Kisalföld, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

Papp Alajosné ügyes ujjai huszonhét „bakfist” (csévét) bújtatnak a kifeszített kordonettszálak között. Szőnyegszövő gyékényesek Sok évtizedes hagyománya van Bősárkányban a gyé­kényfonásnak. A legöregeb­bek is emlékeznek rá, hogy már 6 éves korukban kezük­be vették a rámát. A jelen­legi Háziipari Szövetkezet elődje is, amely 1936-ban alakult, segített az értékesí­tésben. A szövetkezet főkönyvelő­je, Bősze Gyuláné újságolja: — A legjobb eredményt 1962-ben értük el- 8,5 millió forint értéket termelt a köz­ség lakossága gyékénykosár­ból, de aztán egyre hanyat­lott a kereslet, és sok gondot okozott az asszonyok foglal­koztatása, különösen a téli hónapokban. A termelőszövetkezet, a háziipari szövetkezettel együtt is kereste a megol­dást. A háziipari szövetkezet élelmes főkönyvelőjének tá­madt az a gondolata: sző­jünk szőnyeget! — így kezdtünk a nagy vá­­lalkozásba — mondja Bőszé­né. — Celldömölkön, Csab­­rendeken jártunk tapasztala­tot gyűjteni. Harminc asz­­szonyt elvittünk, nézzék meg, hogyan, miként készül a szép torontáli szőnyeg. Megrendelték a szövőgé­peket, a raktárt műhellyé alakították és a múlt év jú­lius 3-án nyolc gépen meg­kezdték a szőnyegszövés ta­nítását. Ebben is segített a celldömölki háziipari szövet­kezet. Nagy Katalin három hónapig tanította a bősárká­­nyi asszonyokat, lányokat a gép kezelésére, a szép min­ták leolvasására és a szö­vésre. Időközben gyarapod­tak: ma már 24 gépük van. Így huszonnégy asszonynak van állandó munkája. A tanfolyam idején 200 000 forint értékű szőnyeg ké­szült. Idei tervük: kétmillió forint értékű munka. Nem­rég külföldi megrendelést is kaptak. Másik új vállalkozásuk a varrórészleg. Kötényt, ott­honkát, gyermekruhát varr bedolgozóként harminc asz­­szony. Lenne sok megrende­lésük férfi flanellalsóra, de ehhez nem kapnak anyagot. Büszkeségük: ők készítik a csornai Hunyadi János Gim­názium leány-egyenruháját. Fekete aljat, fehér blúzt, rábaközi hímzéssel. A kon­fekcióban dolgozó asszonyok eddigi eredménye: 200 000 forint értékű munka. 1971. évi tervük: kétmillió forint értékű készruha készítése. Szorgalmas és sokszínű a munka a háziipar műhelyé­ben. Huszonnégy asszony uj­­jának engedelmeskedik a gyapjúszál, és formálódik a szebbnél szebb, hagyományos és modern mintájú torontáli. Nagy Gézáné, mindenki Juliska nénije készíti a bak­fisokat (csévét) a kéz alá. Büszke rá, hogy gyermekko­rától háziiparos. Ő sem tud­ja megmondani hány gyé­kényszatyrot font 45 év alatt. Szívesen tanulta az új mun­kát és szeret a közösségben dolgozni. Az asszonyok Papp Ala­­josné gépéhez hívnak és mondják: ő tanulta meg leg­előbb a szőnyegszövést. — Mindnyájunknak na­gyon tetszik ez a munka — mondja Pappné. — Sokk­al szebb, tisztább mint a gyé­kényfonás. Örülünk, hogy helyben dolgozhatunk. Két kicsi gyermekemtől nem tud­nék városon, három mű­szakban munkát vállalni. Az asszonyok 800—900 fo­rintot kerestek havonta a tanulóidő alatt. Bíznak ben­ne, hogy szorgalmuk és örö­mük mellett megtalálják majd számításukat a sző­nyegszövésben. Horváth Irma Nagy Mária és Győri Katalin, a két 16 éves lány együtt dolgozik a széles gépen. Ők már csak a torontáli szövését tanulják. Fock Jenő fogadta Miroslav Hruskovicot Fock Jenő, a kormány el­nöke szerda délelőtt hivata­lában fogadta Miroslav Hrus­­kovic­ot, a Magyar—cseh­szlovák Gazdasági és Műsza­ki Tudományos Együttmű­ködési Vegyesbizottság cseh­szlovák tagozatának elnökét, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak titkárát, áld kormány­­küldöttség élén az együtt­működési vegyesbizottság VIII. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. A baráti eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, a kor­mány elnökhelyettese, az együttműködési vegyesbi­­zottság magyar tagozatának elnöke, Vince József, hazánk prágai és Frantisek­ Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1971. