Kisalföld, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
- VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR. 1971. JANUÁR 16., SZOMBAT ★ XXVII. ÉVFOLYAM 13. SZÁM ARA: 80 FILLÉR Tervek, lehetőségek Fejlesztés négy forrásból Ha valaki azt a szót hallja, hogy építőipar, először majdnem mindig az új, modern lakóházakra gondol, a régi épületek felújítása, az emeletráépítések, a tatarozások talán el is kerülik figyelmét. Pedig hazánkban még nagyon sok régi épület van, karbantartásuk, felújításuk majdnem akkora feladat, mint az új lakások építése. A Győr-Sopron megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalatnál a III. ötéves tervidőszakban a munkáknak több mint felét, pontosan 60 százalékát a felújítás adta. A lakásépítés az összes termelési értéknek csak egyötöde volt. Mit terveznek a tanácsi építők, 1971-től 1975-ig, hogy fog alakulni a termelés annál a vállalatnál, amelynek munkásai 1965-ben még 250 munkahelyen dolgoztak. Öt év eredményei A vállalat dolgozói a harmadik ötéves tervidőszakban félmilliárd forint értékű munkát végeztek, a termelés 1965-höz mérten 13 százalékkal nőtt Ez nagyon kevésnek bizonyult, hisz legalább másfélszer annyi munkára lett volna szükség ahhoz, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. Akadályozta a termelés növekedését, hogy az elmúlt öt év alatt a fizikai dolgozók létszáma 800-ról 650-re csökkent. A 13 százalékos termelésnövekedés a termelékenység növeléséből, a korszerű technológiák alkalmazásából és a munkaátszervezésekből adódott. Az előregyártott elemek széles körű alkalmazása lehetővé tette, hogy ugyanazokat a munkákat a dolgozók rövidebb idő alatt, kisebb költséggel végezzék el, mintha téglából készült volna az épület. A munka átszervezésének az volt a célja, hogy koncentrálják az építkezési területeket, javuljon a munkaidő-kihasználás, és természetesen az ellenőrzés is. Az öt évvel ezelőtti munkahelyek száma 1970-re a felére csökkent, de ugyanakkor növekedett az építkezések nagysága. A legnagyobb építkezés 1965-ben még 2 millió forint értékű volt, öt évvel később 12 millió forintos munkán is dolgoztak az építők. Az elmúlt öt év alatt a vállalat dolgozói 481 lakást építettek fel, amelyek emeletráépítések és társasházak voltak. A vállalat dolgozói által épített létesítmények közül a legnagyobbak: Győrött a Mayer Lajos Vízügyi Szakközépiskola bővítése, a Lenin úti Abc-áruház, Sopronban a Vásárcsarnok, Győrszabadhegyen az Állategészségügyi Kórház. Létszám és termelékenység A IV. ötéves tervidőszakban a vállalat vezetősége a múlt évihez mérten 60 százalékos termelésnövekedést tervez, 1975-ben már 200 millió forint értékű munkát fognak elvégezni. A növekedés másfélszer nagyobb az országos átlagnál, és lehetővé teszi, hogy az akkor várható igényeket kielégítsék. (Folytatás a 3. oldalon.) Vita az ifjúsági törvénytervezetről Az ifjúsági törvény nyilvános vitára bocsátott tervezetét pénteken a KISZ Központi Bizottságának újabb rétegtanácsa tűzte napirendjére: a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkás Tanácsa. Nádor György, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkára tájékoztatta a 14—18 éves fiatalok képviselőit a törvénytervezetről, az előkészítés ,,menetrendjéről”. A többi közt elmondotta, hogy számos hatályos jogszabály szól — közvetve vagy közvetlenül — az ifjúságról, de minden gondjukat, problémájukat átfogó jogi szabályozás csak az ifjúsági törvénnyel születik meg. A kerettörvény igényével készülő paragrafusok összegyűjtik a jogokat és a kötelességeket. A vita részvevői felhívták a figyelmet arra: a fiatalok szeretik az őszinte, nyílt, világos beszédet, ezért fokozott gonddal arra kell törekedni, hogy az ifjúsági törvény tartalmában és formájában egyaránt kielégítse ezt az igényt.. (MTI) Tervezzék a szakmunkásképzést! Tavaly júniusban a Győr- Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a téeszek szakember-gondjaival foglalkozott. A vb úgy intézkedett, hogy tervszerű legyen a szakemberképzés, a gazdaságoknak adjon segítséget, útmutatást a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Az osztály a határozat szerint a közös gazdaságok javaslatai és igényei alapján készítette el