Kisalföld, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-18 / 219. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1970. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK * XXVI. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM Az élet- és munkakörülmények javításáról, a választások előkészítéséről tárgyalt a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága Kibővített ülést tartott tegnap délelőtt Győrött, az SZMT székházában a Pedagógusok Szakszervezetének Győr-Sopron megyei Bizottsága. Gergely Sándor megyei titkár az 1970—71. tanév munkatervét terjesztette a ki-A küszöbön álló feladatok közül legfontosabb a szakszervezeti választások tartalmi, személyi és szervezeti előkészítése. A választások tapasztalatait hasznosítva a megyei bizottság nagy gondot fordít majd a városi és járási bizottságok munkájának segítésére, a tisztségviselők továbbképzésére. A köznevelési és közoktatáspolitikai tevékenység tengelyében az iskolareform áll. Szükséges fejleszteni a szakszervezet politikai nevelőmunkáját is a pártbizottságok, az iskolai pártszervezetek és a megyei Pedagógus Továbbképzési Központ segítségével. A magyar közoktatásügy nagy eseménye lesz a rövidesen sorra kerülő nevelésügyi kongreszszus, amely hosszú időre irányt mutat a magyar nevelésügy számára. A kongresztottság elé. Ezt a munkatervet a múlt tanév munkájának elemzése alapján a Pedagógus Szakszervezet nyolcadik kongresszusa és a központi vezetőség, valamint az SZMT határozatai, irányelvei alapján állították össze. szás ajánlásaival a márciusi taggyűléseken foglalkoznak a szakszervezetek. A köznevelési — és az ezzel összefüggő szociális és politikai — feladatok között egyik legfontosabb annak vizsgálata, hogyan érvényesül a pedagógus nők élet- és munkakörülményeinek változásában az ide vonatkozó párthatározat. Különösen fontos ez azért, mert a pedagógusok több mint kétharmada nő. Segítséget nyújt a szakszervezetek megyei bizottsága a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának, valamint a megyei tanács művelődésügyi osztályának vizsgálatához is, amely a pályakezdő pedagógusok élet- és munkakörülményeit kutatja. Az idén megalakítja a pedagógus újítók klubját. A bér- és munkaügyi feladatok között fontos, hogy a szakszervezet segítséget nyújt a pedagógusok munkaköri kötelezettségeinek meghatározásában, ellenőrzi a túlmunkát és a helyettesítések arányos elosztását. Megkeresi a bizottság a területi tsz-szövetségeket is, hogy rendezzék a pedagógusilletményföld használatával kapcsolatos vitás kérdéseket. Fokozott figyelmet fordít a nyugdíjasok életkörülményeire, és igyekeznek kiterjeszteni a családos üdültetés rendszerét. A munkatervet a megyei bizottság megvitatta és elfogadta, majd a második napirendi pontban sor került a szakszervezeti bizottságok és bizalmik újraválasztásával kapcsolatos feladatok megbeszélésére. Ennek előadója Kádár Géza, a szervező bizottság vezetője volt. Tekintélyük van A szakszervezeti vezető szerveket ez év végén és a jövő év első hónapjaiban újjáválasztják. Az iskolai és intézményi bizalmik, az iskolai és nagyközségi szakszervezeti bizottságok megválasztására november 20. és december 20. között kerül sor, a járási, városi bizottságok választását és a nagyközségek küldöttértekezleteit 1971. január 20-ig bonyolítják le. A megyei küldöttértekezletet február 18-án rendezik, erre 101 küldöttet választanak a megye falvaiból, városaiból. A választások intézkedési terve hangsúlyozza, hogy a munkát a szakszervezeti mozgalom iránt megnövekedett követelmények