Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
1971. április 8., csütörtök Fock Jenő választási nagygyűlése Tatabányán (Folytatás az 1. oldalról.) Természetesen csak azt tudjuk elosztani, amit megtermeltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikkeket termelnek, amelyekre a társadalomnak, a belföldi és a külföldi fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult, a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek, az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos, bíráló megjegyzések és észrevételek, százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, aszszisztensek, műtősök stb.) bérét 5—10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésre hozott határozat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszínvonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. — A végrehajtás kimunkálása az érintett minisztériumok és szakszervezetek közös és felelősségteljes feladata Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béremelésnél az egyenlősdi. Pl. a pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a természettudományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak és ne az iparban és kereskedelemben helyezkedjenek el egy-kétévi nevelői tevékenység után. Ezeket az intézkedéseket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert a népgazdaságunk adott lehetőségeinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk és mert tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy pedagógus, vagy egy ápolónő, érezve a fokozottabb megbecsülést nagyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg, s közvetve egy-egy család érzi majd kedvező következményeit. — Hazánk védelme, biztonsága megköveteli, hogy fokozottabban elismerjük a fegyveres erőinknél és testületeinknél — néphadseregünkben, a Belügyminisztérium szerveinél és másutt — szolgálatot teljesítők kitartó és áldozatos munkáját, példamutató helytállását. — Álláspontunk szerint a délkelet-ázsiai problémák hamarább megoldódnának, ha javulna az együttműködés a Kínai Népköztársasággal, ha szorosabbra zárulnának a sorok a Kínai Népköztársaság s a világ kommunista és munkásmozgalmai között. Ezért munkálkodunk mi, magyarok céltudatosan és következetesen az egység megteremtésén. Tekintélyünk a világban A szocialista közösség más országaival együtt, a Magyar Népköztársaság is számos, konkrét erőfeszítést tett azért, hogy a világ békéjét is fenyegető izraeli agreszszió következményeit — e térségben élő minden nép jogos érdekeinek figyelembevételével, politikai eszközökkel felszámolják. Támogattuk és támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtását, amelyet Izrael konokul ellenez és végrehajtását mind ez ideig szabotálta. Nagyra értékeljük az Egyesült Arab Köztársaság kormányának a konfliktus békés megoldására tett pozitív javaslatait. Mértéktartó és bölcs az az elhatározás, hogy Izrael provokatív magatartása és a tűzszünet lejárta ellenére, tartózkodik a harci cselekményektől. Most Izraelen és legfőbb támogatóján, az Egyesült Államokon a sor. Mi a magunk részéről teljesen jogosnak tartjuk és támogatjuk a haladó arab országok politikai akcióit, védelmi képességük, katonai készenlétük, éberségük fokozását, a megszállt arab területek visszaszerzéséért vívott harcukat. Az elmúlt időszakban tovább növekedett a Magyar Népköztársaság tekintélye a világban. — Egyik fő törekvésünk volt, hogy erősítsük szövetségünket a Varsói Szerződéshez és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. E feladatot is sikerrel teljesítettük. Fejlődtek kapcsolataink a többi szocialista országgal is, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy az utóbbi időben a Kínai Népköztársaság vezetői részéről is mutatkozik bizonyos készség államközi kapcsolataink normalizálására. Mély ideológiai ellentéteink a kínai fél merev magatartása következtében sajnos, továbbra is fennállnak, s amíg a kínai vezetés nem tér vissza a marxizmusleninizmus helyes útjára, a pártjaink közötti ellentétek továbbra is fennmaradnak, mert együttműködésre készek vagyunk, de szilárd elveinket, melyek helyességéről meg vagyunk győződve, nem adhatjuk fel. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete számos alkalommal tanácskozott. Rendszeresek voltak a KGST vezető szerveinek ülései, több alkalommal konzultáltak egymással a testvérországok külügyminiszterei. Mindez azt mutatja, hogy az európai szocialista országok szoros és folyamatos együttműködése eleven valósággá lett. — Fejlesztettük együttműködésünket Afrika, Ázsia és Latin-Amerika független országaival is. Erőnkhöz mérten támogattuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat. A tőkés országok vonatkozásában a békés egymás mellett élés megvalósítására, a normalizált viszonyok, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítására törekedtünk. 1966. december 31-én a Magyar Népköztársaság 72 országgal állt, jelenleg 88 országgal áll diplomáciai kapcsolatban. A továbbiakban hangoztatta, hogy a népek békéjének, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének legfőbb akadályozója a nemzetközi imperializmus vezető ereje, az Egyesült Államok, amely makacsul ellenszegül a vitáskérdések békés eszközökkel történő megoldásának. Rendezik a pedagógusok, orvosok és egészségügyiek fizetését Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én— összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonalemelési előirányzatával — a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk végre: — Felemeljük az alsó- és a középfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 Kimms Nemzetközi gazdasági kapcsolataink . Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadna még más területeken is bőven tennivalónk. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten sorra-rendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó népünk tanúsíthatja. A mostani bérpolitikai intézkedések azokat érintették, akiknek a bérét a legrégebben rendeztük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal összefüggésben a Minisztertanács elnöke aláhúzta: Minden vonatkozásban bővítenünk kell külkereskedelmünket, a mainál hatékonyabban fel kell használnunk a nemzetközi együttműködésben rejlő nagy lehetőségeket. Együtt a szocialista országokkal, elő kell segítenünk a szocialista nemzeti gazdaságok közötti integrációs folyamatokat és a különböző kooperációs együttműködések további kiterjesztését. Exportra gyártott termékeink iránt a külföld egyre nagyobb igényeket támaszt. A szónok a továbbiakban a KGST-országok gazdasági integrációjának és munkamegosztásának fontosságáról, a népgazdaságokban kialakult, nem kívánatos párhuzamosságok kiküszöböléséről beszélt. Mi, magyarok, különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a tüzelőanyag, az energetika, a fontosabb nyersanyagok biztosítását , célzó szoros együttműködésnek — fűzte hozzá. A szocialista testvérországok között a gazdaságpolitika említett összehangolása lehetővé teszi a tudományos technika éleljáró eredményeinek gyorsabb meghonosítását, hasznosítását a termelésben, versenyképességünk növelését. Ezután a nemzetközi politika időszerű kérdéseivel foglalkozott Fock Jenő. Hangoztatta, hogy tevékenyen részt veszünk minden olyan akcióban, amely a nemzetközi helyzet javítását, a béke és biztonság megszilárdítását, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködését szolgálja. A szocialista tábor egységét erősítjük Emlékeztetett az elmúlt időszak egyik legjelentősebb külpolitikai jellegű kezdeményezésére a Varsói Szerződés tagállamai „Budapesti felhívására”, s leszögezte: kormányunk álláspontja szerint elérkezett az idő, hogy a bizonytalan európai viszonyok rendezettebb alapokra kerüljenek; minden ország ismerje el a második világháború után Európában kialakult realitásokat, s fokozatosan megszűnjenek azok a körülmények, amelyek bizalmatlansághoz, esetleg fegyveres konfliktusokhoz vezethetnek. Úgy véljük, elérkezett az ideje annak, hogy kontinensünk országai áttérjenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének aktívabb szakaszára, a tanácskozás sokoldalú előkészítésére. — A szocialista országok — köztük hazánk — továbbra is aktív tevékenységet fejtenek ki az európai biztonsági értekezlet, összehívása, Európa legégetőbb problémáinak megoldása érdekében. A múlt évben aláírt szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerződés jól szolgálja azeurópai biztonság ügyét. A szerződések ratifikálása azonban még hátra van, a ratifikálás elhúzása, sőt megakadályozása érdekében sorompóba lépett mind az amerikai imperializmus, mind a nyugatnémetországi reakció. Szeretném nagyon határozottan leszögezni: tévednek, akik azt hiszik, hogy az európai biztonság ügye csak a szocialista országoknak sürgős, a kapitalista országoknak nem. A világpolitika másik gyújtópontjában, Indokínában az utóbbi időben nem javult a helyzet, ellenkezőleg, tovább bonyolódott. A világ közvéleményét — beleértve az Egyesült Államok széles néprétegeit is — mély felháborodással tölti el, hogy az amerikai imperializmus nem hagy fel agresszív akcióival, ellenkezőleg, Kambodzsára és Laoszra is kiterjesztette barbár háborúját. Mindez a „vietnamizálás” jegyében történik. Az amerikai imperialista vezető körök által nem várt események bizonyítják, hogy az a szégyenletes elképzelés, amely az ázsiai népek egymás elleni harcára épít, máris bukottnak tekinthető. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a szabadságszerető indokínai népek győzelmei nyomán távozásra kényszerül az agreszszor. — A Magyar Népköztársaság — szoros egységben a többi, szocializmust építő országgal — erejéhez mérten segíti, támogatja az indokínai népek igazságos szabadságharcát. Szolidárisak vagyunk osztálytestvéreinkkel, a Vietnami Demokratikus Köztársaság népével, velük vagyunk az amerikai imperializmus ellen, szocialista hazájuk megvédéséért és felvirágoztatásáért vívott harcukban. Egyetértünk az SZKP kongresszusán megfogalmazott értékelésekkel . A szocialista világrendszer szerepe a világban egyre nagyobb, mind meghatározóbb lesz, s még jelentősebb lenne ez a szerep, ha a szocialista világ a legfontosabb nemzetközi kérdésekben egységesen lépne fel. Ezért kell az egység megerősítésén munkálkodni minden szocialista országnak. Ami a Szovjetuniót és legközelebbi szövetségeseit — köztük hazánkat illeti — e tekintetben nem érheti semmilyen szemrehányás. A nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő eseményéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólva a kormány elnöke rámutatott: Ez a nagyszabású tanácskozás, a kommunisták munkaértekezlete mérföldkő a szovjet nép történelmi útján, egyben kimagasló eseménye a szocializmust építő országok életének, a világ kommunista mozgalmának, az egész nemzetközi életnek. A kongresszust, az egész világhoz hasonlóan, nagy figyelemmel kísérjük mi, magyarok is. „Kiemelkedő jelentőségűnek értékeljük Brezsnyev elvtárs mélyen szántó helyzetelemzését a Szovjetunió belső helyzetéről, s mindazokat a tennivalókat, amelyek tovább erősítik a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető szerepét a kommunizmus építésében; a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért folyó küzdelmet, s a külpolitikai, kezdeményezéseket, amelyek jelentősen megjavítják a világbéke biztosításának feltételeit. Nagy figyelemmel tanulmányozzuk Koszigin elvtárs beszámolóját a szovjet népgazdaság elkövetkező fejlődéséről, a kommunizmust építő szovjet nép élet- és munkakörülményeinek pozitív változásairól.” Az SZKP kongresszusán megfogalmazott értékelésekkel a legteljesebb mértékben egyetértünk, és lelkesedéssel töltenek el azok a célok, amelyek az SZKP XXIV. kongresszusának tanácskozásain megfogalmazódnak. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: — Kipróbált, igaz barátunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is céltudatosan, lépésről lépésre, szorgalmas és fegyelmezett munkával tudunk csak tovább haladni gazdasági és társadalmi fejlődésünk útján. Sikereink, — mint eddig is— a szocializmust építő népeknek, a szocializmus és a világ haladó erői gyarapodásának szerves részét képezik. Munkásosztályunk, dolgozó népünk hatékony támogatását kérjük ahhoz, hogy politikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Kérem, szavazatukkal, bizalmukkal és mindennapi munkájukkal támogassák igazán nemes és vonzó, nagy, társadalmi célkitűzéseink megvalósítását! ★ Fock Jenő beszédét nagy tetszéssel fogadták a gyűlés részvevői. A kormány elnökének beszéde után felszólalt Salamon Hugóné, a városi tanács vb-elnökhelyettese, a város képviselőjelöltje, Zsiga János a XII-es akna vására, városi tanácstagjelölt és Herceg László, a városi népfrontbizottság elnöke. A lelkes hangulatú nagygyűlés Kreszner Lászlónak, a megyei tanács vb-elnökének zárszavával ért véget. A nagygyűlés után a kormány elnöke hosszan tartó eszmecserét folytatott a megye és a város vezetőivel. . (MTI) _5 A reálbér 16—1S, a reáljövedelem 25—27 százalékkal emelkedik A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Országos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a takácsok — és a népi ellenőrzés társadalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellenőrzést tartottak és a szükséges intézkedések mellett — mint például árkiegyenlítések, árkorrekciók — 14 vállalatra szabtak ki számottevő gazdasági bírságot jogtalan áremelés miatt. — Örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütemben növekszenek a szolgáltatások — folytatta. A szolgáltatás azonban nem szívesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása, a szolgáltatásra hivatott vállalatok, intézmények ne játsszanak hatóságot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert. Jövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25—27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmek. A családi körülmények azonban ma még nagymértékben hatnak a jövedelmi különbségekre. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartottak számával arányosan növekvő többlet kiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10—15 éven belül a gyermekek nevelésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát az állam közvetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollégiumi hálózatunkat. A negyedik ötéves terv alatt 39 000 új óvodai és 37 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik. Büszkék lehetünk szociálpolitikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a családi pótlékban részesülő családok száma 600 000-ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1600 millió forintról tavaly 2800 millió forintra emelkedett. A gyermekgondozási segélyre az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyósított összeg 5 év alatt 69 százalékkal nőtt, és 1970-ben 13100 millió forint volt. Négyszázezer új lakás — Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, amelyek csak társadalmi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma 1970 végén 1 millió 453 ezer, tehát 300 000-rel több volt, mint 5 évvel azelőtt. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Érdekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek figyelmét: törődjenek jobban az idős, egyedülálló nyugdíjasaikkal. Ez természetes emberi kötelességük. — Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv idején további 400 000 új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egy millió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Közvéleményünk időszerűnek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határozatok megvalósításától a lakásviszonyok további javulását, a jobb lakáselosztást és a terhek igazságosabb megoszlását várjuk. Megállapította a kormány elnöke, hogy egyes bányavidékeken a lakásellátás az utóbbi évek folyamán nem fejlődött kielégítően. Ezért figyelemmel a kényszerű szanálásokra is fokozni kell a bányavidékeken a lakásépítkezés ütemét. — Amint pártunk X. kongresszusa is rámutatott, az országépítő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére időközönként központi bérintézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot.