Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

Vállkendő csuklópánttal A vállkendő hosszát úgy állapítjuk meg, hogy a cen­­timétert átvetjük a vállun­­kon és csuklótól csuklóig le­mérjük. Szélessége tetszés szerinti ujjbőség. A minta leírása: a lánc­­szemsort behorgoljuk végig egyráhajtásos pálcával. 2. sor: 2 láncszem, egy egyráhajtásos pálca váltako­zása. 3. sor: 2 láncszem, egyrá­hajtásos pálca a következő szembe, 4 láncszem, egyrá­hajtásos pálca az előző két pálca tetejére. A sor további részén: 2 ráhajtás, leöltünk a következő szembe, befeje­zünk egy egyráhajtásos pál­cát, a másik ráhajtást a tűn hagyjuk. Egyráhajtásos pál­ca a következő szembe, utá­na befejezzük a tűn levő rá­hajtást egyráhajtásos pálcá­vá, majd újabb egyráhajtá­­sost készítünk a már megle­vő két pálca tetejére. 4. sor: ugyanaz, mint a 2. sor. 5. sor:­ minden pálcára és minden láncszemre egyrá­hajtásos pálcát horgolunk. A vállkendő a 2—5. sorok ismétlésével készül. Két szé­lére 5—5 egyráhajtásos pál­cákból készült és szoros szemmel leoltott cakkokat horgolunk A csuklópánt ugyanazzal a mintával készül, mint a kendő. Szobanövényeink téli ápolása A szobába szorult cserepes növényeink, amelyek zöld­jükkel, vagy éppen nyíló vi­rágaikkal a havas télben is tavaszias hangulatot vará­zsolnak lakásunkba, csak ak­kor díszlenek szépen és te­lelnek át károsodás nélkül, ha igényeiknek megfelelően gondozzuk, ha gondoskodunk fény-, hő- és víz­igényükről. A fényt szinte egyformán kíván­ják, ezért helyez­zük a­ növényeket a szoba legvilágo­sabb részébe, ab­lak elé, vagy az ablak közelébe. Hő- és vízigényük azonban (a vala­mikori származási helyüktől függő­en) különböző. A kaktuszok, az aszparágusz, a ku­koricalevél, (aspi­distra), a begónia­­félék, a virágzó ciklámen, a boros­tyán, a fazsia a hűvösebb, 8—10 C foknál nem mele­gebb világos he­lyiségben telelnek a legszebben. Ha más megoldás nincs, a fűtött szo­bában ezek kerül­jenek a fűtőtesttől a legtávo­labb, a szoba viszonylag leg­hűvösebb részébe, az ablak­­párkányra, vagy ablakmélye­désbe. Mérsékelten meleg, de egyenletes hőmérsékletet kí­vánnak a clorophilum (zöldi­ke), a filodendron-félék, pál­mák, páfrányok. Meleg szo­bában a levelei megsárgul­nak, elszáradnak és lehulla­­na­k. A nagy párologtatás ré­vén a gyökerei nem tudnak annyi nedvességet szállítani a levélzetnek, amennyi szüksé­ges lenne. Melegebb, 18—20 fokos, egyenletesen fűtött h飭lyiségben telelnek jól a fi­­kusz, a diffenbachia, a bro­­mélia-félék, az aglaonema és a sanseveriák. A növényeket lehetőleg hő­igényüknek megfelelően he­lyezzük el a lakásban, s ha már a kellő fényről és hőről gondoskodtunk, az öntözé­sükre kell vigyáznunk. Arról se feledkezzünk meg, hogy a nagyobb hőmérséklet-ingado­zásra minden növény érzé­keny. Éppen ezért a szellőzte­téssel járó közvetlen légcse­rétől és a huzattól nagyon óv­juk növényeinket. Ne nyis­sunk rájuk közvetlenül abla­kot. Ha más mód nincs, amíg szellőztetünk, vigyük a lakás védett részébe. A közvetlen hideghatástól, huzattól a nö­vény elpusztulhat, a fikusz, diffenbachia is lehullatja a levelét. Öntözésükre pontos re­ceptet nem adhatunk. A na­­gyapó levelű, nagy párolog­tató felületű növények általá­ban több nedvességet igé­nyelnek. Meleg helyiségben gyakrabban, hűvös helyen ritkábban öntözzük őket. Úgy