Kisalföld, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

- VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR. 1971. JANUÁR 16., SZOMBAT ★ XXVII. ÉVFOLYAM 13. SZÁM ARA: 80 FILLÉR Tervek, lehetőségek Fejlesztés négy forrásból Ha valaki azt a szót hall­ja, hogy építőipar, először majdnem mindig az új, mo­dern lakóházakra gondol, a régi épületek felújítása, az emeletráépítések, a tatarozá­sok talán el is kerülik figyel­mét. Pedig hazánkban még nagyon sok régi épület van, karbantartásuk, felújításuk majdnem akkora feladat, mint az új lakások építése. A Győr-Sopron megyei Ta­nácsi Építő- és Szerelőipari Vállalatnál a III. ötéves tervidőszakban a munkák­nak több mint felét, ponto­san 60 százalékát a felújítás adta. A lakásépítés az összes termelési értéknek csak egy­ötöde volt. Mit terveznek a tanácsi építők, 1971-től 1975-ig, hogy fog alakulni a termelés an­nál a vállalatnál, amelynek munkásai 1965-ben még 250 munkahelyen dolgoztak­. Öt év eredményei A vállalat dolgozói a har­madik ötéves tervidőszakban félmilliárd forint értékű mun­kát végeztek, a termelés 1965-höz mérten 13 százalék­kal nőtt Ez nagyon kevés­nek bizonyult, hisz legalább másfélszer annyi munkára lett volna szükség ahhoz, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. Akadályozta a termelés növekedését, hogy az elmúlt öt év alatt a fizikai dolgozók létszáma 800-ról 650-re csök­kent. A 13 százalékos terme­lésnövekedés a termelékeny­ség növeléséből, a korszerű technológiák alkalmazásából és a munkaátszervezésekből adódott. Az előregyártott ele­mek széles körű alkalmazá­sa lehetővé tette, hogy ugyan­azokat a munkákat a dolgo­zók rövidebb idő alatt, ki­sebb költséggel végezzék el, mintha téglából készült vol­na az épület. A munka átszervezésének az volt a célja, hogy kon­centrálják az építkezési te­rületeket, javuljon a munka­idő-kihasználás, és természe­tesen az ellenőrzés is. Az öt évvel ezelőtti munkahelyek száma 1970-re a felére csök­kent, de ugyanakkor növe­kedett az építkezések nagy­sága. A legnagyobb építke­zés 1965-ben még 2 millió forint értékű volt, öt évvel később 12 millió forintos munkán is dolgoztak az épí­tők. Az elmúlt öt év alatt a vállalat dolgozói 481 lakást építettek fel, amelyek eme­letráépítések és társasházak voltak. A vállalat dolgozói által épített létesítmények közül a legnagyobbak: Győrött a Mayer Lajos Vízügyi Szak­­középiskola bővítése, a Le­nin úti Abc-áruház, Sopron­ban a Vásárcsarnok, Győr­­szabadhegyen az Állategész­ségügyi Kórház. Létszám és termelékenység A IV. ötéves tervidőszak­ban a vállalat vezetősége a múlt évihez mérten 60 szá­zalékos termelésnövekedést tervez, 1975-ben már 200 millió forint értékű munkát fognak elvégezni. A növeke­dés másfélszer nagyobb az országos átlagnál, és lehe­tővé teszi, hogy az akkor vár­ható igényeket kielégítsék. (Folytatás a 3. oldalon.) Vita az ifjúsági törvénytervezetről Az ifjúsági törvény nyilvá­nos vitára bocsátott terveze­tét pénteken a KISZ Közpon­ti Bizottságának újabb ré­tegtanácsa tűzte napirendjé­re: a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkás Tanácsa. Nádor György, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkára tájékoztatta a 14—18 éves fiatalok