Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
„VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. OKTÓBER 1„ CSÜTÖRTÖK ★ XXVI. ÉVFOLYAM 230. SZÁM ARA; 80 fillér A Parlamentből jelentjük... Az új ötéves terv az országgyűlés előtt Szerdán délelőtt Kállai Gyula elnökletével megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az elnök kegyelettel emlékezett meg Nasszennak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének elhunytéról, akivel a Magyar Népköztársaság barátját és szövetségesét vesztette el. Az országgyűlés egyperces néma csendben emlékezett meg a kiváló államférfiről. Kállai Gyula ezután ismertette az ülésszak napirendjét, amelyen első helyen a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat, a következőkben pedig a képviselők és tanácstagok választásáról szóló korábbi törvény módosításának javaslata áll. Előreláthatólag egy interpellációra is sor kerül. Párdi Imre expozéja Az 1971-ben kezdődő, új ötéves tervről tartott expozéjában Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy miközben a terv épít eddigi eredményeinkre, a párt irányelveivel összhangban reálisan számol szocialista társadalmunk építésének új feladataival. Ami az idén záruló harmadik ötéves terv már látható eredményeit illeti, mintegy 40 százalékkal nő a nemzeti jövedelem, és 31 százalékkal a fogyasztási alap. A fejlődést mindenekelőtt az ipari termelés növekedése és a mezőgazdaság teljesítésének kedvező fejlődése tette lehetővé. Figyelemre méltó hogy a külkereskedelem a nemzeti jövedelemnél is gyorsabbban fejlődött az elmúlt években, amiben nagy része volt a szocialista országokkal kiépült gazdasági együttműködés sokoldalú növekedésének. Ilyen körülmények között vált lehetővé, hogy — túlteljesítve az előirányzatot — a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek pedig 17—18 százalékkal magasabbak az idén, mint 5 esztendővel ezelőtt. Növekedtek a tervidőszakban a nyugdíjak, a családi pótlék, bevezette a kormány a gyermekgondozási segélyt, a társadalombiztosítást pedig gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjesztette. Több területen került sor központi bérrendezésre is. A parasztság személyes átlagjövedelme ez évben már eléri a munkásokét. Végül nagy eredmény, hogy az öt év alatt csaknem 320 000 lakás épült. Kitért a Tervhivatal elnöke gazdaságunk lényeges gondjaira is, egyebek között a korántsem kielégítő munkatermelékenységre, a korszerűtlen munkaerőgazdálkodásra és a sok helyen kifogásolható munkafegyelemre, valamint a beruházások megvalósításának tarthatatlanul lassú ütemére. Négy jellemző Mindezzel messzemenően számoltak az új ötéves terv megszerkesztésekor, amelyben — noha gazdaságpolitikánk nem változik — fontos új vonások ismerhetők fel. A terv egyik legfontosabb célja, hogy a népgazdaság egyensúlyát a dinamikus fejlődés közepette is biztosítsa. Ehhez ésszerűbben kell megszervezni a társadalom erőforrásainak felhasználását. Ebben a vonatkozásban a terv négy jellemző vonására hívta fel a képviselők figyelmét Párdi Imre. Ezek: a termelés szerkezetének korszerűsítése; a népgazdaság úgynevezett infrastruktúrájának, tehát tartópilléreinek megerősítése; a tudományos kutatás előrehaladása, és a nemzetközi gazdasági együttműködés gyors fejlesztése. Az előadó ezután részleteiben is megvilágította, mi értendő az említett sajátosságokon. A termelésszerkezet korszerűsítésével kapcsolatban utalt az energiatermelés arányainak tervezett nagy változására, a gáz és az olaj felhasználásának előretörésére, melynek eredményeként (Folytatás a 2. oldalon.) Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke Napirenden kívül Nagy a képviselők vitatkozókedve, a negyedik ötéves tervhez kapcsolódva ötvenhatan jelentették be szólási szándékukat. A tervtörvényjavaslathoz az ülésszakot megelőző bizottsági üléseken már eddig is több mint százan fűztek érdemi észrevételt, ezért meglepő a felszólalásokra jelentkezők nagy száma. Ennek következtében elhúzódhat az őszi ülésszak eredetileg három napra tervezett munkája. Ugyancsak „terven felüli” az, hogy az előzetes jelzett két tárgysorozat — a negyedik ötéves tervről és a választójogi törvényről szóló javaslatok vitája — bővült a többi között megyénk képviselője, Geiszbühl Mihály interpellálásával Jó „feddés” Az első szünetben Nagy Józsefné könynyűipari miniszter kereste a találkozás lehetőségét megyénk képviselőivel. — Tréfás komolyan „megfeddte” Marton Jánost, amiért annyira felkészítette a Kisalföld munkatársát a nemrég tartott sajtóértekezletére. Az Országház folyosóján futottam össze Kocsis Józseffel, aki szeptember első felében Drezdában, az európai városok polgármestereinek és kommunálpolitikusainak (várospolitikusainak) V. tanácskozásán vett részt. A kétévenként — így ismerte a győri textilesek problémáit — mondta a miniszterasszony —, olyan ügyszeretettel beszélt arról, mi mindenre van szüksége a vállalatnak, hogy a gyári vezetőknek is becsületére vált volna ... rendezett tanácskozás mostani vitasorozatának témája „A választott testületek és az ifjúság” volt. Huszonegy ország 210 képviselője között a négytagú magyar küldöttség felkért előadójaként utazott Kocsis József Drezdába. Előadásának témája: Az ifjúság szabad idejének tartalmas kitöltéséhez milyen lehetőséget teremthetnek a városi tanácsok? Sok szót nem válthattunk a tanácskozás hasznáról, mert Kocsis József is felszólalásra jelentkezett — Riba Miklós úgyszintén —, s mondandóit még csiszolni szeretné. És a gyorsírók A Parlament sajtópáholyában, ahol az országos és megyei lapok népes újságírógárdája kíséri figyelemmel az országgyűlés munkáját, az egyik fiatal kolléga ezzel a mondattal állított be: — Nincs Tamás János, most csinálják. Azaz: a szerdai napon utolsóként felszólaló Tamás János beszédét még nem tették át a gyorsírók. Önkéntelenül is a hangyaszorgalbú gyorsírók felé fordul a figyelem. Nesztelen léptekkel jönnek az ülésterembe, az elnökirsi emelvény alatti ajtón át. Tízpercenként váltják egymást az asztalon levő óra figyelmeztető, halk csengetésére. Rangos rangsor Heten vannak, hivatalos rangsorolásuk: beszédgyorsírók, valamennyien az MTI alkalmazottai. A szakma legjobbjai ők: dr. Baczony László (tizenegyszer nyert országos bajnokságot), dr. Majercsik Sándor, Fenyvesi Mária (Magyarország örökös gyorsíróbajnokai mindhárman), dr. Török Zoltán, aki tizenkilenc éves korában, 1933-ban az ország legjobb gyorsírója volt. (S ha nem tekintik pletykálkodásnak, Fenyvesi Mária két évvel ezelőtt hazánk „férfibajnoka” címét is elnyerte, megelőzte dr. Baczonyt). A korelnök dr. Majercsik Sándor, aki most már negyvenharmadik évét szolgálja parlamenti gyorsíróként. Nos, ők „csinálják” a felszólalást, s az első mondatok elhangzásától számított 20—25 perc múlva már az újságírók előtt van — nyers áttételben. Szabó Zsigmond Gyors interjú A tartalomból: Újra éled a remény Kenyerünkről volt szó A népi Kína ünnepe Kisalföldi Ifjúság Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap délelőtt Port Árpádnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottsága. A megyei pártbizottság Pataki Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának, előterjesztésében megvitatta és elfogadta a pártbizottság pártértekezleti beszámolóját. Ezután Horváth Imrének, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében az ülés megvitatta és jóváhagyta a megye negyedik ötéves tervének irányelveit, amelyek a megye párttagsága, valamint politikai és gazdasági vezetői számára munkahelyeik terveinek irányelveiként szolgálnak. A megyei pártbizottság jegyzőkönyvben örökítette meg a közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt Csányi Dezsőnek, a megyei pártbizottság tagjának, a munkásőrség megyei