Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

1970. október 27., kedd KISALFÖLD Tíz éve tervezik a jövőt (Folytatás az 1. oldalról) ipari épületek kiviteli ter­vei, beruházási programjai is készülnek. Számos szociális intézmény (étterem, áruház, iskola, kollégium, művelődé­si ház, orvosi rend­elő) áll már szerte Nyugat-Dunántú­­lon, amelyek makettként a győri Lenin úti intézet falai között épültek fel először. Egyterű színház és társai Az utóbbi időben 300—350 millió forint beruházás ter­vezését végezték éves átlag­ban a tervező vállalat szak­emberei. Egy játék a szá­mokkal: kétmillió forint gaz­daságos befektetéséről dönt az intézet minden egyes dol­gozója, a portásokat is bele­számítva... Csapó György építészmér­nök részteteket ism­ertet az általa tervezett pápai műve­lődési központról. Az ország­ban egyedülálló megoldásról van szó, ugyanis a színház­terem egyterű lesz. Ez azt je­­lenti, hogy a színpadtér nem szűkül le, mint a hagyomá­nyos színházakban, hanem egyenes folytatása a 450 sze­mélyt befogadó nézőtérnek. Az épület belső kiképzése sokféle rendezvényre alkal­mas lesz. Varga István, az intézet igazgatója szívügyeként be­szél a nagycenki Széchenyi­­kastély rekontsrukció­járól, de a győri műemlék-patika fel­újítását is meleg szavakkal emlegeti. Dr. Grábics Jenő tervosz­­tályvezető a főbb munkákat sorolja. Pápán sportcsarnok, kollégium, szálloda, Kapuvá­ron áruház és a közművesítés fejlesztése, Oroszlányban la­kóházak, iskola, áruház, óvo­da, Tatabányán 760 lakás, Győrben a Megyei Bíróság­gal szemben autószalon, bizo­mányi áruház, eszpresszó­tömb, a Czuczor utcában iparcikk-áruház tervei ké­szülnek vagy készültek el az utóbbi időben. De szívügy a nagyközségek urbanizálásá­­nak tervezése is, Csorna, Tét, Pannonhalma törpe vízmű­veinek, csatornahálózatának tervei a Lenin úton kapnak végleges formát. Jól együtt vannak „Jól együtt van most a gárda" — mondják a vállalat vezetői. Bizonyítják is az ál­lítást: szerződéseikbe sose veszik bele a rendeletileg en­gedélyezett záróbekezdést, mely szerint a határidő-késés első harminc napjáért köt­bért nem kell fizetni. Mert a határidő-túllépés ismeretlen fogalom a tanácsi tervezők­nél. Feszített munkájuk mellett jut idő még a társadalmi se­gítségnyújtásra is. Ott készült el , hogy csak az utóbbi idők térítés nélkül végzett tervezéseiből említsünk — a novákpusztai KISZ-vezető­­képző tábor teljes terve, és a soproni pártiskola felújítási programja. A fiatal intézet fiatal ve­zetői (életkoruk 35 és 43 év között van) elégedettek a kö­rülményekkel. Mint elmon­dották, munkaellátottságuk kitűnő, más kívánságuk nincs, mint hogy megbízóik­nak továbbra is jó és szép épületeket tervezzenek. (Csiszka) A megvalósulásra váró szép elképzelések közül egyik a pápai sportcsarnok. Bödök Miklós, Mányoki János, Egyházy Gábor, Vadas József és Szekeres Sándor alkotókö­zössége a kétszintes sportcsarnokot 1000 néző számára tervezte. Gyümölcsözik a szaktanácsadás Egyre több gazdaság tart igényt átfogó, minden terü­letre kiterjedő szaktanács­­adásra — ezt állapították meg a mezőgazdasági szak­­tanácsadási hálózat munka­társai. A szervezet az idén hozzávetőleg negyvenezer szerződést kötött a megren­delőkkel. A megállapodások döntő többségében térítés nélkül adtak útbaigazítást azok az intézmények, ame­lyeknek ez lényegében hiva­talos feladata. Több ezer esetben azonban olyan szer­ződések jöttek létre, amelyek után anyagi térítés járt. A hálózat munkájában részt vállaló mezőgazdasági üzemek, kutatóintézetek és egyéb szervek előretekintő, távlati elemzéseket is készí­tettek a gazdaságoknak. Ezekben a napokban sok ■helyen realizálódik a szak­­tanácsadók munkája. A ku­koricatermesztés gépesítésére az érdekelt intézmények egész sor gazdasággal kötöt­tek komplex szerződést. (MTI) Az NDK-ból hazatérő munkásfiatalok Az izemek két héten belü­ várják őket! Hazánk