Kisalföld, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
Papp Alajosné ügyes ujjai huszonhét „bakfist” (csévét) bújtatnak a kifeszített kordonettszálak között. Szőnyegszövő gyékényesek Sok évtizedes hagyománya van Bősárkányban a gyékényfonásnak. A legöregebbek is emlékeznek rá, hogy már 6 éves korukban kezükbe vették a rámát. A jelenlegi Háziipari Szövetkezet elődje is, amely 1936-ban alakult, segített az értékesítésben. A szövetkezet főkönyvelője, Bősze Gyuláné újságolja: — A legjobb eredményt 1962-ben értük el- 8,5 millió forint értéket termelt a község lakossága gyékénykosárból, de aztán egyre hanyatlott a kereslet, és sok gondot okozott az asszonyok foglalkoztatása, különösen a téli hónapokban. A termelőszövetkezet, a háziipari szövetkezettel együtt is kereste a megoldást. A háziipari szövetkezet élelmes főkönyvelőjének támadt az a gondolata: szőjünk szőnyeget! — így kezdtünk a nagy válalkozásba — mondja Bőszéné. — Celldömölkön, Csabrendeken jártunk tapasztalatot gyűjteni. Harminc aszszonyt elvittünk, nézzék meg, hogyan, miként készül a szép torontáli szőnyeg. Megrendelték a szövőgépeket, a raktárt műhellyé alakították és a múlt év július 3-án nyolc gépen megkezdték a szőnyegszövés tanítását. Ebben is segített a celldömölki háziipari szövetkezet. Nagy Katalin három hónapig tanította a bősárkányi asszonyokat, lányokat a gép kezelésére, a szép minták leolvasására és a szövésre. Időközben gyarapodtak: ma már 24 gépük van. Így huszonnégy asszonynak van állandó munkája. A tanfolyam idején 200 000 forint értékű szőnyeg készült. Idei tervük: kétmillió forint értékű munka. Nemrég külföldi megrendelést is kaptak. Másik új vállalkozásuk a varrórészleg. Kötényt, otthonkát, gyermekruhát varr bedolgozóként harminc aszszony. Lenne sok megrendelésük férfi flanellalsóra, de ehhez nem kapnak anyagot. Büszkeségük: ők készítik a csornai Hunyadi János Gimnázium leány-egyenruháját. Fekete aljat, fehér blúzt, rábaközi hímzéssel. A konfekcióban dolgozó asszonyok eddigi eredménye: 200 000 forint értékű munka. 1971. évi tervük: kétmillió forint értékű készruha készítése. Szorgalmas és sokszínű a munka a háziipar műhelyében. Huszonnégy asszony ujjának engedelmeskedik a gyapjúszál, és formálódik a szebbnél szebb, hagyományos és modern mintájú torontáli. Nagy Gézáné, mindenki Juliska nénije készíti a bakfisokat (csévét) a kéz alá. Büszke rá, hogy gyermekkorától háziiparos. Ő sem tudja megmondani hány gyékényszatyrot font 45 év alatt. Szívesen tanulta az új munkát és szeret a közösségben dolgozni. Az asszonyok Papp Alajosné gépéhez hívnak és mondják: ő tanulta meg legelőbb a szőnyegszövést. — Mindnyájunknak nagyon tetszik ez a munka — mondja Pappné. — Sokkal szebb, tisztább mint a gyékényfonás. Örülünk, hogy helyben dolgozhatunk. Két kicsi gyermekemtől nem tudnék városon, három műszakban munkát vállalni. Az asszonyok 800—900 forintot kerestek havonta a tanulóidő alatt. Bíznak benne, hogy szorgalmuk és örömük mellett megtalálják majd számításukat a szőnyegszövésben. Horváth Irma Nagy Mária és Győri Katalin, a két 16 éves lány együtt dolgozik a széles gépen. Ők már csak a torontáli szövését tanulják. Fock Jenő fogadta Miroslav Hruskovicot Fock Jenő, a kormány elnöke szerda délelőtt hivatalában fogadta Miroslav Hruskovicot, a Magyar—csehszlovák Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Vegyesbizottság csehszlovák tagozatának elnökét, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát, áld kormányküldöttség élén az együttműködési vegyesbizottság VIII. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. A baráti eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, az együttműködési vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke, Vince József, hazánk prágai és Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1971. