Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

A tartalomból: Jövedelem, életszínvonal Emberek és közösségük Még egy pillantás • Sport ízig-vérig muzsikusok VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOT­TSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1910. OKTOBER 18­, VASÁRNAP ★ XXVI. ÉVFOLYAM 245. SZÁM Dolgos esztendők mérlege A győri kommunisták küldöttértekezlete Majdnem 9000 győri kommunista képvise­letében tanácskozott tegnap a megyei párt­­bizottság székházának nagytermében a Győr városi pártértekezlet. A küldöttek a pártértekezlet elnökének Bittmann Ernőt választották. Az elnökségben helyet foglaltak: Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára, Palotás Gyula, az MSZMP KB munkatársa, Jankovics István, a Győr városi Pártbizottság első titkára, Molnár Lajosné és Lakatos László, városi pártbizottsági titkárok, dr. Csernitzki Gyula, a Győr városi Tanács elnöke, Ligeti Imre, richards gyári igazgató, Nagy Károly, az ÉDÁSZ igazgatója, Sindulár Pál, a BM Győr városi Rendőrkapitányság vezetője, Jankovits György, a megyei tanács osztályvezetője, Sze­­menyei János, a Győri Pamutszövő- és Mű­bőrgyár párttitkára, Káldi Gyula, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Maár Ferenc, a belvárosi pártszervezet küldötteként, Darvas Frigyes, a Győr városi KISZ-bizottság titkára, Varga Tibor, a Magyar Vagon- és Gépgyár pártbizottságának titkára, Kádár Ilona, a Győri Textilipari Vállalat dolgozója, Hevesi János, az SZMT munkatársa és Rikovics Géza, győrszentiváni tsz pártszervezet küldötte. Az elnöki megnyitó után az írásos beszá­molóhoz Jankovics elvtárs, az MSZMP Győr városi Pártbizottságának első titkára szóbeli kiegészítést fűzött. Ebben — egyebek között — számot adott a pártszervezetek kongresszusi előkészületeinek tapasztalatairól. Az MSZMP IX. kongresszusi határozatainak szellemében * A Győr városi pártbizott­ság a pártértekezlet elé ter­jesztett jelentésének beveze­tőjében megállapítja, hogy az utóbbi négy év eredményei az eddigi történelmében egye­dülállóak. A várospolitikában mértéktartóan, de erőteljesen, szemmel láthatóan érvénye­sültek a nagyvárosiasodásra irányuló törekvések. A párt IX. kongresszusa tűzte ki azokat az alapvető gazdaságpolitikai célokat, melyek Győr üzemeinek, vállalatainak tevékenységét meghatározták. Teljesült az ipari termelésnek évi 6 szá­zalékos emelése, bár az éven­kénti növekedés nem volt egyenletes. A harmadik öt­éves terv előreláthatóan 30— 33 százalékos ipari termelés­­növekedéssel fog zárulni. Számottevő a fejlődés 1970 első felében, s ez azt mutat­ja, hogy az átmeneti időszak után a vállalatok irányítása egyre inkább alkalmazkodik a gazdaságirányítás új rend­szeréhez. A termelés növekedésében nagy szerepe van Győr gép­iparának. A Magyar Vagon- és Gépgyár idén 40 százalék­kal termel többet a múlt évi­nél. Nőtt a győri könnyűipari üzemek termelésének rész­aránya az ország könnyűipa­ri termelésében, és rangos het­et foglalnak el a tárca irányítása alá tartozó válla­latok között. A négy év alatt a Richards, a Pamutszövő- és Műbőrgyár kollektívája há­romszor nyerte el a SZOT és a Minisztertanács vándor­zászlaját. A Cardo, a Len­­szövőgyár pedig háromszor volt kiváló vállalat. A hat élelmiszeripari üzem négy év alatt 43 százalékkal növelte termelését. Győr üzemeiben, vállala­tainál előállított termelési ér­ték 1966-b­an 8 milliárd fo­rint volt, a múlt