Kisalföld, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA JLJOB 1970. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK____________________* XXVI. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ARA: 80 fillér Egyetemi tanácsülés Sopronban Tanévnyitó, doktoravatás, eskütétel A Soproni Erdészeti és Fa­ipari Egyetem idei tanévnyi­tó­ ünnepélyét, doktoravató és nyilvános egyetemi tanács­ülését tegnap délután négy órakor tartották a Liszt Fe­renc Művelődési Központ hangversenytermében. Az elnöki asztalnál helyet foglalt Molnár Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak oktatási és kulturális osztályának vezetője, Port Árpád, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának titkára, valamint a város párt-, állami szerveinek ve­zetői, a megyei és városi KISZ-bizottság képviselői és az egyetem két karának dé­kánjai. Dr. Gál János, az egyetem rektora köszöntötte a megje­lenteket a Himnusz elhang­zása után. Ünnepi beszédé­ben megemlékezett a múlt tanévben végzett munkáról, az egyetemi oktatás korsze­­rűsítéséről, amelynek meg­valósítását egyik legfonto­sabb feladatul tűzték ki. Be­szélt a kötelező foglalkozások és a vizsgák nagy számáról, a hallgatók túlterheléséről, arról, hogy az önálló munka, a gondolkodás és az alkotó­készségek fejlesztése még nem áll az oktatás központ­jában. A növekvő követelmé­nyekkel nem tart lépést a korszerű képzési forma és módszer.­­ A képzés egységesítését és hatékonyságát emelné, ha az azonos profilú tanszékek intézetekben, tanszéki csopor­tokban tömörülnének. Így nemcsak az oktatás, hanem a komplex kutatás összehango­lása is végre valósággá vál­na. A korszerűsítés másik módjaként említem a nagy, termelő üzemekkel és kuta­tóintézetekkel való szorosabb együttműködést. Az idei tan­év fő feladataként felezni kell az eszmei-politikai-ideo­­lógiai, világnézeti nevelés ha­tékonyságát is — mondotta. — Szoros kapcsolatot te­remtünk az Országos Erdé­szeti Egyesülettel, ifjúsági szakosztályt alakítunk, a kol­légiumban megvalósítjuk az önálló diákvezetést. Támo­gatjuk a hallgatók kezdemé­nyezését, a pinceklubokat és a város tömegszervezeteivel együtt mindent elkövetünk, hogy sportcsarnokunk mellett fedett uszoda létesüljön. A Fertő tavon vitorlatelep épí­tését tervezzük. Gál elvtárs örömmel szá­molt be arról, hogy az Or­szágos Oktatási Tanács meg­tárgyalta a faipari üzemmér­nökök képzési tanterveit, és javaslatot tett az illetékes fő­hatóságoknak, hogy az 1971— 72. tanévben a képzést kezd­jék meg. Ezek után Gál János meg­nyitotta az egyetem 162. tan­évét. Ezután dr. Pántos Györgyné, Goór József, Völ­gyi László, Barabits Elemér elmondták a műszaki doktori eskü szövegét. Ezen a tanév­nyitó ünnepségen 26 erdő­mérnök kapott aranydiplo­mát, egy pedig gyémántdip­lomát. Az egyetem példamutatóan jól tanuló hallgatóinak meg­­jutalmazása után a rektor ki­hirdette, hogy az erre a tan­évre Bagamér Gáspár, Ra­­deczki Jenőné és Molnár Fe­renc hallgatók 1000 forinttal járó népköztársasági tanul­mányi ösztöndíjat kaptak. Az idei tanév 129. elsőéves hallgatója ezután tett esküt, amelynek elhangzása után az Internacionálé eléneklésével ért véget a tanévnyitó ünne­pi tanácsülés. Udvardi Gyöngyi Csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez A Győr-Sopron megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat dolgozói