Kisalföld, 1970. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

... de akkor m­i vállaltad? Levélféle a nevelésről Barátnőm! így szólítalak, ne haragudj, hiszen valaha együtt jártunk az általános iskola alsó osztályaiba. Azóta eltelt pár év, nem csodálom, ha nem ismertél meg a rendelőintézet fo­lyosóján. Te a kisfiaddal álldogáltál a várakozók között, s én majd­hogynem irigyen figyeltelek benneteket. Gyönyörű a fiad! Eleven, érdeklődő, mint minden egészséges négy-ötéves gye­rek. De te folyton rászóltál: „Maradj nyugodtan! Nem meg­mondtam már, hogy hagyj békén?!” Pedig kezedben tartottad a „kincset”, a fiad torkocskájáról készült röntgenfelvételt. S ő egyre kérdezett: — Anyu, mi az ? Hadd nézzem meg... — Ne fogdosd! Semmi közöd hozzá! — felelted ugyanany­­nyiszor, pedig hogyne lett volna köze hozzá, hiszen róla ké­szítették. Mennyivel nyugodtabban telt volna az az unal­mas, idegesítő várakozás, ha megmagyarázod neki, mi az és miért készült, miért kíváncsi arra a fekete lapocskára a dok­tor bácsi. Hogy örült volna pár ilyen mondatnak az a pici! Rögtön abbahagyta volna a kabátod ráncigálását, és félelem helyett milyen kíváncsisággal követett volna téged a rendelőbe! Magyarázkodás nélkül is értem, hogy ideges voltál, lefog­laltak az aggodalmaid. De akkor miért vállaltad, hogy vi­lágra hozod ezt a kisfiút? Tanulni ő legelőször tőled akar! Hányszor láttam, láthattál te is felnőttet gyerekkel sétálni. A kicsi meg-megállt, megcsodált volna egy kavicsot, egy szí­nes falevelet, de felnőtt kísérője minduntalan rámordult, hogy jöjjön már, mert otthagyja. Pedig a gyereknek kincs, a világ szépségeire ébredés első valósága egy ilyen kavics, szép formájú levél, virág, bogár, így tanul meg látni, így ta­nulja meg a szép észrevételét, így ismerkedik a mindenség­­gel, a későbbi valósággal. S nekünk felnőtteknek megtisztelő feladatunk, hogy segítsük őket ebben az ismerkedésben. Tudom, szóban kellett volna mindezt elmondanom neked, ott a rendelőintézet folyosóján, de hogyan beszéltem volna én, a leendő anya arról az örömről, amelynek te már birto­kában vagy? Ezért, csupán ezért kéri elnézésedet a figyelmeztetés mód­jáért hajdani barátnőd: Rácz Ildikó MIT VISELÜNK JÖVŐRE? Párizsban bemutatták az 1971. év lábbelidivatját. Bizonyára nálunk is sikert aratnak. A MAGAS fenyő­fák között kibújt egy kis fenyőfa is a nap­világra. Kíváncsian nézegetett körül: mi­lyen a világ? Nem lá­tott messzire. Min­dennap jobban és jobban ágaskodott, hogy magasabb le­gyen, és jobban lássa a messze sötétlő he­gyeket, az égen úszó fellegeket, a távolab­bi világot. De hiába nyújtózkodott, min­dig csak egy picikét nőtt. Egy téli napon em­berek jöttek, s ál­­mélkodva látta, hogy a nagy fákat kivág­ják. Hallotta, amint arról beszélgettek, hogy ezeket a nagy fákat elviszik messze földre, édesanyák, édesapák megvásá­rolják, csillogó dí­szekkel feldíszítik. Aztán ajándékokat tesznek a fa alá és meggyújtják a­ rajtuk lévő gyertyákat. A gyerekeknek ez a leg­nagyobb öröme. Lát­ta a kis fenyő, hogy a kivágott szép fákat egymás után teher­autókra rakják és el­viszik. Izgatottan vár­ta, hátha ő is sorra kerül, de ő senkinek sem kellett. Este sír­va fakadt minden le­vélkéje, úgy is aludt el. A könnyek hófe­hér zúzmarává váltak rajta. A kis fenyő álmo­dott ... Nagyon szé­pet. Álmában csillogó díszeket és csokolá­dékat dajkált