Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
Vivaldi-harigverseny Győrött A Sienában megrendezett 1939. szeptemberi Vvaldi-hét óta a Vivaldi-szrűvek reneszánszukat értik. Világszerte, mind gyakrabban játsszák az olasz barokk zene legjelentősebb szerzőjének műveit. (Csalk a múlt héten a budapesti rádió sugározta kilenc alkotását.) A hétfő esti győri hangverseny is ennek a reneszánsznak jegyében hangzott el. Két concerto grossóval kezdődött. Kétségtelen, hogy ilyen versenyműveket Vivaldii ,,százával”tudott alkotni, mégis meg nem unható műveiben a hangzás szépsége, amely nála a zenei elemek természetességében rejlik. A műsor első felének csúcspontja a G-dúr fuvolaverseny volt. A bemutató nagy sikert aratott. Pröhle Henrik fuvolaművész előadása kitűnően illeszkedett be a vonószenekari hangszínbe, és művészi magaslaton szolgálta a koncertálás eszményét. A második „ tétel fuvola„gordonka ..duettje” csodálatosan szép kamarazene volt. (Gordonkán Nyári Béla játszott.) A jól összeállított műsorhoz vendégkarmester művészete is járult. Angelo Ephrikian a zenetudós biztonságával nyúlt a művekhez. Az újabb kiadású kották aprólékos előírásait félretéve, az eredeti kottakép megvalósítására törekedett. A hitelesebb hangzás elérésében még valami segítette őt: — bármennyire nem látszik is „zenetudományosnak” ez a szempont — Vivaldi és ő is olaszok, sőt mindketten velenceiek. (Ephrikian örmény neve ellenére, mindig olasznak érezte és vallotta magát.) Mint velencei, nagyon világosan tudja, hogy Vivaldi dallamossága sokkal inkább velencei és népi muzsika, mint azt a kívülállóik gondolják. Emreik megérzéséből következett nála, hogy szabadabban formált, élénkebb tempót vett, bátrabb hazugot kívánt, mint ahogyan azt megszoktuk. A műsor második része a Négy évszak volt. Akárcsak Vivaldi idejében, most is közismertek Velencében az évszakkiábrázoló festmények. Ezekből indulhatott ki a zeneszerző és a karmester i®. És még egy szempont: az egyes évszakokhoz szonettek tartoznak, melyeknek megfelelő sorai már a Vivaldi életében megjelent második kiadás partitúrájában benne vannak. Ephrikian szerint ezek a verssorok éppoly fontosak, mint a kottafejek. Ezért volt az ő előadása olyan plasztikus és „szöveghű”. (Hogy aszonettek szerzője ki lehetett, nem tudjuk. Alacsony költői színvonala miatt szerzőjében Ephrilkiam — némikis tréfával — nem költőt, hanem zenészt sejt, talán éppen Vivaldit.) A hangverseny közönsége lelkesen ünnepelte a vendég karmestert. De az ünneplésben méltó rész jutott a Győri Filharmonikus Zenekar fiatal hegedűművészének, Németh Gézának is. Minden művészpályán indulót a hallgatóság őezinte együttérzése és szeretete kísér. De az ünneplés nemcsak ezért szólt a szólistának, hanem, mert a négy hegedűversenyt (mindegyik „évszak” önálló versenymű), imponáló biztonsággal, a közismerten szigorú karmester friss utasításait is megvalósítva, nagyon szép tónussal adta elő. A „pódium ördöge” kísértett a hangversenyein: a karmesteri pulton fölcserélődött az Ősz és a Tél partitúrája. Koncertmesteri rutin oszlatta el a félüteminyi zavart, melyen a hallgatóság is mosolyogva tette túl magét. A zenekar — olaszországi útjuk sikerére emlékezve —, ismét „itáliai stílusban” játszott. Kivívta magának a világjáró karmester dicséretét. A hallgatóság jólesően vehette észre Sándor János karmester betanító és zenekart nevelő munkájának újabb eredményét. J. S. Hrigoladáhon illően Határ menti úttörő-találkozó szüettek. Az egyiket a határon megkapják a külföldi gyerekek, a másik maradt a fogadó úttörőknél. A Május 1 . téren aztán megkeresik a jel szerinti párjukat. Délután a felszabadulási emlékmű előtt lesz a díszszemle, majd a Liszt Ferenc Művelődési Központban kultúrműsorra kerül sor. Ezt követi a játékos, táncos ismerkedési est. Ha vasárnap délelőtt jó idő lesz, a Textiles sporttelepen vetélkednek a pajtások, délután a nagycenki múzeumvasúton utaznak, meglátogatják a fertődi kastélyt, és a fertőrák ősi barlangszínpadot. Ha