Kisalföld, 1972. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
1947. augusztus 1. Negyedszázados a tervgazdálkodásunk Sokaknak történelem, számosaknak, akik ott voltak az első hároméves terv megszületésénél, küzdöttek a megvalósításáért, életre szóló tanulság: tervezni, a terv célkitűzéseit véghezvinni csak a dolgozó tömegekkel együtt lehet. 1947. derekán a munkásosztály hatalmának még csak a csírája volt meg hazánkban. A két munkáspárt, a Kommunista és a Szociáldemokrata Párt politikájának egyeztetéséért, a munkásegységért is éles harcok dúltak. Tetőfokra hágott a koalícióban lévő polgári pártokkal, azok jobboldali irányzatával szemben folytatott politikai harc. Volt már jó forintunk, de nagy volt a szegénység, a munkanélküliség, az óriási háborús károkat szenvedett gazdaságunk miatti áruhiány. Ebből a helyzetből mutatott kivezető utat a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa, amely kimondta: „Iparunk, közlekedésünk és mezőgazdaságunk újjáépítésére és fejlesztésére hároméves állami tervet kell kidolgozni. .. ” E terv számszerűségei ma már csak annyiban érdekesek, hogy szemléltetik akkori szegénységünket. Beruházásra 6,5 milliárd jutott. (A negyedik ötéves tervben 500 milliárdot ruházunk be.) A terv céljai az akkori állapotok közepette mégis nagyok voltak, megdobogtatták az emberek szívét, magukkal ragadták a tömegeket. Hiszen a terv — egyebek között — nem kevesebbet irányzott elő, mint a munkanélküliség megszüntetését, az akkori nyomorúságos életszínvonal 80 százalékos emelését. A tömegek létérdekeit kifejező, az ország gazdasági életének helyreállítását, szolid, de határozottan körvonalazott fejlesztését tartalmazta az első hároméves terv. S az 1947-i, meglehetősen bonyolult politikai helyzetben is megértették a tömegek, hogy ez a felemelkedés útjára lépés terve, anynyira közérthetők, reálisak voltak a benne megfogalmazott célkitűzések. S ehhez méltóan nagy lelkesedéssel, áldozatkészséggel dolgoztak az emberek a megvalósításáért. Két évöt hónap alatt teljesítették a hároméves terv alapvető, fő célkitűzéseit. Időközben a munkásosztály jogos tulajdonába vette a gyárakat, és megkezdődött a parasztság szocialista útra lépése is. Az első népgazdasági terv végrehajtásának eredménye rácáfolt a kétkedőkre, akik az ország újjáépítésére legalább egy évtizedet szántak. Gáncsoskodás, tudatos kártevés is keresztezte az alkotó lendületet, de megtörni nem tudta. A negyed százada kezdődött szocialista tervgazdálkodás nem volt végig töretlen, felfelé ívelő, tömegeket sodró erejű. A felemelt első ötéves terv megalkotásakor az MDP vezetői sokkal inkább vágyakból, óhajokból, mint kézzelfogható valóságból, adottságokból, feltételekből indultak ki a célkitűzések meghatározásában. A túlzott feszítés következében megállt az életszínvonal emelkedése, elharapóztak a valóságtól elrugaszkodott gazdasági és politikai döntések, gyengült a párt és tömegek kapcsolata, a terv célkitűzései csak részben teljesültek. Egészében mégis gyorsan fejlődött az ipar, 130 százalékkal, sok új üzem létesült, az ország ipari-agrár országgá lett. A második, reálisabb ötéves terv végrehajtását megakasztotta az ellenforradalmi pusztítás, húszmilliárdos kárt okozott. A párt vezetésével, a szocialista országok segítségével, a dolgozó tömegek helytállásával aránylag gyorsan kihevertük a súlyos kárt. Végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Merőben másfajta, mennyiségileg és minőségileg hasonlíthatatlan feladatokat valósítunk meg a negyedszázaddal ezelőttinél. A szocialista országokkal, mindenekelőtt a KGST keretén belül sokoldalú és összehangolt tevékenységet folytatunk a minden eddiginél fejlettebb gazdálkodásért, a dolgozók életszínvonalának emeléséért. Sokat értünk el a negyedszázadban, de rengeteg az elvégeznivalónk. Nem mondhatjuk el nyugodt lélekkel, hogy a szocialista tervgazdálkodás lehetőségeit maradéktalanul hasznosítjuk. Hősi idők voltak — emlegetjük gyakran a negyedik évtized második felének nagyszerű, tömeges, önfeláldozó helytállását. Méltán. Tapasztalatot, biztatást bőven szolgáltat. Légióként azt, hogy minden népgazdasági terv megvalósításával