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK ★ XXVII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM A tartalomból: Válasz pártmunkások kérdéseire Ha elsuhansz a 106-os előtt ★ Kisalföldi Ifjúság ★ Gondolatok a megyei bajnokságról Szabadszombatos programok Is Rábáé a győri nyár Elkészült a győri városi Rába Művelődési Központ 1971. évi munkaterve, s a jövő hét elejére befejeződik a nagyterem és a folyóirat-olvasó festése, átalakítása. — Milyen újdonságok szerepelnek a megszépült intézmény idei terveiben? — kérdeztük Rácz Istvánnét, a művelődési központ igazgatóját. — A legfrissebbel kezdem, a keddi megbeszélés eredményével: átvállaltuk a művelődésügyi osztálytól a győri nyár rendezvénysorozat szervezését, lebonyolítását. — Megtudhatnánk valamit a várható programból is? — Nem állítom, hogy kisebb változások nem adódnak majd, de a tervezet a következő: magyar—olasz operaesttel nyitunk. A vízi színpadon több műsor lesz, mint tavaly — természetesen ez az időjárás függvénye is, de legyünk bizakodók —: a Két úr szolgája című vígjáték a budapesti József Attila Színház előadásában, a Pécsi Balett West side story-ja, egy bukaresti revü, egyik pesti szabadtéri színpad vendégjátéka, a Magyar Állami Népi Együttes Jeles napok című műsora, a Kisfaludy Színház valamelyik előadása, az Illés-, az Omega-együttes és egy Hofi—Koós-shaw. — Kiskúton lesz a Slágerhullám, egy népzenei est, a Zenélő udvarban az Ifjúsági Irodalmi Színpad lép fel, és két kamarazenekari estet ad a Filharmónia. — Mikor kezdődik idén a győri nyár? — Június második felében. — És addig milyen fontos események lesznek házon belül? — Legfontosabbnak, újnak és érdekesnek a szabadszombatos programjainkat tartom. Abból indultunk ki, hogy a szabadszombatokat együtt szereti eltölteni a család. Éppen ezért a szinte egész napos műsort úgy állítottuk öszsze, hogy a különböző korú és érdeklődési körű családtagok házon belül válogathassanak. Eddig három programváltozatot készítettünk el: Városunk ars poeticája, Az aktualitások jegyében, illetve Mindenki szórakozása, címmel. Ezek közül választhatnak az üzemek. — Miből áll például az első program? — A nagyteremben fogadjuk az érkezőket, köszöntjük őket, és ismertetjük a terembeosztást. A klubban filmmel, diavetítéssel kísért előadások lesznek, a folyóiratolvasóban művészportrék, este zenet és vacsorát is szolgálunk fel. — Azt mondta: választhatnak az üzemek. Egy-egy üzem dolgozóira számítanak az egyes szabadszombatokon? — Ezt tartanánk célszerűnek. Elsőként a Mezőgépgyártó és Szolgáltató Vállalattal vettük fel a kapcsolatot. Tőlük függ, melyik programot és melyik szabadszombatot választják. — Múlt év végén volt az első Vidám vasárnap délelőtt című rendezvény. Folytatják? — Azt főpróbának szántuk, s mivel megfelelő érdeklődést váltott ki, az idén rendszeresítjük. Az első, Csak nyugdíjasoknak címmel január 24- én lesz. Mindig egy-egy meghatározott rétegnek ajánljuk, s ezt követi a műsorok tartalmi összeállítása is. — A nyelvtanfolyamok, klubok, művészeti, ORI-rendezvények folytatásán kívül indulnak-e új sorozatok? — Igen. Ilyen lesz a valláskritikai sorozat, melyben egyegy témát ugyanaz a meghívott előadó középiskolásokkal és felnőttekkel is ismertet, és a retorikai sorozat szakszervezeti és párttitkárok részére. Irodalmi, s a második félévben zenei sorozatot indítunk szakmunkástanulóknak. Szívügyem a szocialista brigádok kulturális vállalásainak segítése. Igyekszünk az üzemi lehetőségeket meghaladó művelődési lehetőségeiket kielégíteni, tapasztalatcseréket öszehozni. Negyedévenként Javaslatok címmel programfüzetet adunk ki számukra. (Folytatás a 2. oldalon.) Bartók-díszünnepség