csatlakoz­tak az MSZMP Központi Bi­zottsága 1970. április 16-i ülé­sén meghirdetett kongresz­­szusi munkaversenyhez. Vállalták, hogy az 1970. második félévi nyereségüket 274 000 forinttal túlteljesítik. A vállalatnál működő szocia­lista brigádok tagjai legutób­bi üléseken még ezen felül is, pótvállalásokat tettek. Leg­jelentősebb a kereskedelmi főosztály Petőfi szocialista brigádjána­k bejelentése, amely szerint a mosonma­gyaróvári kirendeltséghez tartozó bolthálózat tervtelje­sítését a jelenlegi 96,7 száza­lékról 100 százalékra segítik emelni, ami 108 000 forint nyereségnövekedést jelent. Jobb áruellátás végett a vállalat szocialista szerződést kötött az Országos Hűtőipa­ri Vállalat győri gyáregysé­gével. Mosonmagyaróváron, a KISZ-lakótelepen társadalmi munka segítségével megnyi­tottak egy új boltot, ahol a nyitástól kezdődően, két hé­tig minden vásárlás után 10 százalék árengedményt adnak a vállalati kockázati alap ter­hére. Ugyancsak Mosonma­gyaróváron 15 százalékos ár­engedménnyel bor- és ősziba­rackvásárt rendeznek, amely egész szeptember hónapban tart. A vállalat eredményei fo­kozására Győrött egy, Mo­sonmagyaróváron pedig két újabb szocialista brigád meg­alakulását kezdeményezi. A lakosság jobb ellátására Győrött még ebben az évben korszerű, szép boltot nyitnak Adyvárosban és a Tanácsköz­társaság útján. A X. pártkongresszus Irányelveit és határozatait szemináriumokon ismertetik meg a vállalat dolgozóival. A jelenlegi oktatási évben 3 párt-, 5 szakszervezeti és 1 KISZ-szemináriumot szer­veznek. A Győr-Sopron megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat fejlesztési alapja ter­hére 184 000, a részesedési alap terhére pedig 45 500 fo­rintot utalt át az árvízkáro­sultaknak. Ergonómiai vizsgálat Színhely Győr-Sopron megye A Magyar Szocialista Mun­káspárt Győr-Sopron megyei Bizottságának ipari osztálya és a MTESZ Győr megyei Szervezetének ergonómia­ bi­zottsága felméri a megyénk­ben dolgozó, 35 évnél fiata­labb egyetemet és főiskolát végzett nők és férfiak mun­ka- és életkörülményeit. A közgazdászok és pszicho­lógusok sok kérdésre várnak választ, ily módon akarják megtudni, hogyan élnek és dolgoznak, tudásuknak és végzettségüknek megfelelő munkaköröket töltenek-e be az egyetemet és főiskolát végzett dolgozók. Az országban ilyen alapos és sokrétű ergonómiai felmé­rést ebben a témakörben még nem végeztek. G­EPNEZOBEIU Lengyel, német és román vendégekből álló, tizenöt ta­gú csoport látogatta meg ma Győr három intézményét: az Észak-dunántúli Textil-nagy­kereskedelmi Vállalatot, a Győri Textilipari Vállalatot és a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat győri adatfeldolgozó köz­pontját. Budapestről jöttek a láto­gatók, magyarországi útjukat a Belkereskedelmi Miniszté­rium adatfeldolgozó géppark- Ju­ck Vayler tervezték. A tapasztalatcserén részt vevő, szocialista országokból jött szakemberek gépparkjaink szervezeti felépítését, a SZÜV budapesti központját, annak győri egységét és a ná­lunk alkalmazott gépeket működés, alkalmazás közben nézték meg. A Győrbe látogató csoport tagjai közt egyetemi tanár, adatfeldolgozó és számítás­­technikai szakember, műsza­ki és közgazdasági képzett­ségű dolgozó egyaránt meg­­ta­lálható volt 44 tartalomból: BÜNTETIK AZ ADÓCSALÁST BETELT A POHÁR KISALFÖLDI IFJÚSÁG A Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Dunai Vasmű és az alvál­lalkozók kongresszusi versenyben rekordidő alatt építették át a Dunai Vasmű 2. számú nagyolvasztóját. 