és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mánya között létrejött meg­egyezés értelmében három évvel ezelőtt lányok és fiúk mentek az NDK-ba ipari munkára. Az első csoportok ideje lejárt, és ezekben a he­tek­ben hazatérnek. Süveges Imre, a Győr-Sop­­ron megyei Tanács munka­ügyi osztályának vezetője ez­zel kapcsolatban elmondotta: — Megyénkbe 146 fiatalt várunk vissza, a többsége már megérkezett. Felada­tunk: a hazatért fiatalokat tájékoztatni munkajogi kér­désekben, segíteni munkába állásukat. A teendőket min­den városi és járási munka­ügyi előadóval megbeszél­tük. Zsidi Jenő, a Győri Pa­mutszövő- és Műbőrgyár munkaügyi előadója elmon­dotta, hogy a nyár folyamán az NDK-ban találkozott a műbőriparban dolgozó fiata­lokkal, tájékoztatta őket a hazatérés utáni munkalehe­tőségekről. Október második hetétől már több csoport járt a műbőrgyárban, néhánynak Wappel Kálmán üzemvezető mérnök megmutatta a leendő munkahelyét. (Ez az új csar­nokban lenne, ahol az NDK- ban megismerteknél korsze­rűbb gépeken dolgozhatnak.) Inkább csak tájékozódtak a fiatalok, munkakönyvüket kevesen adták le. Eddig mindössze hárman álltak munkába a műbőrgyárban. A fiatalok közül néhányan nehezen illeszkednek be az itthoni életbe. Határozatlan­ság, esetenként elégedetlen­ség is tapasztalható a hazai körülményeket illetően. Van­nak, akik keveslik a velük való törődést. Mások azt vár­ták, hogy összehívják őket és megbeszélik, milyen lehe­tőség van a szakmunkás-bi­zonyítvány megszerzésére. Hiszen az NDK-ban a nyel­vi nehézségek miatt ez nem sikerült mindannyiuknak. Jó, ha tudják a most visz­­szatért fiatalok, hogy az NDK-ban töltött három év hazai munkaviszonynak szá­mít. Kötelességeik és jogaik is azonosak az itthon dolgo­zókkal. Hazatérésük után 14 napon belül jelentkezni kell a kiutazást megelőző munka­helyen, különben elvész a kint töltött három év. (Töb­ben például azt kérték, hogy az újonnan választott mun­kahely kérje ki őket régi he­lyükről. Ez a fennálló ren­deletek értelmében nem le­hetséges.) Azok, akiknek az NDK-ba utazás előtt nem volt mun­kahelyük, és kint a műbőr­iparban dolgoztak, hasonló munkakörben elhelyezked­hetnek itthon. Hazánkban az első műanyag-feldolgozó ipa­ri tanulócsoport 1971-ben vé­gez. Van olyan elképzelés az üzemben, hogy az itthon évekig betanított munkás­ként, illetve az NDK-ban gyakorlatot szerzett dolgo­zóknak lehetővé teszik a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését. . Az új környezetbe került fiatalok hiányolják a meg­szokott munkahelyet, mun­katársakat, körülményeket. Saját elmondásuk szerint is egy kicsit elkényeztette őket a kinti élet. Ezért is nehe­zen találják meg néhányan helyüket, esetenként számí­tásukat is. Éppen ezért na­gyobb megértéssel, törődés­sel, vagy esetenként a neve­lés hatékonyságával kellene melléjük állni, hogy munká­ba állásuk után rövid idő alatt belekapcsolódjanak a termelő munkába, és jól hasznosítsák gyakorlatukat, tapasztalataikat. Ebben so­kat segíthetnek a munkahe­lyi ifjúsági szervezetek tag­jai. Abban, hogy várják a ve­lük való törődést, egyet kell érteni. És ez nem baj. A kö­vetelmény sokszor elhang­zott: társadalmunkban kap­jon nagyobb megbecsülést a fizikai munka, mindazok tö­rekvése, akik a gépeken kí­vánnak dolgozni, szakmát szerezni, sokszor az érettsé­gi bizonyítvány mellé. Ez a törődés, ez a nagyobb meg­becsülés ott kezdődjék, ami­kor a gyár portáján kopog­tatnak. Továbbá: a munkásfelvé­­teleket nem „kutyafuttában” kellene intézni. Mert a mun­kásfiatalok elvárják a velük való beszélgetést, ügyeik iránti érdeklődést, a jobb tá­jékoztatást a munkakörül­ményekről, a jövőjük lehe­tőségeiről. Egyszóval a bi­zalomkeltő hangulatot. Amikor az egyik munka­ügyi előadónak elmondtam, mint vélekednek az NDK- ból hazajött fiatalok a fel­vételükről, csodálkozva azt válaszolta: „pedig többet tö­rődtünk velük, mint általá­ban azokkal, akik nálunk munkát