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK ★ XXVII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM A tartalomból: Válasz pártmunkások kérdéseire Ha elsuhansz a 106-os előtt ★ Kisalföldi Ifjúság ★ Gondolatok a megyei bajnokságról Szabadszombatos programok Is Rábáé a győri nyár Elkészült a győri városi Rába Művelődési Központ 1971. évi munkaterve, s a jö­vő hét elejére befejeződik a nagyterem és a folyóirat-ol­vasó festése, átalakítása. — Milyen újdonságok sze­repelnek a megszépült intéz­mény idei terveiben? — kér­deztük Rácz Istvánnét, a mű­velődési központ igazgatóját. — A legfrissebbel kezdem, a keddi megbeszélés eredmé­nyével: átvállaltuk a műve­lődésügyi osztálytól a győri nyár rendezvénysorozat szer­vezését, lebonyolítását. — Megtudhatnánk valamit a várható programból is? — Nem állítom, hogy ki­sebb változások nem adód­nak majd, de a tervezet a következő: magyar—olasz operaesttel nyitunk. A vízi színpadon több műsor lesz, mint tavaly — természetesen ez az időjárás függvénye is, de legyünk bizakodók —: a Két úr szolgája című vígjá­ték a budapesti József Attila Színház előadásában, a Pécsi Balett West side story-ja, egy bukaresti revü, egyik pesti szabadtéri színpad vendég­játéka, a Magyar Állami Né­pi Együttes Jeles napok című műsora, a Kisfaludy Színház valamelyik előadása, az Illés-, az Omega-együttes és egy Hofi—Koós-shaw. — Kiskúton lesz a Sláger­­hullám, egy népzenei est, a Zenélő udvarban az Ifjúsági Irodalmi Színpad lép fel, és két kamarazenekari estet ad a Filharmónia. — Mikor kezdődik idén a győri nyár? — Június második felében. — És addig milyen fontos események lesznek házon be­lül? — Legfontosabbnak, újnak és érdekesnek a szabadszom­batos programjainkat tartom. Abból indultunk ki, hogy a szabadszombatokat együtt szereti eltölteni a család. Ép­pen ezért a szinte egész na­pos műsort úgy állítottuk ösz­sze, hogy a különböző korú és érdeklődési körű családta­gok házon belül válogathas­sanak. Eddig három program­változatot készítettünk el: Városunk ars poeticája, Az aktualitások jegyében, illet­ve Mindenki szórakozása, címmel. Ezek közül választ­hatnak az üzemek. — Miből áll például az első program? — A nagyteremben fogad­juk az érkezőket, köszöntjük őket, és ismertetjük a terem­beosztást. A klubban film­mel, diavetítéssel kísért elő­adások lesznek, a folyóirat­olvasóban művészportrék, es­te zene­t és vacsorát is szol­gálunk fel. — Azt mondta: választhat­nak az üzemek. Egy-egy üzem dolgozóira számítanak az egyes szabadszombatokon? — Ezt tartanánk célszerű­nek. Elsőként a Mezőgépgyár­tó és Szolgáltató Vállalattal vettük fel a kapcsolatot. Tő­lük függ, melyik programot és melyik szabadszombatot választják. — Múlt év végén volt az első Vidám vasárnap délelőtt című rendezvény. Folytatják? — Azt főpróbának szántuk, s mivel megfelelő érdeklődést váltott ki, az idén rendszere­sítjük. Az első, Csak nyugdí­jasoknak címmel január 24- én lesz. Mindig egy-egy meg­határozott rétegnek ajánljuk, s ezt követi a műsorok tar­talmi összeállítása is. — A nyelvtanfolyamok, klubok, művészeti, ORI-ren­­dezvények folytatásán kívül indulnak-e új sorozatok? — Igen. Ilyen lesz a vallás­kritikai sorozat, melyben egy­­egy témát ugyanaz a meghí­vott előadó középiskolások­kal és felnőttekkel is ismer­tet, és a retorikai sorozat szakszervezeti és párttitkárok részére. Irodalmi, s a máso­dik félévben zenei sorozatot indítunk szakmunkástanu­lóknak. Szívügyem a szocia­lista brigádok kulturális vál­lalásainak segítése. Igyek­szünk az üzemi lehetőségeket meghaladó művelődési lehe­tőségeiket kielégíteni, tapasz­talatcseréket öszehozni. Ne­gyedévenként Javaslatok címmel programfüzetet adunk ki számukra. (Folytatás a 2. oldalon.) Bartók-díszü­nnepség