Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI­ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA __________________________XXVII. ÉVFOLYAM 27. SZÁM ARA: 80 FILLÉR Egy éve együtt Töretlenül, eredményesen Zárszámadó közgyűlést tar­tott a soproni Dózisa Tsz szombaton a soproni Szabad­ság Filmszínház termében. A három tsz-ből egyesült gaz­daságnak 1970 volt az első közös éve. A közgyűlés szü­netében és a hivatalos be­számolók után megkérdez­tünk néhány vendéget és tsz­­■tagot, hogyan látják­­ok a gazdaság munkáját és a kö­zös eredményeket. Az egyesült tsz-ne­k kö­rülbelül félszáz német ajkú tagja is van, és legnagyobb­részt a szőlészetben dolgozik. Most a mozi előcsarnokában beszélgetnek kis csoportban, anyanyelvükön. — Hauer János vagyok Báliról — mutatkozik be az egyik. — A családommal együtt 2400 öl szőlőt műve­lünk meg éven át, meg a háztájit. A közösből 25 000 forint jövedelmünk volt A gyűlés után Horváth Im­rét, a MÉM tanácsadó testü­letének tagját kérdeztük meg. — Három fontos dolgot szeretnék észrevételezni­­. Az összevonás első évének végén öröme lehet a gazda­ság vezetőinek. Törés nélkül megoldották az egyesüléssel járó kezdeti nehézségeket. 2. Előrelátóan, ésszerűen alkal­mazzák az új módszereket a szőlőgaz­dálkod­ásban. 3. Igen nagy örömmel vettem tudo­másul, hogy a gazdaság részt kíván venni Sopron lakossá­gának hús- és töltelékáruval való ellátásában. Mészáros Gyula, Sopron Város Tanácsának vb-titká­­ra: — A Dózsára mindig szá­míthatunk. Ha minden jól megy, az idén 500 sertést mér ki a tsz a vásárcsarnokban. A szüreti napok megrendezésé­ben is igen szép érdemei van­nak a tsz-nek. A rendelőinté­zet megépítéséhez 30 000 fo­rinttal járult hozzá a Dózsa. Működése az egyéni és a kö­zösségi érdek összehangolá­sának szép példája. Dr. Kiss József, a Sopron városi és járási Ügyészség vezetője: — Amíg a három tsz kü­lön gazdálkodott, több volt a mi gondunk is. Többen meg­sértették a társadalmi tulaj­dont, lazább volt a munkafe­gyelem. A tudati fejlődés függvénye, hogy a tsz-tag jó értelemben vallja magáénak a közös tulajdonát. Az egyesülés óta egyszer sem vol­t szükség ügyészi intézke­désre. Tóth Sándor, az MSZMP soproni járási Bizottságának osztályvezetője: — Az egyesülés meghozta a maga gyümölcsét. A jöve­delem nem csökkent a ta­goknál, a felhalmozás növe­kedett. Azelőtt az egyes párt­­ala­pszervezetek munkája­­gyengébb volt a mostani csúcsvezetőség tevékenységé­nél. Persze, van még javíta­nivaló. Murai Lajos, a tsz fiatal kovácsa, nős, egyhetes fia van. Keveselli a jövedelmét. Ha nem javítanak, elmegy. Hiányolja, hogy a KISZ-szer­­vezet nem kap több támoga­tást a gazdaságtól. Módos Dániel 29 éve sze­rezte a kovácsszaikimát, két éve dolgozik a tsz-ben. Ő is kevésnek tartja a jövedelmét. Mit mond az elnök, Fekete István? — Nézze, kérem, a jöve­delmi kimutatást. Murai ta­valy 168 munkanapra 18 358 forintot kapott. Módosnak 243 napra 28 457 forint volt a tsz-ből származó jövedel­me. Mindkettőnek ehhez jön még a háztáji. Január else­jétől fizetésemelést kaptak. — És a KISZ-szervezet? — A KISZ-szervezet ta­valy nyáron alakult. Várjuk, hogy a fiatalok a gazdasági és a politikai munkában is többet tegyenek le az asztal­ra. Javaslatot tettünk a köz­gyűlésnek, hogy a fiatalok 36 000 forintot kapjanak ze­nekari