Kisalföld, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

A TIZEDIK „*+/ A beszámoló taggyűlések és a pártértekezletek után hétfőn összeül a Magyar Etek Szocialita Munkáspárt X. kongresszusa. • * Minden szinten nyíltan, őszintén, a társadalmi lehetőségeket mérlegelve készültek az értékelések. A kommunisták büszkén beszélhettek az ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlődésről. A marxista-leninista vizsgálódás észrevételezte azt is, hogy a jövőben még számos akadályt szükséges elhárítani. A sikerek erőt, önbizalmat adnak. A hibák feltárása, a munka árnyoldalainak kritikája pedig egyik feltétele a feladortok valós kijelölésének. A szocialista építő munka közben a X. kongresszusra készülve emlékeztünk minden idők legnagyobb alakjának, V. I. Leninnek 100. születésnapjára, és ünnepeltük felszabadulásunk 25. év-fordulóját. A negyedszázados szabad, népi demokratikus építésben az egykori elmaradott, de a kizsákmányolásra, a tőke gyarapítására alkalmas üzemekből erős, nagyrészt korszerű nagyipar tett. A felszabadulás előtti félfeudális, nagybirtok-rendszerű mezőgazdaságból, majd a parasztság akaratából a földreformmá kialakult kisparcellákból ma a szocializmusnak legjobban megfelelő termelőszövetkezetekben szorgalmas paraszti munka folyik. Az ipar és a mezőgazdaság egyebek között azért tudott korszakos lépéseket tenni, mert a város és a falu lakosságának megnövekedett az általános műveltsége, a szakmai tudása és a szocialista politika iránti érdeklődése. fzrtunk történetében kilenc, a felszabadulás óta hét kongresszus értékelte hazánk életét, és adott programot. A felszabadulás után elsőnek 1946-ban megtartott IIi. és az idei X. kongresszus között a termelés technikai részéhez hasonlóan ■agyőt fejlődött a munkások, parasztok és értelmiségiek társadalmi tudata. A Magyar Szocialista Munkáspárt marxista-leninista tudományos értékelő tevékenységének érdeme, hogy az új társadalom építésével, a felismert lehetőségek és szükségszerűségek alapján mind nagyobb szerepet ad az emberi felelősségnek. Ez megmutatkozott abban is, hogy a X. kongresszusra az alapszervezetek és bizottságok a pártdemokrácia elmélyülésével, kommunista felelősséggel készültek. A demokratikus, szocialista közszellemet, a társadalmi felelősséget jól szolgálta azz, hogy a Központi Bizottság a Szervezeti Szabályzat módosításáról készített tervezetét és a Kongresszusi Irányelveket már a nyár derekán eljuttatta a párttagsághoz és a legszélesebb közvéleményhez. Az országban és megyénkben is a kommunisták, vallamint a pártonkívüliek ezernyi javaslata és észrevétele kifejezi: pártunk ügye az egész nép ügye. Bebizonyosodott a nagy népi, nemzeti vitában, hogy a magyar munkás, paraszt és értelmiségi a véleménynyilvánítás jogával együtt fel ismerte a fegyelmezett magatartás szükségességét. Az üzemi, termelőszövetkezeti munkás és az értelmiségi dolgozó egyebek között azzal válaszolt az MSZMP bizalmára, hogy a X. kongreszszus tiszteletére jól átgondolt, az egész népgazdaság fejlődésének meggyorsítását szolgáló munkaversenyben magas tudatossággal vesz részt. A munkaverseny-vállalás céljának elérése előtt az üzemekben újabb kezdeményezések történtek. Kongresszusi műszakokkal akarják a termelés lendületét megtartani, tovább fejleszteni. Áthatja a munkásokat, parasztokat, az értelmiségi, kereskedelmi, pénzügyi dolgozóikat az a vágy, hogy a lehető legjobb munkával, a szocialista népgazdaság fejlesztésével elnyerhessék pártunk X. kongresszusának zászlóit. A Kongresszusi irányelvekről és a Szemezeti Szabályzat módosításáról kialakult vitában megalapozatlan vélemények is elhangzottak. Az általános és politikai műveltség még nem mindenütt bontakozott ki megfelelően, és ezért a népgazdasági, valamint a társadalmi lehetőséget meghaladó követelések is megfogalmazódtak. A kommunisták többsége a hatalmon lévő párt tagjainak felelősségérzetével vitatkozott a tévedésekkel, a megalapozatlan követelésekkel, és türelmesen magyarázta a gazdasági, kulturális és a szociális élet valóságos lehetőségeit. Az alapszervezeti beszámoló taggyűléseken és a pártértekezleteken az emberek az általuk végzett szocialista építő munka sikeréről, szóló összegezések közben marxista-leninista eszmeiséggel felismerték, hogy az új társadalom megvalósítása hosszan tartó erőfeszítések révén vihető véghez. A régi társadalom helyért az újnak, a szocialistának felépítése szívós eszmei harcot és fizikai helytállást követel. A dolgozó nép nagy része magas fokú érettségről tanúskodik, hogy a város és falu lakosságának többsége megértette pártunknak társadalmat formáló politikáját, és aktívan támogatja. Az elmúlt 25 esztendő gazdasági, politikai, kulturális építési sikerei és az MSZMP töretlen, következetes irányító tevékenysége természetesen nem jelent mozdulatlanságot, és azt sem, hogy a jövő nem ad újabb, az eddigieknél is nagyobb feladatokat. A soron következő X. kongresszus bizonyosan magáévá teszi azt a gondolatot, hogy a szocializmus teljes felépítését magasabb szinten folytatjuk. A magasabb szintnek fontos tényezője, hogy a pártszervezetek politikai, eszmei nevelő munkával újra és újra nyerjék el a