A Hazafias Népfront me­gyei Bizottsága és a Győr városi Tanács művelődésügyi osztálya január 17-én, vasár­nap — Bartók Béla utolsó győri hangversenyének év­fordulóján — díszünnepség­gel adózik a zseniális zene­költő emlékének. Az ünnepséget a városi tanács dísztermében délelőtt 10 óreskor nyitja meg Hor­váth Ferenc, a Hazafias Népfront városi Bizottságá­nak titkára, majd dr. Ortutay Gyula és Somfai László tart előadást Bartók Béláról. Fél egykor a Kisfaludy Színház falán emléktáblát lepleznek le. Az ottani törté­nelmi nevezetességű utolsó koncertről Módos Dezsőné, a Győr városi Tanács vb el­nökhelyettese emlékezik. Es­te hat órakor hangverseny kezdődik a Felsőfokú Taní­tóképző Intézet dísztermé­ben. Bartókné Pásztory Ditta és Comensoli Mária zongo­raművészek, illetve a Győri Leánykor közreműködésé­vel, amelyet Szabó Miklós Liszt-díjas karnagy vezényel és Fellegi Ádám kísér zon­gorán. Húszéves a MÉH Vállalat Somhalmaztól a szolgáltatótelepig — Ide, pajtás, csak szapo­rán azzal a szép rakomány­­nyal! — kiáltotta egy vatta­­ruhás férfi annak a két kis nebulónak, aki vidáman vé­­gigzörgött vassal púpozott pajtásszekerével Győrött a Rákóczi Ferenc utcán. A vattaruhás megmérte a vasat,, és százötven forintot számolt az úttörők markába. A gyerekek meglepődtek, majd nagy hangosan elkiál­tották magukat: — Kezét csókolom! — és elrohantak az üresen még nagyobb zajt csapó pajtás­szekérrel. A kezdet így ment ez húsz évvel ezelőtt. Nagy esemény volt a gyűjtés mind az ifjú vál­lalat, mind az úttörők életé­ben. A vattaruhás ember mö­gött a kerítésen hatalmas plakát kiabálta: GYÚJTSD A VASAT ÉS A FÉMET, EZZEL IS A BÉ­KÉT VÉDED! A januárban is tüzelő ar­cú kis legény­kék aligha ér­tették a felkiáltó, rímelő mondatot, inkább csak a pénznek örültek. Azzal sem törődtek, hogy a vállalat központjában vas, rongy, csont halmozódott az udva­ron. Csúf látvány volt. Az irodát rogyadozó falú, apró­ka kis épületben rendezték be. A szűk helyiségbe négy íróasztalt zsúfoltak, és bizony alig hitte a látogató, hogy ebből a vityillóból három megye vas- és hulladékgyűj­tését irányítják... Az udvar sara csontkeménnyé fagyott. Amikor a vattaruhás ember befejezte a hulladék rende­zését, mosakodni indult. Be­ment a fabódéba, és egy vö­dör vizet hozott az udvar­ra... Abban mosta meg rozsdás kezét, arcát, aztán ott kint a hidegen elköltötte tízóraiját. Csinosodás Ma már nem zörög a paj­tásszekér a Rákóczi úton. Régen felszedték a macska­köveket. A pajtásszekérről meg annyit sem tudnak a mai úttörők, hogy milyen volt... Az egykori központi MÉH-telepről eltűnt a te­mérdek hulladék. (A gyűjtő- és rendezőtelepet kihelyez­ték a Szeszgyár utcába.) He­lyén irodaház áll. (A régi kis vityillóra alig emlékeznek a mai dolgozók.) Az irodák csinosak, tiszták. Az udvari szárny egyik részében tár­gyalóterem van. Rövidesen ott rendezik be az éttermet. Az egyik sarokrészt már ki­­csempézték. Üvegfallal levá­lasztják majd a tárgyalóte­remtől, és ott melegítik az ebédet, örülnek neki a dol­gozók. Negyvenhatuk közül harmincan szeretnének a vállalatnál étkezni. Február­ban teljesül kívánságuk. A vállalat évente négymil­lió forintot költ szociális cé­lokra. Az összeg szép, de gyorsan elfogy, hiszen a há­rom megyében tizenhét telep van. Valamennyit korszerű­síteni kell. öt telepen: Mo­sonmagyaróváron, Tatabá­nyán, Kisbéren, Csornán és Kapuváron már van szép, tiszta melegedő-étterem, öl­töző, hideg- és melegvizes mosdó, tusoló. A győri Szesz­gyár utca 6. szám alatti te­lep felújítására, korszerűsí­tésére az idén 1,2 millió fo­rintot költ a vállalat. Szent­­gotthárdon új telepet építtet. Segít a gép A szociális létesítmények mindenütt szépek, korsze­rűek, de sok gond van még az anyagmozgatással. A tele­pek dolgozói évente általa­­(Folytatás a 3. oldalon.) ARA: 80 FILLÉR

Next