év végére pedig meghaladta a tizenöt milliárdot. Nem teljesült a IX. kong­resszusnak a termelékenység emelésére hozott határozata. Ennek egyik oka, hogy több üzemben nem kellően készí­tették elő a munkaidő-csök­­kentés. További termelé­­kenység-rontó tényező volt az átlagbérszint betartása vé­gett megvalósított nagyará­nyú létszámemelés, a nagy­­fokú munkaerő-vándorlás és az ezzel együtt járó munka­ A beszámolási időszakban bővült a győri üzemek kül­kereskedelmi tevékenysége, a gyártott termékeknek több mint egynegyede közvetlen és közvetett exportra kerül. A győri termékek keresettek, a gyártmányösszetétel szinte valamennyi üzemben bővült, korszerűsödött. Ehhez szá­mottevően hozzájárult a ter­melési kapacitás növelésére fordított 4,6 milliárd forint értékű beruházás. A vagon­gyárban 3,8 milliárd forintot fordítottak e célra, a köny­­nyűiparban mintegy másfél milliárd a termelés bővítésé­re költött összeg. Örvendetes, hogy a győri üzemek vezetői gyorsan, ru­galmasan igazodtak a piaci igényekhez, s az értékesítési szervezet tökéletesítésében számottevő eredményeket ér­tek el. Figyelmeztető jelenség azonban a túlóra-felhaszná­lás nagymértékű növelése. A gazdasági munkában végzett politikai nevelő tevé­kenységnek támaszává vált a szocialista munkaverseny és fegyelem-lazulás. Kedvező változás csupán 1969. máso­dik, még inkább 1970. első felében történt. Győr üzemei­ben ez év első hat hónapjá­ban a többlettermelésnek 90 százaléka származott terme­lékenységből. A legjobb ered­ményt a Magyar Vagon- és Gépgyár közössége érte el, amely a 40 százalékos terme­lési többletet teljes egészében termelékenységből fedezte. A Szerszámgépipari Művek győ­ri Célgépgyárában a 22 szá­zalékos többlet 90 százaléka származik termelékenység­ből, a brigádmozgalom. Az elmúlt négy esztendőben hatszáznál több brigád alakult, s e kö­zösségekben csaknem har­mincezer ember tevékenyke­dik. Széles körű verseny bonta­kozott ki a párt és kormány felhívására az árvízkárok el­lensúlyozására. Az üzemek kollektívái a párt X. kong­resszusának tiszteletére ere­jükhöz mérten többletvállalá­sokat tettek a tervezett nye­reség túlteljesítéséért. A gaz­dasági eredmények növelése mellett azonban az eddiginél többet kell tenni azért, hogy a szocialista címért küzdő brigádközösségek jobban, eredményesebben foglalkoz­zanak a szocialista ember formálásával. Kelendő termékek, korszerűsödő üzemek Az elnökség három tagja (balról jobbra) Jankovics István, Bittmann Ernő, Pataki László Javult a vezetés színvonala Nem eleget — állapította meg a városi pártbizottság beszámolója. Az új irányítási (Folytatás az 5. oldalon.) Kutatási terv 1975-ig Van-e olaj a Kisalföld alatt? Bő negyven négyzetméteres szoba, barokk stílusú szekré­nyekkel, sok könyvvel, nagy íróasztallal, a Lenin körútra néző balkonnal, komótos fo­telekkel, a falakon lepedőnyi térképekkel. Ebből a buda­pesti szobából irányítják a hazai olajkutatásokat A százmilliós munkák biztos kezű parancsnoka délelőtt 10 órára adott találkozót, de tíz óra előtt egy perccel a vezér hívatta. Keveset várni kell, addig a térképeket tanulmá­nyozom. Az egyiken az ország föld­tani adatait tüntetik fel, a Kisalföldet átszelő vonalak mellett, 3—4—5000 méteres jelzések. A másik térkép be­szédesebb a nem szakember­nek is, a jelenleg termelő ku­takat és a kutatófúrások he­lyét tüntették fel rajta. A Kisalföldön kétféle jelzést mutat a térkép: a felderítő kutatófúrásokat és szeizmi­kus reflexiós méréseket. Gö­­nyü tájékán, és Győrtől egy­ujjnyira jelölték a kutatások helyeit. Előfutár a tudomány Nem kell sokáig töprenge­nem a térképjeleken, jön az olajparancsnok, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt földtani főosztályának veze­tője, dr. Szalánczi György. Mosolyogva hallgatja la­punk kérdéseit: Meddig ma­rad üresen az ,,olajos” térké­peken a Kisalföld helye, van-e egyáltalán olaj a kis­alföldi medencében, feltéte­lezhető-e itt a szénhidrogé­nek jelenléte és mikor lehet szó ezeknek az energiáknak a feltárásáról? Röviden vá­laszol. — Derűlátó vagyok és bí­zom előrejelzéseimben. Most még azt tüntetjük fel ezen a térképen, hol kutatunk olaj után a Kisalföldön. Néhány év múlva alaposan át kell majd rajzolnunk ezt a térké­pet. Élő, termelő kutakat raj­zolunk a Kis-Duna, Rába és Rábca vidékére. Miért volt eddig felderí­tetlen hely a Kisalföld? A föld és az olaj doktora sor­jázza az okokat. A korábban szerzett biológiai adatok azt bizonyították, hogy a Kisal­föld alatt 2—3, sőt 6000 mé­ter vastagságú tengeri üledé­kes kőzet található. Ez a tény mindenesetre biztatónak lát­szott, hiszen olaj csak az A fúrást egyébként is sok kutatás előzi meg. Az olaj­kutatásnak ugyanis nincse­nek közvetlen módszerei. A szakembereknek előbb a föld belsejét kell megismerni, és a föld szerkezetéből követ­keztetni lehet arra, lehetsé­­ges-e olaj azon a helyen, ilyen kőzetekben található. Tovább azonban sokáig nem tudtak menni a kutatók, mert a fúrási technológiák nem tették lehetővé az ilyen mély­ség feltárását. Ennek az úgynevezett előta­nulmányozásnak is változnak a módszerei. A szeizmikus módszerek nem tették lehe­tővé, hogy a 4—5000 méte­res mélységekben kimutat­hassák a föld valós szerkeze­tét. (Folytatás a 7. oldalon.) Kutatás a mélyben ARA: 1,— F1 Soproni műszaki hetek Kisházi Ödön előadása Szombaton délelőtt a MTESZ soproni klubjában dr. Gunda Mihály egyetemi tanár, a MTESZ Sopron váro­si szervezetének elnöke nyi­totta meg a VIII. soproni mű­szaki heteket. Az elnökség nevében köszöntötte Kisházi Ödönt, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökét, Gál Ödönt, a MTESZ központi titkárát, Zárai Károlyt, az MSZMP Sopron városi Bizottságának első titkárát, a város vezetőit, a résztvevő 200 műszaki szakembert. Ezután az 1952- ben alakult soproni tudomá­nyos egyesületek társadalmi tevékenységéről, a 17 egye­sületben dolgozó mintegy 2000 szakember munkájáról szólt. A megnyitót Kisházi Ödön ,,Sopron szerepe a nyugat­dunántúli regionális fejlesz­tési tervben” című előadása követte. Ebben szó volt a 46 000 lakosú város termé­szeti adottságairól, a Lővérek üdülésre, gyógykezelésre egy­aránt alkalmas klímájáról. Ezért e területeket fejleszteni kell, s ennek szellemében ké­szült el három évvel ezelőtt a Nyugat-Dunántúl üdülési és idegenforgalmi regionális ter­ve. Mint Kisházi elvtárs mondotta, 1985-ig Sopronban 5000 ember bevándorlásával kell számolni. — A településhálózat fej­lesztésének részeként — mondta a továbbiakban — a város gázellátása megoldód­na azzal, hogy a Budapestet és Győrt érintő, Szlovákiá­ba vezető tervezett földgáz­­vezetéket Csorna és Kapu­vár érintésével Sopronig meghosszabbítanák. — Számos tanulmányterv készült a Fertő tó és környé­ke fejlesztési lehetőségeiről. A kutató munka jó alap a Nyugat-Dunántúl üdülési és idegenforgalmi regionális ter­ve