok ma már a közös gazdaságokban is, valamennyi vezetőtől a közvetlen szakma érzése mellett bizonyos fokú áttekintőképességet is követel. Nem lehet egy-két szakemberrel elintézni egy szövetkezet sorsát. Ez az ősz Darnózselin is nehéz, hiszen csak a répa 600 vagon, törni kell a kukoricát is, szedni a cikóriát, késett a rengeteg burgonya szedése, mert a MÉK az ígérete ellenére nem akarta szállítani, pedig a földjét vetésre kell készíteni, s hamarosan földbe kell tenni már az őszieket is. Betegsége alatt is ki-kimegy a szövetkezetbe, a határba a főagronómus, de most gyakorlatilag megint csak egyetlen ember gondja lenne minden? Azé az emberé, aki főállattenyésztő és párt­titkár is. Összefogást, képesség szerinti teherviselést követelnek ezek a hetek a gazdaságban nemcsak a vezetőktől, hanem a tagoktól is. S ilyenkor félre kell tenni minden olyan ma­gánügyet, amit csak lehet, így házépítést, kuglipálya építését. Egyébként­­is, sajnos, fogy annyi pálinka abban a faluban kuglipálya nélkül is, amennyi meghaladja a környék átlagát. gszm

Next