képvise­lőit a törvénytervezetről, az előkészítés ,,menetrendjéről”. A többi közt elmondotta, hogy számos hatályos jogsza­bály szól — közvetve vagy közvetlenül — az ifjúságról, de minden gondjukat, prob­lémájukat átfogó jogi szabá­lyozás csak az ifjúsági tör­vénnyel születik meg. A ke­rettörvény igényével készülő paragrafusok összegyűjtik a jogokat és a kötelességeket. A vita részvevői felhívták a figyelmet arra: a fiatalok szeretik az őszinte, nyílt, vi­lágos beszédet, ezért fokozott gonddal arra kell törekedni, hogy az ifjúsági törvény tar­talmában és formájában egy­aránt kielégítse ezt az igényt.. (MTI) Tervezzék a szakmunkásképzést! Tavaly júniusban a Győr- Sopron megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a téeszek szakember-gondjaival foglal­kozott. A vb úgy intézkedett, hogy tervszerű legyen a szak­emberképzés, a gazdaságok­nak adjon segítséget, útmuta­tást a megyei tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi osztálya. Az osztály a határozat sze­rint a közös gazdaságok ja­vaslatai és igényei alapján készítette el a szakemberkép­zés tervezetét. Ezzel kapcso­latban kerestük meg Haraszti Lászlót, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét. — Mi a célja a felmérés­nek, a tervezetnek? — A IV. ötéves terv idejé­ire majdnem minden gazda­ság középtávú gazdasági ter­vet készít ezek teljesítése el­képzelhetetlen szakemberek nélkül. Azt szeretnénk, hogy a gazdasági tervekkel egy­­időben a téeszek készítsenek olyan tervet is, amely a szak­emberképzésre vonatkozik. — A tervezet ezek szerint tájékoztató jellegű. — Országos tapasztalatokat is mérlegeltünk: milyen terü­letű gazdaságban mennyi szakember szükséges. Ezzel jelezni szeretnénk az oktatá­si intézményeknek, hogy a következő öt esztendőben hány tanuló várható évente. — A termelőszövetkezetek kézhez kapták a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztály javaslatát, terveze­tét. Hogyan értékelik? — Örömmel tapasztaltuk, hogy a felmérést szükséges­nek tartják. A legtöbb gaz­daság már eszerint küldi ta­nulóit a különböző szakmun­kásképzőikbe, felsőfokú intéz­ményekbe. Tudják a gazda­ságok, hogy öt év alatt körül­belül 5000 tsz-tag megy nyug­díjba, azt akarják, hogy a nyomukba lépők jól képzett szakemberek legyenek. Az is egyértelmű, hogy nem ele­gendő egy vagy két agrár­mérnök, hiszen a téeszek át­lagterülete megyénkben 3500 hold. Szükség van gépész­mérnökre, üzemmérnökre, minél több technikusra és szakmunkásra is. — A felmérés szerint a tsz­­tagok hány százaléka le­gyen betanított- és szak­munkás? — Jó lenne, ha a szövetke­zeti gazdák, 15—20 százaléka szakmunkás, 30—40 százaléka betanított munkás lenne a IV. ötéves terv végére. — Milyen feladatuk van az üzemmérnököknek? — Az általános képzettségű mérnökök mellett az ágaza­tok irányítói az üzemmérnö­kök lesznek. Azaz: minden ágazatban szükség lesz spe­ciálisam képzett üzemmérnö­kökre. A növénytermesztés­ben néhány év múlva befeje­ződik a komplex gépesítés, a szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek építése módot nyújt az automatizálásra. A kemizálás gyors ütemű. A vegyszerek kezelését kor­mányrendelet szerint csak képzett növényvédelmi szak­ember végezheti, úgy gon­dolom, hogy