keresnek vagy vál­lalnak". Tehát van még javítani való! ; Horváth Irma " Újra a búzáról Az eredmények adják a feladatot Nagy leckét adott a gazda­ságoknak az idei nyár: ho­gyan tovább a kenyérgabona termesztésében? Értő szak­emberek országos, megyei, járási értekezleteken vitatták meg a tapasztalatok alapján a sürgős teendőiket, hogy a termesztésben mutatkozó visszaesést megszüntessék, és zavartalanul fejlődhessen a k­en­yérgarbona - termesztő te­vékenység. Nem felesleges hát gyakran vissza­pilla­ntani, tanulságként. Nem felesleges visszanézni, különösen az idei őszön, amikor újra hadat üzent a természet: a szeszé­lyes időjárás miatt még min­dig a vetéssel bajlódnak a gazdaságok. Tehát a tapasz­talat átadása még hasznos, de használható a jövőben is, mert előremutató. Erről be­szélgettünk Horváth Hajós­sal, az Ikrényi Állami Gaz­daság igazgatóhelyettesével. — Az eredmények adják a feladatokat — mondotta Horváth elvtárs. — Tavaly például 1577 holdról átlag 19 mázsa 60 kiló búzát takarí­tottunk be, az idén 1637 hold­ról holdanként 18 mázsa 10 kilót arattunk. — Úgy gondolom, elége­detlenségre nincsen ok, hi­szen az idei időjárás viszo­nyai között szép eredmény országosan is a 18 mázsa 10 kilós átlag. — Nem elégedetlenkedünk, mégis hasznos a tanulság. Ezért említettem a két esz­tendő eredményeit. Mulasz­tásról nincsen szó, inkább ar­ról, hogyan lehetne tovább növelni a hozamokat, hogyan állhatnánk ellen az időjárás kedvezőtlen viszonyainak. — A hozamok növelése a fajta kiválasztásától is függ. Milyen búzafajtát termel a gazdaság? — A gazdaságban a búza vetésterületének 93 százalé­kát foglalja el a bezosztaja. A többi: fertődi és liberulla. — Néhány tanácskozáson elhangzott, hogy leromlott a bezosztása. Mi erről Horváth elvtárs véleménye? — Nem így vélekedem, in­kább arról van szó, hogy nem megfelelő a berosztása hazai felújítása. Ezért azonban nem lehet a termelő gazdaságokat elmarasztalni. Mindenesetre nagy gondot kell fordítani az előveteményre, a talajműve­lésre, a talaj fertőtlenítésére, a talajerő utánpótlására. Ha ezeket a követelményeket el­hanyagolják a gazdaságok, a legjobban kiválasztott fajta is várakozáson alul hoz ter­mést. — Sokat foglalkoztatja a gazdaságokat a talajerő táp­anyagának utánpótlása. Az Ikrényi Állami Gazdaságban milyen módszerekkel történik a talajerő egy szinten tar­tása, a gabona nevelése? — A tapasztalatok szerint vetés előtt tápláljuk be a ta­lajba a szükséges foszfor- és káliummű­trágyát, a nitrogén­­műtrágyának 50 százalékát. A nitrogénnek a másik felét fejtrágyaiként adagoljuk a ke­lés után novemberben és de­cemberben. — Sok szó esett a különbö­ző tanácskozásokon a kárte­vőkről, különösen az idén pusztító lisztharmatról. Me­lyek a betegségek elleni vé­dekezés legkiválóbb módsze­rei? . — Inkább a liszharmatról szólnék, amely az idén külö­nösen megtizedelte a gabo­nát. A kártevő ellen leg­in­­ká­bb Thiovit és az Orthooid használatát ajánlanám. Ter­mészetesen minden kártevő ellen az időben való védeke­zés is meghatározó. — A szakemberek vitatják a vetés idejét. Mi a vélemé­nye erről Horváth elvtárs­nak? — Tapasztalatunk szerint a búza vetésideje október el­ső két dekádjába­n van. Nem tartjuk szerencsésnek a szep­tember végi és az október végi vetést. — Az idén sok volt a gyo­­mos gabona. A gyomosodást is a rossz, kedvezőtlen időjá­rással magyarázzák néhány gazdaságban. — A gazdaságban kevés gyomos gabonával találkoz­tam. Úgy gondolom, hogy a technológiai eljárások között lényeges, a termésátlagot meghatározó helyet foglal el a gabona gyomtalanítása. Ezért gazdaságos és hasznos időben elvégezni a vegysze­res gyomirtást akkor, amikor a gép még nem tapossa el a gabonát. — Pék — Tudományos tanácskozás A Magyar Traumatológus Társaság és a Magyar Sebész Társaság nyugat-dunántúli csoportja október 31-én dél­előtt 9 órakor a MTESZ sop­roni Széchenyi téri székházá­ban