Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
WTI. február 25., csütörtök Válasz pártmunkások kérdéseire A vezető szerep érvényesüléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát megelőző alapszervezeti újjáválasztó taggyűléseken és azóta is számos társadalompolitikai vélemény hangzott el. Néhány üzemi, termelőszövetkezeti és intézményi kollektíva annak a véleményének adott kifejezést, hogy hazánkban és megyénkben csökkent a párt vezető szerepe. A kritikai észrevétel jogosságát bizonyítani is igyekeztek. Megtörténik — mondották —, hogy egyik-másik gazdasági vezető lebecsüli a marxista—leninista politikai tevékenységet, és nem támaszkodik a dolgozók véleményére. Az is előfordul — hangoztatták —, hogy csorbát szenved a szocialista társadalmi demokrácia. A kapzsiság és a harácsolás kispolgári megnyilvánulása ellen nem mindig történik határozott fellépés. Tagadhatatlan, hogy az új társadalom építése közben előfordulnak az említett bírálható cselekedetek. Ám az a körülmény, hogy pártunk következetesen küzd minden káros jelenség ellen, arról tanúskodik, hogy a lenini vezetési stílus és módszer erősödik. Miközben a legkisebb torzulást is szükséges bírálni, és küzdeni ellene, aközben nem szabad megfeledkezni a párt vezető szerepének növekedését bizonyító nagy, történelmi cselekedetekről sem. Csupán az elmúlt tizenöt esztendőben — mutatott rá az MSZMP X. kongresszusának beszámolója — pártunk három nagy, történelmi feladat elvégzésében töltötte az élenjáró szerepét. 1956 végén, 1957 elején pártunk irányította a munkások, parasztok és értelmiségiek sikeres harcát az ellenforradalom leveréseiben és a népi hatalom megszilárdulásában. A mezőgazdaság szocialista átszervezése 1959—60-ban azért valósulhatott meg, mert a párt lenini útmutatásával a parasztság megkapta a munkásosztály önzetlen támogatását. A nemzetgazdaság majdnem teljesen szocialistává válásának és a társadalmi tudat fejlődésének tudományos elemzéséből származott a harmadik felismerés, és ugyancsak a párt vezetésével 1968-tól sikerrel valósul meg a gazdaságirányítás továbbfejlesztése. Ha szélesebb látókörrel vizsgáljuk a párt vezető szereptét, úgy egyéb lényeges dolgokat is észreveszünk. A felületen mutatkozó, jogosan bírált torzításoknál sokkal erőteljesebb hatást gyakorol társadalmunkra az állami, üzemi, termelőszövetkezeti és intézményi demokratizmus fejlődése. Pártunk a szocialista demokratizmus fejlesztésében is élen jár. A vezetőségi újjáválasztásokon is megmutatkozott, hogy pártunk a lenini demokratizmus fejlesztésének mennyire nagy társadalmi jelentőséget ad. A vezetés kollektivitása, a lenini irányítási módszer is állandóan tökéletesedik. A párt vezető szerepének érvényesítése és növelése nemcsak az irányító politikai testületeknek a feladata. Minden kommunistának okos szexxil, példás életével és cselekedeteivel fáradoznia szükséges azért, hogy az MSZMP elvi és gyakorlati útmutatásai tailóra váljanak. A rendszerünkben tapasztalható ártó jelenségeket pártunk nem tagadja, ellenkezőleg. A X. kongresszus határozatai a marxista tudat gyarapítását és a párt ellenőrző munkáját egyebek között azért igyekszik hatásosabb tenni, hogy a hibák, amelyekből a kevés is sok, állandóan fogyjanak, és a párt vezetésével semmi se zavarja a szocializmus építését. A Győr-Sopron megyei propaganda plakáttérképek próbanyomatát vizsgálják a Terra sajtótérkép-szolgálat munkatermében. Autósoknak Az Autóklub csornai szervezete január végén gépkocsivezetői továbbképző tanfolyamot szervezett. A tanfolyamra 180-an jelentkeztek. A programokon műszaki és KRESZ-továbbképzés folyik, rövidfilmeket vetítenek, szerepel a műsorban KRESZ-feladatok megvitatása is. A továbbképzőre szükség van (ezt bizonyítja a nagyszámú jelentkezés), mert növeli a személygépkocsit vezető autótulajdonosok vezetői biztonságát A legközelebbi előadás 26-án, pénteken este 6 órakor lesz a csornai ifjúsági házban, ahol az autótulajdonosok hasznos, műszaki tájékoztatást kapnak. Hagymatermesztési ankét Huszonegy Győr-Sopron megyei termelőszövetkezet, egy állami gazdaság, különböző mezőgazdasági üzemek, intézmények, kutatóintézetek képviselőinek részvételével hagymatermesztési ankétot tartottak tegnap délelőtt Győrött a Technika Házában. Farkas Zoltán, a Szövetkezetek Győr-Sopron megyei Értékesítő Központjának igazgatóhelyettese nyitotta meg a találkozót. Elmondta, hogy a negyedik ötéves terv növénytermesztési feladatai között fontos helyet foglal el a zöldségtermesztés, ezen belől a hagymatermesztés és annak új módja, az úgynevezett egyéves vöröshagymatermesztés (magról