Kisalföld, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Felhívás a magyar néphez F­elhívással fordulunk munkásosztá­lyunkhoz, parasztságunkhoz, értelmi­ségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: tegyünk újabb és hatékonyabb erő­feszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke, a gyümölcsöző együttműködés megterem­tésére. Két világháború pusztító vihara után negyed­­százada béke van Európában. Földrészünk né­peinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész világot lángba borító pusztítás kiin­dulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhes. A kontinen­sen és azon kívül erős még az imperialista reak­ció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az euró­pai kollektív biztonsági rendszer megteremté­sére. A szocialista országok az európai biztonság és együttműködés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e po­litikán alapuló kollektív európai biztonsági rend­szer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Len­gyel Népköztársaság szerződései a Német Szö­vetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyha­talmi megállapodás. A szerződések érvénybe lé­pése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, vala­mint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább­­javí­taná ez európai béke és biztonság megszilár­dulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk el­engedhetetlen feltétele a béke és a bizton­ság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tö­rekvéseit, szocialista társadalmunk érdekeit hí­ven fejezte ki a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: Le­gyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümöl­csöző együttműködésének kontinense! Földrészünk valóban tartós békéjéért, a né­pek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét igényli. Megköveteli, hogy az euró­pai népek széles körű, demokratikus tanácsko­záson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az euró­pai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaratú emberének békeakaratát és tettrekészségét az európai biztonság és együtt­működés megvalósítására. Egész társadalmunk erejével kívánjuk támogatni mindazoknak az erő­feszítését, akik a béke, a biztonság és az együtt­működés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkás­­osztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és férfiakat, ifjúságunkat, min­den békeszerető állampolgárunkat, hogy erő­sítse és gyarapítsa szocializmust építő hazán­kat, vegye ki hatékonyan részét az európai biz­tonság és együttműködés megteremtéséért, föld­részünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. M­eggyőződésünk, hogy törekvéseink ki­fejezik népünk akaratát, hazánk min­den állampolgárának javát szolgál­ják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez, az államok és népek közötti gyümölcsöző együttműködés ki­bontakozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és hazánk bék­­jének, biztonságának javára! Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Szabadítsuk meg az emberiséget a háborúktól! Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön az Országháza vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bi­zottságának alakutó ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnök­ségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor, református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a magyarországi egyházak ökume­nikus tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál, egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey-Grúz Tibor, Kossuth-díjas akadémikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Vaga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz nö­vénytermesztője, és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar közéleti sze­mélyiségek kezdeményezték a bizottság megalakítását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk akaratát kifejezve hatékony tevékenységet fejtsenek ki a kontinensünk bizton­ságával és az európai népek együttműködésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmozdítása érdekében. A bi­zottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen beszédet mondott. Kontinensünk világpoliti­kai