felszerelések vásárlá­sára. A közgyűlés ma meg is szavazta. A 68 éves Földes Lőrinc még a Haladás Tsz-ből ment nyugdíjba, 1963-ban. — Rólunk sem feledkezik meg az egyesült tsz. Tavaly az öregek napján egy mázsa búzát kaptunk a közösből. Úgy látom, értelmes, tanult emberek vannak a vezetőség­ben. Meghallgatják az em­bert, figyelembe veszik a ta­nácsát Feleségemmel éldegé­lek, másra nem panaszkod­hatok, csak arra, hogy near« vagyok már húszéves. — A vezetőség meg a tag­ság szorgalmától függ a jó­lét — mondja Balazatits Ist­ván traktoros, a mai naptól „kiváló dolgozó”. — Két csa­ládunk van, szépen élünk. Az évi összes keresetem tavaly 35 000 forint vol­t. Az egy hold háztáji is szépen jövedelmez, megtaláljuk a számításunkat. Dömötör Tibor Május 21-én kezdődnek a szigetközi napok A szigetközi napok opera­tív és szervező bizottsága no­vember végén állította össze a rendezvénysorozat idei műsor­­tervezetét. Decemberben a ter­vezetet jóváhagyta a Moson­magyaróvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, s meg­szavazta a tavalyihoz hasonló 200 000 forintos anyagi támo­gatást. A bizottság a múlt hét vé­gén tartotta első megbeszé­lését A munkaülés rögzítette a szigetközi napok rendezvé­nyeinek időpontját és helyét, a részt vevő együttesek és művészek műsorát. Ennek értelmében május 21-én dél­után 6 órakor lesz a meg­nyitó ünnepség: sportolók és iskolások felvonulása Moson­magyaróváron a Lenin úton, este 8 órai kezdettel pedig a Pécsi Balett ad műsort a MOFÉM-ben. Másnap nyugat-dunántúli és nemzetközi (holland, osztrák, szlovák, magyar) lo­vasverseny lesz, este pedig lovasból az egyetemen. Május 23-án, vasárnap virágkiállí­tás nyílik az egyetemi torna­teremben és nyugat-dunán­túli virágkötészeti versenyre kerül sor. Másnap gyermek­­rajz-kiállítás nyílik, a követ­kező nap pedig a megye pe­dagógus képzőművészeinek nyílik tárlata a múzeumban. 27-én a Musica Classica együttes ad hangversenyt, és elkezdődik az Országos Pe­dagógus Szakszervezet kultúr­­felelőseinek háromnapos ta­lálkozója. Huszonkilence­­dikén délután gyermekrazz­­versenyt rendeznek a Május 1. téren, este pedig a Győri Filharmonikusok és híres szó­listák adnak hangversenyt, Dunaszigeten pedig csehszlo­vák fúvószenekar lép fel. A szigetközi napok máso­dik vasárnapján tornabemu­tató­ lesz az ifjúsági sportpá­lyán és agrárverseny, János­­somorján pedig fúvószenekari találkozó. Hétfőn Mecséren népi estet rendez a járási szervező bizottság. Június elsején az Életünk című folyóirat szerkesztői est­jét tartják a Széchenyi-terem­­ben, másnap egy NB I-es labdarúgó-csapat és Moson­magyaróvár válogatottjának mérkőzése lesz a fő műsor. Harmadikén Lipóton a ha­gyományos halász-vadász­­aranyászestre kerül sor. Ötö­dikén rendezik meg délszláv, német és magyar együttesek közreműködésével a Három a tánc című találkozót Hé­­derváron, s ezen a szomba­ton este lesz a vízi karnevál a Dunán. Utolsó előtti­ nap délelőtt nemzetközi galambkiállítás nyílik és zenés piac Moson­­ban. Június 7-én ér véget az idei szigetközi napok prog­ramja a lébényi orgonahang­versennyel. Ezenkívül hat egyesület rendez tudományos ülést a szigetközi napok időtartama alatt. Fellőtték az Apollo—14-et Az időjárási viszonyok miatt 40 perces késéssel kilőtték az Apollo—14 űrrakétát Kennedy-fokon. (Tudósításunk a 2. ol­dalon.)