Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1971. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK * XXVII. ÉVFOLYAM 83. SZÁM Fock Jenő választási nagygyűlése Tatabányán Dolgozó népünk támogatását kérjük nemes és vonzó társadalmi céljaink megvalósításához Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselője­löltje szerdán Tatabányára látogatott. A vendéget a Ko­márom megyei Pártbizottság székházában Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Izsáki Mihály, a megyei népfrontbizottság titkára üdvözölte. Ezután a megyei vezetők társaságában Fock Jenő felkereste a városi tanácsot, ahol Sütő András, a végrehajtó bizottság elnöke köszöntötte a vendégeket. A tanács épületében a város vezetőinek tájé­koztatása alapján Tatabánya gondjaival és a fejlesztési ter­vekkel ismerkedett a kormány elnöke. Kérdéseire Nagy Ist­ván, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese válaszolt, aki rész­letesen ismertette, milyen hatással volt a szénbányászat a város fejlesztésére, a lakosok számának alakulására. A délelőtti program következő állomása a Tatabányai Alu­­miniumkohó volt. Az üzem nagyolvasztócsarnokában Sámuel Ferenc szocialista brigádja számolt be a gyár vendégének munkájáról, mindennapi életéről. Fock Jenő részletesen ér­deklődött a brigádtagok keresetéről, s arról, miképpen szer­vezik meg munkájukat, hogyan igyekeznek eleget tenni a gazdaságosabb termelés követelményeinek. A beszélgetés zá­róaktusaként látogatásának emlékére bejegyezte nevét az bri­gádnaplóba. Fock Jenő ezután — a település új könnyűipari bázisán — a legfiatalabb üzemeket látogatta meg, elsőként a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár üzemrészét. A könnyűipari bázis következő üzemében, a Magyar Gyap­­júfonó- és Szövőgyár részlegében a vendégeket Szabó Károly telepvezető fogadta, s kalauzolta végig a 700 nőt foglalkoz­tató műhelyben. A délelőtti program városnézéssel fejeződött be. A nap legjelentősebb eseményére délután került sor, ami­kor a tatabányai Népházban a választópolgárok nagygyűlé­sen találkoztak Fock Jenővel, a megye képviselőjelöltjéve. A nagygyűlés mintegy kétezer résztvevője hosszan tartó, lel­kes tapssal köszöntötte Fock Jenőt. A Himnusz elhangzása után Kroszner László köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő mondott választási beszédet. Alapvető céljaink változatlanok Bevezetőben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a nagy­gyűlés résztvevőit, Tatabánya választópolgárait, s hozzátet­te: avagy öröm és megtisztel­tetés számára, hogy Tatabá­­nya-Xi­sváros országgyűlési képviselőjelöltje lehet; olyan nagy múltú munkásvárosé, amely város és bányavidék az osztályküzdelem nagy, nyílt összecsapásainak ide­jén, úgyszintén a békés al­kotó munka, az egykori szén­csaták és a későbbi, mindig talpig embert kívánó helyt­állás időszakában is példát mutatott. „Érzem a felelősséget, hogy e történelmi nevezetességű munkásváros jelölt ország­­gyűlési képviselőnek — mon­dotta, majd a közelgő válasz­tásokra utalva kifejezte meg­győződését, hogy népünk sza­vazataival támogatja majd a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott célkitűzéseket, s bizonyítja akaratát, készségét, hogy még következetesebben és maga­sabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépí­tésének munkáját. Hozzáfűz­te: " Hazánkban a belpoli­tikai helyzet nyugodt, a poli­tikai közhangulat kiegyensú­lyozott. Társadalmi rendsze­rünk és ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esz­tendő alatt tovább erősödött. Országunkban szilárd a köz­rend és a törvényesség, azon leszünk, hogy államhatalmi szerveink a jövőben, még következetesebben védjék a társadalom és az egyes ál­lampolgárok érdekeit. Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik köz­ponti feladata a demokratiz­mus továbbfejlesztése, kiter­jesztése. A szocialista de­mokrácia fejlesztése elkép­zelhetetlen az üzemi, vállala­ti demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden ve­zető kötelessége szüntelenül figyelni a dolgozók szavára, véleményére, építeni javas­lataikra, cselekvőkészségükre. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista épí­tőmunkájának eredményeiről szólt. Közöttük említette meg, hogy sikeres volt a gazdaság­­irányítás jelenlegi rendszeré­re való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki 5 éves terveiket. Részletesen kitért Fyck Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredmé­nyekre, s azokra a feladatok­ra is, amelyeket a következő időszakban kell megolda­nunk. Hangsúlyozta: — Alapvető céljaink a ne­gyedik ötéves tervben is vál­tozatlanok. Egyaránt fejlesz­teni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szo­cialista integráció magasabb fokára való eljutás módjai­nak kimunkálását. A nemze­ti jövedelem felosztásában to­vábbra is fenn akarjuk tar­tani a felhalmozás és a fo­gyasztás eddigi helyes ará­nyát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gaz­daság gyorsuló növekedésé­nek és a népgazdaság tartós egyensúlyának alapvető fel­tételeit.­­ A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítására a mostani tervidőszakban a gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelmé­nyeknek megfelelően szabás A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az is­mert munkaerő-probléma megoldásának is. A termelés­be bevonható új munkaerő száma korlátozott, s erősíte­nünk kell tehát azokat a köz­­gazdasági ösztönzőket, ame­lyek lendületet adhatnának a gépesítésnek, az automatizá­lásnak is. A következő öt-tíz esztendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban elő­irányzott szerkezeti változta­thozzuk. Elsősorban a beruhá­zásokban mutatkozó feszültsé­geket akarjuk végérvényesen megszüntetni. Szigorú beru­házási fegyelmet fogunk meg­honosítani.