szerepével kapcsolatban Kállai elvtárs hangsúlyozta: A szocialista országok, Euró­pa békeszerető népei soha nem szűntek meg harcolni azért, hogy megmentsék Euró­(Folytatás a 3. oldalon.) Kállai Gyula beszéde Tisztelt Bizottság! Kedves barátaim! Az európai biztonság és együttműködés egész népün­ket foglalkoztató gondolata, és társadalmunk akarata je­gyében hívtuk össze mai ta­nácskozásunkat — mondotta bevezetőben. Rámutatott, hogy a nemzetközi béke vé­delme és biztosítása nemcsak azt jelenti, hogy a háborút kikapcsoljuk az életünkből. Ennél többet jelent: jelenti a sokoldalú kapcsolatokat és együttmű­ködést az államok és a né­pek között a tartós béke, az intézményes biztonság, a békés egymás mellett élés alapján; a lehetőséget arra, hogy a tudomány és a technika nagy vívmányait ne az emberiség érdekei ellenére, hanem köz­vetlen érdekeinek és akaratá­nak megfelelően az emberi­ség javára használják fel; a lehetőséget arra, hogy a fegy­vereket létrehozó és kiszolgá­ló 100 millió dolgos emberi kéz a békés termelésben te­vékenykedjék, hogy a világon a fegyverekbe dermedt évi 130 milliárd dollár érték jelentős része a népjólét, az egészségügy, a közoktatás és a kultúra fejlődését szolgálja; a lehetőséget arra, hogy a né­pek érdekei szabadon érvé­nyesülhessenek az élet min­den területén. Európa mindig megkülön­böztetett helyet foglalt el a nemzetközi fejlődésben. A le­pergett évszázadok folyamán itt csaptak össze a legheve­sebben a haladás és a reakció erői. Innen indult ki rövid három évtized leforgása alatt két pusztító, világméretű há­ború, amely 42 millió halott­jával, 55 millió sebesültjével, országok és országrészek, vá­rosok és falvak romba dön­tésével Európa földjét a vi­lágtörténelem legnagyobb csatatereivé változtatta. És ugyanekkor, talán éppen ezért, itt emelkedett magasra a szabadság, a nemzeti füg­getlenség s a társadalmi ha­ladás zászlaja is. Innen in­dult el világhódító útjára a szocializmus valósága. Világ proletárjai, egyesüljetek! ARA:­M in. AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1971. OKTÓBER 1. PÉNTEK ★ XXVII. ÉVFOLYAM 831. SZÁM NDK-beli vendégeink látogatása a Lenszövőben „Nevetne a szívük“ — Nagyon örülünk, hogy lehetőségünk van megtekin­teni ezt az üzemet, hiszen Erfurt városában nincs ehhez hasonló jellegű vállalat — mondotta tegnap délelőtt a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat győri Lenszövőgyárában tett látogatásakor Rosemarie Seibert, a Német Szocialista Egységpárt Erfurt városi Bi­zottságának másodtitkára. — Egy nagy ruházati kombinát van a városban, amelynek dolgozói nagyrészt nők, fia­tal lányok. Bizonyára nevet­ne a szívük, ha megismer­kedhetnének az önök termé­keivel. Az asztalon a Lenszövő különböző textilanyagai, a len és a poliészter keveréke, a kopásálló munkaruhák, és az újdonság, a tűzálló textí­lia, amelyet a vállalat a ter­vek szerint jövőre már nagy mennyiségben fog gyártani. És előkerülnek a készruhák is, a rögtönzött divatbemuta­tón győződhetnek meg a né­met vendégek, hogy a nagy­­vállalat győri gyárának ter­mékeiből nemcsak munkaru­hákat, hanem szép és divatos női, férfiruhákat is lehet ké­szíteni. . ............... A tegnap délelőtti, lenszö­vőgyári látogatáson R. Sei­bert mellett megjelent Er­hard Dechnik, a Német De­mokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövetségé­nek első titkára, és Heina Scheinpflug, az Erfurt városi Pártbizottság titkárságának tagja, a város főpolgármes­tere. A vendégeket Jankovits István, az MSZMP Győr vá­rosi Bizottságának első titká­ra, és dr. Csernitzki Gyula, Győr Megyei Város Tanácsá­nak elnöke kísérte el. Az er­furti küldöttség két tagját és a nagykövetség első titkárát Molnár Lajosné, a városi párt-végrehajtó bizottság tag­ja, a győri gyár igazgatója, Varga Szilvia, az üzemi párt­­bizottság titkára, valamint Tóth Kálmán, az üzenő szak­­szervezeti bizottság titkára fogadta. Molnár Lajosné ismertette a vendégekkel a győri Len­szövőgyár fejlődését, jelenét, negyedik ötéves tervét, be­szélt az eredményekről és az itt dolgozók munka- és élet­­körülményeiről. Elmondotta, hogy a szép és jó minőségű termékek az NDK iparát és szakembereit is dicsérik, hi­szen a gyárban nem egy né­met