Kisalföld, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

Bemr&n­cBtf&aSc a főnyiek ifjúsági klubját Az év eleje óta Bőny­­rétalapon két művelődé­­si ház működik. A régi a hajdani Bőny község te­rületén épült, munkáját függetlenített igazgató irányítja. Mindkét ház ifjúsági klubja díjat nyert a felszabadulá­sunk 25.­­ évfordulója tiszteletére meghirdetett járási klubpályázaton. A bőnyi művelődési ház 50 négyzetméter alapterületű, L-alakú klubhelyiségében 70 klubtag szórakozik esté­ről estére. — A klub önellátóan működik — mondotta Anghelyi Tibor, a mű­velődési ház igazgatója. — A nyáron három va­sárnap dolgoztak a klubtagok a tsz-ben, a kapott pénzt kirándulás­ra fordítottuk. A tagdí­jakból összegyűlt pénzen társasjátékokat vásárol­tunk, előadókat fizet­tünk. Nagy sikere volt az irodalmi estünknek, amelyen Szűcs István, a Kisfaludy Színház mű­vésze mondott verseket. — Szerencsés helyzet­ben vagyunk, mivel a klubtagok nagy része KISZ-tag is. A havonta megtartott ,két, kötelező, kötött foglalkozás közül az egyiken a KISZ poli­tikai oktatásának anya­gát dolgoztuk fel. A köz­ségi pártszervezet is fog­lalkozik a KISZ-szerve­­zet és a klub munkájá­val. A klub vezetője, Pan­­kovics András — Gratulálunk a pá­lyázaton elért eredmé­nyekhez! — Nagyon örültünk a 3. helyezésnek és a vele járó pénznek is. Jobb eredményre is képesek lennénk. Sajnos, nem si­került még mindenkit beszervezni a könyvtári olvasók táborába, társa­­dami munkát sem vál­laltak annyian a tagok közül, mint tavaly. Ak­kor 10 000 forintot kap­tunk a tsz-től, az idén csak 3000 forint érték­ben dolgoztunk. — Milyen felszerelést vásároltok a pályadíj­ból? — Ezt még vezetőségi ülésen beszéljük meg. Nagyon kellene egy olajkályha, mert a régi cserépkályhában nem lehet fűteni. A klubasz­talok is régiek, kopottak kellene több játék és újabb lemezek. St) Dankó Ilászló napközben a győri 19-es AKÖV autó­szerelője, esténként és ünnepnapokon pedig a kőny­­rétalapi fiatalokat szórakoztatja, mint a falu KISZ- klubjának szólógitárosa. Gyógyszerészasszisztens-jelöltek Ok negyvenöten Negyvennégy leány osztálytársa van Szabó Károly ebergőci fiúnak. Ők negyvenöten a Sop­roni Egészségügyi Szak­iskola gyógyszerészasz­­szisztens-képző tagoza­tának I. évfolyamosai. Karcsi már az első osztályösszejövetelkor, egykesége miatt, a lá­nyok dédelgetette lett. — Mit szólsz eh­hez? — Eleinte fájlaltam a barátokat, de a hiányuk miatt nem hagyhattam elfecsérlődni ezt a tan­évet. Csodálkozom, hogy ilyen szép pályára raj­tam kívül egy fiú sem jelentkezett. — Hol érettségiz­tél? — A győri Czuczor Gimnáziumban. Már a gimnáziumban tanultam latint, mert amióta az eszemet tudom, , csodá­lom a gyógyszertárak ezernyi tégelyét, a piru­lákat. Szeretem a jelleg­zetes orvosságszagot. — Bejáró leszel, vagy kollégista? — Egyik sem. A bá­tyám Sopronban lakik, nála kaptam helyet. Grósz Ágnes győri lány, a Révai Gimnázi­umban tavaly jelesre érettségizett. — Mit csináltál a középiskola befejez­tével? — Az érettségi után a Pécsi Tanárképző Fő­iskolára jelentkeztem, de nem sikerült a felvéte­lim. Az idén megpróbál­koztam a Szegedi Or­vostudományi Egyetem gyógyszerészeti karára bejutni, sikertelenül. Közben a győri Zrínyi utcai kórház gyógyszer­­tárában dolgoztam. — Hol laksz? — A szakiskola kollé­giumában. Egy szobában ketten lakunk, kényel­mesen elférünk. Olvas­tam az avatásáról né­hány héttel ezelőtt írt tudósítást, amelyben Gazda Anikó tervező­mérnöknő úgy nyilatko­zott, hogy majd mi, a la­kók döntjük el: megfe­­lelő-e? Valamennyiünk nevében üzenem, hogy a kollégiumban nemcsak lakunk, hanem kelleme­sen élünk. U. Gy. MAGYAR SLÁGEREK; 1. (1.) fin nem tudtam azt, Kérem (Koncz) 2. ( 3.) Van lány még (Nonstop) 3. ( 2.) Valaki kelt, hogy szeressen (Koncz) 1. ( 3.) Ejféli esküvő (Koncz) S. ( 4.) Szomorú ősz (Katona Klári) S. { 7.) Elszállt a nyár (Konez) 7. ( 6.) Jöjj