Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

WTI. február 25., csütörtök Válasz pártmunkások kérdéseire A vezető szerep érvényesüléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusát megelőző alapszervezeti új­jáválasztó taggyűléseken és azóta is számos társadalom­­politikai vélemény hangzott el. Néhány üzemi, termelő­szövetkezeti és intézményi kollektíva annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy hazánkban és megyénkben csökkent a párt vezető szere­pe. A kritikai észrevétel jogos­ságát bizonyítani is igyekez­tek. Megtörténik — mondot­ták —, hogy egyik-másik gaz­dasági vezető lebecsüli a marxista—leninista politikai tevékenységet, és nem tá­maszkodik a dolgozók véle­ményére. Az is előfordul — hangoztatták —, hogy csor­bát szenved a szocialista tár­sadalmi demokrácia. A kap­zsiság és a harácsol­ás kispol­gári megnyilvánulása ellen nem mindig történik határo­zott fellépés. Tagadhatatlan, hogy az új társadalom építése közben előfordulnak az említett bí­rálható cselekedetek. Ám az a körülmény, hogy pártunk következetesen küzd minden káros jelenség ellen, arról ta­núskodik, hogy a lenini veze­tési stílus és módszer erősö­dik. Miközben a legkisebb torzulást is szükséges bírálni, és küzdeni ellene, aközben nem szabad megfeledkezni a párt vezető szerepének növe­kedését bizonyító nagy, tör­ténelmi cselekedetekről sem. Csupán az elmúlt tizenöt esztendőben — mutatott rá az MSZMP­ X. kongresszusának beszámolója — pártunk há­rom nagy, történelmi feladat elvégzésében töltötte az élen­járó szerepét. 1956 végén, 1957 elején pártunk irányí­totta a munkások, parasztok és értelmiségiek sikeres har­cát az ellenforradalom leve­réseiben és a népi hatalom megszilárdulásában. A mező­gazdaság szocialista átszerve­zése 1959—60-ban azért való­sulhatott meg, mert a párt le­nini útmutatásával a paraszt­ság megkapta a munkásosz­tály önzetlen támogatását. A nemzetgazdaság majdnem teljesen szocialistává válásá­nak és a társadalmi tudat fejlődésének tudományos elemzéséből származott a harmadik felismerés, és ugyancsak a párt vezetésével 1968-tól sikerrel valósul meg a gazdaságirányítás tovább­fejlesztése. Ha szélesebb látókörrel vizsgáljuk a párt vezető sze­reptét, úgy egyéb lényeges dolgokat is észreveszünk. A felületen mutatkozó, jogosan bírált torzításoknál sokkal erőteljesebb hatást gyakorol társadalmunkra az állami, üzemi, termelőszövetkezeti és intézményi demokratizmus fejlődése. Pártunk a szocia­lista demokratizmus fejlesz­tésében is élen jár. A veze­tőségi újjáválasztásokon is megmutatkozott, hogy pár­tunk a lenini demokratizmus fejlesztésének mennyire nagy társadalmi jelentőséget ad. A vezetés kollektivitása, a leni­ni irányítási módszer is ál­landóan tökéletesedik. A párt vezető szerepének érvényesítése és növelése nemcsak az irányító politikai testületeknek a feladata. Minden kommunistának okos szexxil, példás életével és cse­lekedeteivel fáradoznia szük­séges azért, hogy az MSZMP elvi és gyakorlati útmutatá­sai tailóra váljanak. A rendszerünkben tapasz­talható ártó jelenségeket pár­tunk nem tagadja, ellenkező­leg. A X. kongresszus hatá­rozatai a marxista tudat gya­rapítását és a párt ellenőrző munkáját egyebek között azért igyekszik hatásosabb tenni, hogy a hibák, amelyek­ből a kevés is sok, állandóan fogyjanak, és a párt vezeté­sével semmi se zavarja a szo­cializmus építését. A Győr-Sopron megyei propaganda plakáttérképek próbanyomatát vizsgálják a Terra sajtótérkép-szolgálat munkatermében. Autósoknak Az Autóklub csornai szervezete január végén gépkocsi­­vezetői továbbképző tanfolyamot szervezett. A tanfolyamra 180-an jelentkeztek. A programokon műszaki és KRESZ-to­­vábbképzés folyik, rövidfilmeket vetítenek, szerepel a műsor­ban KRESZ-feladatok megvitatása is. A továbbképzőre szük­ség van (ezt bizonyítja a nagyszámú jelentkezés), mert növeli a személygépkocsit vezető autótulajdonosok vezetői biztonsá­gát A legközelebbi előadás 26-án, pénteken este 6 órakor lesz a csornai ifjúsági házban, ahol az autótulajdonosok hasznos, műszaki tájékoztatást kapnak. Hagymatermesztési ankét Huszonegy Győr-Sopron megyei termelőszövetkezet, egy állami gazdaság, külön­böző mezőgazdasági üzemek, intézmények, kutatóintézetek képviselőinek részvételével hagymatermesztési ankétot tartottak tegnap délelőtt Győrött a Technika Házá­ban. Farkas Zoltán, a Szövet­kezetek Győr-Sopron megyei Értékesítő Központjának igazgatóhelyettese nyitotta meg a találkozót. Elmondta, hogy a negyedik ötéves terv növénytermesztési feladatai között fontos helyet foglal el a zöldségtermesztés, ezen be­lől a hagymatermesztés és annak új módja, az úgyneve­zett egyéves vöröshagyma­termesztés (magról termesz­tett). Bevezetője