Kisalföld, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

1970. szeptember 17., csütörtök Újdonságok a tanítóképzésben 1959-ben kezdték meg a felsőfokú tanítóképzőkben az új rendszerű oktatást: az érettségi után három évig képző intézmények tehát az idén új történetüknek máso­dik évtizedébe lépnek. Az az­óta végzett hallgatók maga­sabb szintű tudásukkal, ala­posabb felkészültségükkel és a pályához való nagyobb ra­gaszkodással bizonyították, hogy bevált az az elképzelés, amely az alsó tagozati ne­velők képzését is az érett­ségi nyújtotta felnőttség­­­re, megfontoltabb gondol­kodásra és nagyobb tárgyi tudásra alapozta. Legalábbis ezt bizonyítja a­­Győri Tanítóképző Intézet tanárainak tapasztalata, akik az elmúlt néhány év rend­szeres felméréseiből és a sze­mélyes találkozások „vissza­jelzéseiből” megállapíthatták e kedvező változásokat. Az idei tanév is hoz némi újdonságot a tanítóképzés­ben. A második és harmadik évfolyamban még az 1964- ben érvénybe lépett tanterv szerint folyik az oktatás, de az elsőben új tanterv sze­rint kezdik a munkát. Ennek — sok más szakmai vonat­kozása mellett — lényege: az eddiginél jobban felké­szítik a hallgatókat arra, hogy segítséget tudjanak nyújtani a tanulóknak a negyedikből az ötödik osz­tályba való átmenethez, amely az általános iskolai oktatás, nevelés kritikus pontja. Másrészt — és ez nem kevésbé fontos — na­gyobb lehetőséget nyújt a hallgatóknak az egyéni ér­deklődésen alapuló tovább­képzésre. Ezért egyebek kö­zött orosz nyelvi speciálkol­légiumot szerveznek, tanul­ják a napközi otthon és az úttörőcsapat vezetését. (A hallgatók már most úttörő­csapatvezetői képesítéssel rendelkeznek.) Új tantárggyal is bővül az órarend. Ez a tárgy a beszédművelés. Hosszú ideig nem tulajdoní­tottak elég jelentőséget an­nak a ténynek, hogy a peda­gógus nemcsak a szó szoros értelmében a beszédével ke­resi a kenyerét, hanem száz és száz gyerek tanul meg tőle szépen vagy hibásan be­szélni. Az alkalmassági vizs­gák bevezetésével valamit javult a helyzet, mostantól pedig tanórán oktatják a szép magyar beszédet, he­lyes kiejtést. Felkészítik a hallgatókat az általános iskolai matema­tikaoktatás megreformálásá­ra. Az elképzelés szerint már­ a legalsó osztályok­ban sem külön számtan és mértan, hanem komplex matematikai oktatás lesz néhány év múlva: a győri gyakorlóiskolában folyó ez irányú kísérletsoro­zatba kapcsolódnak be majd a hallgatók. Fokozott fi­gyelmet fordítanak az okta­tógépek, illetve az oktatás­hoz segítséget nyújtó beren­dezések — rádió, televízió, magnetofon, film és diavetí­tő stb. — kezelésének meg­tanítására. Szokatlanul magas lét­számmal, száz hallgatóval indul útjára az oktatás az első évfolyamon. Az átlag 60—70-es létszámtól azért kellett eltérni, mert ország­szerte nagy a pedagógushi­ány, és az intézet kapacitá­sát is jobban ki tudják hasz­nálni így. A középiskolákból jó „emberanyagot” kapott a győri képző. A felvételi vizs­ga alsó határa 13,5 pont volt — a legmagasabb az ország hasonló intézményei között —, a felvettek átlagos pont­száma 16. Ez azt jelenti, hogy túlnyomórészt jeles és ki­tűnő tanulók kerültek be az első