feljebb és feljebb hágunk a dolgozó nép anyagi és szellemi felemelkedésének útján. Erre azonban újra s újra rá kell „éreztetni” az embereket, hogy a mostaninál több tudással, hasonlíthatatlanul jobb feltételekkel, a negyedszázadra oly jellemző állhatatosság, odaadás, egyéni és közös érdek együvé tartozásának tudata társuljon. J. L-né Nincs fedél a munkahelyen Alapozás lendülettel Hogyan is lenne fedél a fejük felett? Még az alapozásnál tart a munka. Három tízszintes épület emelkedik jövőre majd ott, ahol most földmunkások, ácsok, gépkezelők verítéke hull forró napokon a földre, fára és a betonba. A bőrét is levetné az ember a hőségtől, az alapozók kezében is lassul a szerszám 30 foknál déltájban, Mosonmagyaróváron a városközponti építkezéseken. Ha meg szél kerekedik, a portól és az izzadságtól megszürkülnek a félmeztelen, izmos munkástestek. Kora reggel feljajdul a villanyfűrész, sokszor egészen délig sír, délután folytatja. Yumbo, a nagy fogú munkagép egykedvű mozgással harap a talajba, megemeli hosszú nyakát, fordul egyet, és rácsorgatja terhét a teherautó platójára. A környéken lakók közül tokan panaszkodnak a reggeli zaj miatt az összkomfortos házgyári lakásokban, pedig nemrég még a panaszosok is új lakásról álmodoztak, mint most még sokan a városban. A munkások: Horváth Lajos, Bodó Károly, Menyhárt Károly, Makai Gyula, Gyergyovics Frigyes, Horváth Lajos (az ács), Szeiber Tibor, Sovány Lajos, Kiss Ignác, Rév Imre és a többiek hűs folyóvizet, árnyas erdőt emlegetnek a tűző napon. A legtöbben hajnali négyre állítják be az ébresztőórát: ki Kisbodakon, ki Dunaremetén és másutt, van aki csak kettő, s vannak, akik 8—10— 15 éve már. Esténként egyikük sem kér altatót, mint mondják, úgy esnek az ágyba. Szinte általános vélemény: szívesebben dolgoznának ők is napi 8 órát a tíz helyett, inkább lemondanának a hét közben ledolgozott szabadszombatról tavasztól őszig. d. t. Sovány Lajos ácsbrigádja. Őket majd a betonozók követik. (Moldoványi G. felvétele) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. AUGUSZTUS 1., KEDD , XXVIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM NAPVÁRÓBAN Elfújják a felhőket A mostani vasárnap felért egy ünnepnappal: Győr-Sopron megye gazdaságaiban hajnaltól késő estig dolgozni tudtak a földeken. De megszomjazta már a jó időt a parasztember! Most vasárnap a szűkebb Kisalföld gazdaságaiban 3500 hektárnyi gabonaföld termését vágták le, s ezzel együtt a megye 82 700 hektárnyi kenyérgabona-területének 50—52 százalékáról helyezték biztonságba a kenyérnekvalót. Az eredményes nap megérdemelt örömét tetézte, hogy délelőttől érkezni kezdtek a Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyéből útnak indított kombájnok. Estig Szabolcsból 63, Szolnok megyéből pedig 23 gép érkezett meg a gazdaságokba. Szolnokról még tíz gép van érkezőben, aztán újabb 19 kombájnt indítanak útnak. ★ Hétfőn reggel, valamivel múlt fél 9. A Meteorológiai Intézet csapadékos front érkezését jelezte a Kárpát-medencébe, és máris szakadni kezdett az eső, alig hagytuk el Győrt. Enesénél lépésben haladhat a kocsi, Csorna irányából kivilágítva érkeznek a járművek. Valóságos felhőszakadás. Sopronig szaladunk az eső elől, szemben kombájnt szállító trélerek, üresen, mire beborulna az ember kedve, Sopron határában kibújunk a felhők alól. Vendégmunkásokat keresünk. A soproni Dózsa Szövetkezetbe érkezett három kombájn kezelője bement a városba körülnézni, Peresztegen öt gépet, Újkéren hatot fogadtak. Nagycenk határában érjük utol az embereket. — A szabolcsiakat keresem — mondom szándékosan a „vendégek” helyett a téesz udvarán, nehogy berzenkedést keltsen a szó. Az önérzetes szabolcsi ugyanis erre már tiltakozna: nem vendégségbe jöttünk ide, hanem dolgozni. Aztán keresni sem kell őket, beléjük botlani a gépek közül. A tiszalöki Palencsár Miklós és Erős László vasárnap este érkeztek a gazdaságba. A kombájnokat már összeszerelték, vételeztek üzemanyagot, pontosan bemérték a terepet. Hány gépe van a szövetkezetnek, mi a dolog, milyen a határ, a gabona. Csak kiserkent szakálluk őrzi a múlt hét végi megpróbáltatásukat. Otthon június 28-án kezdték a munkát, és