­­ (Telefoto — AP—MTI—RS) Változások a KRESZ-ben • Tilos a jobbra kanyarodás piros fénynél • Hajtós Igazolvány a lovaskocsisoknak • Nemcsak a gépkocsi vezeti a felelős Lapunk vasárnapi számá­ban már közöltük, hogy a KRESZ módosításáról és ki­egészítéséről tájékoztatták a sajtót, a Belügyminisztérium és a KPM illetékesek. A módosított KRESZ új rendelkezései közül talán a legfontosabb, hogy a for­galomirányító lámpa piros jelzésére — és ennek megfe­lelően a rendőri karjelzésre — jobbra kanyarodni is tilos. Ha a lámpa zöld lencséjében nyíl van, akkor csak annak az irányában szabad kanya­rodni. A jelzőlámpákat az úttest fölé is­­elhelyezhetik. A lámpák jelzései az alattuk lévő sávra érvényesek. A közlekedés az egyes sávok­ban a többi lámpatesttől füg­getlen. Mivel a lámpák át­alakítása költséges és sok munkát igényel, előfordul­hat, hogy 1973 márciusáig egyes helyeken kétfajta lám­pa is lesz. Az 1968-as bécsi világ­egyezményben elfogadottak­nak megfelelően több újfajta közlekedési jelzőtáblát állí­tanak fel: a nyolcszögletű stoptáblát, melyen piros ala­pon közepén fehér színű „STOP” felirat látható. Az egyirányú közlekedést kék alapon feh­ér nyíl a megállni tilos jelzést piros, keretben, kék alapon egymást keresz­tező két piros csík mutatja. Az említett táblákat 1972. december 31-ig cserélik ki, addig a régiek is érvényesek. Megváltozik a lakott terület kezdetének és végének a jel­zése is, melynek jelzőtábláit ez év december 31-ig közvet­lenül az összefüggően beépí­tett terület elé és után állít­ják fel. Az egyirányú utcában a parkolás a bal oldalon is le­hetséges, ha az úttest köze­pén egy sáv szabadon ma­rad. A parkolási nehézségek megszüntetésére,­ahol azt táb­la jelzi a gépkocsik részben vagy egészben a járdán is várakozhatnak. A tompított fényszórót a járművek haladása közben mindenkor korlátozás nélkül használhatják. Tilos viszont az országutakon a fényszóró­val való szoros követés. A fényszórót tompítás nélkül csak előzés közben szabad bekapcsolni. Ha a gépkocsi a közúton lakott területen kívül elakad, akkor az üzemképtelen jár­művet a kocsi mögött mint­egy 50 méterre elhelyezett háromszöggel kell megjelöl­ni. Az úttesten szabálytalanul elhelyezett, a forgalmat nagy­mértékben akadályozó gép­járművet a rendőrség a köz­útról eltávolíttathatja. Egyszerűsítést jelent az ed­digi rendelkezésekkel szem­ben, hogy ha egy baleset sze­mélyi sérüléssel nem jár, csak anyagi kár keletkezett és az nem haladja meg a 15 000 forintot, a baleset részesei nem kötelesek rendőrt hívni. Kölcsönösen igazolják sze­mélyazonosságukat, majd a biztosítóval rendezik az ügyet. Azonban ha az egyik fél rendőrt hív, akkor annak megérkezését a másik félnek is kötelessége a helyszínen megvárni. Amennyiben a megrongálódott gépjármű ve­zetője nem tartózkodik a helyszínen, a károkozó köte­les személyi adatait a hely­színen hátrahagyni, és az Állami Biztosítót értesíteni. Az országúti forgalom biz­tonságának érdekében lovas­­kocsit csak hajtói igazolvány­nyal lehet vezetni. Nemcsak a gépkocsivezető, hanem a javítóműhely veze­tője vagy a jármű átadásé­val megbízott dolgozó is fe­lelős azért, hogy a gépjármű biztonsági berendezéseinek javítása, karbantartása meg­történt-e. A levegő tisztaságának megóvása céljából a Diesel­üzemű motorok