Kisalföld, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

MIAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1976. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK­­ * XXVI. ÉVFOLYAM 177. SZÁM ARA SO FILLER A­lkotó vitával folytatja munkáját a kongresszus A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa szerdán reggel 9 órakor folytatta tanácskozását az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülést az elnöklő Kárpáti Ferenc vezérőrnagy nyitotta meg, bejelentette, hogy újabb testvérpártok juttatták el üd­vözletüket a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusához. Üdvözlő táviratot küldött az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Chilei Kom­munista Párt, a Haiti-i Kommunisták Egyesült Pártja. Az elnök a kongresszus résztvevőinek nagy tapsa közben köszönetét fejezte ki a testvérpártok szívélyes üdvözleteiért. Ezután Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. " Tisztelt Kongresszus! Központi Bizottságunk minden­kor nagy figyelmet fordított a párt­demokrácia fejlesztésének kérdé­seire. A fejlődés azonban növekvő követelményeket támaszt pártunk­kal szemben.. Leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait és történel­mileg új viszonyok között folytat­juk a szocialista építőmunkát. Hogy a párt megfelelhessen a növekvő követelményeknek, szükségképpen arra kellett és kell törekednünk, hogy a pártdemokrácia kiteljesíté­sével is növeljük szervezeteink cse­lekvőképességét, gyarapítsuk alko­tóerejét. Ennek a folyamatnak fon­tos állomása volt, amikor pártunk IX. kongresszusa megbízta a Köz­ponti Bizottságot, elméletileg ku­tassuk a pártdemokrácia fejleszté­sének új lehetőségeit, és ennek eredményeit formáljuk konkrét döntésekké. Így került sor arra, hogy több éves előkészítő munka után a Központi Bizottság 1969 no­vemberében átfogóan megtárgyalta a pártdemokrácia helyzetét. Ezt a kérdést elméletileg vizsgál­va és a gyakorlati tapasztalatokkal egybevetve, mindenekelőtt abból indultunk ki, hogy a nép szolgálata, a szocialista építőmunka megköve­teli a munkásosztály, a párt vezető szerepének erősítését, a vezetés ha­tékonyságának javítását. A pártirá­nyítás rendkívül fontos feladata, hogy gondoskodjék az elvi politi­ka érvényesítéséről, a politika vé­delméről és továbbfejlesztéséről. Politikánkban szükség van állan­dóságra és megújulásra, elvi szi­lárdságra és rugalmasságra. Állan­dóságra a szocializmus céljaiban, a tömegekkel való kapcsolat fej­lesztésében; az életkörülmények ál­landó javításában; megújulásra az új kérdésekre adott, új alkotó vá­laszokban; szilárdságra alapel­veinkben; rugalmasságra, körülte­kintésre módszereinkben. E bonyo­lult folyamat céltudatos irányítása elképzelhetetlen, ha hiányosak azok a demokratikus formák és módsze­rek, amelyek erre biztosítékot nyúj­tanak. A legfőbb garancia erre a pártde­­mokrácia rendszeres fejlesztése, amely a vezetés minden szintjén a párttagok legjobbjaiból hozza lét­re a kollektív vezető testületeket és erősíti azokat a kapcsolatokat, amelyek­ segítségével állandó érint­kezés alakulhat ki a vezetés és a tagság, a párt és a pártonkívüli dolgozók között. A pártban olyan szervezett állandó belső mozgásnak kell lenni, amely egyrészt a veze­tés különféle elképzeléseit gyorsan és pontosan közvetíti a párttagság­nak és a pártonkívülieknek, más­részt a kommunisták és a pár­ton­­kívüli dolgozók többségének véle­ményét, észrevételeit gyorsan és pontosan eljuttatja a vezetéshez. Ennek az állandó, kétirányú moz­gásnak, mondhatnám, a párt poli­tikai vérkeringésének, sohasem szabad lelassulnia vagy szünetel­nie. Ugyanilyen hiba volna, ha a párt­tagok és a pártonkívüli dolgozók észrevételeit, véleményét a valósá­got nem pontosan tükrözve közvetí­tenék. A legnagyobb veszélyek egyike, ha elképzeléseinket, vá­gyainkat tényként tüntetjük fel, hogy amit szeretnénk, azt meg­valósultnak hisszük. Hogy ezt el­kerüljük, a legfőbb biztosíték a demokratizmus fejlesztése. Úgy vél­jük, hogy a tömegek és a vezetés, a párttagság és a központi szervek közötti információk cirkulációjá­nak a legfontosabb formáit, mód­szereit már kiépítettük, csak to­vább kell munkálkodnunk a folya­mat tartalmának fejlesztésén, szín­vonalának emelésén. A párt vezető szerepének erősí­tésével, a pártdemokrácia kiszéle­sítésével kapcsolatban nagyon fon­tos a vezetők kiválasztása, képzése és nevelése. A lenini útmutatások szellemében az utóbbi másfél év­tizedben hasznosítani törekedtünk fontos történelmi tapasztalatokat a vezetők kiválasztásában és nevelé­sében. Fontos vonása ennek a nyíltság a tömegekkel szemben, még akkor is, ha pillanatnyilag népsze­rűtlen feladatokról van szó,­mert minden kérdésben az igazi érdekei­ket kell képviselnünk. Számoljunk tehát véleményükkel, legyünk tü­relmesek, mert a hatalom nem sze­mélyeké, hanem az osztályé, a né­pé. Nem lehet jó vezető az, aki a közérdeket nem tudja emberséges módon, munkatársai megbecsülésé­vel együtt képviselni. Az elmúlt másfél évtizedben kiváló vezetők ezrei nevelődtek ki és dolgoznak eredményesen az élet különböző területein. Ugyanakkor megoldásra váró fel­adatunk, hogy tanult, közéleti ta­pasztalattal felvértezett munkáso­kat, dolgozó parasztembereket, párttagokat még következetesebben vonjunk be a kollektív vezető tes­tületekbe. Hasonlóan gondot okoz a vezetők indokolt és szükséges cseréje felelős párt-, állami, társa­dalmi posztokon, méghozzá oly mó­don, hogy a változással a politikai vonal stabilitása ne szenvedjen csorbát, s a jól dolgozó vezető köz­életi megbecsülése is megmarad­jon. A vezetők cseréjének többsé­ge — ha jól dolgozunk —, nem le­(Folytatás a 2. oldalon) B­ISZKU BÉLA IS cél: szocialista társadalom a tömegek közéleti közreműködésével Tisztelt Kongresszus! Tisztelt Küldött Elvtársak! A Központi Bizottság Kongresz­­szusi Irányelvei, valamint a kong­resszus elé terjesztett jelentése sok­oldalúan foglalkozott a pártdemok­rácia és a szocialista demokrácia jelentőségével, helyzetével és to­vábbfejlesztésének feladataival. Tel­jes mértékben egyetértve a ben­nük foglaltakkal, néhány gondola­tot kívánok fűzni ezekhez a kérdé­sekhez. A demokratizmus helyes irányú, szocialista jellegű továbbfejleszté­sének fontos követelménye, hogy a fogalom jelentését, mindenekelőtt a demokrácia osztálytartalmát va­lamennyien egységesen, marxista- leninista módon értelmezzük. Közismert, hogy osztályoktól füg­getlen demokrácia nincs és nem is lehetséges. A demokratizmus eredeti jelentése a népuralom — hadd emlékeztessünk —, csak a szocializmusban, a mi társadal­munkban valósulhat meg. Társa­dalmunkban, osztálypolitikánknak megfelelően a szocialista demokrá­cia fő célja az, hogy tovább erő­södjék általa a munkásosztály ha­talma, az egész dolgozó nép érde­kében, hogy hatékonyabban érvé­nyesüljön a munkásosztály és párt­jának vezető szerepe, tovább szi­lárduljon a munk­ásosztálynak­ és szövetségeseinek termékeny kap­csolata, növekedjék a pártot támo­gató dolgozó tömegek közéleti ak­tivitása. Ebből a nézőpontból szük­séges megítélnünk a demokratiz­mus minden problémáját. Társa­dalmunk létérdeke, hogy a még lé­tező és a jövőben is jelentkező tár­sadalmi ellentétek a haladás szel­lemében oldódjanak meg. Az ezért folyó küzdelmet csak a párt tudja vezetni, amely ösztönzője, fejlesz­tője, szervezője a szocialista de­mokráciának. A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szo­cialista demokrácia továbbfejlesz­tésének lehetőségeit és feladatait vizsgáljuk. A szocialista társadalom felépítéséhez a dolgozó tömegek te­vékeny közreműködésére, cselekvő közéleti részvételére van szükség. Annál erősebb a rendszerünk, mi­nél többen, minél cselekvőbben vesznek részt célkitűzéseink megha­tározásában és megvalósításában, minél többen érzik a közügyet saját ügyüknek. Hol dönthet demokrati­kusan a munkás a gyár ügyeiben, a dolgozó paraszt, a földmunkás a nagybirtok bármely kérdésében, a város vagy a falu dolgaiban az ezt megelőző társadalmakban? Csak a szocializmus képei százak, ezrek és tízezrek, párttagok és pártonkívü­­liek, a tömegek alkotó részvételét biztosítani a döntésekben. Ennek előmozdítása és szüntelen ösztön­zése a párt alapvető politikai fel­adatai közé tartozik. A párt úgy te­het eleget ennek a