­­ Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind tel­jesebb kielégítése. Végső fo­kon mindaz, amit a gazdaság­ban elérünk, ezt a célt, a szo­cializmust építő ember bol­dogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósí­tani, amilyen mértékben ter­melésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényező­je, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi nö­vekedése, az 1970. évi jó ered­mény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 szá­zalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esz­tendőkben ez a javulás foly­tatódik. Erre minden lehető­ségünk meg is van. Másokról — mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechni­kai eszközök gyártása és al­kalmazásának elterjesztése, a járműprogram megvalósítása, a korszerű építőipari mód­szerek meghonosítása, nem utolsósorban pedig népgaz­daságunk energiastruktúrájá­nak korszerűsítése,­­ majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott. Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv idején évi 27—28 millió tonna ma­rad. Annak ellenére, hogy energiaellátásunkban a szén százalékos részesedési aránya csökken, a szénbányászat fel­adata a hazai ellátásban, a fogyasztói igények kielégíté­sében változatlanul jelentős.­­ Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyitási munkálatokhoz, a termelé­kenységet növelő fejlesztés­hez és a széntermelő kapaci­tásoknak olyan, pótlásához, amelyek révén biztosítható az igényekhez igazodó szénter­melés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsü­lésben kell részesíteni. — Népgazdaságunk jelen­legi és távlati igényeit alapul véve a kormány már ezelőtt intézkedéseket tett a jó mi­nőségű szenet termelő szén­medencék rekontsrukciójá­­­­nak folytatására. — A kormány a bányász­létszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésé­re jelentős — mintegy 260 millió forint összegű — bér­politikai intézkedéseket ha­gyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadsá­gát, a hosszabb ideje ilyen szolgálatot ellátók évi fize­tett szabadsága 24 napnál is több lehet. A termelő dolgo­zók évi összes szabadsága — az engedélyezett pótszabad­ságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozóké, a 30 na­pot. Egyszóval a szénbányá­szatnak országunkban van jö­vője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. A dolgozó nép érdekei szerint arról is beszámolhatok, hogy a kormány 1971-ben, még az év első felében meg­tárgyalja a további 10—15 év energiafejlesztési programját és meghatározza energiaszük­ségletünk kielégítésének leg­fontosabb feladatait. Foglalkozott a kormány el­nöke a nemzeti jövedelem el­osztásának kérdésével. Rámu­tatott: a Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általá­nos irányelveivel és egyetér­tésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét. Így például a következő 5 eszten­dőben a nemzeti jövedelem­nek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmo­zásra és 75—77 százalékát fo­gyasztásra fordítani. Ismere­tes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapve­tően meghatározó kormány­zati szintű döntéseknél van­nak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. (Folytatás az 5. oldalon) Az energiastruk­túra korszerűsítése ARA: 80 FILLÉR A IX. ötéves terv megvitatásával folytatódott az SZKP 24. kongresszusa „Javasolom, hogy terveink megvalósítása céljából szavazatukat a népfront jelöltjére adják“ Tegnap délután a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár éttermében válasz­tási nagygyűlést tartott a ha­zafias Népfront városi bi­zottsága. A gyűlésen részt vett Horváth Imre, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára, Csiz­­mazia Lajos, a megyei párt­­bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Garai Károly, a Mosonmagyaróvár városi Pártbizottság első tit­kára, Légrádi Károly, a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár pártbi­zottságának titká­ra, Kovalszky Sándor, a Moson­magyaróvár váro­si Tanács vb-el­­nöke, Gölöncsér Gábor, az MMG vezérigazgatója és Domine Jánosné, a Hazafias Nép­front városi bi­zottságának elnök­­helyettese. A választási nagygyűlést, ame­lyen mintegy há­romszázan voltak jelen, Domine Já­­nosnénak, a gyű­lés elnökének kö­szöntő szavai nyi­tották meg, majd felkérte­ Horváth Imrét, hogy tartsa meg beszédét. — A Hazafias Népfront négy év­vel ezelőtti válasz­tási programját teljesítettük — kezdte beszédét Horváth Imre. — Belpolitikai hely­zetünk szilárd és kiegyensúlyozott. Az MSZMP nagy­szerű politikája biztosította az eredményes alko­tómunka feltéte­leit, társadalmunk egységes, gyom­ütemű fejlődését. To­vább erősödött a munkás­­paraszt szövetség és a szo­cialista népi—nemzeti egység. Elmondotta, hogy ennek eredményeként békés gazda­sági építőmunkánk feladatait sikeresen oldottuk meg. Ma­radék nélkül megvalósítot­tuk a III. ötéves terv célki­tűzéseit, hatékonyabbá vált a szocialista tervgazdálkodás, és bevezettük az új gazda­ságirányítás rendszerét, amely további fejlődésünk egyik biztosítéka. Emelkedett a dolgozó nép életszínvonala, bővültek a társadalmi jutta­tások. Népünk egészségvédel­me nemzetközi méretekben is kiemelkedő. A harmadik ötéves terv­időszakban megvalósított fej­lődésnek természetesen része­se megyénk és Mosonma­gyaróvár is. A Mezőgazdasá­gi Gépgyár dolgozóinak bére az elmúlt öt év alatt például 28,1 százalékkal növekedett. Az országban ez idő alatt egymillió ember költözött új lakásba, itt, a városban több mint ezer. Csak az MMG az utóbbi három évben 707 000 forinttal támogatta a lakás­építkezést. A városban öt év alatt több mint 130 millió fo­rintot fordítottak táppénz­szolgáltatásra. Egyedül a (Folytatás a 2. oldalon.) Horváth Imre, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára választási beszédét tartja.

Next