ide hozzám: (Atlas) 8. (10.) Zöld borostyán (Zalatnay) 0. i— ) Vészkijárat (Omega) to. (— ) Hétfejti sárkány (Atlantis) KÜLFÖLDI SLÁGEREK: 1. ( 1.) The wonder of you (Elvis Presley) 2. ( S.) Rainbow (Marma­lade) 3. ( 2.) Lola (Kinks) 4. ( 9.) Make itt with you (Bread) 3. ( 3.) Its all in tehe Game (Four Tops) *». ( 4,) Goodbye Sam, hallo Samatha! (Cliff Ri­chard) 7. ( 7.) Something (Shirley Bassey) 8. { 5.) Neanderthal Man (Hot Legs) 9. (— ) Wild world (Jimmy Cliff) 10. (—) Tears of a clown (Smokey Robinson and the Miracles) Az „idomított” és az „őszinte” nemzedék (I.) — Öregem, te ezt nem értheted — nyilvánítot­ta befejezettnek a vitát a 18 éves „világmegváltó”, de olyan meggyőződés­sel, hogy nekem fenn­akadt tőle a szemem. A többiek helyeslően bólo­gattak hozzá. Elhittem nekik. Már lassan hatodik éve, hogy egyáltalán nem voltam 18 éves, és semmi re­mény rá... De mivel időm volt bőven, a tár­saság is alkalmasnak látszott, elhatároztam, hogy a végére járok en­nek a fenemód áthidal­hatatlannak látszó nem­zedéki ellentétnek. A magunk oldaláról már ismertem a dolgot. Összenézés, majd: „Te jó isten, öregem, mondd, mi is ilyenek voltunk annak idején?” Kölcsö­nös megnyugtatások hogy á, mi nem, hülye vagy? Szebbek, jobbak, okosabbak, érettebbek voltunk, erre határozot­tan emlékszünk. Mi lehet az ő „hozzánk állásuk?” Hát kérem ... Rövid úton kiderült hogy mi (a 24—26 éve­sek) vagyunk az utolsó „idomított nemzedék”­­Bennünket még jól de­dresszíroztak arra, hogy mindig vágjunk érdek­lődő képet ahhoz is, ami abszolút nem érdekel bennünket, hogy visel­jük el utókomplexumok nélkül a politikai élet változásait, hogy színlel­jünk hivatásérzetet az egyetemi felvételeinken,­­s ha kilépünk az Életbe, hogyan álljuk meg ott is a helyünket... „Ezzel szemben nézz meg minket” — kezdte el valamelyikük, de saj­nos, nem sikerült kisze­rénykednie magát, mert pont ekkor elfogyott a szendvics, felbőgött a magnó, és én egy pilla­nat alatt magamra ma­radtam. De azért eleget tettem felszólításuknak, és „ezzel szemben” megnéztem őket. Hosz­­szas és elmélyült kuta­tómunkát jelentett ez, melyben egyetlen nagy cél vezérelt: a trapéz­­nadrág, a térdpulóver, f a hosszú haj, egyáltalán, a „szerelés” mögött meg­keresni a mai fiatalt. Ilyesmikre bukkan­tam: Orvosegyetem, KISZ- elbeszélgetés a most fel­vett fiatalokkal. — Mit csinálsz legszí­vesebben a szabad időd­ben? — Semmit. Eltelik az idő... (Őszinte gyerek, nem próbálja mindenáron a sokirányú érdeklődőt játszani. Pedig mondhat­ta volna azt is, hogy táj­képeket fest, jógázik, vagy világnézeti kérdé­seken töpreng. Nem tet­te...) Egy másik: — Mit tudsz a NATO- ról? — Nem sokat. De azt hiszem, nagy hülyeség... (Folytatjuk.) — puskás — Mosonszentmiklóson bl­anket, divatbemutató, beatvetélkedő Talán emlékeztek még rá, hogy egy Ki-ben meghirdettük: kellő szá­mú jelentkező esetén if­júsági oldalunk divatbe­mutatót rendez a fiata­lok számára. Nos, hogy erre idáig még nem ke­rült sor, annak bátorta­lanságotok az oka. Jó néhányan érdeklődtek már a KI-divatbemuta­­tóról, a többi között Körtvélyesi Klára Mo­sonmagyaróvárról. Neki, és minden érdeklődőnek válaszoljuk: a várt di­vatbemutatót október közepén rendezzük! Ter­mészetesen érdekesnek ígérkező műsorral egy­bekötve. A műsort a KI és a mosonszentmiklósi IKEA kiváló ifjúsági klub szervezi. Sokat egyelőre nem tudunk elárulni Annyi biztos, hogy a di­vatbemutató egyszerre lesz a megyei beatzene­karok vetélkedőjével. Bizonyára sokan nem felejtették még el a né­hány évvel ezelőtt me­­gyeszerte ismert, soproni Nautilus együttest. Nau­­tilusék most Budapesten a Várban játszanak. Re­méljük, hí­vásunkra szí­vesen „hazalátogatnak” Elgondolásunk szerint az egész műsor a KI- ankéttal kezdődne egy szabad szombatos délu­tánon. Az ankéton a KI szerkesztőjével és la­punk fiatal munkatár­saival beszélgethettek. Az ankétra meghívjuk