feladatának, ha a párttagság példásan aktív, a párt­élet erőteljes politikai-társadalmi energiát sugároz. A kommunisták aktivitásának viszont nélkülözhe­tetlen feltétele az, hogy minél job­ban kiteljesedjék a pártélet belső demokratizmusa. A néptömegek nö­vekvő, alkotó részvétele a szocia­lizmus építésében a párton belüli demokrácia és az államélet, a szo­cialista demokrácia fejlesztését, szé­lesítését követeli. Ezért mi a de­mokratizmus sokoldalú fejlesztését a­ szocializmus építése törvénysze­rűségének tekintjük, amely az új társadalom teljes felépítésének egyik legfontosabb eszköze. Helytelen volna, ha a pártdemok­rácia erősítését kizárólag a párt belső ügyének tekintenénk, illetve elválasz­tanánk a szocializmus épí­tésének általános feltételeitől és követelményeitől. Különösen fon­tos felismerés ez a hatalmon levő munkásosztály vezető pártjai, így tehát a mi pártunk számára is. Ugyanis, a történelmi fejlődés ta­pasztalatai szerint a demokratiz­mus fejlettsége meghatározóan be­folyásolja a párt politikájának ki­dolgozását, megvalósítását. Hazánk­ban a kibékíthetetlen osztályér­in­tetek és osztályösszeütközések kor­szaka már a múltté, de az osztály nélküli társadalom létrehozása még sok-sok évig tartó folyamat. Ennek következtében léteznek és hatnak a szövetséges osztályok, valamint a társadalom különböző rétegei kö­zötti érdekkülönbségek. Az előadó ezután arról beszélt, hogy ezzel a jelenséggel számolni kell a politikában is, majd így foly­tatta: " Minél teljesebben érvényesül a demokrácia, annál nagyobb lehe­tőség nyílik a politika és a szocia­lista építés folyamatainak társadal­mi ellenőrzésére, a hibák gyors fel­tárására, a nehézségek leküzdésére, a problémák megoldására. Amint ismeretes, nálunk úgy ala­kult a történelmi fejlődés, hogy a proletárdiktatúra mechanizmusa az egypártrendszer viszonyai között működik. Ez a helyzet korántsem mindenben könnyíti meg, hanem bizonyos fokig bonyolultabbá teszi a vezetés munkáját. Pártunknak be kell töltenie vezető szerepét, meg kell határoznia a társadalom haladásának irányát, kezdeményez­nie és ösztönöznie kell a szocialis­ta építőmunkát. Az is a pártra há­rul, hogy ellenőrizze a végrehajtást, támogassa a helyes kezdeményezé­seket, tárja fel a fogyatékosságokat, az életben kitermelődő ellentmon­dásokat és helyes választ adjon a problémákra. Pártunk tehát olyan kormányzó párt, amelynek a kriti­ka funkcióját is magára kell vál­lalnia. A párt csak úgy töltheti be ezt a szerepét, ha a társadalom tapasztalataira támaszkodik, állan­dóan figyel tagságára és annak se­gítségével az egész ország közvéle­ményére, általánosítja a tanulsá­gokat és gondoskodik érvényesíté­sükről. A tömegek tapasztalatai el­sősorban a szocialista demokrácia révén jutnak el sokoldalúan, telje­sebben a vezetéshez. Biszku elvtárs ezután a demok­rácia és centralizmus összefüggé­seiről beszélt. Kifejtette: " A párton belüli demokratiz­mus elveszítené jelentőségét, ha nem szolgálna meghatározott konk­rét célokat, így a párt politikájá­nak kialakítását és leninista fej­lesztését, a párt egységének, szer­vezettségének erősítését, a párt po­litikájának végrehajtását. Ami pedig a centralizmus demok­ratikus tartalmát illeti, elsősorban arra utalok, hogy nemcsak a köz­ponti határozatokat, és döntéseket kell a centralizmus fogalmába be­sorolni, hanem a helyi pártszerve­két, sőt az alapszervezetek vagy a helyi állami és társadalmi szervek vezetőségének a határozatait is. Így pártunkban a demokratikus centralizmus egységes, összefüggő és egymásba kapcsolódó irányítási rendszert biztosít, amely a Közpon­ti Bizottságtól a helyi szervezetekig érvényesül, nélkülözhetetlen része és ösztön­zője a helyi szervek önte­vékenységének, a helyi kezdemé­nyezések kibontakoztatásának, va­gyis a politikai tevékenység demok­ratizmusának. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólal a kong­resszuson. (MTI Foto - KS) MUNKÁBAN a kongresszus (MTI foto — Papp Jenő felv. — KS) KOMÓCSIN ZOLTÁN Külpolitikánk alapja a magyar-szovjet barátság NYERS REZSŐ Gazdaságunkban számítunk a nemzetközi együttműködés előnyeire is

Next