füstjének koromtartalma nem halad­hatja meg köbméterenként az 550 milligrammot. Ha ennél több, akkor a gépjárműve­zetőt szabálysértésért felelős­ségre vonhatják. Mivel a ren­delet csak kiegészíti és módo­sítja a közúti közlekedés sza­bályait, új KRESZ-t nem ad­nak ki. A sajtótájékoztatón közöl­ték azt is, hogy az érvénybe lépés után nem büntetnek azonnal, hanem csak figyel­meztetik az új szabályokat megsértő gépjárművezetőket Imre Béla ­A hősök emlékével elübörög a páncélvonat A páncélvonat első kocsijának nyitott aj­taja előtt egy csoport úttörő nézi kíváncsi­an a régi ágyút. Fi­gyelik a katonát, aki lelkesen magyaráz: — Ezzel az ágyúval három-négy kilomé­terre lehetett lőni... — Messzebb nem? — kérdezi egy pajtás. — Dehogyisnem! Akár nyolc kilomé­ternyire is, de akk­or már nem talált pon­tosan célba. — És ha a páncél­vonatot találták el? — A páncélt csak ágyúval lőhették át, közelről. Puskáinól másképp nem tehe­tett kárt az ellenség, esetleg ha betalált a pici lőrésen ... A XII-es páncélvo­natnak megyénkben az utolsó napja hétfő. Az úttörőcsapatok felhasználják az al­kalmat, valósággal megrohanják a vona­tot. — Ide gyertek! Itt pusk­ák is vannak! — Emitt meg pisztolyok.­ Kézbe vennék a fegyvereket, de aztán megelégszenek azzal, hogy: — A fényképeken lőnek! Nézzétek, mi­csoda harc... A másik kocsiban a mai, modern hadsereg életéről készült képe­ken csodálkoznak az úttörők. Egy-egy fel­nőtt is feltűnik a gye­rekek között. Az ő ér­deklődésük sem ki­sebb ... A parancsnoki ko­csi lépcsőjén vörös nyakkendős pajtások csimpaszkodnak: va­lamennyien fel akar­nak jutni. A győri Né­meth László Iskola tanulói, szalagot hoz­nak ajándékba a pán­célvonatnak. — Sok ajándékot kaptunk már —­­mu­tatja a páncélvonat parancsnoka, Szilágyi Lajos őrnagy. Soproni díszdoboz, csornai nyeles csapat­­zászló és tanácsköz­társasági album, harc­kocsimakett Moson­magyaróvárról, szov­jet hősi emlékmű ma­kettje a hegyeshalmi úttörőktől, naplók, al­bumok — és ez csak egy része az ajándé­koknak. — összegyűjtjük őket, aztán átadjuk a megyei úttörő-elnök­ségnek. Ott őrzik majd. A vonat utolsó ál­lomása volt megyénk­ben Győr. A jövő hé­ten a Komárom me­gyei úttörők tekint­hetik meg, és végül visszatér Miskolcra, ahonnan két évvel ez­előtt elindult. — Nagy az érdek­lődés — mondja a parancsnok. — Itt a megyében tizennégy­e­zer-háromszázhú­szan voltak a vendé­geink idáig. Ezernél többen vet­tek páncélvonatos emlékjelvényt, kivá­gás, összeragasztható makettet is szép számmal. A pályaud­var kultúrvárójában a posta alkalmi „hi­vatalt” nyitott. — A festményes bé­lyegekből kérek... meg a sportosból és a Lenint ábrázolóból is... Tizennégyféle bé­lyeg közül válogat­­nak a pajtások. (Más­fél nap alatt kétszáz­kétszáz elfogyott va­lamennyiből.) — Tessék rátenni az alkalmi bélyegzőt! Az alkalmi bélyeg­zővel ellátott levele­zőlapot pedig viszik a vonat parancsnoká­hoz autogramért. A XH-es páncél­­vonat hű másának országjáró útja során rengeteg fényképfel­vétel készült. Ezek közül is állítanak majd ki jó néhányat. Még egy hét, és a vonat teljesítette fel­adatát: a felnőttek és gyerekek emlékébe idézte a Tanácsköz­társaság dicső harca­it, a szebb, boldo­gabb jövőért küzdő hősöket. Állandó ki­állítását Miskolcon továbbra is megte­kinthetik majd az ér­deklődök. J. F.

Next