a szakemberképzés tervezetét. Ezzel kapcsolatban kerestük meg Haraszti Lászlót, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét. — Mi a célja a felmérésnek, a tervezetnek? — A IV. ötéves terv idejéire majdnem minden gazdaság középtávú gazdasági tervet készít ezek teljesítése elképzelhetetlen szakemberek nélkül. Azt szeretnénk, hogy a gazdasági tervekkel egyidőben a téeszek készítsenek olyan tervet is, amely a szakemberképzésre vonatkozik. — A tervezet ezek szerint tájékoztató jellegű. — Országos tapasztalatokat is mérlegeltünk: milyen területű gazdaságban mennyi szakember szükséges. Ezzel jelezni szeretnénk az oktatási intézményeknek, hogy a következő öt esztendőben hány tanuló várható évente. — A termelőszövetkezetek kézhez kapták a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály javaslatát, tervezetét. Hogyan értékelik? — Örömmel tapasztaltuk, hogy a felmérést szükségesnek tartják. A legtöbb gazdaság már eszerint küldi tanulóit a különböző szakmunkásképzőikbe, felsőfokú intézményekbe. Tudják a gazdaságok, hogy öt év alatt körülbelül 5000 tsz-tag megy nyugdíjba, azt akarják, hogy a nyomukba lépők jól képzett szakemberek legyenek. Az is egyértelmű, hogy nem elegendő egy vagy két agrármérnök, hiszen a téeszek átlagterülete megyénkben 3500 hold. Szükség van gépészmérnökre, üzemmérnökre, minél több technikusra és szakmunkásra is. — A felmérés szerint a tsztagok hány százaléka legyen betanított- és szakmunkás? — Jó lenne, ha a szövetkezeti gazdák, 15—20 százaléka szakmunkás, 30—40 százaléka betanított munkás lenne a IV. ötéves terv végére. — Milyen feladatuk van az üzemmérnököknek? — Az általános képzettségű mérnökök mellett az ágazatok irányítói az üzemmérnökök lesznek. Azaz: minden ágazatban szükség lesz speciálisam képzett üzemmérnökökre. A növénytermesztésben néhány év múlva befejeződik a komplex gépesítés, a szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek építése módot nyújt az automatizálásra. A kemizálás gyors ütemű. A vegyszerek kezelését kormányrendelet szerint csak képzett növényvédelmi szakember végezheti, úgy gondolom, hogy a mezőgazdaság fejlődésének üteme szükségszerűen megköveteli, hogy minél több szakember legyen a téeszekben — mondta befejezésül Haraszti László. (Pék) A tartalomból: a pártcsoportok feladatairól ★ Olvasóink rovata ★ Eseményekben gazdag év ★ 0 virágos Pannonhalma Szövetkezeti választások Négyéves nagy lépések Évente mintegy hatvanmillió forint a termelési értéke a Mosonmagyaróváron működő öt kisipari szövetkezetnek: az építő- és vasipari, cipész, fodrász és textilfeldolgozó szövetkezeteknek. Ha „ipari méretekben” nem is hatalmas szám a hatvanmillió forint, azért mégis tekintélyes összeg, hiszen jórészt a lakosságnak nyújtott szolgáltatások díjaiból jött öszsze. Még a vezetőségválasztásokat megelőzően zajlottak le a szakszervezeti választások, amelyek két ksz-ben újat hoztak. A vasipari és az építőipari szövetkezetnél osztálybizottságok alakultak az üzemi bizottságokhoz hasonló jogkörrel. A többi szövetkezeteiknél a csoportok bizalmijait választották újjá a következő négy évre. A ksz-ekben azonban az igazi érdekvédelmi szerep a szövetkezeti sajátosságoknál fogva a szövetkezeti bizottságoké, de a szövetkezeti és jövőjüket meghatározó fordulóponthoz értek most a szövetkezetek: a következő négy évre vonatkozó vezetőségválasztó taggyűléseiket tartják a tagok. A mosonmagyaróvári szövetkezeti választásokról Fazekas Vilmos, az öt ksz pártszervezetének titkára beszélt. Őt bízta meg a megyei KISZÖV a mosonmagyaróvári szövetkezeti választások előkészítésével. osztálybizottságok vezetőinek, illetve a bizalmiaknak azért szorosan együtt kell működniük. K ötféle bizottság tagjait választják meg most a szövetkezetekben — sorolta Fazekas Vilmos. — Új dolog, hogy az ellenőrző bizottságok tagjait a többiekével ellentétben ezentúl öt évre választják, ezzel is hangsúlyozzák azt, hogy az ellenőrző bizottság tagjai a lesz vezetőitől függetlenül végzik tevékenységüket. Oda olyan embereket kell választani, akik képesek önállóan hasznos segítséget adni, ellenőrzést tartani a szövetkezetben. Új intézkedés az is, hogy munkaügyi bizottságokat kell a szövetkezetekben