parancsnokának emlékét. Az első szakasz kész a Graboplast Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban Az emberek végzik mindennapi munkájukat, építenek, szerelnek az új, öthajós gyártócsarnokon. Két hajó kész, egy hajót már betelepítettek magyar, német gyártmányú műbőrgyártó gépsorokkal, keverő-, bedörzsölő-, kenő-, lakkozó gépekkel. A telepített gépek már túlvannak a próbákon, hatalmas hengerekre tekerednek az autó- építő- és ruházati ipar részére gyártott műbőrök. A munkások, műszakiak alapos próbának vetették alá az új berendezéseket, amelyek hétfőn délelőtt hivatalosan vizsgáztak a szakszervezet, a tűzrendészeti hatóság, a KÖJÁLL, a Beruházási Bank és a városi tanács építésügyi osztályának szakemberei előtt. Ezzel elérkezett a több mint egymilliárd forintos műbőrgyári beruházás az első (s talán legnehezebb) szakaszának lezárásához. Az eredeti célkitűzéshez képest kissé megkésett az átadás. Sok gonddal, akadálylyal kellett megküzdeniük a beruházóknak és kivitelezőknek. Az eredeti tervhez képest „csúszott” az építkezés, a külföldről várt gépek, berendezések is késve érkeztek. Helyettük gyakran kaptak a műbőrgyáriak akadályközlést, például a télen tomboló influenzajárvány a nyugati országokban is zavart okozott a termelésben, emiatt a gépek késedelmesen érkeztek a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárba. Sok-sok izgalommal, vesződséggel, kudarccal elegyült, megfeszített munka eredményeként azonban elkészült a 230,8 millió forint értékű munka, ennek hatósági átvétele hétfőn megtörtént, s folyik a beruházás második és harmadik szakaszának egyidejű megvalósítása. Elkészült a gyár energiaellátásának átállítása gázfűtésre. A Gazdaságpolitikai Bizottság a cipőbélés gyártására vonatkozó határozata teljesült. Eddig 239 000 négyzetméternyi bélésműbőr készült el. Nyolcvannégymillió-háromszázezer forint befektetésével ideális munkakörülményeket nyújt a Vliesüzem, vadonatúj, legkorszerűbb gépekkel folyik ott a termelés. Az építkezéssel párhuzamosan termelnek az új műbőrgyártó csarnok két hajójában, továbbá a gépek, berendezések kisebb-nagyobb hibáinak javítását végzik külföldi és hazai szerelők. A hatósági és társadalmi átvevők mindent tüzetesen átnéztek, a szakszervezeti és egészségügyi szervek képviselői szigorúan ellenőrzik, hogy a berendezések a biztonsági és egészségügyi óvórendszabályoknak megfelelnek-e. Az észrevételek jegyzőkönyvbe kerültek, mert az üzemelésben kiesést nem okozó „simítani valókat” még találnak a szakértők. A javítások határidejét az üzembe helyezési jegyzőkönyv rögzíti, s azt a tényt, hogy az 1972. december 31-én átadásra tervezett műbőrgyári beruházásnak mintegy egynegyede elkészült. Jegyzőkönyvön kívül: a műbőrgyári kollektíva az új létesítmények némi késedelmes beállítása ellenére is teljesíti kötelezettségét. A Gazdaságpolitikai Bizottság által és évre , megszabott 2,5 millió négyzetmétert egymillióval túl is teljesíti. J. L.-né Születésnapi számadás Egyéves város: Kapuvár Egy évvel ezelőtt, október elsején emelkedett városi rangra Kapuvár. Az előbbre lépés nagy esemény volt lakói életében. Feltételeit megteremtette a szocialista társadalmi rendünk építéséért folytatott 25 esztendős fáradozás és a magasabb szintű politikai, társadalmi és közigazgatási irányítás. (Folytatás a 2. oldalon.) SOK LÁTOGATÓJA, nagy sikere van a kapuvári honismereti napokra készített szövetkezeti kiállításoknak, amelyeket a vasárnapi megnyitó óta ezerötszázan kerestek fel. Képünkön: részlet a Kapuvár és Vidéke Afész „Modern háztartás, több szabad idő” című, a korszerű takarítás, a gyors főzés segédeszközeit, alapanyagait bemutató kiállításáról. A kiállítóteremben az Afész kereskedelmi osztálya rendezvényeket is lebonyolít. Tegnap nagy érdeklődéssel kísért háztartási és kozmetikai tanácsadás volt, ma délelőtt háztartási gépbemutató lesz.