Kisalföld, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

1970. szeptember 17., csütörtök A tanácsok önállóságáról Büntetik az adócsalást Beszélgetés a pénzügyminiszterrel Nemrég tartott sajtótájé­koztatót Vályi Péter pénz­ügyminiszter arról, hogy mi­lyen formákban növekszik 1971. január 1-től a tanácsok önállósága. A legfontosabb kérdések belefértek az A gazdasági reform beve­zetése óta szerzett tapasztala­tok, az egyre inkább kibonta­kozó kezdeményező készség teszi lehetővé, hogy a taná­csok önállósága fejlődjön, s az eddiginél érdekeltebbé váljanak megyéjük, városuk, községük fejlesztésében. E célért a legfontosabb, hogy az egységes gazdaságpolitikai (költségvetési politika) érvé­nyesüljön, mert a tanácsok csak így tudnak majd rugal­masan alkalmazkodni a vál­tozó körülményekhez. A pénzügyi szabályozásnak va­lóssá kell tennie a tanácsok augusztus 30-i tudósításba, de a tájékoztatót követő beszél­getés részletei már nem. A téma fontossága megérdemli, hogy újra fellapozzuk a jegy­zetfüzetet, önkormányzati jellegének erősödését. Ezért növelik is a tanácsok bevételi forrásait, és emiatt kapnak nagyobb hatáskört a pénz felhasználására. Egy kérdésre válaszolva el­mondta a pénzügyminiszter, hogy a vállalatok befizetései végső soron a megyei taná­csokhoz folynak be, felada­tuk, hogy a központi elvhez hasonlóan (a kevésbé fejlett területek kapjanak nagyobb támogatást) a városi, községi tanácsokat érdekeltté tegye területük gazdaságának fejlő­désében, adómorálnak egyre fontosabb a társadalmi jelentősége, ez is indokolja, hogy a jövőben nagyobb szigorral járjunk el a szabályok ellen vétőkkel.” Még egy közérdeklődésre számot tartó részletet érde­mes kiragadni a beszélgetés­ből. Az egyik kérdező arról beszélt, hogy a kiskereskedők és a kisiparosok nem a mű­ködési területükön, hanem a lakóterületükön adóznak. Ott, ahol tevékenységük ellenőr­zése a legkevésbé megold­ható. A pénzügyminiszter válaszában tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy a minisztérium szakemberei foglalkoznak a kérdéssel. Ál­talános javaslattervezet ké­szül a mindenkit megnyug­tató rendezésre. Ez a kérdés is, valamint az előző tudósításban és ebben a cikkben leírtak a közeli he­tekben a kormány, majd az országgyűlés elé kerülnek jó­váhagyás végett. (Csiszka) A pénz az önkormányzat alapja Nagy forgalom — kis létszám Az eddiginél nagyobb ta­nácsi önállóság az adóztatás korszerűsítését is szükséges­sé tette. A jövő évben az adóügyeket mindenütt a Pénzügyminisztérium Bevé­teli Főigazgatósága, illetve a területi bevételi igazgatósá­gok intézik. Az eddigi 127 helyett mindössze hat helyen, a területi igazgatóságoknál könyvelik az adókat. Ennek megkönnyítésére számítógé­peket helyeznek üzembe, és az idén kezdi meg munkáját a Pénzügyminisztérium Szá­mító Központja is. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának feladata az elvi, közgazdasá­gi irányítás, a területi igaz­gatóságok az összesítést és a nyilvántartást vezetik, a me­gyei hivatalok pedig a köz­vetlen adóbehajtást és az el­lenőrzést. Ezek a változások központosítják a feladatokat, és így természetesen nagyobb áttekintés lesz a pénzügyi gazdálkodásról. A számviteli munka gépesítése gazdasá­gossá válik, ugyanakkor dol­gozói létszám is megtakarít­ható. Amikor Vályi Péter pénz­ügyminiszter elmondta, hogy az utóbbi másfél évben két és fél milliárd forint nagyságú szabálytalanságot fedeztek fel az adóalapok vizsgálatá­nál, megkérdezték: „Elég ke­ményen lépünk-e fel mi az adócsalókkal szemben? A kapitalista országokban ugyanis nagyon szigorúan büntetik az egyéneket és vál­lalatokat is valótlan adóbe­vallás miatt.” Nagyobb szigorral A miniszter határozotté­n válaszolta: „Még mindig nem vagyunk elég erélyesek, az adóellenőr­zés eddigi minőségével sem lehetünk elégedettek. Ezen javítani