Kisalföld, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1971. JANUÁR 26., KEDD , XXVII. ÉVFOLYAM 21. SZÁM Hét és fél milliárd nagy összeg,több mint 7,5 milliárd forint legcélszerűbb felhasználásáról dönt a mai megyei tanácsülés. A jövőről, a következő öt esztendőben megtehető útról kell gondos mérlegelés után határozni. S ez egyáltalán nem könnyű! Az utóbbi öt esztendőben tapasztalt gyorsabb fejlődés ellenére ugyanis — az országos összesített költségvetési ellátás tekintetében — megyénk a közepesnél rosszabb helyen áll. Ez arra kötelezte az 1971—75. évi pénzügyi és fejlesztési tervre javaslatot tevőket, hogy a főhatóságok segítségével úgy javuljon megyénk költségvetési ellátottsága, hogy a tervidőszak végére legalább az országos átlagot elérje. Az első pillanatra sok a 7,5 milliárd forintot meghaladó összeg, ám ha a megvalósításra váró gondjainkat vesszük sorra, egyre-másra el kell hagyni ezt is, azt is. S ha valamit úgy ítélnek meg, hogy nem lehet tovább halogatni, menten ott a nagy kérdés: mit halasszunk későbbre a már tervbe vettek közül? Mert csakis valaminek a rovására lehet előbbre hozni. Miközben a terv készül, arra is figyelemmel kell lenni, hogy megyénk az országos tervekből rá háruló kötelezettségeknek eleget tegyen. Az első ízben alkalmazott kétlépcsős tervezés következtében ugyanis a megyei tervkoncepció a népgazdasági terv fő irányelveire épült, a kormány elé került IV. ötéves tervjavaslat pedig a megyei tervkoncepciók felhasználásával készült. Új tényező a megyei terv készítésében az is, hogy nemcsak a tanácsi gazdaság fejlődését tartalmazza; felöleli a nem tanácsi gazdaság, a termelő területnek az infrastruktúrára gyakorolt hatását és fejlesztési igényeit is. A mostani tervezésnek szintén új vonása, hogy a terület egységes fejlődését szolgáló területi terv végrehajtásában a tanácsok minden eddiginél nagyobb önállóságot élveznek, s ez önmagában hordja a nagyobb felelősséget. A tanácsok egyre jobban élnek is a kapott lehetőséggel, a települések fejlesztésébe bevonták az ott működő vállalatokat, és segítségükkel közös beruházásokat valósítottak meg. A megyei tervezés szándéka az volt a most előterjesztett elképzelésben, hogy az egységes településfejlesztés elvét nem sértve, az azonos feladatkört ellátó települések ellátási színvonalát közelítsék egymáshoz. A tervjavaslat fontos része a lakásépítés. Talán itt a legnagyobb a feszültség. Ezért a IV. ötéves tervben a több mint 3 milliárdos megyei fejlesztési alap kétharmadát állami és szövetkezeti lakásépítésre, iskolák, óvodák, áruházak építésére szánják. Nem kevés gondot okoz majd a tanácsoknak az sem, hogy saját erőből épülő lakóházak kivitelezéséhez megfelelően előközművesített területet adjanak. A tervidőszak végén a 100 lakásra jutó családok száma országosan 110-ről 104-re, Győr-Sopron megyében 109-ről 103-ra csökken. Fontos része a javaslatnak, hogy szorgalmazni szükséges a falusi regionális és törpe vízművek építését. Az országos számokhoz hasonlítva nagy az elmaradás ebben. Nem kevés az az anyagi áldozat, amelyet a községek lakói vállalnak az egészséges ivóvízért. Ebben élen jár megyénk, s bár a családonként felajánlott 5000 forint készpénz és a társadalmi munka sem jelentéktelen, a külföldről vásárolt csövek magas ára a megyei tanács gondjait szaporítja. Már ebből is következik, hogy bármennyire jó lenne — Csorna nagyközség kivételével — a vízműfejlesztéssel, -építéssel egyidőben nem valósulhat meg a községek csatornázása. Öt év fejlesztésének, fő beruházásainak felsorolása hosszadalmas volna. A mindenkit érdeklő részek kiemelése egymagában is sokat mond. Megépül a Győri Műszaki Főiskola; a tervidőszakban az objektumok szakaszos átadásával megkezdődik az oktatás. Hozzálátnak a 800 ágyas, új, megyei kórház építéséhez, befejezése az V. ötéves terv felad lesz. Az idén hozzákezdenek a megyei könyvtár új helyének kialakításához. A megyei tanács a gazdája az ún. nagycenki programnak. A kastély főépületének felújítása már megkezdődött, s 1972 közepén megnyílhat a közlekedési múzeum és a Széchenyi-emlékmúzeum. Fontos kultúrpolitikai elhatározás az új színház építése Győrött. Ennek a tervidőszaknak a feladata lesz a nagy múltú győri színjátszás