A Hazafias Népfront megyei Bizottsága és a Győr városi Tanács művelődésügyi osztálya január 17-én, vasárnap — Bartók Béla utolsó győri hangversenyének évfordulóján — díszünnepséggel adózik a zseniális zeneköltő emlékének. Az ünnepséget a városi tanács dísztermében délelőtt 10 óreskor nyitja meg Horváth Ferenc, a Hazafias Népfront városi Bizottságának titkára, majd dr. Ortutay Gyula és Somfai László tart előadást Bartók Béláról. Fél egykor a Kisfaludy Színház falán emléktáblát lepleznek le. Az ottani történelmi nevezetességű utolsó koncertről Módos Dezsőné, a Győr városi Tanács vb elnökhelyettese emlékezik. Este hat órakor hangverseny kezdődik a Felsőfokú Tanítóképző Intézet dísztermében. Bartókné Pásztory Ditta és Comensoli Mária zongoraművészek, illetve a Győri Leánykor közreműködésével, amelyet Szabó Miklós Liszt-díjas karnagy vezényel és Fellegi Ádám kísér zongorán. Húszéves a MÉH Vállalat Somhalmaztól a szolgáltatótelepig — Ide, pajtás, csak szaporán azzal a szép rakománynyal! — kiáltotta egy vattaruhás férfi annak a két kis nebulónak, aki vidáman végigzörgött vassal púpozott pajtásszekerével Győrött a Rákóczi Ferenc utcán. A vattaruhás megmérte a vasat,, és százötven forintot számolt az úttörők markába. A gyerekek meglepődtek, majd nagy hangosan elkiáltották magukat: — Kezét csókolom! — és elrohantak az üresen még nagyobb zajt csapó pajtásszekérrel. A kezdet így ment ez húsz évvel ezelőtt. Nagy esemény volt a gyűjtés mind az ifjú vállalat, mind az úttörők életében. A vattaruhás ember mögött a kerítésen hatalmas plakát kiabálta: GYÚJTSD A VASAT ÉS A FÉMET, EZZEL IS A BÉKÉT VÉDED! A januárban is tüzelő arcú kis legénykék aligha értették a felkiáltó, rímelő mondatot, inkább csak a pénznek örültek. Azzal sem törődtek, hogy a vállalat központjában vas, rongy, csont halmozódott az udvaron. Csúf látvány volt. Az irodát rogyadozó falú, apróka kis épületben rendezték be. A szűk helyiségbe négy íróasztalt zsúfoltak, és bizony alig hitte a látogató, hogy ebből a vityillóból három megye vas- és hulladékgyűjtését irányítják... Az udvar sara csontkeménnyé fagyott. Amikor a vattaruhás ember befejezte a hulladék rendezését, mosakodni indult. Bement a fabódéba, és egy vödör vizet hozott az udvarra... Abban mosta meg rozsdás kezét, arcát, aztán ott kint a hidegen elköltötte tízóraiját. Csinosodás Ma már nem zörög a pajtásszekér a Rákóczi úton. Régen felszedték a macskaköveket. A pajtásszekérről meg annyit sem tudnak a mai úttörők, hogy milyen volt... Az egykori központi MÉH-telepről eltűnt a temérdek hulladék. (A gyűjtő- és rendezőtelepet kihelyezték a Szeszgyár utcába.) Helyén irodaház áll. (A régi kis vityillóra alig emlékeznek a mai dolgozók.) Az irodák csinosak, tiszták. Az udvari szárny egyik részében tárgyalóterem van. Rövidesen ott rendezik be az éttermet. Az egyik sarokrészt már kicsempézték. Üvegfallal leválasztják majd a tárgyalóteremtől, és ott melegítik az ebédet, örülnek neki a dolgozók. Negyvenhatuk közül harmincan szeretnének a vállalatnál étkezni. Februárban teljesül kívánságuk. A vállalat évente négymillió forintot költ szociális célokra. Az összeg szép, de gyorsan elfogy, hiszen a három megyében tizenhét telep van. Valamennyit korszerűsíteni kell. öt telepen: Mosonmagyaróváron, Tatabányán, Kisbéren, Csornán és Kapuváron már van szép, tiszta melegedő-étterem, öltöző, hideg- és melegvizes mosdó, tusoló. A győri Szeszgyár utca 6. szám alatti telep felújítására, korszerűsítésére az idén 1,2 millió forintot költ a vállalat. Szentgotthárdon új telepet építtet. Segít a gép A szociális létesítmények mindenütt szépek, korszerűek, de sok gond van még az anyagmozgatással. A telepek dolgozói évente általa(Folytatás a 3. oldalon.) ARA: 80 FILLÉR