létrehozni. A bizottságok tagjai által hozott döntéseket végre kell hajtani a szövetkezetben, egyedül a közgyűlés változtathat rajtuk. A munkaügyi bizottságok szerepének részletes magyarázatát majd a szövetkezeti törvény ismerteti. Nem volt eddig a ksz-ekben nőbizottság sem; most azokban a szövetkezetekben, ahol húsznál több nő dolgozik, nőbizottságokat hoznak létre. A húsznál kevesebb nődolgozót alkalmazó ksz-ék vezetőségeibe nőfelelőst választanak. Újjáválasztják a szövetkezetek most a fegyelmi és a szövetkezeti bizottságok tagjait is. Hibák és fejlődés — Általánosan kifogásolható volt az elmúlt négy év alatt, hogy a különböző bizottságok nem mindig tökéletesen látták el feladatukat. Hibás volt ebben a városi szövetkezeti bizottság is: tavaly újra kellett választani tagjait, nem vártuk be a négy évet. A városi szövetkezeti bizottzottság lett volna az öszszekötő a megyei KISZÖV és az egyes ksz-ek szövetkezeti bizottságai között, az elmúlt négy évben néha bizony igen, laza volt a kapcsolat a megyei szerv és a mosonmagyaróvári szövetkezetek között. (Folytatás a 3. oldalon.) Új feladatok Pontházak Balumiban az Adzsár ASZSZK fővárosában. Munkásőrgyűlés Ifjú kézben a fegyver Ünnepi ülést tartott tegnap délután az egyetemi díszteremben a mosonmagyaróvári járási és városi munkásőr-zászlóalj. Konrád Lajos zászlóaljparancsnok értékelte a tavaly végzett munkát. A Zalka Máté zászlóalj kiválóan teljesítette az 1970. évi feladatokat, harcászati és politikai szempontból egyaránt. A kiképzési tervnek teljes egészében eleget tett. Jelentős a zászlóalj politikai és ideológiai fejlődése. Az 1970. kiképzési évben „ A zászlóalj legjobb alegysége” címet a híradósok nyerték el. Az értékelés után Garai Károly, a Mosonmagyaróvári városi Pártbizottság első titkára üdvözölte a vendégeket és a munkásőröket, majd a pozsonyi pártbizottság és a népi milícia képviselői kértek szót. Ezek után kitüntetéseket adtak át, öten kiváló parancsnoki, tizennégyen kiváló munkásőr kitüntetést kaptak. Kiosztották az öt- és tízéves munkásőr-emlékjelvényeket. A kitüntetéseket Gyimesi Sándor, megyei munkásőrparancsnok adta át A munkásőrök elbúcsúztak a leszerelő és tartalékállományba vonuló bajtársaiktól. Az eskütételen 17 fiatal munkásőr ígérte: hű lesz az eskü szövegéhez, a legjobb tudása szerint szolgálja a Magyar Népköztársaságot. A leszerelők jókívánságaik kíséretében átadták fegyverüket az újoncoknak. Meglepő jelenségeket jelző felmérés Sopron Város Tanácsának művelődésügyi osztálya igazgatói értekezletet tartott csütörtökön. A tanácskozáson aktuális és tájékoztató jellegű témákkal foglalkoztak a város általános iskoláinak vezetői. Megvitatták egyebek között a fizikai dolgozók gyerekeinek tanulmányi átlagáról készített felmérést, mely meglepő jelenségek tükre. Nevezetesen azt, hogy azokban az iskolákban a legalacsonyabb a munkásgyerekek átlageredménye, mely városrészekben — a Hunyadi utcai és a Május 1. téri iskolákról ■ van szó — a legkevesebb fizikai munkás lakik, s ezzel arányosan kevesebb a tanulók között is a munkásgyerek. E tényt ezúttal jelezni kívánta az osztály az igazgatóknak azért, hogy megvizsgálják az okait. A pedagógus-továbbképzéssel, s részletesebben a munkkaközösségek tevékenységével foglalkoztak még. Az a fonák helyzet állt ugyanis elő, hogy a szakfelügyelők túlzott beavatkozása következtében a munkaközösségek túlterhelése folytán csökkent az adott iskola sajátos, belső ügyeire fordítható idejük. Most, amikor a tanulók önállóságára olyan nagy gondot fordítunk, s amikor a munkaközösségek vezetői már sok tapasztalattal rendelkező, kiváló pedagógusok. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még elnézhető volt, hogy a szakfelügyelők határozzák meg a munkaközösségek munkáját, de ma már nem ez, hanem az irányítás legyen a feladat. Elég sok vitára adott okot a tanulmányi versenyek megbeszélésekor az, hogy az orosz tagozatos osztályokba járó gyerekek külön kategóriában versenyeznek, a matematika tagozatos 7. és 8. osztályosok viszont együtt mérik össze tudásukat a nem tagozatosokkal. (Miután a Művelődésügyi Minisztérium nem engedélyezett külön versenyt. a soproni művelődés(Folytatás a 2. oldalon.)