kidolgozásához. Az ezt jó­váhagyó kormányhatározat előírja, hogy a fejlesztéshez szükséges anyagi erőforráso­kat a jelentősebb települések­re kell összpontosítani. Köz­tük Sopront, a Fertő tavat és környékét, valamint Kősze­get említik. Az Elnöki Tanács elnökhe­lyettese ezután Sopron kom­munális ellátásáról, a belvá­ros rekonstrukciójának za­vartalan lefolyásához szüksé­ges váltólakások építéséről a negyedik ötéves terv fejlesz­tési célkitűzéseiről beszélt, vázolta a közlekedési és pos­taügyi tárca terveit. Az előadás után a vendé­gek megtekintették az Erdé­szeti és Faipari Egyetemet, valamint az Állami Szanató­riumot, ahol Kisházi Ödön elvtárs, dr. Nagy László igaz­gató-főorvostól Balf fürdő fejlesztési munkáiról tájéko­zódott. " *" * Most kell az összefogás Földben a búza java a soproni, a csornai járásban Megyénk téeszei jó szerve­zéssel, a gépi erő kihaszná­lásával igyekeztek kihasz­nálni az esetlen őszi napo­kat, a nyáron összejött ké­sést mégsem sikerült behoz­ni. A megyei tanács mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztályán elmondták, hogy a vetőszántások 92 százalé­kát végezték el eddig a kö­zös gazdaságok, még 10— 12 000 holdon hiányzik a magágy-előkészítés az őszi kalászosok alá. A téeszek a kongresszusi versenyben vállalták, hogy időben teszik földbe a ke­nyérgabonát. A tervezett 16 000 holdból eddig még csak 60 000 holdon van föld­ben a mag. Leginkább a győri járás és Kapuvár kör­nyéke maradt el. A győri já­rásban a búzának csupán 56 százaléka, a kapuvári és a környező termelőszövetkeze­tekben 55 százaléka van elvetve. A csornai járásban viszont 68, a soproniban pe­dig már 70 százalékát vetet­tek el a kenyérgabonának. Érdemes megemlíteni azok­nak a közös gazdaságoknak a nevét, ahol előrehaladtak a vetéssel: Beled, Öttevény, Jobaháza, Maglóca befejezte a­ búza vetését. A győri Új Élet Tsz, Mecsér, Mosonma­­gyaróvár-Máriakálno­k, Új­­kér és Pereszteg néhány nap múlva túl lesz a nagy gon­don. Néhány helyen azonban elhanyagolták ezt a munkát: a győrszemerei téeszben a tervezett 519 hold búzából csupán 40 holdat vetettek el. A börcsi közös gazdaság 20, a soproni Dózsa Tsz 32, a bősárkányi 30, a barbacsi 42, a tényői 25, a koroncói 30 százalékára áll a búzavetés­nek. Jó lenne, ha a termelő­­szövetkezetek a kongresszusi versenyben vállalt kötele­zettségeiket nagyobb szerve­zettséggel valósítanák meg. Azok a gazdaságok viszont, amelyek túl vannak a mun­ka nehezén, igyekezzenek a gépek kölcsönbeadásával se­gíteni a vetésben lemaradt termelőszövetkezeteken. Ami a betakarítást illeti: a burgonyának 98 százalé­kát, a cukorrépának 50, a napraforgónak 80 százalékát takarították be a termelő­­szövetkezetek. Tavaly ha­sonló időszakban a kukori­cának mintegy 50 százaléka már a szárítókban volt, je­lenleg csupán 25 százalékát takarították be a termelőszö­vetkezetek a termésnek. Nagy összefogásra, segítség­­nyújtásra van szükség ahhoz, hogy a közös gazdaságok az őszi mélyszántást időben be­fejezzék. A mintegy 175 000 hold őszi mélyszántásból ed­dig 40 000 holdat végeztek el a termelőszövetkezetek, szük­ség van tehát arra, hogy a fagyok előtt kettős, vagy nyújtott műszakkal, jobb szervezéssel meggyorsítsák a közös gazdaságokban ezt a munkát is. Jó lenne, ha a termelőszö­vetkezetek vezetői ott, ahol arra szükség van, jutalma­zásokkal ösztönöznék a­ trak­torosokat a mind jobb, mind gyorsabb munkára, p—« !—­

Next