gyártmányú berendezés működik- Gyakran járnak itt német szakemberek, és a kap­csolat a jövőben még szoro­sabb lesz, a következő évek­ben újabb gépeket vásárol a Német Demokratikus Köztár­saságból a vállalat. A rövid tájékoztatás után a vendégek kérdéseire vála­szoltak a gyár vezetői. Szóba került az itt dolgozó munká­sok iskolai végzettsége, szak­mai tudása. Az igazgató el­mondotta, hogy nagy gondot fordítanak a szakmai képzés­re, a Győri Textilipari Válla­lattal közös iskolában sajá­títják el a leendő szövőnők a szakmai ismereteket. És mert a rögtönzött divatbemutató alkalmával szó volt termé­szetesen a divatról is, Rose­marie Seibert, mikor a ven­déglátók a német divatról ér­deklődtek, azt mondta, hogy náluk a lányok és fiatalasz­­szonyok jobban szeretik a forrónadrágot, mint a mini szoknyát, de sokan viselnek maxit is. A vendégek ezután megte­kintették az üzemeket, kü­lönösen a német gyártmányú gépekről érdeklődtek. A­­yár­­lát­ogatás után a vállalat ve­zetősége ebéden látta ven­­dégül a német küldöttséget a gyár csónakházában. (Folytatás a 2. oldalon.) A vendégek megtekintik a győri lenszövőgyárban az ND­K gyártmányú perzselőgépet.­­ Az Országos Anyag- és Árhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium közleménye október 1-től leszállítják a a szintetikus alapanyagokból készült harisnya, zokni, haris­nyanadrág és a műbőr-felső­részből készült női- és gyer­­mekdivat-csizma fogyasztói árát. Az árcsökkentést, amely része a IV. ötéves tervben előirányzott árpolitikai in­tézkedéseknek, az állami költségvetés terhére, a for­galmi adó mérséklésével hajt­ják végre. A hazai gyártmányú és az import szintetikus harisnya, zokni, harisnyanadrág átlagos fogyasztói ára 26 százalékkal, a műbőr-felsőrészű divatcsiz­máké 13 százalékkal, a gyer­mekek számára készített mű­­bőr-felsőrészű divatcsizmák ára 11—16 százalékkal csök­ken. A szintetikus anyagok­ból gyártott harisnya és zok- m­ni átlagosan 8—12 forinttal, a gyermekharisnya 4—8 fo­rinttal, a szintetikus haris­nyanadrág 15—20 forinttal, a műbőr­ felsőrészű divatcsizma­­ 20—30 forinttal, a műbőr­­felsőrészű gyermekcsizma pe­dig 12—18 forinttal olcsób­ban kerül forgalomba. A fogyasztói árak csöken­­­tése évente 450—500 mil­lió forint megtakarítást ered­ményez a vásárlóknak. (MTI) Soproniak Győrött, Petőházi próba, és tízezredik Rába-MAN Tegnap este a második jel­legzetesen őszi, szomorkás és esős naptól búcsúztunk el. A győri időjárásjelző-állomás ügyeletesétől késő este azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a két, most már visszavonhatat­lanul őszinek számító napon összesen harminchat millimé­ter csapadék esett a megye­­székhelyre. Alighanem ha­sonló csapadék hullott az egész megye területére. Noha nem volt éppen kedvcsináló a tegnapi időjárás, az őszi munkák dandárjában a föl­deken dolgozó traktorosok örömmel fogadták a lassú, de szapora esőt. Úgy gondolnék, ez az idő szaporította az amúgy is gya­kori közúti baleseteket. Sze-★ Ügyelet­es riportereink jelen­tik ,­ rencsére Győr-Sopron megye városainak mentőállomásai­ról rendkívül kevés baleset­ről kaptunk jelentést. Jófor­mán csak a betegszállítások adtak munkát tegnap estig a megyei mentősöknek. Azt kell mondani, ha számítunk a baj­ra, mindjárt könnyebben el­kerüljük azt.­­ Lapunk ügyeletesei tegnap déltől késő estig Soprontól Győrig igyekeztek érdekes ér­tesüléseket szerezni. Nos, ezek történtek tegnap délután lap­zártáig. A Soproni Sörgyárban, őszi idő lévén, kevésbé fogy a sör, már a jövő tavaszi és nyári időre dolgoztak előre a sörkonyhában. A nyári sop­roni vízhiány ugyancsak aka­dályozta a sörgyár munká­ját. Most ezekben a napokban igyekeznek pótolni az üzem­ben a nyári elmaradást. i­ Tegnap kezdődött meg Győ­­rött,a soproni egyetemi na­pok rendezvénysorozata a Technika Házában. A rendez­vény érdekessége, hogy a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Szeged és Debrecen után először ismerteti meg munkáját a Győrött élő fa­ipari szakemberekkel. Tegnap egyébként dr. Gun­­da Mihály, a faipari mérnöki kar tizenöt éves működéséről beszélt hallgatódnak. Az egyes,­tem­i tanár a többi között el­mondta, hogy a másfél évti­zed alatt a soproni egyetem (Folytatás a 2. oldalon.)

Next