évfolyamra. A túljelentkezés csaknem két és félszeres volt. Sokéves szünet után az idén ismét megnyílik a leve­lező tagozat a győri képző­ben, mégpedig 60 elsőéves­sel. A nappali tagozat har­madéves hallgatói közül vi­szont sokan tanítanak kint falun, a tanácsok kérésére enyhíteni a pedagógushi­ányt. Az országos átlaghoz ké­pest, mint Gesztesi József, a Győri Tanítóképző igazga­tója elmondta , jó a kollégiumi elhelyezés lehetősége, létszámban ki­elégíti az igényeket (110-en kaptak helyet kollé­giumban), a körülmények azonban nem a legjobbak, mert nagy a zsúfoltság. Az intézetben egyébként az ösz­töndíj és szociális segély megállapítását, elosztását tel­jes egészében az ifjúság kép­viselői végzik. Az idei tan­évre Jörg Melinda harmad­éves hallgató kapott népköz­­társasági ösztöndíjat. g. b. Betelt a rakár — Kilenc éve vettük meg a jelenlegi lakásunkat Brat­­tila Istvántól, aki kétszobás lakásként adta el — pana­szolja Kaufman György, a győri Vörösmarty u. 12. szá­mú lakóház egyik lakásának tulajdonosa. — Beköltözé­sünk után kiderült, hogy az egyik szobát már bérli valaki. Szóvá tettük Brattiláé­knak, hiszen nem így szólt a meg­állapodás. Ettől kezdve po­kol az életünk. Brattiláék nap mint nap veszekedést provo­kálnak, a legdurvább szavak­kal illetnek bennünket. Sőt, a tettlegességtől sem riadnak vissza. Augusztus elején megtámadták a feleségem és kulcscsomóval ütötték az ud­varon. Lopással, iszákosság­­gal rágalmazzák, engem pe­dig lezsidóz­nak. Az időseknek mindent szabad? — Tisztességes emberek vagyunk, régi párttagok — védekezik Brattiláné, az eme­leti lakás tulajdonosa. Okle­veleket, kitüntetéseket mu­tat, büszke rájuk. Azt azon­ban elfelejti, hogy egy párt­tagnak illene betartani a szo­cialista együttélés szabályait. Két éve eljárás indult Brattiláné ellen, mert lakó­társát megsértette. Az ügyészség azonban a nyomo­zás elrendelését megtagadta. Indokolásában arra hivatko­zott, hogy Bratt­láné cselek­ményének indítéka nem a zsidók elleni gyűlölet volt, hanem kizárólag Kaufman György iránt érzett harag. Így a cselekmény nem alkal­mas a közösség megsértése bűntett megvalósítására. A büntetés kiszabása is mel­lőzhető az elkövető öreg ko­rára és egészségi állapotára való tekintettel. Brattilánét kioktatásban részesítették. Az ügyészség ezzel lezárta az ügyet, holott, ha a közös­ség megsértésének bűntettét nem is merítette ki a cselek­mény, becsületsértés címén, felelősségre kellett volna vonni Brattilánét. Felelősség­­revonását nem akadályozhat­ta volna az idős kora. Állandó • pereskedés — Béketűrő emberek va­gyunk, ha lehet, elkerüljük a veszekedést, de a legjámbo­­rabb embert is kihozza sod­rából az állandó civakodás — fakad ki Kaufman György. — Szót szó követ, és se vége, se hossza a veszekedésnek, a pereskedésnek. — Ha mi lennénk az össze­férhetetlenek, akkor mássol is veszekednénk. Az egész házzal a legjobb viszonyban vagyunk, Csark Brattiláék a haragosaink. Ők a többi la­kóval is haragban vannak. Ugyanúgy sértegetik, rágal­mazzák a ház többi lakóját is, akár csak minket. — Én láttam, amikor augusztus 13-án Brattiláék megverték Kaufmannét_ — szól közbe Hirni Béláné, a