új hajlékának építése, avatása 1974-ben lesz. A harmadik ötéves tervben az általános és gyermekorvosi körzetek gyarapításával az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma 2878-ról 2508-ra csökkent. Ezt a folyamatot kívánják folytatni. A tervjavaslat szerint a kereskedelmet is számottevően fejlesztik. Vegyes iparcikkből pl. 48, élelmiszerből 45 százalékos bővítés a cél 1970. forgalmához mérten. Ez a körülmény egyben a hálózatfejlesztést is feltételezi, mintegy 54 000 négyzetméteren! Fontosságának megfelelő a lakossági szolgáltatás fejlesztése a fő ágazatokban: textiltisztítás, háztartási gépek és elektroakusztikai berendezések javítása, lakáskarbantartás, gépkocsijavítás. A kiemelt szolgáltatási tevékenységfejlesztésére 48 millió forintot szánnak, öt év alatt várhatóan 9500-zal növekedik majd Győr-Sopron megye lakossága. Minden bizonnyal folytatódik a városba áramlás folyamata, s a városokban élők aránya 1975 végére 44,9-ről 47,2 százalékra gyarapszik. Az aktív keresők száma 200 000 körül várható. Az ipar új munkaerő-szükséglete nagyobb lesz, mint a munkaerőforrás gyarapodása; az utóbbi az ipar felvevőképességének mindössze 45 százalékát adja megyénkben. Ez a körülmény az ipar intenzívebb fejlesztését helyezi előtérbe, s ennek következtében valós az elhatározás: a tervidőszakban a termelésnövekedés 85 százalékát a termelékenység növelése adja. A mezőgazdaság fejlődése az országosnál nagyobb arányú lehet a kedvező körülmények miatt. A két fő ágazaton belül az állattenyésztés gyarapodása dinamikusabb lehet. Az állomány gyarapodásának következtében 10—13 százalékkal több vágómarhát értékesíthet a megye. Mintegy 1000—1500 holddal bővül a zöldségtermelő terület. A növénytermelés beruházása 700 millió forint körül várható. Az a cél, hogy 1975 végéig egy traktoregységre 58—60 hold szántó jusson. A nagyarányú gyümölcstelepítési tervből is kiemelkedik a soproni és a győri járásban megvalósuló 2000 holdas gesztenyés, ill. diós. A megyei tanács mai ülésén a tervezés első szakasza zárul le csupán, megszabja Győr-Sopron megye fejlődésének irányát. Ezután a városi, községi tanácsokon a sor, hogy az adott lehetőséggel élve kidolgozzák elképzeléseiket, melyek-ek -összessége lesz a megyei tanács végleges ötéves terve. Szabó Zsigmond januári tavasz Tavaszias az idő! S ez nagy szó a tél kellős közepén! Megtréfál mindnyájunkat. No, de az ilyen tréfát szívesen fogadjuk akár a naptári tavaszig egyfolytában. Megelevenednek az utcák, akinek nincs sürgős dolga, lassúbbra fogja lépteit. A diákok csengetés után kirohannak a szabadba, kellemesebben telik így az óraközi szünet. A Győri Révai Gimnázium előtti téren pulóveres fiúk, köpenyes lányok sétálnak kezükben tankönyvvel, tízóraival. A gépipari technikum előtt a diákok a falnak támaszkodva örülnek a napnak. — Javasoljuk, hogy a parkban tartsuk meg az órákat! — mondják. És ráadásul az lenne még a nagy boldogság, ha valamelyik tanár őt is fogadná ... A városi tanácsházával szemközti régi épület napról napra fogy. Mögötte a sokemeletes út. Jó a sietség, hiszen közeledik a nagy évforduló, a várossá nyilvánítás jubileuma. — Hej, ha ez az idő kitartana még néhány hétig! Nem kell annyi gönc az emberre, könnyebben megy a munka — mondják az építők. — A kesztyű sem hiányzik! A reptéren pörög a széljelző az Időjelző Állomás épületén. Benn, a műszerekkel teli szobában mutató billeg az ötös és a tízes szám között. A szél erősségét méri, irányát pedig villogva jelzi mellette az „iránytű’’. — Mit szól a meteorológus a szép időhöz? — Örülök neki — válaszolja Patyi Alajos. — Szaknyelven szólva az évszakhoz képest rendkívül enyhe az időjárás. — Volt ilyen meleg az utóbbi tíz évben? — Ezerkilencszázhatvankettő január 22-én mértünk plusz 12,1 fokot. Megszólal az adó-vevőkészülék, a központ kéri a körzeti adatokat. Mindenütt meleg van. Szentgotthárdon 9, Pápán 9, Baján 6, Pécsett 9, Szombathelyen 7, Siófokon 5, Sopronban 9, Győrben 10 Celsius fok. Az épület tetején kis üveggömb gyűjti össze egy pontba a sugarakat, vékony csíkot éget egy rovátkást papírra. Ezzel mérjük azt, hogy naponta hány órát süt a nap. Párás időben, persze, nem ég át a papír. Januárban tegnap napnyugtáig összesen 37,6 