után Farkas Zoltán felkérte dr. Borka Miklóst, a Kertészeti Kutató­­intézet munkatársát előadá­sának megtartására. Előadá­sának címe „Felkészülés az 1971. évi egyéves vöröshagy­ma-termesztésre”. Dr. Borka Miklós számok­kal példázta a termesztési mód eddigi tapasztalatait Hazánkban 1968-ban 5—600 holdon, tavaly már majdnem háromezer holdon termesz­tettek egyéves vöröshagymát. A módszer előnyeit is szá­mokkal mutatta be az elő­adó; a dughagymás termesz­tésnél a holdankénti termés­átlag 60, az egyéves vörös­hagymánál pedig majdnem kétszáz mázsa. Győr-Sopron megyében már egyáltalán nem nevezhető újnak ez a módszer, hiszen a vöröshagy­ma-ellátás nagy részét nem a dughagymás, hanem az egyéves adja. Természetesen a termésát­lag változó, ám a talajelőké­szítés, vetés, növényvédelem, öntözés, szedés, tárolás he­lyes módja sokat segíthet mi­nél jobb eredmények elérésé­ben. Az előadó hasznos taná­csokat adott a növényter­mesztési szakembereknek, és felhívta figyelmüket, hogy a növénytermesztésben is a leg­fontosabb idei feladatok kö­zé tartozik a kemizálás, az élő munka csökkentése, a gé­pesítés, a termelés produktív szakaszának növelése, az egységnyi felületre eső ter­méshozam átlagának javítá­sa. Kiemelte az előadó a táp­anyagellátás fontosságát. Né­hány termelőszövetkezetben a Kertészeti Kutatóintézet szaktanácsadása mellett fo­lyik az egyéves vöröshagy­ma-termesztés, de ezekben a termelőszövetkezetekben is a legtöbb gondot a helytelen talajelőkészítés okozta. A másik fontos tényező­ről, a növényvédelemről a délelőtti szünet után hallot­tak előadást az ankét részt­vevői. Süke Péter, a Növény­védő Állomás munkatársa adott hasznos tanácsokat a megjelent növénytermesztési szakembereknek. ff.) KCSALFO&0 K­enténysugárt Látogatók érkez­tek a vállalat tele­pére. A megbízott üzemvezető sorra mutatta az érdek­lődőknek a válla­lat termékeit és a korszerű gépek működését. Megte­kintették a vendé­gek az épület alag­sorát is. Csúszós, vizes talajon a sö­tétben botorkáltak. — Miért nincs itt világító«? — kérdezte kíván­csian az egyik lá­togató. — Mert kiégtek a villanykörték — hangzott a válasz. — És akkor mi­ért nem szerelnek be helyükre úja­kat? — Mert a válla­lat villanyszerelő­jét behívták kato­nának, másik em­bert pedig ugyan honnan akaszta­nék le? — Akkor két évig nem lesz vi­lágítás az alagsor­ban? — Dehogynem! Már a héten lesze­relt, ha pihen egy kicsit, bejön a vil­lanyszerelőnk, ak­kor majd berakja az égőket — nyug­tatta meg az aggó­dót a megbízott üzemvezető. (m ny) A KARTOGRÁFIAI Vállalat zuglói új székházában kor­szerű berendezésekkel és módszerekkel készítik azokat a közhasználatú falitérképe­ket, földrajzi és történelmi atlaszokat, amelyek segítsé­get nyújtanak a tanuló ifjú­ságnak, a nagyközönségnek és az intézményeknek a vi­lágban való tájékozódáshoz. Az iskolai atlaszokat min­den évben a világban történt változásoknak megfelelően átjavítják, a falitérképeket pedig 4—5 évenként. A nagy­­közönség számára turistatér­képek, várostérképek, autó­térképek, valamint atlaszok készülnek. Ezenkívül térké­pes plakátokat, sajtótérképe­ket is készítenek, amelyek felvilágosítást adnak első­sorban Magyarország, de a többi szocialista ország, vala­mint a világ gazdasági, kul­turális és politikai változá­sairól. A vállalat mintegy 25—26 000 alaptérképpel ren­delkezik és ennek felhaszná­lásával mindig valósághű tér­képeket készít a föld bármely területéről a hazai és külföl­di megrendelők igényeinek kielégítésére. Képeink a vál­lalat életének, tevékenységé­nek néhány mozzanatát örö­kítették meg. Kubik Imre gépmester a Magyarország domborzata és vizei c­ímű falitérkép színeit ellenőrzi. A vállalat saját nyomdájá­nak „sztárja” a 4 színnyomó svájci gyártmányú Schamion típusú ívnyomó ofszetgép. Mellette Kézdi János gépmes­ter vizsgálja a képes törté­nelmi atlasz nyomatait. MARKETEXPO Az 1971. év újdonságaként az Országos Piackutató Inté­zet MARKETEXPO elneve­zéssel új osztályt létesített. Az osztály feladata lesz meg­könnyíteni a hazai és kül­földi vállalatok kereskedelmi tevékenységét. A MARKETEXPO egyebek között vállalja kiállítások szervezését, építését, vala­mint a kiállítások rendezésé­vel kapcsolatos tevékenysé­get. Az osztály dolgozói szer­vezik meg a sajtótájékozta­tókat, felkutatják a számba jöhető vevőket, stb. Az új osztály az Országos Piackutató Intézet kebelében piackutatással is foglalkozik majd. Kérdőíveket, tesztla­pokat nyomtat, és a közvéle­ményre támaszkodva kutat­ja a fogyasztói igényeket. Az egyelőre tíz-egynéhány munkatársat foglalkoztató MARKETEXPO-nak két kiál­lítási terme is van Budapes­ten, ahol vásároktól függet­lenül árubemutatók, kamara­kiállítások rendezését vállal­ta. .3

Next