82 nap helyett 65 nap alatt végeztek a nagy munkával. A rekonstrukcióval a 750 köbméteres vasolvasztót 1000 köbméteresre nagyobbí­­tották, így ez a kohó az ország legnagyobb vasolvasztója lett. (MTI fotó — Szilágyi Pál felv. — KS.) Miitől él meg ex iváni Kellner Tsz? Termelésfej­lesztés házhoz szállítva Jót ígér a kukorica, abból kell nagyon sok az iváni Kellner Tsz-nek. Mert az iváni, a répceszemerei és a pusztacsaládi termelőszövet­kezetek sorskötése a megye gazdaságai közül talán az egyik legnehezebb vállalko­zása volt, ha a földek képes­ségét vesszük alapul. Adott­ságaik miatt nehezen boldo­guló gazdaságok, a termelési költség sok, és mégis 5—6000 forinttal kevesebb fizetség jut érte egy-egy tagnak éven­te, mint a környékben gaz­dálkodó szövetkezetekben. Dicsérik a keszthelyieket A Keszthelyi Termelésfej­lesztési Kutatóintézet az egyesülés óta segíti a nagy gazdaságot, s lelkiismeretes­ségéről beszélnek ma Iván­ban, Pusztacsaládon és Rép­­ceszemerén. Elkészítette a Kellner Sándor Tsz öt évre szóló fejlesztési tervét, és ezen belül készült egy gyors intézkedési terv is az 1969. évi halmozott és bruttó ter­melési érték alapján. Az in­tézkedési terv (lényegében a nagy gazdaság megalapozását szolgálja) megvalósulására a múlt hónapban kapta meg a szövetkezet a 2 900 000 fo­rint vissza nem térítendő, ál­lami segítséget. Az őszi vetésterv már a keszthelyiek tanácsa szerint készült, lényege a sok takar­mányról való gondoskodás. A kenyérgabona 1500 hold, az abraktakarmányt termő terü­let is annyi, ebből 1000 hold a kukorica. A nagyarányú­­kukoricatermeléshez a keszt­helyiek a martonvásári inté­zet segítségét is kérték. Pil­langós növényt 750 holdon termel a tsz, nyári szálast 504 holdon és 500 hold mindösz­­sze az egyéb árunövény. Gyors pénzforgás A fejlesztési terv javasolja a jelenlegi szarvasmarha-ál­lomány tartását, 1120-at, eb­ből 400 a tehén, valamint terv szerint a sertés- és a juhlét­­számot sem kívánatos növel­ni. Ellenben a jelenleginél is jóval több baromfi értékesí­tését írja elő a terv, vagyis az évi 109 000 helyett 400 000 húscsirke eladását — a gyors pénzforgás miatt. Ehhez a beruházás: istállópadlás át­alakítása csibenevelésre, csi­behizlaló istálló építése, és egy szárítóberendezés. Minek a szárítóberendezés? A nagyon sok baromfiérté­kesítés mellett látszólag el­lentmondás, hogy ez a gaz­daság abrakhiánnyal küzd, évente 8 millió forintot kell erre a célra tartalékolnia, mivel a 264 vagon évi szük­ségletből csak 130 vagonnal tud megtermelni. A szárító­­berendezés segítségével hasz­nosítaná, illetve feldolgozná a szövetkezet a baromfitrá­gyát takarmánynak. A számí­tások szerint a 400 000 ba­romfi trágyájából 100 vagon abrak értékének megfelelő takarmányt állíthatna elő és ez óriási megtakarítás. A baromfi segítségével 1971-ben a bevétel 39 millió forint lenne az idei év terve­zett 33 millió forintjával szemben — bizonyítják a keszthelyiek számításai. Jelenleg 40 000 napos ba­romfi nevelkedik a gazda­ságban. Répceszemerén (ahol mindössze 5 munkabíró em­berre számíthat a növényter­mesztés, és a nyugdíjasok szorgalmának köszönhető az idén is a határ tisztasága) egy 130 férőhelyes volt nö­vendékistállóban