öntözzünk, hogy a cserép földlabdája átnedvesedjék, de ne legyen túl nedves. A vízi­pálmákat kivéve — ezeknek a cseréptartójában mindig álljon víz — a cseréptartó­ban ne legyen víz. A túlöntözés éppúgy, mint a kevés víz a növény sárgu­­lását, száradását és pusztulá­sát okozhatja. Ha ujjunkkal tapogatva a földet gyengén nedvesnek, ruganyosnak érez­zük, még ne adjunk vizet a növénynek. Csak szobameleg vízzel szabad öntözni. Ha túl­ságosan száraz a szoba leve­gője, előfordul, hogy a cserép alján lévő föld kiszárad, s a felül eltömődött föld nem ve­zet elég nedvességet az alsó gyökerekhez. Ezért a talaj felső rétegét ajánlatos időn­ként meglazítani, a cserepet pedig állítsuk vízzel teli edénybe, hogy a földje alul­ról is átnedvesedjék. Nagyon jót tesz a növényeknek a le­velek vízzel való permetezé­se is, különösen száraz leve­gőjű szobában. A nedvesség­től felüdülnek, a vízzel való lemosás a portól is megtisz­títja a leveleket, és szabaddá teszi a levelek esetleges eltö­mődött légzőnyílásait. A legtöbb szobanövény té­len nem fejlődik, csak vege­tál. Tápanyagra azonban mindegyiknek szüksége van. A levélvégek száradása gyak­ran a tápanyaghiányt is jelzi. Kéthetenként különösen a fejlődő növényeket tápsós ol­dattal (Fonika virágtápsó ol­datával) is ajánlatos megön­tözni, hogy tápanyaghiánytól se szenvedjenek. H. A díszcserépbe mindig cserepes­től tegyük a növényt. Heti ajánlatunk kicsinyeknek Hetedik kiadásban jelenik meg Varsa Katalin „Gőgös Gúnár Gedeon” című bájos mesés, verses olvasókönyve. A nagy siker titka, hogy a könyv jóformán kiegészítője az első elemiben használt tankönyvnek. A mesék és a versek hiá­nyos betűkészlettel íródtak azért, hogy azok is önállóan olvashassák, akik még nem ismerik az egész ábécét Szabad­idő Galambtenyésztés A posta­galambot, a kisem­ber versenyparipájának is szokták nevezni. Kevesen tudják, hogy a postagalambok sem találnak mindig haza. A szaklapok tele vannak az eltévedt ga­lambokat kereső hirdetések­kel. Közlik a gyűrű számát és kérik a becsületes meg­találót, hogy értesítsék a tulajdonost. Nagy szaktudást kíván a díszgalambok tenyésztése. A fajtisztaságnak annyi jele van, hogy a versenyeken sokszor a zsűri tagjai sem tudnak megegyezni, ami az egyiknél szépség és előny, a másiknál hibapont. A zsűri tagjai éles szemmel, szigorú­an bírálják a lábat, a szár­nyat, a hátat, a mellet, a csőrt, s amire a laikus nem is gondolna, a szem széles­ségét is figyelembe veszik. Vizsgálat tárgya még a fejen és a csőr mellett lévő tol­lazat, bóbita, bokréta. A faj­tához nem illő tolldísz el­dönti a galamb sorsát , fa­zékba kerül. A tenyészgalambok értéke és ára igen változó, ötven forinttól sok száz forintig terjed. És bár a legtöbb te­nyésztő azt állítja, hogy szenvedélye sem kerül többe, mint a dohányzás, ritka, aki bevallja, mennyit költ e kedvtelésre. A szülői ház felelőssége kettős nevelés nélkül A kettős nevelés fogalmá­ba eredetileg a család val­lásos hatása és­ a tudomá­nyos alapokon nyugvó isko­lai nevelés összeütközéséből eredő veszélyek tartoztak. A fogalom értelmezése csak utóbb terjedt ki a haladó, il­letve a konzervatív világné­zeti, politikai, valamint er­kölcsi nevelés egyidejű al­kalmazásának konfliktusai­ra. Egyesek még tovább akar­ják bővíteni a kört, s az ott­honi és az iskolai nevelés