fogunk. S mivel az Vandálok a fürdőszobában , kár sok százezer Hol A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat a ház­gyárban készült fürdőszo­bákat felszerelve szállíttat­ja az építkezésekhez, ahol daruval emelik a helyükre őket, majd ott megfelelő eljárással rögzítik. Az épí­tésnek csak egy későbbi szakaszában kötik be a für­dőszobákba a vizet, a gázt, az áramot, egyszóval­ ké­sőbb végzik el a szakipari munkákat. A győri Adyvárosban az új lakóépületeken mintegy 600 építőipari munkás dol­gozik, azonban nem min­degyiküknek szívügye a nép vagyonának megóvá­sa. Az ellenőrzésekkor kü­lönös dolgok derültek ki. Egyes lelkiismeretlen dol­gozók letörték a fürdőszo­bákban a csaptelepeket. A mosdókagylókba belevág­ták a nehéz kalapácsot, az amúgyis nehezen kapható cikk, darabokra törött. A tükröt kettétörték, a zuha­nyozó gégecsövét tornagyó­­gyakorlatok végzésére hasz­nálhatták, mert úgy ki- V_______________________________ nyújtották, hogy használ­hatatlan lett. A törülkö­zőtartóval is erőmutatvá­nyokat végezhettek, mert meggörbültek. Csak a nagy károkat soroltam fel, az apróságokról nem tettem említést. Mindezekkel a rongálásokkal 1968 óta — akkor kezdődött az épít­kezés —, sok százezer fo­rint kárt okoztak a vandá­lok a társadalmi tulajdon­ban. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat mérnö­kei a rongálások megaka­dályozására a fürdőszobák beépítésére új technológiát dolgozta­k ki. Szerintünk azonban el­sősorban arra van szükség, hogy a tisztességes munká­sok közösítsék ki maguk közül azokat, akiknek nem szívügyük a társadalmi tu­lajdon, a nép vagyonának megóvása, a dolgozó csalá­dok jövendő otthonának védelme és tiszteletben tar­tása. I. B. Új boltok Adyvárosban Győr Város Tanácsa megál­lapította, hogy a lakosság jobb ellátása végett bővíteni kell a győri zöldség- és gyü­­mölcsbolt-hálózatot. Felkérte a tanács a MÉSZÖV-öt, hogy a szövetkezetek kölcsönös tá­mogatási alapjából a Győri ÁFÉSZ részére új zöldség- és gyümölcsboltok létesítésére bizonyos összeget adjon. Ezt követően a MESZÖV-vel kö­zcsen megkeresték az Általá­­­s Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Szö­vetségét, ahonnan a Győri ÁFÉSZ-nak 1,7 millió forin­tot utalnak át. A kikötés az volt, hogy a pénzből kizáró­lag burgonya-, zöldség- és gyümölcsboltot lehet építeni. Az Adyvárosban a Győri ÁFÉSZ 600—800 négyzetmé­ter alapterületű áruházat építtet, amelyből 400 négyzet­­méter alapterületen ábc-áru­­ház lesz, a többin pedig zöld­ség- és gyümölcsbolt létesül. KISALFÖLD Iskolakombinát lesz Győrött Felújítják a soproni színházat A Győr-Sopron megyei beruházásokról Naponta tömegével érkez­nek vissza szerkesztőségünk­be a nemrég közölt közvé­lemény-kutató írek. Ezek­ben a kedves olvasók egy ré­sze ezt írja: „Szívesen olvas­nék többet a városok fejlesz­téséről...” Felkerestük Válki Istvánt, a Győr-Soprom megyei Beru­házási Vállalat igazgatóját és arra kértük: számoljon be olvasóinknak azokról a be­ruházásokról, amelyekkel foglalkozik a vállalat. — Gondozásunkban évente általában 600 millió forint értékű munka készül el Győr-Soprom megyében. Te­vékenységünk azonban ezzel nem merül ki. Azért, hogy a beruházások zavartalanok és folyama­tosak legyenek, kénytelenek vagyunk meg­előzni napjainkat. Ezért egy­két évvel előre tervezünk. Ez évente 2 milliárd forint értékű boruházás. Ebben a nagy összegben természete­sen benne vannak a tanácsi és vállalati beruházások, sőt, részben a termelőszövetke­zetiek is. Félreértés ne es­sék, nem a­karunk vetélked­ni a Mezőgazdasági Beruhá­zási Vállalattal, de ha vala­melyik közös gazdaság ra­gaszkodik a mi gondozásunk­hoz­­, készséggel vállaljuk a munkát. — Az olvasókat minden bi­zonnyal elsősorban a lakás­­program és a kapcsolódó be­ruházások érdeklik. Győrött, az Adyvárosban, a Felsza­badulás útjától északra lévő részen, az I. ütem építése befejeződött. Hátra van még a tereprendezés és a kapcso­lódó beruházás, az ábc-áru­­ház, és a szolgáltatóház. A Győr megyei Építőipari Vál­lalat minden erőfeszítése el­lenére, anyaghiány miatt ké­sett az átadás. Az elmaradt munkák október végére el­készülnek.