Komjáthy Györgyöt, a „Csak fiataloknak” című műsor szerkesztőjét is Nos, ennyit előlegként, s többit részletesebben egy következő KI-ben. És még valamit, mielőtt el­felejtenénk: a műsor Mosonszentmiklóson lesz. Jól nevelten... — A nyáron megta­nultam, hogyan kell en­ni — mondta Marci tár­sainak a tanév első tíz­­percében az iskola ud­varán. — Eddig nem tudtad? — kédezte Imi, a barát­ja. — Ami azt illeti, tud­tam, de hogy kétféle van, arra most jöttem rá — emelte fel mutatóuj­ját Marci. — Az egyik az evés, valahogy így ... — és hatalmasra tátott szájában eltüntette a szalvétába csomagolt va­jas kenyér maradékát. — A másik meg a jól nevelt evés. Amikor az ember nem lát az éhség­től, mert kiszívta a víz, a házigazda pedig elha­tározta, hogy vendéglő­be megyünk. Tudjátok, srácok, az ember vess hozzá fehér inget, nyak­kendőt, megvárja, míg a pincér evőeszközt, tá­nyért meg poharat hord elé. Te akkor már csilla­­gokat látsz, így kezdő­dik a jól nevelt evés. Most pedig jön a leves füles bögrében. Van ugyan hozzá kanál, de azt mondják, inni kell. — Na és? — kérdezték többen érdeklődve. — Aztán következik egy megrakott tál. Ap­róra vágott pirított, bur­gonyával, rántott zöld­babbal, borsó körettel és vesepecsenye. Az egész még egyszer nyakon önt­ve valami barna lével. Isteni az illata. — Irigyellek. — Imre akkorát nyelt, hogy csi­korgott belé a torka. — Az bizony — mond­ta Marci. — Megjegyez­tem akkor anyámnak, madár leszek, ha egy pillanat alatt fel nem falhatom. Hát nem let­tem madá, de enni kel­lett. Egyik oldalon leug­rott a burgonya, másik oldalon a borsó gurult le a tányérról. — Na, és a hús! Ap­ránként kellett késsel, villával falatozni. Kifá­radtam, mire szájrágó gyakorlatom befejező­dött. Mindenki engem nézett, leejtettem a vil­lát, és a pincér másikat hozott. Akkor aztán el­határoztam, ha én is le akarok egy srácot éget­ni, hasonlót rendelek neki. (mng) 1970. szeptember 17. II. évfolyam XXXVIII. szám AKI válaszol Francia tagozati diák. Kár, hogy leveled mellé nem vettél annyi bátor­ságot, hogy a nevedet is megírd. Néhány sort idézünk leveledből: „Az iskolában könyvosztás­kor sok társammal együtt nem kaptam francia nyelvtant. Kér­dezem én, miből fogunk mi most tanulni? Azóta számos könyvesboltot bejártam, de sajnos, a könyvet nem tudtam megszerezni.” Huszár László, Sopron. Javaslataid érdekesek, ötletesek. Megvalósítá­suk azonban csaknem lehetetlen — már ami­ket az oldalak beosztá­sáról írtál. Lapunknak kialakult formája van. A humorról írottakban igazat adunk­ neked. Az is igaz, hogy a Kl-t nem lehet csak portrékkal megtölteni. Írod, hogy „esetleg szó lehetne a vasárnapi Kl-ről is”. Ez, sajnos, nem szerkesztői, hanem nyomdatechnikai probléma. Egyébként to­vábbra is szívesen vár­juk leveleidet. Jó lenne, ha a soproni fiatalok életéről írnál — minél többet. Slágerszöveg-íróknak. Többen küldenek­ be a KI-hez slágerszövegnek szánt verseket. A tehet­ségesekre válaszolunk, de ezúton is leírjuk: a slágerszövegekkel pró­báljatok valamelyik me­gyei beatzenekarhoz be­kopogtatni. Minden vá­rosban, sőt, falun is sok ilyen működik. „Lenyúzott” ülések olvasható a lapokban, sajnos, elég gyakran, a fiatalok vandál cselekedeteiről. Utcai lámpák kido­­bálóiról, park- és telefonrongálókról... A szomorú statisztikából közlünk néhányat, intő példaként: Rongálok a Tokaj-expressz I. osztályú kocsijának üléseit „csontig lenyúzták, az elektromos fűtő, vilá­gító berendezéseket felaprították, az olvasólámpákat és tükröket porrá törték, a wc-kagylót — nem kis technikai bravúr árán — fejre állították. A kár 100 000 forint. Néhány, dunántúli fiatal egy alig 40 kilométeres szakaszon sötétségrekordot állított fel. Kétszáztíz izzót ütöttek szét a vonaton. (Ár: égenként 6,80 Ft). És végül a Nyugati pályaudvar veszteséglistája tavalyról: 3610 ablaküveg, 113 wc-kagyló, 170 tükör, 22 576 izzólámpa ...

Next