Kisalföld, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
2 Elutazott hazánkból a VDK kormányküldöttsége. Képünkön: Fehér Lajos, az, MSZMP PB tagja, a kormány elnökhelyettese búcsúzik Le Thanh Nghitől, a Vietnami Dolgozók Pártja PB tagjától, miniszterelnök-helyettestől, a delegáció vezetőjétől. (MTI Fotó — Pálf.K felv. — KSZ Munkában a Lunohod 1 Telepanorámaképek A Lunohod 11. szovjet automata holdjármű magyar idő szerint szerdán hajnali1 óra 30 percig tartó újabb hatórás útja során 553 métert tett meg. Ezzel a holdfelszín által „bejárt” szakaszának hossza 3930 méterre nőtt. Kezdetben az önjáró berendezés igen sima terepen haladt, majd olyan területre ért, amelyet 3—30 méter átmérőjű kráterek tarkították. A Lunohod ezt a szakaszt is sikeresen küzdötte le. Megállása után terepanorámafelvételeket készített. A fedélzeti berendezések és a tudományos műszerek normálisan működtek. A január 13—15-ig terjedő időszakban tudományos méréseket végeznek a holdjármű segítségével. (TASZSZ) Egyiptomi béketerv Az Egyesült Arab Köztársaság újabb hárompontos tervet juttatott el a közel-keleti konfliktus békés rendezésére Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország kormányának, közölte szerdán a kairói Al Ahram. Az újabb egyiptomi béketervet Mahmud Riad külügyminiszter fejtette ki legutóbbi párizsi, londoni és római látogatása alkalmával. Az Al Ahram a következőképpen összegezi a nagy jelentőségű egyiptomi javaslatot: — A négy nagyhatalom — az Egyesül Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia ésFranciaország — lássa el útmutatásokkal és tanácsokkal Gunnar Jarringot, az ENSZ közel-keleti különmegbizottját a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatának érvényesítését célzó erőfeszítéseiben ; — a Jarringnak adandó utasításoknak tartalmazniuk kellene az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozat — amely a többi között kimondja az izraeli csapatok kivonását a megszállt arab területekről — végrehajtásának időrendi tervét. Jarring egy hónapon belül tegyen jelentést fáradozásainak eredményéről , — ha a négy nagyhatalomnak nem sikerülne kidolgoznia a BT-határozat végrehajtásának tervét, akkor üljön össze még januárban az ENSZ Biztonsági Tanácsa és vitassa meg a határozat végrehajtásának módozatait. Ezt követően minden nagyhatalomnak vállalnia kell, a világ színe előtt a közel-keleti probléma megoldásáért ráháruló felelősséget. (UPI) Kár a benzinért? Mióta Algéria elnyerte függetlenségét, soha nem voltak ennyire válságosak a francia—algériai kapcsolatok — írja „A szakítás kísértete” című vezércikkében a Le Monde. Elég egy pillantást vetni a francia sajtóra és az ember megérti, hogy a rendkívül drámai cím nem zsurnalisztikai túlzás, hanem a legteljesebb mértékben indokolt. A Magyar Televízió nemrég mutatta be az „Algíri csata” című világhírű filmet, amely hazánkban is milliókat emlékeztetett arra, milyen árat fizetett függetlenségéért az algériai nép. Ez az ár és az elhunyt De Gaulle tábornok politikai bölcsessége, amely felismerte, hogy Párizs neni bírna el még egy Vietnamot — ez volt az a két alapvető tényező, amely elvezetett az eviani egyezményig és amely meghatározta a Francia Köztársaság és a független algériai állam kapcsolatait. Ebben a viszonyban elkerülhetetlenül akadtak kisebbnagyobb megrázkódtatások, de lényegében korrekt, konstruktív érintkezés alakult ki a két ország között, különösen a múlt keserű előzményeihez képest. Az algériai vezetők nagy realitás-érzékről tettek tanúságot, amikor megértették, hogy egyszerűen nem szakíthatnak el minden Franciaországhoz fűződő gazdasági köldökzsinórt, ehhez túlságosan sok a múltbéli összefonódás. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy az algériaiak ezt a kapcsolatot gazdaságilag egyenrangúnak tartották volna. Sem Párizsban, sem Algírban nem volt kétség az iránt, hogy a múlt — bizonyos neokolonialista pozíciók és az egyenlőtlenül elosztott haszon formájában — tovább él ezekben a kapcsolatokban. Akkor azonban, amikor egy súlyos örökséggel szembenéző nép kialakítja, megformálja független államát, saját létérdekei követelnek meg bizonyos kompromisszumokat. Pontosan ez történt a francia—algériai gazdasági kapcsolatok első esztendeiben, többek között az olajfronton is. Algériának — erről a gyarmatosítók mindig gondoskodnak — nem voltak szakemberei, nem volt kereskedelmi hálózata, hiányoztak a kitermeléshez szükséges eszközei. Csakhogy változnak az idők és ma már mindez legalábbis kialakulóban van. Sem az ország belső helyzete, sem a nemzetközi progresszió általános pozíciói nem teszik indokolttá, hogy Algír belenyugodjon az eddigi helyzetbe. Milyen helyzetbe? Gazdasági kérdésről lévén szó, a válasz a számok nyelvén a legérthetőbb: minden frankból — írja az Humanité —, amelyet a francia fogyasztó az algériai benzinért fizet, 7,9 centime jut Algériának, a francia államnak pedig — csak adó címén — csaknem ötven centime. Biztos, hogy ez az arány előbb-utóbb megváltozik, Algéria számára ez nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. 1.KiS) KISALFÖLD Brazil foglyok A hetven brazil politikai fogoly szerdán este még mindig nem indult el Rio de Janeiróból Chilébe. Mint megfigyelők hangoztatják, a várakozás alaposan próbára teszi a diplomaták, az újságírók és a gerillák idegeit. Általános vélemény szerint a brazil kormány halogató taktikájával azt akarja demonstrálni, hogy az első diplomatarablások óta az idők megváltoztak és ma már a hatóságok diktálják a feltételeket, és szabják meg a tárgyalások alakulását. A foglyok valószínűleg csak a késő éjszakai órákban, vagy csütörtökön hajnalban indulhatnak Santiago felé. (AFP) Holnap avatás Egyiptomban Tizenöt évi munka után A Nílus-parti erőmű, az asszuáni nagygát építkezési munkálatai befejeződtek és 15-én, pénteken kerül sor az egész komplexum ünnepélyes avatására. Az ünnepségre Egyiptomba érkezett a Nyikolaj Podgornij vezette szovjet párt- és állami küldöttség. A munkálatok során 57 millió köbméter földet mozgattak meg, és 1,3 millió köbméter vasbetont építettek be a gátba és tartozékaiba. A vízgyűjtő, a Győzelem nevet viselő hatalmas mesterséges tóx fogadóképessége 164 köbkilométer. Ez a hatalmas létesítmény szabályozza a Nílust és 74 köbkilométer víz hasznosítását teszi lehetővé, (ebből 18 köbkilométer Szudánnak jut). A gátépítés eredményeként az Egyesült Arab Köztársaságban már 1964 óta ismeretlen fogalom az árvíz is aszály. Sok millió feddan földet tettek azóta öntözhetővé és körülbelül egymillió feddan (420 000 hektár) földet az év minden szakában öntöznek. Ez azt jelenti, hogy ezekről a földekről évente több termést takarítanak be. A több mint kétmillió kilowattos asszuáni erőmű, bekapcsolódva az egységes energetikai rendszerbe, jelentősen emelte az ország energiaellátását. Nagyon érdekes a gátépítés története, 1898—1902-ben Asszuán környékén egy kisebb gát épült, amelyet a későbbiekben kétszer is bővítettek. Ezt követően megszületett Egyiptom és Szudán vízellátásának brit terve. E terv szerint a Níluson és mellékfolyóin több vízgyűjtőt létesítettek volna az áradás szabályozására, a költséges terv csak részben került kivitelezésre, mégpedig úgy, hogy négy kisebb víztárolót létesítettek Szudánban, és egy tartaléktárolót a Viktóriatavon. A teljes vízellátás problémáját azonban csak az 1952-es forradalom után oldották meg: október 8-án dekrétum jelent meg az aszszuáni gát és egy 150 köbkilométeres víztároló építéséről. Befutottak a nyugatnémet, francia és (másodszor) az angol tervpályázatok. A Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank 418 millió egyiptomi fontban állapította meg az összköltséget. Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kezdetben 200 millió dolláros hitelt szavazott meg, természetesen számtalan kikötés mellett. 1955 szeptemberében megtörtént az első kapavágás. Ezután, előbb az amerikai, majd az angol kormány állt el a segítségnyújtástól. Ezzel akartak nyomást gyakorolni az egyiptomi népre, hogy letérítsék a kiválasztott útról, ezzel akarták megakadályozni az ország gazdasági fejlődését. Egyiptom kormánya ekkor a Szovjetunióhoz fordult segítségért. 1958 októberében megállapodás született arról, hogy a Szovjetunió részt vesz az asszuáni gát építésében, műszaki segítséget nyújt hozzá. 1960. augusztusában aláírták a második megállapodást a második részleg építéséről. A kivitelezéssel a Gidroprojekt szovjet vállalatot bízták meg, amely 1959-ben elkezdte a nagyszabású terv kidolgozását. A szovjet kivitelező — a költségek csökkentésére — az erőmű és a gázszerkezetei tervezetében bizonyos módosításokat javasolt. Az építtető fél és egy nemzetközi szakértő bizottság helybenhagyta a módosításokat, és a hidroprojekt megkezdhette a munkát. A reakciós körök kételkedtek abban, hogy az EAK a Szovjetunió segítségével megbirkózik e nehéz feladattal. Az amerikai Time például azt bizonygatta, hogy az arabok és az oroszok lehetetlen dologra vállalkoztak. 