­­ A Felszabadulás útjától délre, egészen a vasútvona­lig terjed a II. építési ütem. Az építkezés már javában tart. Ez év végére 1091 la­kás készül el. Már azoknak az épületeknek az alapozása is megkezdődött, amelyeket csak 1971-ben készítenek el és adnak át. Jövőre 1194 la­kás épül fel az Adyváros­ban. Ehhez minden előfelté­tel megvan. A mostani mun­kák mellett már az 1972. évi tervekkel foglalkozunk. Ké­szülnek az iskolakombinát tervei. Az épületben lesz böl­csöde, óvoda és általános is­kola. Az építés a tervek sze­rint 38 millió forintba kerül. — A napokban kaptunk értesítést arról, hogy a Bu­dapesti Városépítő Tervező Vállalatnál — ahol a Sopron északnyugati városnegyed beépítésének vázlatterveit készítik — jól halad a mun­ka. Egy felülvizsgáló bizott­ság ugyanis nemrég tanul­mányozta a készülő terveket és jónak találta. A további munka tehát zavartalan lesz. A Sopron városi Tanács terv­osztálya 1973-ban szeretné megkezdeni a beépítést az új városnegyedben.­­ Sopronban egyébként az idén 582 lakás készül el. Jövőre csak hatvan, mert a kivitelező vállalat csak így tudja célszerűen megoldani a daruk átcsoportosítását. Két év múlva, 1972-ben 165 la­kás épül Sopronban. Moson­magyaróváron a­z idén 255 lakás készül el. Jövőre 180, 1972-ben pedig 150. A laká­sok Győrött, Sopronban és Mosonmagyaróváron a ház­gyár termékeiből készülnek. Kapuvárott és Csornán a fű­tési gondok miatt nem tud­ják alkalmazni ezt a formát. Mindkét helységben az idén 16, jövőre pedig kétszer 16 lakás épül fel középblokkos, illetve hagyományos módon. — Milyen nagyobb beru­házások lesznek még a me­gyében? — Mint a győri lakók lát­hatták, lebontották a Bajcsy- Zsilinsz­ky és az Aradi vér­tanúk útja sarkán lévő régi, rozzant, egyemeletes épüle­tet. Az előmunkálatok ezzel megkezdődtek az 1500 ada­gos konyha és étterem épí­tésénél. A munka 20 millió forintba kerül. Terv szerint 1972-ben készül el az épület.­­ A sokat vitatott győri szikvízüzemi gond is megol­dódik végre. Ötmillió forint költséggel Nád­orvárosban, a központi gyermekkonyha mellett épül fel az új telep­hely. Átköltözés után, 1972- ben a mai szikvízüzemet le­bontják és a helyére tízeme­letes lakóépületet emelnek. A Szeszgyár utcában a régi tu­ristaszállót már lebontották. Ott épül fel 16 millió forint költséggel a Patyolat korsze­rű telepe. A győri benzin­­bontó működik ugyan, de a beruházás még javában tart. Most készülnek a szolgálati lakások és a központi iroda épülete. A benzinb­ontó a kapcsolódó beruházásokkal együtt, 160 millió forintos beruházás­. — Mosonmagyaróváron a legnagyobb összegű beruházás a kórház építése, 43 millió forintba kerül a főépület el­készítése és ezzel végre kor­szerű lesz a járás fekvőbete­geinek ellátása. Sopronban jövőre megkezdődik egy 40 személyes bölcsőde és egy 75 személyes óvoda építése a Kőfaragó téri lakótelepen. Végül: felújítják 10 millió fo­rint költséggel a Petőfi Szín­házat — fejezte be tájékoz­tatóját Válki István igazga­tó. tksa) MuH a „fehér gyil" Az Országos Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Kiállí­táson nagy sikert aratott a „fehér gyöngy” elnevezésű nyúlfajta, amelyet hazai szakemberek — a Gödöllői Kisállat-tenyésztési Kutató­­intézet munkatársai — ne­mesítettek ki. Ez az első, ma­gyar, nagy hozamú gazdasá­gi nyúl; kiváló tulajdonságai vetekszenek a legjobb kül­földi fajtákéval. A „fehér gyöngy” nagyüzemi tenyész­tésére az országban elsőként a mecseki hegyháton műkö­dő Bikari Állami Gazdaság vállalkozott. Hatalmas, korszerű nyúl­­farmot