módszerbeli különbségeit is ide sorolják. Csakhogy a kettős nevelés nem módszer­beli, hanem tartalmi kérdés. Nem beszélhetünk ugyanis kettős nevelésről, ha azonos politikai, erkölcsi, világné­zeti célt követve tér el egy­mástól a családi meg az is­kolai nevelés. Ebben az eset­ben az erők jól vagy rosz­­szul, eredményesen vagy ke­vésbé célravezetően, de az a­­zonos irányba hatnak. Ellen­ben a legrutinosabb pedagógiai fogások, nevelési módszerek alkalmazása mel­lett is kettős nevelésről van szó, ha különböző célok ér­dekében folyik az emberfor­málás. A világnézeti tarta­lom dönti el tehát, hogy az iskolai és a családi nevelés közti különbségek a kettős nevelés, vagy egyszerűen a rossz nevelés körébe tartoz­­nak-e. Példa erre, ha a szülők vallásosak, a gyereket temp­lomba járatják, sőt, talán hittanra is beíratják. Jogi­lag persze nincs ebben sem­mi kivetnivaló, a törvény minden állampolgárnak biz­tosítja a vallásszabadságot. A felnőtteknél még csak ma­gatartásbeli konfliktusokat sem igen okoz a vallásos­ság, hiszen attól még kitű­nően megállhatják helyüket a munkában, s szerethetik hazánkat, a szocialista Ma­gyarországot. Ám a gyerek más, nála ezek a kérdések egészen másként vetődnek fel. Ő még nem tud összetet­tebb, bonyolultabb dolgok­ban eligazodni, ráadásul ná­la a jelenségek vagy fehé­rek, vagy feketék. S az egyi­ket teljesen elfogadja, a másikat teljesen elutasítja. Így van ez akkor is, amikor az iskolában megismert tu­dományos világkép és a val­lás tanítása között választ. És éppen ebből támadnak a konfliktusok. Tételezzük fel először, hogy a választásban a szülő kívánságait követi a gyerek, s vallásos lesz. Ebben az esetben aligha tudja fenn­tartások nélkül elfogadni az iskolában hallott tudomá­nyos érveket; az iskolának, mint ismereteket nyújtó in­tézménynek a varázsa, von­zása a gyerekre csökken, vagy éppenséggel megszűnik. Ilyenkor — legalábbis vi­lágnézeti vonatkozásban — nagyon megnehezül beillesz­kedése a szocialista társa­dalomba. Persze akkor sem problé­­mátlan a választás, ha a gye­rek az iskolát tekinti mérv­adónak. Ebben az esetben a szülőtől hidegül el. Ha pe­dig valamiképpen „össze­egyezteti” a dolgokat, s az iskolában azt mondja, amit az iskola kíván, otthon pe­dig azt, amit a szülő elvár tőle, ak­kor tulajdonképpen egyiknek sem hisz, s jellemé­ben törés, torzulás keletke­zik, képmutatóvá válik. Mindez azt bizonyítja: nem szabad a gyereket olyan helyzetbe hozni, amelyben választásra kényszerül az is­kola és a szülő között. Az egyetlen helyes szülői maga­tartás: az iskolával össz­hangban nevelni, így elke­rülhető, hogy a serdülőben konfliktus, meghasonlás tá­madjon. Ez nem csupán a vallásos és a természettudományos nevelés vonatkozásában igaz­ság, hanem minden politi­kai, erkölcsi és magatartás­beli kérdésben. A serdülő­korban kezdik kitapogatni a gyerekek helyüket szűkebb és tágabb környezetükben, ekkor kezdenek­ érdeklődni a világ dolgai iránt. Ösztönö­sen vonzzák őket az erköl­csi és politikai kérdések; eb­ben a korban állandóan van kérdezni és vitatni valójuk. Ezek elől nem térhetnek ki a szülők, s még kevésbé ad­hatnak rájuk rossz, tudo­mánytalan, konzervatív — tehát az iskolában hallot­takkal ellentétes — válaszo­kat. Különben az eredmény ugyanaz lesz, mint a vallá­sosság esetében. Tóth László Különlegesség