ház másik lakója. — Kulcs­­mi­aszatták az asszonyt, s amikor lakásomba bemene­kült, innen húzták ki az ud­varra. Nem avatkoztam bele a verekedésbe, nem akartam ismét pereskedni Brattiláék­­kal. Különben sem tudunk segíteni. A házban mindenki haragban, vagy perben van Brattiláékkal, így nem tehe­tünk érdemleges tanúvallo­mást a bíróság előtt. Bratti­láné tudja ezt, ezért sérteget és rágalmaz mindenkit. A verekedés­ ügy egyéb­ként a bíróság előtt van. Brattila Istvánnak és felesé­gének felelnie kell és a fele­­lősségrevonást ebben az eset­ben már nem lehet azzal az indokkal mellőzni, hogy az elkövetők idős emberek. Aki a világot szereti... — Semmi sem igaz, amit a házban beszélnek rólunk. Mi senkit sem bántunk, senkivel sem veszekszünk. Kaufmanék és a többi lakó köt belénk. Munkában megöregedett, be­csületes emberek vagyunk — hangoztatja az idős asszony. Nem ismer el semmit, amit Kaufmanék és a lakók állí­tanak. Újból előveszi az ok­leveleket, a kitüntetéseket, majd a lépcsőfeljárónál lévő virágcserepekihez vezet. — Nézze meg, nem gyö­nyörűek ezek a virágok? Ma­gam ültettem, és gondozom őket. Valóban szépek. Amikor le­felé indulok a lépcsőn, még utánam szól: — A közmondás is azt tart­ja, aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet... Nincs igazaim? A kérdésre majd a bíróság ad választ. Reinthal­er Rezső KISALFÖLD A Pepsi Cola cég győri programja Lesz-e családi palack? Amikor megjelent Ma­gyarországon, kikiáltottuk az üdítőitalok királyának. Ural­kodásának néhány hónapja után mégis elégedetlenek va­gyunk vele. Mert kevés­­ van belőle. A Pepsi Colának is kijutott az a sors, ami más, túlságosan is , kedvelt áru­cikknek. A kereslet túlnőtt a kínálaton. Cola 1903-ban A sötétbarna színű, im­port csemege magyarországi bemutatkozása kiválóan si­került. Hogy mennyire kivá­lóan, arról meggyőződhet­tünk kedden Győrött, a Rá­ba Művelődési Központban tartott marketing-propagan­da előadáson, amelynek szer­vezője a Pepsi Cola INC, New York bécsi irodája és az Erdei Termék Vállalat volt. Richard Heinrich, a bécsi iroda marketing-sza­kembere, nyomban eloszlatott két tév­hitet. Először is, a colák csa­ládját nem ugyanazon cég gyártja, sőt a Coca-Cola ve­­télytársa a piacon a Pep­sí­nek. Másodszor: szó sincs va­lami új készítményről. A ki­fejezést már 1903-ban ismer­ték, s a terméket magát 1896- ban állította elő egy Caleb Bradhaim nevű, dél-karolinai patikus. A titkot lakat alatt őrzik A Pepsinek, mint minden más ilyen jellegű készít­ménynek az alapanyagban van a lelke. S az alapanyag titkát légmentesebben tud­ják kezelni, mint bármilyen hadititkot. Valaki megkér­dezte Heinrich urat, mi az összetétele a Pepsi Colának. A válasz: Ha tudnám, én vol­nék a cég elnöke.” Az USÁ-n kívüli első Pepsi Cola üzemet 1937-ben hozták létre Havannában. Ez a dá­tum más vonatkozásban azonban történelmibb. Ekkor hangzott el ugyanis a világ első rádióreklámja, amelynek a to pop up (felfrissülni) alap­jelentésű frissítő volt a tárgya. Ma 116 országban műkö­dik Pepsit gyártó üzem, s legalább ugyanannyi ország­ba szállítják a háromszáz colafajta egyikét, a Pepsi Co­lát. A bécsi iroda 1958-ban