Kisalföld, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
172032 Boldog új esztendőt! — mondta, és mondjuk szeretteinknek százszor ezekben a napokban. A jókívánás tűzijátékával megszórjuk az utcát, mezőket, az érkező Holnapok iránt való bizalmunk vidám szavakká testesül, eggyé öleli az enyüvé tartozókat A föld széles terein szerény kertecske a hazánk hazánkban sem a legnagyobb a mi kedves völgyes-dombos, rónás-tavas kis megyénk, mégis méltán érezhetjük, hogy jókívánságunk nem megalapozatlan. Jámbor óhajnál messze tovább vagyunk! Ezer szállal kötődünk hatalmas erőkhöz, népünk okos szorgalmához és azokhoz a népekhez, milliókhoz, amelyek perbe szálltak és megküzdöttek a vak sorssal, kiemelték fejüket, szívüket a kiszolgáltatottság igájából, s kezükbe vették történelmüket. Az új esztendő boldogságkenyerét és derű-virágait nem csodaként várjuk. Fáradozunk, teszünk és őrt állunk érte a világ proletárjainak egyesült erejében. Az elmúlt esztendő tanúsítja, hogy súlya és tartalma van jókívánatainknak. Csak megyénk falvaiban, városaiban pillantsunk is körül! Bezenyén utcák bontakoznak, kinti üzletházat avatott. Csorna és Kapuvár a városi élet kiteljesítésében szorgoskodik, Dénesfának a jó víz volt sürgető. Szil tanácsi és egészségházat épít, Tétre, Dörbe, Pusztacsaládra és hány helyre még terjeszkedik a pezsdülő ipar. Sopronba, Győrbe, Mosonmagyaróvárra gyakran benéznek a megyebeliek, e patinás városaink fejlődéséről aligha kell külön szólani, az egyes családok szerény vagy lendületes gyarapodásának pedig ki-ki önmaga a legjobb tudója. Bizonyos, hogy amit dolgoztunk, fáradoztunk, nem hiába tettük: eredményes esztendőt zártunk, „összességében helyes irányban fejlődött megyénk gazdasági élete” — állapította meg a megyei pártbizottság ülése. Nagyjából érvényes ez külön-külön az emberekre is. Ha most a jó és még jobb folytatást kívánjuk, ez annyit ér, amennyi valóság van benne. A bizalom és elkötelezés mellett ki ne feledjük tartalmából azt a nyugtalanító és ösztönző felismerést, hogy nem volt minden tökéletes. A jó gazda felelősségével nézzünk szembe mulasztásainkkal is, és ne emlegessünk álszent módon ünneprontást, ha azt mondjuk: nem mindenki teljesítette kötelességét hűségesen! Nem kellett volna pazarolni, szélesebb rendet fogni, mint amit a kaszánk elér, nagyobbat nyújtózni, mint a takarónk, látszatokért milliókat kidobni, megalkudni olyan döntésekben, amelyek eleve az ideiglenesség jegyeit hordozták, vagy elnéző tudója lenni cselekedeteknek, amelyek bírói ítéletért kiáltanak. A párttagság, a kongresszus álljt parancsolt a felelőtlenségnek, az úrhatnámságnak, a pazarlásnak , hogy szabad útja, tág tere, alkotó szárnyalása legyen a becsületes szorgalomnak, a nép és eszme szerény szolgálatának, a tehetségnek, hozzáértésnek, mindannak, amiért a magyarság magáénak vallja és a világ tiszteli a szocializmust. A kongresszusi tézis nagyszerű tartalmáról van szó, a gazdaságirányítási reform három évének tanulságai után hangsúlyozottan. Előrehaladtunk, építettünk, gazdagodtunk — de nemcsak a türelmetlenség láttatja velünk az itt-ott elvétett ütemet. Az összefüggésekbe igen mélyen látó közgazdászok, állami és gazdasági vezetők figyelmeztetnek néhány alapvető egyensúly hiányára Amit megállapítanak, egyéni életünkben is jól összegezhető. Azt költhetjük el, amit megtermelünk: azt vehetjük meg, amiért adni tudunk keresett, jó értékeket: annyit építhetünk, amennyihez tehetségünk van. A jólét forrása pedig egyedül a végzett munka minősége és mennyisége lehet. Nincsen más becsületes út. Az anyagi érdekeltség hangsúlyozása sok emberben megzilálta a természetes értékrendet. Életszínvonalbeli előrehaladásunkra nem lehet panasz: ahonnan indultunk a háború után, az újjáépítők hősi áldozatkészségétől óriási ívet lendültünk felfelé. Országok elismerését méltán keltette a magyar nép szorgalma, tehetsége, hazaszeretete. Túlzottan az anyagi erő látványos növelésére fordult azonban a figyelem. Gondunk támadt a hűtlenekkel, a felületesen dolgozókkal, a kezükből rossz minőséget kibocsátókkal. Egy időre majdnem szem elől veszett a gazdaságirányítási reform emberi oldala, az erkölcsi követelmények rendszere. A történelem szabta feladat képlete úgy teljes, ha a gazdasági, anyagi építéssel egyenrangúan számolunk az építőkkel, megvalósítókkal is. övék a hatalom, és értük történik minden. A párt számol velük. A szocializmusnak magasabb szinten való