1964. május 15-én elkészült a Nílus zárógátja. 1968 decemberében a gát elérte a tervezett magasságot. 1966. október 27-én indult az első turbina. Az utolsót, a 12. ageregátot 1970 júliusában helyezték üzembe. Minden berendezést és minden anyagot a szovjet ipar szállított. Szovjet mérnökeik, technikusok és szakmunkások is dolgoztak az építkezésen. Ugyanakkor az egykori fellahok is kitanulták az építői és szerelői szakmát, 18 000 egyiptomi munkás tanult meg 75-féle szakmát. 160 arab szakember tanult a Szovjetunióban. Ezek közül 50-et a villanytelepek üzemeltetésére képeztek ki. K. S.mirnov, az asszuáni gát szovjet főépítésvezetője TELEX MOSZKVA KAIRO Anvar Szadat egyiptomi elnök szerdán vacsorát adott Nyikolaj Podgornij szovjet államfő tiszteletére, aki hivatalos látogatásra érkezett az Egyesült Arab Köztársaságba. A szívélyes és meleg légkörű vacsorán Anvar Szadat és Nyikolaj Podgornij beszédet mondott. SZÓFIA A Gustáv Húsai vezetésével harmadik napja Bulgáriában tartózkodó csehszlovák párt- és kormányküldöttség szerdán Plovdivban, az ország második legnagyobb városában tett rövid látogatást. A delegációt a vendéglátóik részéről Todor Zsivkov is elkísérte. A csehszlovák küldöttség ma délelőtt hazautazik Bulgáriából. KAIRÓ Paja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Hamza Klis, egyiptomi gazdasági és külkereskedelmi miniszterhelyettes szerdán Kairóban aláírta, a két ország közötti 1971—75-re szóló hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodást. A magyar jószolgálati küldöttség szerdán befejezte háromnapos kairói látogatását és közel-keleti, körútjának következő állomására, Beirutba utazott. Szerdán Moszkvába érkezett Gerhard, Schröder, a Bundestag Külügyi Bizottságának elnöke, a Kereszténydemokrata Unió elnökhelyettese, Schröder az Interparlamentáris Unió szovjet csoportjának vendégeként egy hetet tölt a Szovjetunióban, úgy tervezi, hogy Lenigrádba is ellátogat. (MTI) H harcaié Vi^siani Az óriás Fi *2 es lökl¡°514«os gé- -k csaknem minden nap támadják a szab »«harcosok feltételezett állásait, hogy előkés/:, «ok a szárazföldi haderők támadásait. 1991. január 14., csütörtök A hóhér halála A bajorországi Bad Töl, kórházában szerdán hosszú betegség után, 65 éves korában elhunyt Heinz Bernhard Lammerding volt SS-tábornok, akit a világ „oradouri hóhér” néven ismer. A tábornok a hírhedt Das Reich SS páncélosőhadosztály parancsnokaként 1944. június 10-én a közép-franciaországi Oradour—Sur—Glane egész lakosságát — így sok nőt, gyermeket és idős embert — a falu templomába záratta, majd a templomot és az egész községet felgyújttatta. A lángok közt 642 ember lelte halálát. Előző nap Tulle községben 99 túszt akasztatott fel. Oradour romjait a franciák a háború után nem építették újjá, hanem meghagyták örök emlékeztetőül. Az SS-tábornokot egy francia bíróság 1951-ben távollétében halálra ítélte. Az 1954- ben a bonni kormány és a három nyugati szövetséges hatalom között létrejött megállapodás értelmében lehetővé vált a nyugatnémet hatóságok számára, hogy ne indítsanak eljárást olyan háborús bűnösök ellen, akiket valamilyen szövetséges bíróság már elítélt. Ez lehetővé tette Lammerdingnek, hogy háborítatlanul éljen Nyugat- Németországban. Az AP szavaival élve a „sikeres építési vállalkozóvá” átalakult egykori SS-tábornok Düsseldorfban villát építtetett és két személygépkocsija volt, ugyanakkor a nyugatnémet kormánytól nyugdíjat élvezett. (AFP, Reuter, AP) A Rábáé a győri nyár (Folytatás az 1. oldalról.) — Szintén új kezdeményezés a Nemzetközi estek szervezése. Egy-egy baráti ország nagykövetségével együttműködve szeretnénk előadások, kiállítások, filmvetítések csokrával megismertetni az érdeklődőket, az illető ország 25 éves fejlődésével. — Győr 700 éves. A kimondottan jubileumi rendezvények segítésében is aktívan vesz részt a Rába Művelődési Központ. Természetesen, megkülönböztetett fontosságot tulajdonítunk az évfordulónak, valamennyi rendezvényünk színvonalát igyekszünk az ünnep jelentőségéhez méltóvá tenni. — mi —