termesztett). Bevezetője után Farkas Zoltán felkérte dr. Borka Miklóst, a Kertészeti Kutatóintézet munkatársát előadásának megtartására. Előadásának címe „Felkészülés az 1971. évi egyéves vöröshagyma-termesztésre”. Dr. Borka Miklós számokkal példázta a termesztési mód eddigi tapasztalatait Hazánkban 1968-ban 5—600 holdon, tavaly már majdnem háromezer holdon termesztettek egyéves vöröshagymát. A módszer előnyeit is számokkal mutatta be az előadó; a dughagymás termesztésnél a holdankénti termésátlag 60, az egyéves vöröshagymánál pedig majdnem kétszáz mázsa. Győr-Sopron megyében már egyáltalán nem nevezhető újnak ez a módszer, hiszen a vöröshagyma-ellátás nagy részét nem a dughagymás, hanem az egyéves adja. Természetesen a termésátlag változó, ám a talajelőkészítés, vetés, növényvédelem, öntözés, szedés, tárolás helyes módja sokat segíthet minél jobb eredmények elérésében. Az előadó hasznos tanácsokat adott a növénytermesztési szakembereknek, és felhívta figyelmüket, hogy a növénytermesztésben is a legfontosabb idei feladatok közé tartozik a kemizálás, az élő munka csökkentése, a gépesítés, a termelés produktív szakaszának növelése, az egységnyi felületre eső terméshozam átlagának javítása. Kiemelte az előadó a tápanyagellátás fontosságát. Néhány termelőszövetkezetben a Kertészeti Kutatóintézet szaktanácsadása mellett folyik az egyéves vöröshagyma-termesztés, de ezekben a termelőszövetkezetekben is a legtöbb gondot a helytelen talajelőkészítés okozta. A másik fontos tényezőről, a növényvédelemről a délelőtti szünet után hallottak előadást az ankét résztvevői. Süke Péter, a Növényvédő Állomás munkatársa adott hasznos tanácsokat a megjelent növénytermesztési szakembereknek. ff.) KCSALFO&0 Kenténysugárt Látogatók érkeztek a vállalat telepére. A megbízott üzemvezető sorra mutatta az érdeklődőknek a vállalat termékeit és a korszerű gépek működését. Megtekintették a vendégek az épület alagsorát is. Csúszós, vizes talajon a sötétben botorkáltak. — Miért nincs itt világító«? — kérdezte kíváncsian az egyik látogató. — Mert kiégtek a villanykörték — hangzott a válasz. — És akkor miért nem szerelnek be helyükre újakat? — Mert a vállalat villanyszerelőjét behívták katonának, másik embert pedig ugyan honnan akasztanék le? — Akkor két évig nem lesz világítás az alagsorban? — Dehogynem! Már a héten leszerelt, ha pihen egy kicsit, bejön a villanyszerelőnk, akkor majd berakja az égőket — nyugtatta meg az aggódót a megbízott üzemvezető. (m ny) A KARTOGRÁFIAI Vállalat zuglói új székházában korszerű berendezésekkel és módszerekkel készítik azokat a közhasználatú falitérképeket, földrajzi és történelmi atlaszokat, amelyek segítséget nyújtanak a tanuló ifjúságnak, a nagyközönségnek és az intézményeknek a világban való tájékozódáshoz. Az iskolai atlaszokat minden évben a világban történt változásoknak megfelelően átjavítják, a falitérképeket pedig 4—5 évenként. A nagyközönség számára turistatérképek, várostérképek, autótérképek, valamint atlaszok készülnek. Ezenkívül térképes plakátokat, sajtótérképeket is készítenek, amelyek felvilágosítást adnak elsősorban Magyarország, de a többi szocialista ország, valamint a világ gazdasági, kulturális és politikai változásairól. A vállalat mintegy 25—26 000 alaptérképpel rendelkezik és ennek felhasználásával mindig valósághű térképeket készít a föld bármely területéről a hazai és külföldi megrendelők igényeinek kielégítésére. Képeink a vállalat életének, tevékenységének néhány mozzanatát örökítették meg. Kubik Imre gépmester a Magyarország domborzata és vizei című falitérkép színeit ellenőrzi. A vállalat saját nyomdájának „sztárja” a 4 színnyomó svájci gyártmányú Schamion típusú ívnyomó ofszetgép. Mellette Kézdi János gépmester vizsgálja a képes történelmi atlasz nyomatait. MARKETEXPO Az 1971. év újdonságaként az Országos Piackutató Intézet MARKETEXPO elnevezéssel új osztályt létesített. Az osztály feladata lesz megkönnyíteni a hazai és külföldi vállalatok kereskedelmi tevékenységét. A MARKETEXPO egyebek között vállalja kiállítások szervezését, építését, valamint a kiállítások rendezésével kapcsolatos tevékenységet. Az osztály dolgozói szervezik meg a sajtótájékoztatókat, felkutatják a számba jöhető vevőket, stb. Az új osztály az Országos Piackutató Intézet kebelében piackutatással is foglalkozik majd. Kérdőíveket, tesztlapokat nyomtat, és a közvéleményre támaszkodva kutatja a fogyasztói igényeket. Az egyelőre tíz-egynéhány munkatársat foglalkoztató MARKETEXPO-nak két kiállítási terme is van Budapesten, ahol vásároktól függetlenül árubemutatók, kamarakiállítások rendezését vállalta. .3