hozott létre. A Gö­döllőről származó szülőpáro­kat az anyatelepen elszapo­rítja, a tőlük származó hib­­ridnyulakat pedig a nevelő­telepen meghizlalja és ex­portálja. Egy anyaállat éven­te négyszer—ötször fial, s a kicsinyek már­ 10—12 hét alatt elérik a kívánatos két és fél kilogrammos testsúlyt. Jelenleg több mint 20 000, fehérbundás „fehér györgy”­­öt gondoz. Olasz kereskedők minden mennyiségben átve­szik az ízletes húsú, magyar pecsenyenyulat. Nem kevés­bé értékes exportcikk a nyu­­lak hófehér szőrméje, ame­lyet kalapkészítésre használ­nak fel. (MTI) PILLANATKÉP A VÁSÁRBÓL. — Mit tudhat ez a mező­­gazdasági helikopter? Jó hír az autósoknak Hazánkban a következő öt év alatt 340 000 új személy­­gépkocsi kerül forgalomba. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 220 000-ről 560 000-re emelke­dik a kocsik száma, s ezzel együtt ugrásszerűen megnő az alkatrészek iránti kereslet. Hazai üzemek is vállalkoz­tak olyan autóalkatrészek gyártására, amelyeknek im­portja nem oldható meg. A Fővárosi Finommechanikai Vállalat és a cinkotai Auras Alkatrészgyár motoralkatré­szek, a Vilk­esz szövetkezet és a Bakony Művek pedig autó­villamossági felszerelések gyártását vezette be. Az ellátás javítására háló­zatát is növeli az AUTOKEE. Tanácskozás a gabonatermesztésről (Folytatás az 1. oldalról.) nak talajelőkészítésén kívül a csávázásra fordítsák, hogy megvédjék a gabonát a ta­lajban támadó gomba és ta­lajban fészkelő egyéb kár­tevők ellen. Doma Sándor, az Állami Vetőmagfelügyelőség veze­tője: Kérte a gazdaságokat, hogy időben küldjék be a vetőmagvakat vizsgálatra, hogy a felügyelőség még a vetések megkezdése előtt megküldhesse véleményét. A tapasztalat: sok minta nem felel meg a feltételeknek. Ezért hangsúlyozta, hogy újítsák fel a gazdaságok a vetőmagvakat. Bodor János, az öttevényi termelőszövetkezet főagronó­­musa. — A gazdaságoknak meg kell­ tartaniuk a technológiai fegyelmet, hogy eredménye­sen termesszék a gabonát. A tapasztalat, hogy nem zár­ják le kellően a talajt, ezál­tal rájisz a magágy vízgaz­dálkodása, s a csíraképződés lassan indul meg. Tapasztalatából állapította meg, hogy fontos az elővete­­mény kiválasztása, s a fajta megválasztása a talajviszo­nyoknak megfelelően. Meg­említette, hogy hálás a fer­­tődi fajta, kevésbé érzékeny a különböző betegségekre, és kellő gondozással (talajelő­készítés, műtrágyázás, levél­­trágyázás) jól fizet. Baitner Ferenc, a héder­­vári termelőszövetkezet fő­­agronómusa: Véleménye sze­rint megfelelő hely, megfe­lelő vetemény kell ahhoz, hogy a búza jól teremjen. A fajtát nem mint csodaszert említette, inkább az agro­technika és technológia össz­hangjára hívta fel a figyel­met. Ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy vetés idején kell a talajfertőtlenítésről gon­doskodni. Káldi Endre, a jánosso­­morjai termelőszövetkezet főagronómusa: Hiányolta, hogy a termelőszövetkezetek nem juthatnak hozzá talaj­­fertőtlenítő­ szerekhez, me­lyek leginkább megvédik a gabonát a különböző kárte­vők támadásai ellen. Kopácsi Elek, a megyei pártbizottság munkatársa: A pártbizottság mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának véleményét tolmá­csolva felhívta a gazdaságok figyelmét arra, hogy minden termelőszövetkezet saját le­hetőségeihez mérten tervezze a gabonatermesztést, és te­kintse a gazdasági feladat mellett politikai feladatnak is a terméshozamok növelé­sét. Haraszti Lászlónak, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének szavaival ért vé­get a tanácskozás. Zárszavá­ban elmondotta, hogy nehéz feladatot oldottak meg az idén a megye termelőszövet­kezetei. A különböző okok veszteséget okoztak a gazda­ságoknak, a késést és a vesz­teséget azonban az őszi munkák gondos végzésével, körültekintő szervezéssel pó­tolhatják a megye közös gazdaságai. P. I. 3

Next