Kisalföld, 1973. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

Tegnap kedves vendég érke­zett a TIT Győr-Sopron me­gyei szervezetének székházá­ba. Nyikolaj Prohorovics Vanin professzor, a közgaz­daságtudományok doktora! A moszkvai Könnyűipari és Textilipari Levelező Főiskola politikai gazdaságtan tanszé­kének vezetőjét elkísérte Győrbe Vass György, a TIT Országos Központja nemzet­közi kapcsolatok csoportjá­nak vezetője. Nyikolaj Prohorovics Var­­zin professzor 10 napos láto­gatásra és szakmai tapasz­talatcserére érkezett Magyar­­országra. A héten már járt Kecskeméten és Budapesten. Fővárosunkban a Hazai Fé­sűsfonóban, a Könnyűipari Minisztériumban és a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi­­ Egyetem világgazdasági tanszékén tartott előadást a KGST és a szocialista integ­ráció kérdéseiről. A professzor elmondta, hogy a szovjet ismeretter­jesztő társulat társadalmi ak­tívájaként immár 20 éve fog­lalkozik politikai gazdaság­tannal. Különösen az érték­­törvény érvényesülése a szo­cializmusban és a­ szocialista világgazdaság törvényszerű­séget témakör érdekli. — Először jár Magyaror­szágon? — Abban a szerencsés­­ helyzetben vagyok, hogy már negyedszer látogatok az Önök hazájába. Győrben is voltam már tavaly és megszerettem a vizek városát. 1970-ben Bu­dapesten a Magyar Tudomá­nyos Akadémia konferenciá-­­ján tartottam előadást a szo­cialista ipargazdaságról. Varzin professzort jól is­merik már a hazai szakembe­rek. 1970-es előadását magyar és angol nyelven publikálta. A Külgazdaság című folyó­irat IV. számában cikke je­lent meg a KGST és a szo­cialista integráció kérdései­ről. Nemrég jelent meg „A társadalmi munka hatékony­ságának növekedése a KGST- országokban” című könyve Moszkvában, amelyet Alek­­szejev és Sirjajev akadé­mikusokkal közösen írt. A könyvet hamarosan magyar nyelvre is lefordítják. — Hány hallgató jár a Köznyűipari Főiskolára? — A moszkvai főiskolára csak levelező hallgatók jár­(Folytatása a 2. oldalon.) V­endég a Szovjetunióból Hasznos tapasztalatcsere VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 1,5 FORINT AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1973. SZEPTEMBER SZOMBAT * XXIX. ÉVFOLYAM, 310. SZÁM A fejlődő Győr A szövetkezés PÁLYAKEZDŐK (Folytatása a 2. oldalon.) Az idei tanévkezdet történel­mi dátumra nyújt visszapil­­lantási alkalmat. Huszonöt éve indult az államosítás utá­ni első tanév a magyar isko­lákban. Azóta nagy utat tett meg a közoktatás hazánkban. Az utat tanítók, tanulók tár­sadalom javát szolgáló közös fáradozása jellemezte. A Győri Tanítóképző Intézet tegnapi tanévnyitó, valamint vas-, gyémánt- és aranydip­loma átadási ünnepélyén, amelynek színhelye a győri Rába Művelődési Központ volt, Gesztesi József igazgató a világ fejlődéséről szólt, amelyben kétségtelenül ott van, megmutatkozik az alap­­formáló pedagógus áldozatos munkája. A ma tanítójának különösen nem könnyű a harca. Magasabb tudás köz­vetítője csak magasabb tudás lehet az elhivatottsággal pá­rosulva. Napjainkban az országban mintegy 2 millióan tanulnak. Minden túlzás nélkül állítha­tó tehát, hogy az oktatás tár­sadalompolitikai ügy, amely sikerének záloga sokak össze­fogásában, akarásában rejlik. Új távlatokkal új feladatok is álltak a pedagógusok elé. Az alapozó iskola a társada­lomalakítás fontos politikai eszközévé vált, egyre jobban kell tehát betöltenie szerepét, hogy a mind magasabb köve­telményeknek megfelelhes­sen. A győri intézet nappali és levelező tagozatán hatszáz hallgató készül, erősödik e szép hivatás minél sikere­sebb gyakorlására, rajtuk is áll, hogy a következő hu­szonöt év milyen fejezettel, járul az oktatásügy történeté­hez. Tegnap együtt voltak az ünnepségen az esküt tevő el­sőévesek, valamint a vas-, a gyémánt- és az aranydiploma várományosai, akik hatvanöt, hatvan, illetve ötven éve sze­­(Folytatása a 