ágai­­­ban, és gyertyák ég­tek rajta. Csillogó szemű gyerekeket lá­tott maga körül, akik­nek a szeme szebben ragyogott, mint a raj­ta levő dísz. Álmá­ban szíve is volt, amely boldogan do­bogott. Ágaival elta­karta a selyempapír­ba csomagolt ajándé­kokat, melyeket a gyerekek megkeres­tek és ujjongva bon­togatták. EGYSZERCSAK motorbúgásra éb­redt ... Nyújtózkodni szeretett volna, de szinte megdermedt a sok zúzmarává fa­gyott könnytől. Az emberek ismét hoz­záláttak a fenyők ki­vágásához. Ő legszí­vesebben újra sírva fakadt volna, de ak­kor az egyik kucs­­más ember hozzálé­pett: — Jaj, de aranyos kis fa, nézzétek csak! Ilyen széffet még nem is láttam. Úgy csil­lognak az ágai, mint a gyémánt. Én ezt hazaviszem, örülni fognak a gyerekek, ha nem is olyan nagy. A másik ember bó­lintott: — Valóban nagyon szép. A kucsmás ember újra megszólalt: — Én ezt gyökere­sen viszem haza, mert az ünnepek után ki­ültetem a kerbe, hadd nőjön tovább. Azzal a kucsmás ember óvatosan kiás­ta a földből, gondo­san feltette az autó­ra, nehogy valami ba­ja essék. Aztán min­den úgy történt, ahogy megálmodta. Gyönyörűen feldíszi­n tették, csillogó tor­nyot tettek a csúcsá­ra és selymes dísze­ket az ágkarjára. Ép­pen ott állt egy nagy tükör. Belenézett, és nem akart hinni a szemének, olyan szép lett. Az asztalra — amelyen állt — sok­sok ajándék került. Később meggyúj­tották a gyertyákat, és az egész család kö­­rülállta, csodálták, hogy milyen szép. Ez volt életének legbol­dogabb perce. Aztán mindenki megkereste az ajándékát. Csodá­latos dolgok kerültek kis a selyempapírok­ból: gyönyörű alvó hajas baba, színes ké­peskönyv, pöfögő mozdony, bámuló sze­mű kutyus és még ki tudja mi minden. AMIKOR elmúltak az ünnepek, a gazda szépen kivitte a kert­be a fenyőfát és beül­tette a földbe. Attól kezdve ott élt. Sokkal jobban szeretett ott, mint az erdőben, mert mindennap lát­ta a gyerekeket szán­kózni, korcsolyázni, beszélgetett a hóem­berrel, amit a gyere­kek gyúrtak a hóból. Aztán mikor elmúlt a karácsonyi szünidő, tekintetével addig kí­sérte az iskolába sie­tő gyerekeket, amed­dig csak be nem for­dultak az utcasar­kon. Délután öröm­mel várta haza őket, mert mindegyiknek volt egy simogató pillantása számára, így teljesedett be a kisfenyő álma. Fási Katalin css kis fentyő álma Orvosi tanács A fekete leves Ha valaki úgy negy­ven-öt­­ven esztendővel ezelőtt — amikor még megbámultuk a bőséges ebéd után feketeká­vét követelő városi vendéget — azt mondta volna, hogy alig egy emberöltő, és a fa­lusi emberek is feketekávét isznak, a szemébe nevettünk volna. Ma kávét, presszókávét és csak a legrosszabb esetben törökös feketét iszik boldog, boldogtalan, reggel és este, otthon és a presszóban, sőt még az üzemben vagy a hi­vatalban is. Ha ilyen roha­mosan terjed a kávékultusz, nem adok rá tíz esztendőt, és presszógép kerül a tarló sar­kára, a kukoricaföldek árká­ba, vagy talán a falusi bo­rospincék fészere alá is, mert kávéivóvá válik a borked­velő magyar. Persze mindez tréfabeszéd, és tréfának minden elcsúszik. De lássuk, melyek azok a komoly kér­dések a feketekávéval kap­csolatban, amelyekkel aránylag elég gyakran elő­hozakodnak. A szemes kávé a Coffea arabica nevű cserje magja. Ezt pörkölik meg, darálják porrá, és ebből főzik a feke­tekávé nevű italt. A főzet ha­tóanyaga a coffein (olv. kő­fém­) nevű alkaloida, ami nemcsak