figyelembevételével az eddigieknél is magasabb színvonalon kell végezni. A szakszervezeti bizottságok tagjai és a bizalmik olyanok legyenek, akik teljes mértékben élvezik a tantestület és dolgozó társaik bizalmát, akiknek szakmai munkájuk, aktivitásuk és önzetlen társadalmi tevékenységük alapján tekintélyük van kollégáik, az állami és a pártvezetők előtt. (gb.) A párthatározat nyomán Körülhatárolt munkakör A megyei bizottság kulturális munkájának egyik érdekessége az a vállalkozás, amely szerint a tavalyi pályamunkák alapján összeállítja a megyei pedagógus szakszervezeti mozgalom 25 éves történetét. Javasolja a Győr városi bizottságnak, hogy a 700. évforduló tiszteletére jövőre rendezzen pedagógus sportnapot. Árvízvédelmi emlékérmet kapott harminckilenc, mosonmagyaróvári egyetemista Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi kara. Az első évfolyamos hallgatók közül 39-en átvették az árvízvédelmi emlékérem miniszteri kitüntetést. A 39 fiatal, mint előfelvételis egyetemi hallgató Szegeden teljesített katonai szolgálatot, és 49 napig igen lelkiismeretes és bátor magatartást tanúsította az árvízvédelemben. A kitüntetéseket a megyei Katonai Kiegészítő Parancsnokság képviselője adta át ünnepélyesen dr. Varga János egyetemi tanár, dékán jelenlétében. A haja hófehér Villogó kék szeme, derűs nevetése fiatallá varázsolja a barázdált arcot. Mély, öblös hangjával megtelik a szoba. Amint beszél, egy élet fáradságos útja bontakozik ki. Horváth Györgyöt Beziben 1950. október 20-án választották a falu első tanácselnökévé. Most nyugdíjas. Amikor ifjúságára, munkájára visszatekint, és elmondja életét, történelmi korszakot villant fel. — Egykor a sövényházi uradalomban voltam traktoros a Ländler-birtokon. Később a Győr—Sopron közötti útépítkezésénél kubikoltam. Gyakran alkalmi munkából éltem. Úgy is volt, hogy Beából a lesvári kanyarhoz jártunk, oda 13 kilométer az út kerékpárral, vissza már hosszabbnak tűnt, mert már fáradtak voltunk. Egy részes fadöntésnél, alkalmi munkánál rám dőlt a fa, eltörött a lábam három helyen. Ezért nem vonultam be korán katonának, de aztán 1941-ben, amikor tömeges behívók érkeztek Beábe, én sem kaptam újabb felmentést. Mintegy 61 férfi hagyta ott akkor a családját a bizonytalanságban. Somorjára mentem. Aztán következett Budapest, Kolozsvár, Baja. — A nagytétényi fennsíkon egy évet töltöttem. Mindig kiújult a betegségem. Akkor már láttam, hogy a magyar katona a germánnak nem szövetségese. Sokszor élelem nélkül, rossz ruhában kellett helytállni. Ha meg egy faluban voltunk elszállásolva, és németek érkeztek, a magyar honvédek az istállóban kaptak szállást. Nem tetszett ez nekem, de sok másnak sem. Kecskédről 1945 januárjában másodmagammal megszöktem. A móri pincékben bújdostunk, amikor a nyilasok elfogtak. — A fertőszentmiklósi gyűjtőtáborból márciusban sikerült végleg megszökni. A Hányban bújkálva vízben, sárban napokig feküdtünk. Március 28-án, amikor Bezibe megérkeztem, csak az iskolában találtam sebesülteket. A község lakói a Csömeszarva-dűlőben ásott bunkerokba menekültek. Este 9 órakor érkeztek meg a szovjet csapatok. Másnap az emberek visszaszállingóztak, és a nagy csendet lassan felváltotta az élet. A község 82 családja a kiosztott földeken szinte két kezével kezdte a munkát. Két tehenet is összefogtak a szántásban. Ha sokszor kellene elmondani, akkor is csak azt ismételném, hogy embertelenül nehéz volt. Mert a semmiből kellett valamit teremteni. — Az évek múltak. 