a mezőgazdaság fejlődésének üteme szükség­szerűen megköveteli, hogy minél több szakember legyen a téeszekben — mondta befe­jezésül Haraszti László. (Pék) A tartalomból: a pártcsoportok feladatairól ★ Olvasóink rovata ★ Eseményekben gazdag év ★ 0 virágos Pannonhalma Szövetkezeti választások Négyéves nagy lépések Évente mintegy hatvan­millió forint a termelési ér­téke a Mosonmagyaróváron működő öt kisipari szövetk­e­­zetnek: az építő- és vasipari, cipész, fodrász és textilfel­dolgozó szövetkezeteknek. Ha „ipari méretekben” nem is hatalmas szám a hatvanmil­lió forint, azért mégis tekin­télyes összeg, hiszen jórészt a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások díjaiból jött ösz­sze.­­ Még a vezetőségválasz­tásokat megelőzően zajlottak le a szakszervezeti választá­sok, amelyek két ksz-ben újat hoztak. A vasipari­ és az építőipari szövetkezetnél osz­tálybizottságok alakultak az üzemi bizottságokhoz hasonló jogkörrel. A többi szövetke­zeteiknél a csoportok bizal­mijait választották újjá a kö­vetkező négy évre. A ksz-ekben azonban az igazi érdekvédelmi szerep a szövetkezeti sajátosságoknál fogva a szövetkezeti bizott­ságoké, de a szövetkezeti és jövőjüket meghatározó for­dulóponthoz értek most a szövetkezetek: a következő négy évre vonatkozó vezető­ségválasztó taggyűléseiket tartják a tagok. A mosonma­gyaróvári szövetkezeti válasz­tásokról Fazekas Vilmos, az öt ksz pártszervezetének tit­kára beszélt. Őt bízta meg a megyei KISZÖV a mosonma­gyaróvári szövetkezeti válasz­tások előkészítésével. osztálybizottságok vezetőinek, illetve a bizalmiaknak azért szorosan együtt kell működ­niük. K ötféle bizottság tagjait választják meg most a szö­vetkezetekben — sorolta Fa­zekas Vilmos. — Új dolog, hogy az ellenőrző bizottságok tagjait a többiekével ellen­tétben ezentúl öt évre vá­lasztják, ezzel is hangsúlyoz­zák azt, hogy az ellenőrző bi­zottság tagjai a lesz vezetőitől függetlenül végzik tevékeny­ségüket. Oda olyan embere­ket kell választani, akik ké­pesek önállóan hasznos se­gítséget adni, ellenőrzést tar­tani a szövetkezetben. Új intézkedés az is, hogy munkaügyi bizottságokat kell a szövetkezetekben létrehozni. A bizottságok tagjai által ho­zott döntéseket végre kell hajtani a szövetkezetben, egyedül a közgyűlés változ­tathat rajtuk. A munkaügyi bizottságok szerepének rész­letes magyarázatát majd a szövetkezeti törvény ismerte­ti. Nem volt eddig a ksz-ek­­ben nőbizottság sem; most azokban a szövetkezetekben, ahol húsznál több nő dolgo­zik, nőbizottságokat hoznak létre. A húsznál kevesebb nő­­dolgozót alkalmazó ksz-ék vezetőségeibe nőfelelőst vá­lasztanak. Újjáválasztják a szövetkez­etek most a fegyel­mi és a szövetkezeti bizott­ságok tagjait is. Hibák és fejlődés — Általánosan kifogásol­ható volt az elmúlt négy év alatt, hogy a különböző biz­­ottságok nem mindig tökéle­tesen látták el feladatukat. Hibás volt ebben a városi szövetkezeti bizottság is: ta­valy újra kellett választani tagjait, nem vártuk be a négy évet. A városi szövetkezeti bi­­zottzottság lett volna az ösz­­szekötő a megyei KISZÖV és az egyes ksz-ek szövetkezeti bizottságai között, az elmúlt négy évben néha bizony igen, laza volt a kapcsolat a me­gyei szerv és