munkások, parasztok és értelmiségiek támogatását. A mindennapos, közvetlen, őszinte, elvtársi felvilágosító munkának az is az eredménye lesz, hogy tovább növekedik a termelő, építő kedv. A szocialista társadalom sikeres előrehaladásának kulcskérdése az MSZMP vezető szerepének marxista-leninista eszmeiséggel történő megtartása és fejlesztése. A két kongresszus közötti négy esztendőben a Magyar Szocialista Munkáspárt a társadalomtudományi, gazdaságpolitikai vezetői munkáját is fejlesztette. A múlt évtizedek legjobb tapasztalatainak birtokában és az utak gondos keresésével ezután is a legfontosabbak közé fog tartozni pártunk eszmei, politikai tevékenységének tökéletesítése. Lelkiismeretes, kommunista munkával az üzemi, termelőszövetkezeti, hivatali pártalapszervezetek, a járási és városi pártbizottságok elérkeztek a X. kongresszus kezdetéhez. A küldöttek hétfőn meghallgatják Kádár János tolmácsolásában a Központi Bizottság jelentését. A beszámoló és a vita a proletár internacionalizmustól áthatva értékeli a múltat, és megjelöli az eljövendő időszak legfontosabb feladatait. A nép ügyéről, a szocializmus építéséről, a jólét fejlődéséről, pártunk lenini munkájáról tiszta szívvel, szerényen is bőven van számot adni való. A kollektív bölcsesség és összefogás képes arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének további teendőit a X. kongresszuson meghatározza. a Lányai Sándor VILÁG PROLETÁRJAI, EG¥ESÜÜ€T£KJ AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAITÖR, 1970. NOVEMBER 22., VASÁRNAP ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ÁRA 1 FORINT NOVEMBER 23 — 28. ft PÁRT LEGFŐBB TESTÜLETÉNEK TflllÁCSKOZflSfl November 23-án, hétfőn délután az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A kongresszus feladata, hogy értékelje az 1966-ban megtartott IX. pártkongreszszus óta végzett munkát, számot adjon az elért fejlődésről, s a küldöttek véleményét, javaslatait figyelembe véve kijelölje az elkövetkező időszak feladatait, útmutatást adjon azok végrehajtásához. Ennek alapján a Központi Bizottság — korábbi határozatának megfelelően — a következő napirendet javasolja majd a kongresszusnak: a) a Központi Bizottság beszámolója, b) javaslat a Szervezeti Szabályzat módosítására, c) a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, d) a Fellebbviteli Bizottság jelentése, e) a párt vezető szerveinek megválasztása. A hat napra tervezett kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, de egész népünk érdeklődésére is számot tartó esemény — a küldötteken kívül igen sok meghívott is részt vesz. Ott lesznek a forradalmi munkás—paraszt kormány tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői; meghívták a tanácskozásra a magyar munkásmozgalom számos régi harcosát, tudományos és művészeti élet ismert képviselőit, a szocialista építő munka élenjáróit, közöttük szocialista brigádvezetőket, termelőszövetkezeti elnököket, kiváló értelmiségi dolgozókat. Részt vesznek a kongresszuson a megyék, járások, városok, községek szakmai és mozgalmi munkában példamutató dolgozói, kommunistái, s a kongresszus vendégeinek sorában helyet foglalnak majd az ország, a nép ügyéért a kommunistákkal együtt munkálkodó pártonkívüliek képviselői, neves közéleti személyiségek. A kialakult hagyományokhoz híven, számos testvérpárt vezetői, küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson. A tanácskozásról a közvélemény, az ország népe naponta részletesen tájékozódhat a sajtó, a rádió és a televízió útján. A televízió hétfőn, rendkívüli adásnapon jelentkezik: délután 2 órakor kapcsolják a kongresszusi üléstermet, helyszíni közvetítést adnak a megnyitóról, valamint az MSZMP Központi Bizottságának beszámolójáról. Keddtől szombatig minden este 19.50 órai kezdettel „A kongresszusról jelentjük” címmel külön műsort sugároz a televízió. Pénteken este ismét a helysznről tudósít majd bővebben a tv, szombaton pedig összefoglalja a tanácskozás záróeseményeit. (Folytatás a 2. oldalon.) A KISZ-esek kezdeményezték a MOTIM-ben A Mosonmagyaróvári Timföld- és Miskorundgyár gépműhelyének KISZ-alapszervezete november 23-tól 28-ig kongresszusi munkahetet szervez. A gépműhely dolgozói felhívással fordultak a vállalat üzemeihez, hogy csatlakozzanak a munkaversenyhez, ezzel is segítsék pártunk gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását. A gépműhely dolgozói az eddigi vállalásaik mellett további felajánlásokat tettek. Vállalták, hogy azokat a későbbi határidős munkákat, amelyek szükségesek a folyamatos gyártás biztosításához, november 28-ig befejezik. Ugyancsak soron kívül elkészítik az új kádkőüzem indításához elengedhetetlenül fontos három elektródatartó kart és befogófejet, valamint az új üzem szerelésével kapcsolatos forgácsolási munkákat elvégzik. A kongresszusi munkahét ideje alatt társadalmi munkával is segítik a termelő tevékenységet. Vállalásaik teljesítésekor nagy gondot fordítanak a munkatermelékenység növelésére, a munkaidő kihasználásának javítására és a munkafegyelem megszilárdítására. A HARMADIK ÖTÉVES TERVBEN KÉSZÜLT: Győr: az Ipar utcai lakónegyed Sopron: a tévétorony Köszöntjük pártunk X. kongresszusát!