1954 tavaszán árvíz volt. Novákpusztáról és Ásványráróról 250 embert fogadtunk be egy éjszaka júniusban. Miközben mi is építkeztünk, az árvízkárosultakat is segítettük. A falu egészségvédelmét, kulturális életét kellett megindítani. Az állami gazdaságban is egyre több volt a munkalehetőség, gazdagodtunk, gyarapodtunk. A régi iskolánkat javítottuk, és újat is építettünk. Boltokat, járdákat, villanyhálózatot, könyvtárat létesítettünk. A KISZ is megkapta a klubszobát, és megépült a pártiroda a művelődési házban. — Milyen volt az első nap a nyugdíjban? — Azt mondta a feleségem, pihenjek. Ez ment is az első nap. Másnap már a kertben voltam, de nem találtam helyemet. Aztán elindultam a kertészet felé. Ma is ott dolgozom, meg a háztájiban is. Két kezét összedörzsöli Horváth György, száradt sár pereg le róla. A krumpliszedésből maradt föld hull a földre. — Ha az ember nem dolgozik, nem ér az élet semmit — mondja. — Nem tudok úgy élni, hogy ne dolgozzak. Így a jó, addig vagyok fiatal! — és jóízűt nevet Horváth György. (m ny) A semmiből kellett teremteni fIRA: 80 fillér Messziről kéklik a szilvás a balfi úton, ötven ember bújkál az ágak között, válogatja a szebb szemeket, csak a legjobb minőséget teszik ládába, exportra megy az áru. — Jó pénzért miért ne? Marad itthon is elég. Itt ugyanis inkább pálinkát főznek a szilvából, meg lekvárt — mondják a válogatók. Fekete fiú rakja a tele láda szilvát. — Hány éves ez a gyerek? — Nem gyerek ez, tizenöt lesz mindjárt... — mondják. Föl van már mentve az iskolából. Húsz asszony kiált: — Mi naponta 250 láda szilvát szedünk le! Vannak munkások Kapuvárról, Vitnyédről, Báliról. — Minden évben jövünk idénymunkára a Soproni Állami Gazdaságba — mondják a fertőrákosiak. (N. É.) Sok tanulót vár az iskola Még több szakembert a mezőgazdaság A megye mezőgazdasági szakmunkás képzésében rangos helyet foglal el a győri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola. Állattenyésztő, zöldségtermesztő, baromfitenyésztő és dísznövénytermesztő szakokon folyik a hároméves képzés ebben az intézményben. Pataki Rezső igazgatóval az idei beiskolázási eredményekről és az iskola gondjairól beszélgetünk. — Az idén többen jelentkeztek az iskolába, mint az előző években: 115 elsőéves tanulónk van, tavaly 97 volt. Megelégedettségről azonban szó sincs — mondja az igazgató. — A megye gazdaságainak igényét szem előtt tartva, az idén két állattenyésztő osztályt szerettünk volna szervezni. Nem sikerült. Csupán 28 tanuló jelentkezett erre a szakra. Csalódás ért bennünket a zöldségtermesztőknél is. Sokkal többen jelentkeztek, mint amennyien megjelentek az első tanítási napon. Nemcsak az Nehéz volna kapásból öszszeszámolni, hány szakosított állattenyésztő-telep létesül a közeli, vagy távolabbi jövőben Győr-Sopron megyében. Működtetésüik szakemberek nélkül aligha lehet sikeres. Bármilyen hagyományai vannak is a megyében a zöldségtermesztésnek, a jövő útja a nagyüzemi, szakosított zöldségtermesztés ismereteinek hivatott terjesztője a szakmunkásképző iskola. Azok a gazdaságok, amelyek ezt a két ágazatot művelik, többet tehetnének a szakember-utánpótlásért. Azok a fiatalok, akik hiva- iskola érdeke mást éreznek a két, fontos ágazat iránt, megérdemelnék az ösztöndíjat az őket alkalmazni kívánó gazdaságoktól. Még akkor is, ha a taníttatás ebben az iskolában egyébként ingyenes, a társadalom vállalja magára a költségeket. Visszatérve az iskola gondjaira, az igazgató elmondotta: — Minden évben nehézségeket állít a pedagógusok elé a kezdés. A vidékről városba kerülő fiatalokáltalában 14 (■(érsek), nehezen szakadnak el a szülői háztól. Aggódnak ! (Folytatás a 3. oldalon.)