órán át volt napsütéses az idő Győrben. A rekord a hétfői 6,3 órás napsütés. — Meddig tart a jó idő? — A jóslásnak nincs értelme. Nem elkeserítésként, csupán figyelmeztetőül: a télnek még nincs vége. Sándor, József, Benedek még okozhat meglepetést... Irta: J. F. Fényképezte: N. É. Mint március végén, iskolaköpenyben sétálgatnak a diákjányok. Kiskabátban könnyebben megy a munka is. Gyűjtőlencse méri a napos órákat a győri Időjelző Állomáson. SZAKSZERVEZETI TANÁCSKOZÁSOK Többet osztani csak többől lehet Küldöttértekezlet a Richardsban Sokoldalú, eredményes tevékenységről adott számot a Richards Finomposztógyár győri gyárának szombaton megtartott szakszervezeti küldöttértekezlete. Az érdeklődésre, felelősségre jellemző, hogy a szabadszombaton megtartott tanácskozáson valamennyi küldött részt vett, a vidékiek is. Az értekezlet elnökségeiben a gyár élenjáró szakszervezeti aktívái mellett helyet foglaltak: dr. Kalocsai György, a megyei pártbizottság képviseletében, Sényi Ferenc, a Textil- és Ruházati Dolgozók Szakszervezete országos elnökségének tagja, Hevessy János, az SZMT titkára, Fördős Andrásné, a megyei pártbizottság tagja, a gyári pártbizottság titkára, Jankonits Istvánné, a szakszervezeti bizottság titkára és Ligeti Imre, a Győr városi Párt-végrehajtó bizottság tagja, a Richards Finomposztógyár vezérigazgatója. Pezsgés a mozgalomban A gyári szakszervezeti tevékenységről a küldöttek írásos beszámolót kaptak. Ezt kiegészítette Jankovits Istvánná szóbeli tájékoztatója Ebben egyebek között elmondotta, hogy az MSZMP X. kongresszusa által teremtett pezsgő társadalmi aktivitás jellemezte a szakszervezeti szervek újjáválasztását is. Újjáválasztottak 410 tisztségviselőt, véleményt mondott a szervezett dolgozóknak csaknem egyharmada. Az élénk érdeklődés tükrözi a szakszervezet tekintélyének növekedését. A beszámoló és számos felszólaló tanúsága szerint is mintaszerű együttműködés alakult ki a gyár gazdasági és szakszervezeti vezetői között, s ez jótékonyan hat a napi termelési tevékenységben is. Az összefogásra nagy szükség van a Richards - gyárban is. Az elmúlt két esztendőben ezer dolgozó lépett ki a vállalattól, csaknem négyszázan gyermekgondozási segélyen vannak. Az újak betanítása, az üzem rendjének, fegyelmének elfogadtatása az egész gyári kollektíva elsőrendű érdeke. Ebben — amint a beszámolóból kitűnt — nagy érdeme van a szocialista brigádközösségeknek, amelyeknek régi tagjai pártfogásukba vették az üzemmel, a munkával újonnan ismerkedőket, s jó néhányukat a közösség értékes tagjává nevelték. Ez a tevékenység azonban korántsem olyan eredményes, mint amilyenre szükség lenne, s mint amilyen lehetne. A szocialista cím elnyeréséért, illetőleg megtartásáért küzdő brigádok a múlt évi jubileumi munkaversenyben kimagasló gazdasági eredményeket értek el több mint húszmillió forintot takarítottak meg terven felül Különösen fellendült, tartalmában gazdagodott a brigádok kulturális tevékenysége, ehhez a történelmi évfordulók nagy ösztönzést, segítséget adtak. S e lendület folytatódását bizonyítja, hogy Győr várossá nyilvánításának 700. évfordulójára negyven brigád nevezett be a „hol tud többet Győrről?” című vetélkedőbe. A gyári szakszervezeti szervek nagy gonddal és hozzáértéssel foglalkoztak a dolgozók művelődési igényeinek fejlesztésével, kielégítésével. A jól működő bizalmi hálózaton keresztül elérték, hogy minden lényeges kérdésben tájékoztatták a dolgozókat, s ezek véleménye, javaslata is elkerült az irányító szervekhez. Egyetértés, összefogás Ez történt a kollektív szerződések elkészítésekor, módosításakor is. S a dolgozók többségének véleményét tartalmazó kölcsönös megállapodás minden lényeges előírása teljesült is. Az utóbbi öt évben 27,7 százalékkal nőtt a dolgozók átlagkeresete, 1969—1970-ben tízmillió forintot költött a vállalat vezetősége a szociális és munkakörülmények javítására. A bérügyi intézkedések a szakszervezeti szervekkel egyetértésben történtek. Ugyancsak teljes egyetértésben készült el a munkásvédelmi szabályzat, történik végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, s ennek eredményeként csökkent az üzemi balesetek száma, és a miattuk kiesett munkaidő. Ellen(Folytatás a 3. oldalon.)