a kávéban, hanem a teacserje levelében, a cola­­dióban, és a guarana nevű növényben is megtalálható. Lényegében tehát mindegy, hogy kávét vagy teát iszik valaki, a coffein hatása egyenlő módon érvényesül­het. Egy csésze helyesen fő­zött feketekávéban körülbe­lül 0,10 g, azaz 10 centi­gramm coffein található. A coffein legjellegzete­sebb hatása az életfolya­matok serkentése, élénkí­tése, bizonyos esetekben a szerve­zet „feldobása”. Az idegrend­szert a coffein izgatja. A gondolatok gyorsabban pe­regnek, az eszmetársítás fris­sebbé, szaporábbá, az egyén figyelmesebbé, üdébbé, élén­­kebbé válik. Az álmosságot, fáradtságot látszólag elűzi, de sajnos, nem pihenteti, nem nyug­tatja meg a szervezetet. Ezért mondjuk, hogy a fá­radt embernek ne feketeká­vét adjanak, hanem fektes­sék le, hogy kipihenje magát, mert a fáradtságnak a gyógy­szere csak a pihenés lehet. A gyenge szívű, puha erű, elgyengü­lt beteg legegysze­rűbb, legkönnyebben besze­rezhető gyógyszere a coffein. A szívműködést erősíti, a szív összehúzódásait hatéko­nyabbá, keményebbé, ered­ményesebbé teszi, és az erek munkáját is javítja. Nemrég még azt hitték, hogy érszű­kítő, és a magas vérnyomás­ban szenvedő betegnek szi­gorúan eltiltották a fekete­kávé ivását. Ma már tudjuk, hogy a vérnyomást csak azért emeli, mert hajtja a szívet, de bizonyos erekre tágítólag hat. Tehát teljes eltiltása enyhe vagy középsúlyos eset­ben túlzásnak­­számít Érde­kes, hogy a coffein hatása sokszor egyéni. Ahogy mondani szokták, em­bere válogatja. Mert az egyik­nél a szapora szívdobogás a szembetűnő, a másiknál ép­pen a ritkább, de erőteljes szívösszehúzódások a jellem­zőek. Sőt! Azt mondjuk, hogy a coffein elűzi az ál­mosságot, de találkoztam már olyan emberrel, aki azt mondja, hogy őt a coffein altatja. Nem is vitatkoztam vele! Mi tehát az orvos tanácsa? A feszült, izgatott, ideges, ál­matlan betegek, a Basedow­­kórosak, a gyomor- és nyom­­bélfekélyesek, a súlyosan ma­gas vérnyomású betegek ne igyanak feketét. Az ő állapo­tukat hátrányosan befolyá­solja. A többi ember ihatja, de ne vödörrel, ne négy-öt duplát naponta, mert az még az egészséges szervezetre is ártalmas. Az alacsony vérnyomású egyénnek viszont a feketeká­vé az orvossága. A feketekávét valamikor, a török világ idején, fekete­levesnek nevezte a magyar. Vészjósló nevét onnét kapta, hogyha a török pasa a ma­gyar urakat vendégségbe hív­ta, az eszem-iszom végén rendszerint megjelent a fe­ketekávé, és a pasa rende­sen előhozakodott azokkal a kérdésekkel, amelyekre csak tallér, marha, birka, kenyér, liszt vagy egyéb jószág for­májában lehetett felelni, de ha a felelet késett, akkor már jött is a haddelhadd, az igazi feketeleves, amit nem a belső inas, hanem rendsze­rint a belső hóhér tálalt a vendégseregnek. Mi is igyuk hát a fekete­kávét, ha már itt a divatja, de vigyázzunk, nehogy a túl­zott fogyasztás a mi számunk­ra is a feketeleves ártalmait jelentse. Dr. Buga László Hullik a haja ? Azonnal forduljon bőrgyó­gyászhoz, a szakorvos eldön­ti, hogy kóros elváltozás-e, vagy csupán természetes haj­­váltás. Általában hajszesz használatát írja elő, ez jó hatással lehet a fejbőrre. Ezenkívül a következő haj­mosási receptet ajánljuk: egy tojással dörzsölje be fej­bőrét és haját. Utána több­ször öblítse le, az utolsó öb­lítést kamilla-főzettel végez­ze, amelybe tegyen egy ká­véskanál