2. oldalon.) Régely György: 1 (esztergályos) Békében jólétben élni na­gyon jó érzés. A Mosonma­gyaróvári MOFÉM dolgozói­nak van szociális létesítmé­nye, a 80 személyes üdülő, csónakház, horgásztanya, or­vosi rendelő és sok jó hatá­rozat életünk javítására. Most a többgyermekes nők­ért teszünk, hogy minden szombatjuk szabad legyen. Kovács Gyuláné tanár Faradról: Egy kisfiú a köv­etkezőkép­­pen akarta a felnőttek tudo­mására hozni mindazt, amit a béke szó alatt ért: rajzla­pon napsugarakkal vette kö­rül az eget, és a lap aljára a következőket írta: Legyen mindig nap, legyen mindig ég, legyen mindig mama, s legyek mindig én! Ennél szebben felnőtt sem tudja megfogalmazni mindazt, amit mindannyiunk számára jelent ez a szó, béke. A Győr városi Tanács épü­letének nagytermében dr. Bezzegh László, egyetemi ta­nár, az Országos Béketa­nács tagja üdvözölte a ta­nácskozás résztvevőit, Kiss Károlyt, az Országos Béke­tanács alelnökét, a megyei párt, tanács, a szakszervezet és más tömegszervezetek képviselőit. Felkérte Pernesz Gyulát, a Hazafias Népfront Győr városi bizottságának elnökét tartsa meg beszédét. — Mind gyakoribb ese­mény a világban: összejön­nek az emberek, hogy kife­jezzék akaratukat a béke mellett és tiltakozzanak az értelmetlen pusztítás, a há­ború ellen. — mondotta az előadó. — E gondolatokkal kezdte beszédét az előadó, majd korunk technikai vív­mányaiban és az emberi tár­sadalom fejlődésében végbe­ment forradalmi változásról szólt, melynek hatásaként megteremtődött a béke és jó­lét alapja. Három tényezővel­ bizonyította megvalósítható­ságát. A szocialista világ­­rendszer létrejötte és befo­lyása a világ fejlődésére, a fegyverkezésre fordított óriási összegekből soha nem látott jólétet lehet teremteni, és a nemzetközi békemozga­lom, a­m­ely tömörítette a vi­lág erőit, megtalálta a közös nyelvet és akaratot a cselek­véshez. Beszéde további részében a megyei mozgalom eredmé­nyeit, köztük is a szolidari­tási akciókat méltatta Per­nesz Gyula, melynek leg­főbb letéteményesei a mun­kás-paraszt közösségek, az ifjúság. Beszédében lelkesí­tett a békemozgalom céljai­nak további megvalósítására, melyeket a nyolcadik ma­gyar békekongreszus és a moszkvai Béke Világtanács­kozás meghatároz. — Kell, hogy szüntelenül napirenden tartsuk a béke megóvásának ügyét, Európa biztonságát és Közel-Kelet vitás ügyeinek rendezését. Kreiter Mária, a KISZ mc­­ggyek.bizottság titkára: A­é­ekeharcra értelmileg és érzelmileg kell felkészülni. Ezt kívánjuk elérni nevelő­­munkánkban. A megye fia­talsága megtanulja szeretni, védeni hazáját, szabadságát, a békét. Megtanulja gyűlöl­ni mindazt és mindazokat, akik ezektől meg akarják fosztani! KISZ-szervezeteink, úttörőcsapataink nevelésé­ben kiemelkedő helyet foglal el a hazafiságra, az inter­nacionalizmusra nevelés. Egyre többen ismerik fel a békemunka jelentőségét és ennek cselekvő részeseként. Mert, noha a világesemények a szocializmus erői javára változtak, de nem változott az imperializmus agresszív természete! Arra van szük­ség, hogy az enyhülést, a megállapodásokat, hogy a békés egymás mellett élésre megmutatkozott hajlamot visszafordíthatatlanná te­A nagyváros mindennapi élete zajlott tegnap is Győ­rött. Munkások százai for­málták a vasat, szőttek, he­gesztettek, illesztették egy­máshoz a panelokat, hogy termeljenek, új otthont ad­janak sok embernek. Diákok ültek az iskolapadban, s hallgatták a tanító szót. A neonfény alatt a holnap ter­veit másolták. Autók suhan­tak, kismamák gyermekeik álmára feledkezve gondtala­nul tologatták a babakocsit. Óvodák udvarán vidám ap­róságok játszottak és a par­kok padjain ősz hajú embe­rek élvezték a nyári nap me­legét, a nyugodt életet. Évnyitó a győri tanítóképzőben Gólyák és vasdiplomások B­EKET! A MEGYE LAKÓINAK NEVEKEN „Tiltakozz Te! Harsogjon hát szándékotok szerte a v­ilágban: legyen átkozott a háború!”

Next