a sportversenyhez nem kedvez az idő, akkor már reggel autóbusszal kirándulni indulnak. Este fél nyolckor a fellobogózott Mátyás király utcán, a Lenin körúton át lampionos, fáklyás felvonulás lesz a tűztoronyig. A fáklyákat ifjúvezetők viszik majd a felvonulás idején sötét utcákon. Az úttörőházban készültek az elemlámpás lampionok is. A tűztoronyból a Fenyő téri általános iskola úttörői fúvószenét adnak. A harmadik napon az osztrák és szlovák pajtások ismerkednek a soproni úttörőházzal, illetve úttörőcsapatokkal. A Komárom és Vas megyei úttörők megtekintik a szőnyeggyárat, a Selyemipari Vállalatot. Délután búcsúznak el egymástól a találkozó résztvevői. A csak körvonalazott programon kívül sok-sok játék, apró meglepetés lesz, a szervezők gondoskodtak a kétszáznegyven vendég szórakoztatásáról. Három évvel ezelőtt Tatabányán, tavaly Szlovákiában volt, jövőre pedig Ausztriában rendeznek találkozót, u.gy. A napokban készítette el a szervező bizottság a Sopronban április 17—18—19-én rendezendő úttörő hármas határtalálkozó végleges programját. A nyolcvan—nyolcvan osztrák diákot, szlovák úttörőt, valamint Vas és Komárom megye nyolcvan— nyolcvan úttörőjét április 17-én a soproni pajtások várják a Május 1. téren. Hetek óta készülnek a nagy találkozásra. Az úttörőház szakköreiben ismertető kártyákat rajzolnak, ugyanis a soproni úttörők otthonaiban fognak lakni a szlovák és az osztrák pajtások. A jellel ellátott kártyákból kettőt-kettőt ké- KIS ALFÖLD Megtalálták a kápolna alapjait Az Országos Műemléki Felügyelőség régészeinek irányításával folynak a soproni Előkapu egykori házainak alapjai, valamint a várárok feltárási munkálatai. A napokban megtalálták a Nepomuki Szent János kápolna alapjainak egy részét, így pontosan meghatározható a kápolna egykori helye, amelyet a régi városházával és a hozzá tartozó hangulatos házsorral együtt bontottak le a múlt században. Az 1764-ből való kis kápolna ma a Lővérekben a Villa soron áll, s talán egyszer viszszakerül eredeti helyére. Feltárási munkák az Előkapu útburkolata alatt. (Lobenwein Tamás terv.) A Győr-Sopron megyei Növényvédő Állomás FELVESZ NYUGDÍJAS esztergályos szakmunkást Jelentkezés: Győr, Kismegyer, Arató u. 5. (Ötös autóbusz végállomásánál.) Gazdaságok, termelőszövetkezetek, kertészetek, figyelem! jó Állapotban lévő szállítóládák PÁNTOLT SZELEKKEL, FOGANTYÚVAL ELLÁTVA, DARABONKÉNT 10,K FT-ÉRT ELADOK. Méret: 60x42x20 cm. Cím: Gyóti Híllalviz, anyaggazdálkodás, Ügyintéző: Bajorfi. Telefon: 15—720 145-ös mellék. Győr 700 éve véres Városrendezés és várvédelem A XVI. század második felében a győri vásár egyre inkább színhelyévé vált a közvetítőkereskedelemnek, a Győrre jellemző tőzsérkedés pedig olyan üzletkötési lehetőségeket tudott teremteni Kelet és Nyugat legnagyobb piacai között, amelyek nemcsak a iztardakereskedőknek, hanem a magyaróvárig harminc adhivatalnak is bőséges jövedelmet adtak, így természetesen, ez a kereskedő réteg is hamarosan, a vagyonosodó polgárok osztályát növelte, amelynek túlnyomó része mindaddig inkább a céhszeretek közt dolgozó iparosokból, főleg a katonaság szükségleteit fedező kézművesekből tevődött össze. A legtöbb céhtestület különben ez idő tájt már a helyi keresleten túlmenően a távolabbi, sőt külföldi piacok számára is dolgozott, és a céhtagok vagyoni tekintélyük növekedésével párhuzamosan a megyeszékhely gazdasági és igazgatási irányításában is intenzíven részt kívántak venni. A városi bíró és a tanács általában a céhtestületekkel egyetértésben intézte a közügyeket, nemegyszer közvetlen beleszólást engedett nekik a szabályrendeletek, az úgynevezett statútumok megalkotásánál. De a céhek állapították meg a termelés és áruelosztás rendjét, korlátozták a verseny túlhajtásait és éber figyelemmel ellenőrizték az ipari termékek minőségét, a megrendelések pontos teljesítését. 1566-ban azonban végzetes esemény akasztotta meg a városfejlődés további menetét. Szeptember 29-én ugyanis, valószínűleg az idegen zsoldosok gyújtogatása következtében, hatalmas tűzvész pusztított a város falai között, a fából, vályogból öszszetáklált kunyhókat elhamvasztotta és a szűk, rendezetlenUtcák szilárdabb anyagból épített lakóházait is súlyosan megrongálta. Miksa király, az a katasztrófa napján éppen Győr alá érkezett, személyesen adta ki utasításait a várépítéseknél működő hadmérnököknek a város újjáépítésére, hogy a létalapjaiban megrendített polgárság elkeseredett hangulatát csillapítsa. A helyreállítási és városrendezési munkálatok már a következő esztendőben megindultak Eysler Tamás hadmérnök tervei szerint, amelyek akatonai szempontok figyelembe vételével és a korszerű tűzrendészeti követelményeknek megfelelően a bástyák és várkapuk vonalaihoz igazodó, egyenes utcaitengelyek kialakítására irányultak. Az újszerű elgondolásokon alapuló gyakorlati végrehajtásai, persze, gyökeresen megváltoztatták az előző telekmegosztást, amenynyiben számos, kisebb méretű házat, kunyhót lekellett bontani a városrendezés céljából és a naigánépítkezésekre szolgáló belső területet 812 házhelyre osztotta fel a felmérésekben eljáró szakértői bizottság. Az ősi piactér (a mai Széchenyi tér) továbbra is megmaradt a város centrumának, hogy a gazdasági élet megszokott körforgása a helyváltoztatás miatt ne szenvedjen hátrányokat, bár a stratégiaicéloknak is ez a megoldás felelt meg legjobban. A mielőbbi újjáépítéséhez és a védelmi rendszer további korszerűsítéséhez egyébként Bécsinek is elsőrendű érdeke fűződött, ezért a költségek nagy részét az osztrák rendeknek — elsősorban az alsó-ausztriai tartományban élőknek — kellett viselniük. A munkálatok meggyorsítására az uralkodó 1568-ban Felső-Ausztriától is 17 000 forint támogatást kért a győri van- és környékének hadászati megerősítésére. A török portával megkötött béke hivatalosan biztosítékot nyújtott ugyan a nyugalmi állapot fenntartására, de III. Murád szultán hatalomra jutása után a bécsi udvar sem bízhatott a szándékok őszinteségében. Dr. Lengyel Alfréd GYŐR A lipóti Felúti Mg. Termelőszövetkezet Termál csárdájába szakképzett üzletvezetőt keres Jelentkezés, írásban, részletes önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány és eddigi működés csatolásával. A GYŐR, KÖZTÁRSASÁG TÉR 13. SZ. HÁZ árkádja alatt levő KÖNYVES PAVILONBA könyvárust felveszünk KISFALUDY KÖNYVESBOLT Lenin u. 6. sz. 1971. április 1., csütörtök Irodalombarátok köre Népszerű Kapuváron a városi könyvtárban működő irodalombarátok köre. Évek óta harminc-negyven állandó érdeklődőből áll a törzsközönség: a könyvtár és a kör vezetője, Hámori Miklós tanár változatos, érdekes programmal várja a fiatalokat, idősebbeket. Céljuk, hogy megismertessék a kör. tagjait az olvasáshoz, film- és tvnézéshez szükséges irodalmi, esztétikai alapfogalmakkal, és írókkal, festőkkel való személyes találkozás, kirándulások segítségével élményszerűvé tegyék az olvasást. A foglalkozások klubszerűen zajlanak le, az előadást általában vita követi. Gyakori közreműködők a helyi irodalmi színpad tagjai. Az érdekes programból néhány: Szülőföldemen címmel dr. Faragó Sándor tartott előadást Kapuvár történelmi és művészeti emlékeiről, az izmusok néven összefoglalt művészeti törekvésekről pedig Hámori Miklós. A klubba látogatott Barabás László festőművész, Kádár Péter költő és Popper Ferenc versmondó is. A következő előadás a hazafias költészetről szól, és Zengj, hárfa! címmel költészet napi összeállítást is hallgathatnak a kör tagjai. Az ünnepi könyvhéten író—olvasó találkozót rendeznek, a gazdag évi programot Életünk-est zárja be. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat győri tagozata a fizikatanárok számára országos ankétot rendez, az ankéttől egyidejűleg a Műszer- és Irodagép-értékesítő Vállalat műszerbemutatót tart A kiállítás helye: Révai Gimnázium. A kiállítás ideje: 1971. IV. 8—9. A kiállítás megtekinthető: 9 órától 17 óráig. A kiállítás ideje alatt a MIGÉRT vevőszolgálati osztályának dolgozói , szaktanácsadási ügyeletet tartanak.