történt létrehozásával a cég Kelet-Európa felé is megnyi­totta kapuit. Románia és Ju­­■­goszlávia után az idén júni­ustól, hazánkban is lehet Pepsit vásárolni. Orosháza az üvegcsavaró Az Erdei Termék Vállalat június 22-én kapott egy gép­sort a Pepsi Cola cégtől, s ezt, a badacsonytomaji szörp­üzemet átszervezve, felállí­tották. Dr. Ebk­ György, a vállalat főkönyvelője, és Má­té József propagandista el­mondották, hogy a palackozó az Angliából származó kon­­centrátumból óránként 6500 üveg, 0,25 literes Pepsi Colát készít. A Pepsi-cég és a magyar vállalat között létrejött egyezség tíz évre szól. Tar­talmazza a helyi fogyasztás­nál kötelező hűtést, hűtő­lánc kiépítését, valamint le­galább évi 10 millió palack ital előállítását. A budapesti vállalat érté­kesítési körzetéhez négy me­gye: Győr-Sopron, Vas, Veszprém és Zala tartozik Jövőre üzembe helyeznek Pé­csett is egy töltősort, s akkor Dél-Dunántúl területén is kapható lesz a Pepsi Cola. Gond az üveg előállítása. Az Orosházi Üveggyár nem tudja kielégíteni az igényeket. Tipikusan hazai probléma, hogy a nagy keresletre szá­mot tartó családi palackok forgalomba hozatala az üve­geken múlik, remélhetőleg, csak 1971-ig. IPákovMM) Barangolás a gdanski öbölben (4.) A Westerplattén ismét lombosak a fák Ahol a Visztula beleömlik a tengerbe, most félsziget a Westerplatte. A folyó horda­lékából a tenger hullámveré­se építette. Keskeny folyosó köti össze a tengerrel. „Dan­­zigi kérdés vagy a korridor” — így él a történelemben. Majd a Westerplatte hét na­pig tartó küzdelme, 182 len­gyel helyőrségi katona hősi helytállása Lengyelországért. A második világháború kez­dete, 1939. szeptember 1-én a né­metek megtámadták Lengyel­­országot, nyugatról, északról és délről. Francia és angol szövetségeseit hiába várta több mint egy hónapig — Lengyelország magára ma­radt. Akkor a Westerplatte hely­őrsége erről, mit sem tudott. 1939. szeptember 1-én 4 óra 45 perckor a gdanski ki­kötő bejáratánál, a félsziget előtt, eldördült a Schleswig- Holstein rombolóról az első lövés. Naponta hatszor, a ten­gerről, a levegőből és a szá­razföldről támadtak a néme­tek. A helyőrség tartotta ma­gát. Elcsigázottan, szomja­san, éhesen. Sebbel borítva. De a Westerplatte a lengye­leké maradt hét napig. ★ Gdanskból, a Május 1. tér­ről félóra autóbusszal az út a félszigetig. Ismét lombosak a fák, az erdő fiatal. Csak a beomlott falak, az őrtornyok csonkjai a régiek, és a múlt­ja sohasem felejthető. Csen­des a tanger is. A révkrnauz jelzőlámpái világítanak a szürkületben. Olykor hajó­kürt hallik. A tenger felől sós és hideg párát kerget a szél. Keskeny betonút vezet a romok felé. Az út mellett kő­keretben, ember nagyságúra nagyított fénykép, 18 lengyel katona áll, falnak fordulva, feltartott kézzel. Elcsigázott, harcban elnyűtt emberek, ha­­zájukat védők, akiket sem megtörni, sem megalázni nem tudtak. A Westerplatte első állomása ez. Döbbenetes. Az út másik oldalán ismét táb­lák, felvételek, jelenetek. A hét nap története látható. ★ Beesteledett. A gránit em­lékmű óriásivá nyúlik a le­szálló éjszakában, fehéren iz­zónak tűnik a lámpák fényé­ben. A tenger zúgását olykor hajókürt szakítja át. Mesz­­sziről Gdansk fényei világí­tanak. A romokból újjáépí­tett," élő városé. Kálmány Emlékmű a Westernlattén. A Puskás Tivadar u. 37. számú telepünkre kisméretű koksztüzelésű kazán fűtéséhez nyugdíjas fűtőt felveszünk A Győri Műanyagfeldolgozó Kft, Győr, Kálvária u. 5 Mozduló színek Ősz a képcsarnokban! Mintha megvilágosodott volna a Képcsarnok Vállalat győri, Bajcsy-Zsilinszky ut­cai boltja. Pedig csak a szí­nek változtak a falon. Nagy­méretű olaj- és temperaké­pek, komoly és néha komor hangulatok helyett most ak­­varellek színes tarkasága fo­gad. A tíz, országosan is is­mert művész alkotásai kö­zött öröm­mel fedeztük fel a Kossuth- és Munkácsy-díjas Imre István és a Munkácsy­­díjas Dobroszláv Lajos ké­peit. Imre István, a kiállító művészek legidősebbje most egy balatoni tájjal, a nyug­talan, mozduló színekkel vá­zolt „Vihar a füredi öböl­ben” című képpel jelentke­zett, a Tatán élő Dobroszláv Lajos pedig, akinek képeit a Képzőművészeti Alap leve­lezőlap-sokszorosításaiból is ismerjük, négy, megragadó hangulatú, realista tájkép­pel és városrészlettel. Mellettük egy sor fiatal mutatja be az akvarellfesté­­szet számtalan lehetőségét. Károlyi Ernő Vörösberény című képét a világosan el­különülő élénk színek és a szép szerkezet jellemzik. Ta­vaszi táj című akvarelljén még merészebb a színpáro­sítás, az ellenhatások megka­pó részleteiből építi fel ké­pét. Szalóky Sándor Szófiában kezdte külföldi kiállításait, majd Moszkva, Belgrád, Ró­ma és Bécs kiállítótermei után Budapesten is népszerű lett. Az akvarellnek talán legtetszetősebb, egészen kor­szerű ágát műveli: folthatá­saival gyönyörködtet a Po­­máz­ ház, a Csobánkai han­gulat és a Csobánkai reggel. Misch Ádám nevére elő­ször az NSZK-beli Tübin­­genben rendezett kiállításán figyelt fel a nemzetközi művészeti világ. Érdekessége képeinek, hogy vonalakkal is megszerkeszti a színek ará­nyosításával készült, szemet megragadó kompozícióit. Kapicz Margit a lírai han­gulatok mestere (Vályogház) Jets György kevés színnel (fehér, fekete, kék) tud nyúj­tani szép hatásokat. Felfo­gásban rokon vele, s ugyan­csak lényegretörő és egysze­rűsítő Tordi Sándor (Emlé­kek háza). Endrédi György (Esztergomi hegyek, Tihany esőben) a kontúrok egymás­ba olvasztásával éri el a tá­jak nyújtotta látvány művé­szi hangsúlyait.­­ Friss színfoltok még eb­ben a változatos válogatás­ban is Cságoly Erzsébet erő­teljes dinamizmussal festett akvarelljei. Közülük a négy szín kavargását tartalmazó Táj a legkiemelkedőbb. Ugyancsak itt említem Já­­nossy Ferenc Diófák című akvarelljét, amely az imp­resszionisták merész színvá­logatására emlékeztet a mo­dern felfogásban. A kiállítás nemcsak azért népszerű, mivel a műveket helyben megvásárolhatják a látogatók. A lakásuk szépí­tésére törekvőknek is hasz­nos ismereteket nyújt. Érde­mes volna a Képcsarnok Vállalat győri boltjának ajánlási, tanácsadási mód­szerét a műcsarnokban ren­dezett kiállításokon is beve­zetni. Tárlatvezetéssel egy­bekapcsolva, ahogy valami­kor, a második világháborút megelőző években Bajor Gi­zi hívta fel a szép iránt ér­deklődők figyelmét az igazi művészetre. R. E.

Next