gyarapod­nak a csibék. Teljesen gépe­sített szállás, egy műszakban egyetlen gondozó látja el a 12 500 állatot. Az első szállí­tásból, tehát 12 500-ból a tsz tiszta haszna 110 000 forint volt. Csaknem másfél kilós átlagsúllyal adta át a barom­fit 57 napos korban, és egy kiló hús előállításához 2,56 kiló abrakot etettek meg. Fizet a baromfi Ivánban és Pusztacsaládon az istálló padlásterét alakí­tották csibenevelésre, a rá­fordítás és a haszon hasonló összeggel alakul mindkét üzemegységben. Természete­sen ebben nagyon sok a ré­szük a lelkiismeretes és a munkát szakértően végző gondozóknak. Megszerették nagyon a baromfit az iráni Kellnerben, és elsősorban et­től várják anyagi biztonsá­gukat, fizetőképességük javu­lását. gszm Tapasztalatok és tanulságok Tanácskozás a gabonatermesztésről Az idei gabonatermesztés tapasztalatairól tanácskoztak kedden Győrött a mosonma­gyaróvári és a győ­ri járás termelőszövetkezeteinek fő­­agronómusai. Lapunk tegna­pi számában ismertettük Alapfi Gézának, a rr megyei ta­nács főagronómusának vita­indító előadását, amelyben összegezte a tapasztalatokat, és a tapasztalatok alapján rámutatott a feladatokra. Cikkünk második részében az előadást követő vitáról tá­jékoztatjuk olvasóinkat. Dr. Beke Ferenc, Kossuth­­díjas kutató, a Fertődi Nö­vénytermesztési és Növény­nemesítő Kutatóintézet igaz­gatója. — Nehéz az idén az egyes üzemek termésátlagaiból kö­vetkeztetni, amikor egy üze­men belül az egymás mellett levő gabonatáblák is más­más eredményt hoztak. Az okok láncolatának vizsgála­ta szükséges a tanulságok le­vonásához — mondotta dr. Beke Ferenc A megyei gabonatermesz­tés elégtelensége egyik fő okaként a kedvezőtlen időjá­rás mellett a technológiai fe­gyelem lazulását említette. Néhány gazdaság a száraz őszön laza magágyat készí­tett, nem alkalmazta a leg­elemibb talajművelő munka­gépet, a hengert. A száraz­ság ellenére mélyre került a mag, s az időjárás (hosszú száraz ősz, hosszú havas tél, kései csapadékos tavasz) rit­kította a gabonát. Ott, ahol a magágy készítésekor sok hibát követtek el, vagy ott, ahol nem megfelelő volt az elővetemény, a rossz időjárás a hibákat sokszorosan nyil­vánvalóvá tette. A senyvedt, a fejletlen gabonát azután megtámadták a különféle be­tegségek is. Dr. Beke Ferenc felszólalásában felhívta a gazdaságok figyelmét a fajta megválasztására, a vetőmag­vak csávázására és műtrá­gya használatára. Dr. Milinkó István kandi­dátus, a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem mosonma­gyaróvári mezőgazdaságtu­dományi karának tanára: — A kedvezőtlen időjárás kitermelte, szinte tenyésztet­te a gabona kórokozóit. Ezek voltak a fuzárium és a ga­­bonalisztharmat. A liszthar­mat a gabona egyik legve­szedelmesebb kórokozója, s a védekezésnél erre kell gon­dot fordítani. A védekezés módjai a tarlóégetés, a talaj tápanyag-utánpótlása és a vetőmagcsávázás. Az egyetemi tanár elemez­te a gabonabetegségek faj­táit, majd hangsúlyozta, hogy a gazdaságok az eddiginél több búzafajtát vessenek. Az idei nyár kedvezőtlen volt a Bezosztája 2 1 fajtára, tehát ebből az a tanulság, hogy egy fajtára nem szabad ala­pozni. A termelőszövetkeze­tek mérlegeljék a fertődi fajták hasznosságát, és a ta­lajviszonyoknak megfelelően termesszék is. A gazdaságok a vetés előtt a legnagyobb gondot a fajta kiválasztása­(Folytatás a X. oldalon)

Next