dr. Király Jenő emlék­ülést és tudományos ülést rendez. Az ülés első részé­ben dr. Metzl János, a sop­roni kórház sebész főorvosa emlékezik meg dr. Király Jenő soproni igazgató főor­vos munkásságáról. A tudományos ülés a kéz sérüléseivel foglalkozik. A referátumot prof. dr. Jörg Böhler, Ausztria képviselője tartja „Újabb szempontok a kézsérülések kezelésében” címmel. Dr. Zoltán János korreferátumában a plaszti­kai megoldásokról, dr. Man­­ninger Jenő, szintén buda­pesti orvos pedig az idegsé­rülések néhány problémájá­ról beszél. Azután még kilenc előadás foglalkozik a kéz sé­rüléseivel, a kezelésben elő­forduló fertőzésekkel, a kéz­sérülések ellátásának jelen­legi módjaival. A tudományos ülés rangos szaktekintélyei a tanácsko­zás után Sopron nevezetes­ségeivel ismerkednek. 3 B­ácsán és környékén javul az ivóvízellátás Jövőre megnyílik a győri gyógyfürdő Megyénk ipara és mező­­gazdasága fejlett, a közmű­vesítést tekintve viszont a megyék sorában az utolsók között vagyunk. Az utóbbi évekban sokat tettek a taná­csok az elmaradás pótlására, érmék ellenére sok még a tennivaló, hiszen megyénk mintegy 200 települése közül csupán 40 helyen van egész­séges ivóvíz. Hálózatbővítés Horváth Antal, az I. szá­mú megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat igazgatója el­mondta : a Győrött a vízellátásra alig van panasz, esetenként a víz minősége és a víznyo­más ad okot erre. Az utóbbi különösen a magas házak felső emeletein és bizonyos városrészekben jelentkezett. Bácsán, Kisbácsán és kör­nyékén többször előfordult, hogy egész nap nem volt víz, csak éjjel lehetett vizet vé­telezni. Az ok egyszerű: a jelenlegi 80 milliméteres csö­veket szükségmegoldásként az árvíz után fektettek le, és utólag kötötték rá az egész Kisbácsát. Tudtuk, hogy ez az állapot tovább nem tart­ható. Ezért a bácsai úton már elhelyeztünk 2000 méter hosszan 200 milliméter átmé­rőjű csővezetéket.­­ Ezzel megoldódik az említett helyek vízellátása. Azonkívül a városi tanács megrendelésére Sáráspusztá­­ra az építendő hétvégi üdülő­telepre is bevezettünk 660 méter hosszú vízvezetéket, és még­ az idén szeretnénk a hátralévő 400 méter csövet is lefektetni. Mindez 3 600 000 forintba kerül, és vízhez jut a lakosság. Azonkívül erre a vezetékre még további be­kötéseket is lehet eszközölni.­­ Jövőre átadják rendel­tetésének az új nyugati fő­­nyomóvezetéket, melynek nagy része már megépült. Jelentősége azért nagy, mert üzembe helyezése után a ná­dorvárosi új lakótelepeken sem lesz többé vízellátási gond, még a legmagasabb emeleteken sem. Az új fő­­nyomóvezeték csövei 400 milliméter átmérőjűél A gyárvárosi vízellátás javulá­sa is ettől a vezetéktől függ. Vastalanítás — Győrött, a legtöbb pa­nasz az ivóvíz tisztaságára van. Sajnos, a jelenlegi vas­­talanító kapacitása 16 000 köbméter. Viszont a július 14-i kánikulában 33 649 köb­méter vizet adtunk. Kész már a kiviteli terve annak a vastalaní­tónak, amely a IV. ötéves tervben épül fel, 24 000 köbméter vizet tisz­tít, és mintegy 30 millió fo­rintba kerül. Elmondotta még Horváth Antal, hogy az új győri für­dőnegyed egyre jobban épül. Minden dicséretet megérde­melnek az építők, hiszen munkájuk nyomán a gyógy­fürdő épülete Győr jubileu­mi évében átadásra kerül. A termál •Jövőre készítik el a terve­zők az új fedett termálfür­dő ter­veit. Jelenleg a ter­málfürdőben bevívik a szol­gáltatásokat. Egy kvarcoló­­gépet helyeztek üzembe, va­lamint a felesleges kilós­ka­d leadni vágyók nagy örömére egy „Csini” masszírozógépet. Létesítettek a termálban kádfürdőt is egyelőre 4 kád­dal. A termálfürdő az év eddi­gi részében rekordforgalmat bonyolított le, 157 800 sze­mély látogatta meg. Sokan azt mondják, hogy az idén alig volt nyár. A győri me­dencés uszoda ennek az el­lenkezőjét bizonyítja: a ta­valyi 132 000 fürdőzővel szemben az idén 198 665 für­­dőző keresett felüdülést a hűs­zabokiban. Imre Béla *

Next