Gombás krém Készíthető kelbimbóból, kelkáposztából, burgonyából. Hozzávalók: fél kg főze­lékféléhez 15 dkg bármilyen gomba, közepes fej vörös­hagyma, evőkanál zsiradék, ízlés szerint fokhagyma, tö­rött bors, reszelt szerecsen­dió, őrölt fűszerkömény, zöld­petrezselyem. A főzelékfélét a szokásos módon megpároljuk. A zsírt felolvasztjuk, egyszerire tesz­­szük rá az apróra vágott gombát a reszelt vöröshagy­mával. A gombát puhára pároljuk, beleszórjuk a fű­szereket, a reszelt fokhagy­mát, még egy kicsit párol­juk, elkeverjük a párolt zöldfélékkel, ízlés szerint sózzuk. Közvetlen tálalás előtt hozzákeverjük az ap­róra metélt petrezselyemzöl­det. A krém kiválóan alkalmas baromfi, hal- és hússzeletek töltésére, sült húsok mellé körítésnek. Fogyókúra A tapasztalat szerint min­den ember lefogy, ha normá­lis fizikai munka mellett hu­zamosabb ideig nem fogyaszt többet napi 1000 kalóriánál. Tessék megpróbálni! Ho­gyan? Íme egy 1000 kalóriás étrend: Reggeli: 250 g tea vagy kávé, 20 g tej, 30 g kenyér, 5 g dzsem, 1 db tojás. Tízórai: 1 alma. Ebéd: 250 g sovány hús főzve vagy sütve, 200 g fő­zelék, 50 g burgonya, 10 g zsír a főzéshez, 100 g gyü­mölcs, 150 g víz vagy feke­tekávé. Uzsonna: 150 g tea vagy kávé, 15 g tej, 5 g dzsem, 10 g pirított kenyér. Vacsora: 200 g tea, 100 g sovány hús (sonka), 200 g sa­láta, 100 g gyümölcs. Ez a kúra nem tűrhetetlen, nem jár koplalással, kínos éhségérzettel. Jó egészséget kívánunk! Vigyázz a közlekedéskor Mlai rejtvényünk­ben a vízszintes 1. és 32. valamint a füg­gőleges 6. és 8. so­rokban olyan szava­kat rej­tettünk el, amelyek a biztonsá­gos közlekedéssel kapcsolatosak. Meg­fejteni szórakozás, megtartani okos do­log. Megfejtésül a négy szót kell be­küldeni szerkesztő­ségünk címére októ­ber 22-ig, csü­törtökig. A megfej­tésekre írjátok rá, hogy hányadik osz­tályba jártok. A bo­rítékon vagy leve­lezőlapon tüntessé­tek fel. Gyermek­rejtvény 1 Az ügyes megfej­tők között szép ifjú­sági könyveket sor­solunk ki. VÍZSZINTES: 6. Forr mással­hangzói. 7. Z. O. A. 9. A csacsi mondja (ék, hiány). 10. Lakoma. 12. Kettős mássalhangzó. 13. El­lentétes kötőszó. 14. Azonos ma­gánhangzók. 1­6. Ritka férfinév. 13. Hüvelyes növény. 21. Irány. 22. Keverve — hív. 24. Cipész szerszám. 25. Tiltószó. 26. Folya­dék. 27. Jelen nap. 29. A beszéd része. 31. A csontok szalagja. FÜGGŐLEGES: 1. Időjelző. 2. Varga Róbert. 3. Védő. 4. Hatá­rozott névelő. 5. Kérdőszó. 10. Személyes névmás. 11. A tetejé­be. 13. A vízszintes 13. 15. Állami Biztosító. 17. A függőleges 13. II. Római 4. 30. A. A. 22. Ezt mondjuk a verébnek, Ixa a veté­sen jár. 23. Becézett Ilona. 28. Rangjelzés. 30. Félig haza. 31. Papírra vess! (két utolsó betű egy kockába). A megfejtés megkönnyítéséül közöljük, hogy hosszú és rövid magánhangzók között nem te­szünk különbséget. A vízszintes 1. első vakbetűje: AT, a vízszin­tes 32. első vakbetűje AS, máso­dik vakbetűje: JA. A függőleges 6. első vakbetűje: GY, a függő­leges 8. második vakbetűje: A. A múlt vasárnapi számunkban megjelent gyermeik­k­?«rQS»faejt­­vény helyes megfejtése: — Az almák — a dinnye — A szőlők — A körték. Az ügyes megfejtők közül könyvjutalmat nyert: Németh Már«» Mosonmagyaróvár, Iskola utca 18., VI. oszt. tan., Krutzier János, Sopron, Vadász utca 33. VI. oszt. tan. A könyveket postán küldjük el.

Next