citromot. Kitűnő hatású a fejbőrre a kvarcfénykezelés is. A szép otthon Kép a lakásban Szép képet festeni művé­szet, de szépérzék kell ahhoz is, hogy a képet megfelelő helyre tegyük. Nem elég a képet valamilyen falon jobb­ról is, balról is egyforma tá­volságra elhelyezni, hanem előre, alaposan meg kell néz­ni, hogy a helyiség melyik részébe illeszkedik harmo­nikusan be, és hol érvénye­sül a legjobban. Ablakkal megszakított fal­ra nem való kép: e falon kedvezőtlen a fényhatás, és az ablak is képhatást ad. Ké­peket általában szemmagas­ságban kell elhelyezni. Ki­csit nevetséges, ha a képek túl magasan vagy túl alacso­nyan függenek. Ha a kép ma­gában függ egy falon, he­lyezzük úgy el, hogy a meg­tekintéséhez a fejet se emel­ni, se lehajlítani ne kelljen. A lakószobának a hosszú fa­lát általában magasabb bú­torokkal rendezik be. Ezek felett már kisebb, keskeny keretű képek számára sin­csen hely. Annyira fel kelle­ne rájuk nézni, hogy ez még nagy értékű művek esetében sem helyes. Nagy képeket vastag ke­retben csak az vegyen, aki nagy, szabad falra szánja. Az ilyen képek érvényesülési­hez ugyanis körös-körül nagy tér szükséges. Alacsony bú­torok közé és fölé, odaillő keretben kisebb képeket akaszthatunk. Élénk színű és tarkán mintázott fal esküdt ellensége minden képnek. Ilyen háttérben semmiféle művészi színhatás vagy for­ma nem érvényesülhet. Egy­színű, esetleg nagyon fino­man mintázott festés vagy tapéta a megfelelő háttér, különösen ha meleg és sem­leges színárnyalatú. Elképzel­hető ma már olyan szoba, amelynek egyik fala egy kép kedvéért nyugodt, semleges színű, míg a többi fal élénk színű, vagy tarka. A kép ta­lán így még jobban érvé­nyesül. E. R. REJTVÉNYÜNK­BEN a vízszintes 1. és 26., valamint a függőleges 6. és 2­ sor­aikban a szünidő­vel kapcsolatos sza­vaikat rejtettük el Megfejtésül a négy szót kell beküldeni szerkesztőségünk cí­mére december 24- éig, csütörtökig. A megfejtésekre írjá­tok rá, hogy hánya­dik osztályba jártok. A borítékon vagy le­velezőlapom tüntessé­tek fel: Gyermek­rejtvény! Az ügyes megfej­tők között szép if­júsági könyveiket sorsolunk ki. VÍ­ZSZINTES. 6. Fát nemesít. 7. N. I. J. 9. Végtelenül (!) szerencsejáték. 10. Női név (érk.-feles­­legi. 12. Határozott névelő. 13. Bota iker­párja. 13. Folyadék. 16. Állat­­k­arkás. 17. Lovász Hedvig. 29. Ar­cának része. 21. Elmozdító. 23. Téli viselet. 25. V. E. K. FÜGGŐLEGES: 1. P. L. O. 2. Honpitette. 3. IgeköVe. 4. Dal. 5. Könnyeit hullatja. 11. Keresz­tül. 13. Névutó (ford.). 14. Mély női hang. 16. Szabószerszám. 18. Kérdőszó. 20. Félig lárvák. 22. Lopva ügyés 24. Személyes név­más (többes szám). A megfejtés megkönnyítéséül közöljük, hogy hosszú és rövid magánhangzók között nem te­szünk különbséget. A vízszintes 1. első vakbetűje: H, a vízszin­tes 26. első vakbetűje: DL. A füg- Itt a szünidő főleges 6. második va­kbetűje: S, a függőleges 8. első vakbetűje: T. A múlt vasárnapi számunkban megjelent gyermek-keresz­trejt­­vény helyes megfejtése: — Március — Április — Októ­­ber — November. Az ügyes megfejtőik közül könyvjutalmat nyertek: Fehér Ákos, Győr, Mester utca 40., V. oszt. tan., Bozi Katalin, Tejfalu­­sziget, Radnóti utca 4., VH. oszt. tan. A könyveket postán küldjük e!. Midi vagy maxi? Sötét színű, selymes mintá­zatú szövetkabát, a legújabb divat szerinti hosszúsággal. A széles övét fémcsat díszíti.

Next