építésében alapvető elem, hogy az ember dolgozzék és becsültessék — magasabb szinten. Segédmunkástól a vezetőig mindenütt és mindenkor, felemelő feladata tudatában. Békés esztendőtől búcsúztunk a békétlen világban, ünnepeink örömében is forró együttérzéssel gondolunk a háború szenvedőire. Értük is szükséges anyagi és erkölcsi erőnket növelnünk. A kommunizmus a munka, tehetség, életöröm kiteljesedése. Utunk, fáradozásunk, harcunk értelme ez. Egy-egy ember külön gyenge és esendő. De bölcs és szorgalmas közösségekben nélkülözhetetlen a munkája, hűsége, szava. Család, üzem, szövetkezet, falu és város, országok és a haladó emberiség: lelkesítő műhelyei az új történelemnek. Emberré egyedül az avathat, ha tesszük benne dolgunkat proletárbecsülettel. Jó egészséget és sikerekben gazdag új esztendőt kíván megyénk minden dolgozójának, öregjének, fiataljának a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottsága Párisik és kormányunk célkitűzéseit tükrözi megyénk fejlődése Lombos Ferenc újévi nyilatkozata AZ EMBERMAGASABB SZINTEN „A munkásosztály vezető szerepe hazánkban az osztályszervezetek, a munkásosztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továbbá az államhatalomban valósul meg, amely a munkásosztály hatalma. A munkásosztály vezető szerepét érvényesíti az a több százezer munkás, aki a hatalom kivívásával egyidőben és azóta az ország vezető posztjaira került" - mondotta Kádár János az MSZMP X. kongresszusán elhangzott beszámolójában. A munkásosztály hatalmát munkások gyakorolják. Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke is munkás volt. A Magyar Vagon- és Gépgyárban dolgozott mint autószerelő. Onnan került a győri pártbizottságra, majd Dunaújvárosba, ahol az MSZMP városi bizottságának első titkára lett, és oroszlánrésze van első szocialista városunk felépítésében. Következő állomása a párt országos központja, majd az ellenforradalom után hazajött: a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára lett. Ebben az időben megyénkben valósult meg először az országban a szocialista mezőgazdaság. 1966 óta a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke. Az óesztendő utolsó napján a megyei tanácsházán hivatalában fogadta munkatársunkat és válaszolt kérdéseire. — Szíveskedjék méltatni megyénk 1971. évi fejlődését! — Mindenekelőtt elmondom, hogy Győr-Sopron megye fejlődése megfelelt pártunk és kormányunk célkitűzéseinek. Az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a kultúra területén nagyot léptünk előre. Elmondhatjuk, hogy megyénk dolgozóinak életszínvonala jelentősen emelkedett. Aki végigjárja Győr-Sopron megyét, a városokban, községekben szebbnél szebb új lakónegyedeket és családi házakat lát. Felnőttek és gyermekek, lányok és asszonyok, városon és falun egyaránt jól öltözöttek és erőtől duzzadok. — Győr-Sopron megyében a múlt évben 1164 állami és szövetkezeti lakás épült mintegy 270 000 000 forint értékben. Az életszínvonal emelkedésére jellemző adatként mondom el, hogy megyénkben 1920 és 1944 között épült lakásoknak 34,3 százaléka volt komfortos. Ez a szám az 1960 és 1970 között épült lakásoknál 73,8 százalékra emelkedett. Tavaly, 1971-ben mezőgazdaságunkban súlyos károkat okozott a jégverés és az aszály. Jellemző, hogy az Állami Biztosító a megyei termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak 22,6 millió forint terméskiesési kártérítést fizetett ki. Mindezek ellenére fejlődött mezőgazdaságunk. Az eddigi adatok szerint megyénk mezőgazdaságának teljes termelési értéke 3 490 000 000 forint. (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 1, forint AZ MSZMP GYŐR SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR. 1972. JANUÁR 1. SZOMBAT XXVIII ÉVFOLYAM 1. SZÁM A jövő tervei közül egy ... Tegnap elkészült a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál a Győrben felépítendő, a Lenin út— Bajcsy-Zsilinszky út—Aradi vértanúk útja— Arany János utca által határolt, úgynevezett Centrum-tömb beépítésének tanulmányterve. A vállalat építészeinek, Bödök Miklósnak, Csapó Györgynek, Varga Istvánnak az elgondolásai alapján három változatban készültek a tervek. 1972-ben a legjobbnak ítélt tanulmányterv alapján a részletes tervek kidolgozása lesz a fő feladat. A negyedik ötéves tervben megkezdődik a kivitelezés is. Képünkön az egyik beépítési változat makettje látható. (Tájékozódásként: az előtérben az Aradi vértanúk útja.) .....................