egyvégtében dolgoztak a múlt hétig. Csupán az aratási bankett csúszott el néhány órával, az utolsó tábla vágását megzavarta az eső. Aztán mielőtt kiszuszoghatták volna magukat, jött a hír, hogy segíteni kellene a Dunántúlon. Hazaszaladtak, csomagoltak egy kis útravalót, aztán irány Nyíregyházára. Ott jóformán ki-ki maga húzta, vonta fel a kombájnt a vagonokra. Palencsár Miklós például úgy kimerült a rakodásban, hogy a végén a kezével nyomta be a kuplungot, annyira remegett a lába. A szabolcsi kombájnosok pénteken reggeltől vasárnap estig úton voltak. Közben (Folytatás a 2. oldalon.) — Ilyen kombájnt erre még nem is láttak! — mondja büszkén a szabolcsi munkás. ★ Még víz áll a gépek körül, de az emberek bizakodnak. (Nagy Éva felv.) Fokozódik közutaink igénybevétele A forgalom szabályozására bizottság alakult Győr-Sopron megye Tanácsa legutóbbi ülésén határozati javaslatban állapította meg, hogy országosan, így megyénkben is megnövekedett a közutak forgalma, sőt a forgalom még fokozódik. A közutak túlterheltsége új feladatokat ró a forgalomszabályozásra, elsősorban a városokban. Ezért szükséges az egységes rendezés végett szakemberekből álló, javaslattevő, véleményező és ellenőrzési feladatokkal foglalkozó közúti forgalomszabályozási albizottság létrehozása. A tanácsülés felkérte a műszaki és kommunális bizottság elnökét, hogy a BM, KPM, valamint a közlekedési vállalatok szakembereinek bevonásával a tanács szervezési és működési szabályzata alapján közúti albizottság működésére dolgozzon ki irányelveket. A tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályára a határozat után Békés Ferenccel, a műszaki és kommunális bizottság elnökével, valamint Bizzer Jenővel, a Közúti Tudományos Egyesület közúti szakosztályának győri titkárával a TIT megyei központjában értekezletre hívta össze az érdekelteket, ahol megalakították a közúti forgalomszabályozási albizottságot. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a bizottság munkájában csak szakértők és legalább mérnöki végzettségű szakemberek foglaljanak helyet, a MÁV, a megyei, a városi tanács, a KPM Közúti Igazgatósága, a Győri Tervező Vállalat, a Volán 19-es Vállalatának, a Közúti Építő Vállalat, a BM, a Győri Városgazdálkodási és Útkarbantartó Vállalat, az Építőipari Szállítási Vállalat győri szállítási üzemegységének egy-egy megbízottja. A bizottság elnöke Komárcsevics János, társelnöke pedig Hámori József. Természetesen egy-egy ülésre meghívják annak a városnak képviselőjét, melynek forgalmi problémáiról tárgyalnak. Szervezés, ó ...! Csábítás és megbecsülés Elnémult a szövőszék Lakberendezési áruház nyílt Sopronban A soproniak akár az üzletlétesítések évének nevezhetik az idei esztendőt: a városban évtizedek óta nem nyílt anynyi üzlet, mint az idén. Hétfőn a Balfi utcában ismét avattak, mégpedig lakberendezési áruházat. Az átadáson jelen volt Kocsis József országgyűlési képviselő, Lencse István, a Győr-Sopron megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Horváth László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Vadász Géza főosztályvezető ismertette az áruház főbb adatait. A 430 négyzetméteres alapterületű áruház csaknem 3 millió forintba került. A költségeket az Iparcikk-kiskereskedelmi vállalat, valamint a Soproni Ingatlankezelő Vállalat állta. A romos raktárak áruházzá építését a Győr-Sopron megyei Tanácsi Építő, és Szerelőipari Vállalat soproni dolgozói vállalták. Ezentúl Sopronban is tágas kirakatokban láthatók a magyar és külföldi, hagyományos és modern bútorok. A bútorbemutató-részlegben gyakran cserélik majd a garnitúrákat, csillárokat, kerámiákat, a lakástextilrészlegben pedig a bútorok kiegészítőit, a szőnyegeket, függönyöket. Horváth József áruházi igazgató büszkén mutatta a Nagykanizsai Bútorgyár eperszínű szobaberendezését. A mintapéldány Sopronban látható először. — Milyen a bútordivat? — érdeklődtem az igazgatótól. — A világos fafelületűek, műbőr és szövetkombinációval készültek. Ezek a legkelendőbbek. A minibútort felváltotta a kényelmes, nagyobb méretű, variálható bútor. Az egykori bútorbolt helyén másfél hónap múlva sportüzlet nyílik. «■ l1 —