a mosonmagyar­óvári szövetkezetek között. (Folytatás a 3. oldalon.) Új feladatok Pontházak Balumiban az Adzsár ASZSZK fővárosában. Munkásőrgyűlés Ifjú kézben a fegyver Ünnepi ülést tartott teg­nap délután az egyetemi díszteremben a mosonma­gyaróvári járási és városi m­unkásőr-zászlóalj. Konrád Lajos zászlóaljparancsnok ér­tékelte a tavaly végzett mun­kát. A Zalka Máté zászlóalj kiválóan teljesítette az 1970. évi feladatokat, harcászati és politikai szempontból egy­aránt. A kiképzési tervnek teljes egészében eleget tett. Jelentős a zászlóalj politikai és ideológiai fejlődése. Az 1970. kiképzési évben „ A zászlóalj legjobb alegysége” címet a híradósok nyerték el. Az értékelés után Garai Károly, a Mosonmagyaróvári városi Pártbizottság első tit­kára üdvözölte a vendége­ket és a munkásőröket, majd a pozsonyi pártbizottság és a népi milícia képviselői kér­tek szót. Ezek után kitüntetéseket adtak át, öten kiváló parancs­noki, tizennégyen kiváló munkásőr kitüntetést kap­tak. Kiosztották az öt- és tíz­éves munkásőr-emlékjelvé­­nyeket. A kitüntetéseket Gyimesi Sándor, megyei mun­kásőrparancsnok adta át A munkásőrök elbúcsúz­tak a leszerelő és tartalék­állományba vonuló baj­tár­saiktól. Az eskütételen 17 fia­tal munkásőr ígérte: hű lesz az eskü szövegéhez, a leg­jobb tudása szerint szolgálja a Magyar Népköztársaságot. A leszerelők jókívánságaik kíséretében átadták fegyve­rüket az újoncoknak. Meglepő jelenségeket jelző felmérés Sopron Város Tanácsának művelődésügyi osztálya igaz­gatói értekezletet tartott csü­törtökön. A tanácskozáson aktuális és tájékoztató jelle­gű témákkal foglalkoztak a város általános iskoláinak vezetői. Megvitatták egyebek között a fizikai dolgozók gyerekei­nek tanulmányi átlagáról ké­szített felmérést, mely meg­lepő jelenségek tükre. Neve­zetesen azt, hogy azokban az iskolákban a legalacsonyabb a munkásgyerekek átlagered­ménye, mely városrészekben — a Hunyadi utcai és a Május 1. téri iskolákról ■ van szó — a legkevesebb fizikai mun­kás lakik, s ezzel arányosan kevesebb a tanulók között is a munkásgyerek. E tényt ez­úttal jelezni kívánta az osz­tály az igazgatóknak azért, hogy megvizsgálják az okait. A pedagógus-továbbképzés­sel, s részletesebben a munk­­kaközösségek tevékenységé­vel foglalkoztak még. Az a fonák helyzet állt ugyanis elő, hogy a szakfelügyelők túlzott beavatkozása követ­keztében a munkaközösségek túlterhelése folytán csökkent az adott iskola sajátos, belső ügyeire fordítható idejük. Most, amikor a tanulók önál­lóságára olyan nagy gondot fordítunk, s amikor a mun­kaközösségek vezetői már sok tapasztalattal rendelkező, kiváló pedagógusok. Tíz-ti­zenöt évvel ezelőtt még el­nézhető volt, hogy a szak­­felügyelők határozzák meg a munkaközösségek munk­áját, de ma már nem ez, hanem az irányítás legyen a feladat. Elég sok vitára adott okot a tanulmányi versenyek megbeszélésekor az, hogy az orosz tagozatos osztályokba járó gyerekek külön kategó­riában versenyeznek, a ma­tematika tagozatos 7. és 8. osztályosok viszont együtt mérik össze tudásukat a nem tagozatosokkal. (Miután a Művelődésügyi Minisztérium nem engedélyezett külön ver­senyt. a soproni művelődés­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next